Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-13 / 162. szám
T É R - K É P 2001. JÚLIUS 13., PÉNTEK — 9. OLDAL A címer A címer külső formájában és belső jegyeiben a határon túli „anyaváros”, Nagyszalonta 1606-ban Bocskai Istvántól kapott ősi címerét idézi. A címer egy csücskös talpú, hasított, alul vágott katonai pajzs. A jobb oldali mező felső része vörös, melyben egy arany oroszlán zöld mezőben áll, felette aranyszínű, emberarcú nappal. A vörös szín a vérzivataros múltat, míg a címerállat az erőt, a kitartást és a mindennapi létért való küzdeni tudást sugallja. Kezében a három búzakalász a hit, remény és szeretet szimbólumai, de ugyanakkor a település mezőgazdasági jellegét is tükrözi. A bal oldali mező égszínkék terében arany harang található, melyet Nagyszalonta adományozott a településnek. Az emberarcú nap és hold a folytonosság, az élet, a jövő és megújulás, az egység jelképei. Települési leltár Lélekszám: 141, enyhén csökkenő. A település magyarlakta, számottevő kisebbség nem lakja. A legfiatalabb lakos: Lunkán Nikolett, 2001. július 3., a legidősebb: Csete Istvánná született Tógyer Erzsébet, 1911. október 29. Foglalkoztatás: a nyilvántartott munkanélküliek száma: 13, az állásnélküliek aktív lakossághoz viszonyított aránya 9%. Szüárd burkolatú utak aránya 0%, járda 60%, vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95%. Gázvezetékkel való kiépítettség 100%, szennyvízelvezető csatorna 0%. Lakások száma 80, ebből telefonnal ellátott 60%, kábeltévé-hálózat nem üzemel a településen. Múltmorzsák Újszalonta történelme elválaszthatatlan a trianoni határrendezés óta Románia területén fekvő Nagyszalontáétól, minthogy 1920-ig annak szerves részét képezte, annak közigazgatási területéhez tartozott. A település a XVI. század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alatt élt, majd a hajdúk kezére került, akik a török invázió közeledtére elpusztították, és csak a XVII. század végén indult meg az újratelepítése. A település önállóságát 1976-ban szüntették meg. Egészen a rendszerváltásig, 1990-ig Kötegyánhoz tartozott, azóta újfent önálló. Néveredet Újszalonta jelenlegi nevét — minden valószínűség szerint — Észak-Erdély 1940-beni visszacsatolásakor kapta. Addig Nagyszalonta néven létezett. Az oldal az Újszalontai Ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Both Imre. Fotó: Kovács Erzsébet Ahol a remény hal meg utoljára Újszalonta elnéptelenedésének megakadályozásán fáradoznak — Kicsinységünk ellenére vergődünk, küszködünk, s nem adjuk fel a reményt. Saját erő nélkül legfeljebb csak nagy terveket szövögethetnénk, de amint azt tudjuk, a tett halála az okoskodás. Ekként a távlatos vagy középtávú fejlesztési tervek készítgetése helyett a legfontosabb, s minden helybeli számára legégetőbb feladatot igyekezünk megvalósítani: fő célunk a falu elnéptelenedésének megakadályozása — ismertette egészséges lokálpatriotizmustól átitatott polgár- mesteri hitvallását a megye legkisebb településének első embere, Kenéz Péter. A tikkasztó júliusi hőségben csak elvétve mozdul valami az Újszalontát Méhkerékkel összekötő út mentén. A fák levelei is csak néha remegnek meg a kósza fuvallattól. Már azt hinné az emberfia, hogy valamiféle kies pusztaság közepére tévedt, ha hirtelen nem kellene lehúzódni a nadrágszíj-keskeny útról. A szembejövő arató-cséplőgépet pótkocsis traktor követi. A kombájn és a traktor vezetője egyaránt üdvözlésre emeli kezét, s a látogatóba érkezett Névjegy Született: 1939. augusztus 22-én, Újszalontán Tanulmányai: 1975-ben a békéscsabai közgazdasági technikumban érettségizett. 1967-ben mérlegképes könyvelői szakképesítést szerzett. Munkahelyei: 1959-1962 Újszalontai Állami Gazdaság; 1962-től a helyi Béke téesz adminisztrátora, pénztárosa, 1967—73 ugyanott főkönyvelő; 1973— 75 a geszti téesz főkönyvelője; 1975—1999 a gyulai Fa és Fém Bútoripari Szövetkezet számviteli és pénzügyi osztályának vezetője; 1998. polgármester. Családi állapot: Nős, felesége Szabó Julianna, a Gyulai Szabók Fit. számviteli és pénzügyi osztályának éléről vonult nyugdíjba. Három gyermek édesapja. Hobbija: mezőgazdasági munkák volt a költségvetésünk, de az is csak az 1999 őszi és a tavaly tavaszi belvíz miatt. A kárt szenvedett lakóingatlan-tulaj- donosok között a kormány jóvoltából vissza nem térítendő támogatásként 9 millió 350 ezer forintot osztott szét az önkormányzat. A kötelező feladatot ellátó önkormányzati tulajdonú ingaüanok helyreállítására 1 millió 660 ezer forintot kaptunk — ismertette a belvíz révén 27 milliósra duzzadt tavalyi költségvetés hátterét a polgármester. A falu életében jelentősebb beruházásokra térve Kenéz Péter mindjárt az egyházi és társadalmi összefogással épített, idegen fejbiccentéssel viszonozza köszönésüket. Az autó letekert ablakán a frissen csépelt gabona nyers ülata áramlik be a hirtelen keletkezett szellő szárnyán. A száznegyven lelket számláló falucska közös erővel emelt, fehérre meszelt református temploma fennen hirdeti az életet. Nem messze az úr hajlékától hároméves, gumibugyis, mezítlábas apróság cipeli arasszal kisebb, sírástól maszatos arcú testvérét. A hivatal hűvösében a falusi emberek közvetlenségével, őszinteségével fogadó Kenéz Péter polgármester a dolgok közepébe vág.- Az a legnagyobb bajunk, hogy igen szűkösek az anyagi lehetőségeink. Idén mindössze 10 millió 244 ezer forintból gazdálkodhat az önkormányzat. Ebből a működési kiadások elvisznek kilenc és félmilliót... S mi marad? Hatszázharmincnégyezer forint futja felújításra, s a felhalmozási kiadásokra 100 ezer. Azt is a címer elkészíttetése érdekében különítettük el. Kedvező döntés esetén idén 2 millió 177 ezer forint önhikis támogatásban részesülünk. Az előlegként folyósított 1 millió 251 ezer forint már megérkezett az önkormányzat számlájára. Tavaly egy kicsivel magasabb TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK (valamennyien függetlenek) Balogh György (alpolgármester) Dobi Ferenc Diószegi István Kenéz Péter (polgármester) Kenéz István Jegyző: Dr. Berke Imre tavaly novemberben felszentelt templomot említi. A trianoni határrendezésig Nagyszalonta szerves részét képező Újszalonta valamikor az anyavárostól kapott egy harangot. A ma határ menti zsáktelepülést az első vüághá- borút lezáró békediktátum Romániához csatolta, s csak az 1922-ben megejtett kisebb határrevíziók nyomán tért vissza az anyaországhoz. A templom iránt korábban is igény mutatkozott, ám a zsáktelepülés 1976-90 között közigazgatásilag és gazdaságilag Kötegyánhoz tartozott. Ám abban az időben is dédelgették mára megvalósított álmukat az újszalontaiak. Az anyavárostól kapott harang ma Isten hajlékában hirdeti dicsőségét. A Szelekovszky László nevével fémjelzett Újszalontáért Közalapítvány támogatásával szintén a tavalyi esztendőben hozták létre a millenniumi emlékparkot. Az emlékoszlopot, csakúgy, mint a falu bejáratánál lévő üdvözlőfát az alapítvány elnöke faragta, s segítségével az Állami Erdészeti Hivatal Kecskeméti Igazgatóságának millenniumi fásítási pályázatán is megmérettettek. A kedvező döntés következtében 132 ezer forintot nyertek, s Kenéz Péter büszkén újságolja, hogy 360 csemetét ültettek az emlékparkba.- Az Űjszalonta-Mezőgyán összekötőút megépítése térségi érdek, túlmutat a két település érdekein - utal az 1930-as évek óta tervezett műút megépítésének fontosságára a település első embere. A helyi önkormányzat a mezőgyánihoz hasonlóan minden lehetséges fórumon szorgalmazza a beruházás megvalósítását. Az ügyet a térség országgyűlési képviselője, Tóth Imre is felkarolta, s segítségével sikerült bontott hídelemeket szerezni a Köles-éren átvezető híd megépítéséhez. A híd megvalósításához 20 milliót már nyert a két önkormányzat, s a hiányzó ugyancsak húsz millióra a megyei területfejlesztési tanácstól pályáznak.- Az tény, hogy a 260 millió forintos beruházás megvalósítása esetén az Észak-Békésből érkezőknek lényegesen lerövidülne a román határhoz, a Méhkerék-Kötegyán határ- átkelőhelyhez vezető út — teszi hozzá zárszóként a polgármester. AZ ÚR HAJLÉKA. Tavaly november 4-én ünnepélyes istentisztelet keretében Szabó Endre esperes szentelte fel a közös összefogással emelt templomot Falunap az elszármazottakkal Újszalonta első ízben tavaly nevezett be a Magyar Turizmus Rt. által meghirdetett Virágos Magyarországért versenyre, s kategóriájában megyei első helyezést szerzett. Országosan is csak egyetlen település előzhette meg. Nos, amint azt a polgármestertől megtudtuk, a délelőtt folyamán a falu szépítése érdekében kaszát, kapát ragadó helybeliek tízóraiként a falu asszonyai által készített süteményekkel és friss tepertővel csillapíthatják éhségüket. Délután lesz nagy vigadalom, hiA millennium esztendejében együttműködve az Újszalontáért Közalapítvánnyal szintén első ízben rendeztek falunapot (ahová természetesen meghívták az elszármazottakat), s tavaly csatlakoztak a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége által rendezett Három szombat faluszépítő programhoz is. — A tavalyi falunap sikerén felbuzdulva döntöttünk akként, hogy immár hagyományt teremtve, idén is megrendezzük a falunapot, amelyre természetesen ismét meghívtuk, s várjuk a község- tavalyi falunapon avatták fel a Szelekovszky László bői elszármazottakat is. |<eze rnunkáját dicsérő millenniumi kopjafát Az idei rendezvényt a Három szombat második szom- szén ebédként hurkát-kolbászt fo- batjával kapcsoltuk össze, s eb- gyaszthatnak a falunap résztve- ből eredően 8 és 12 óra között a vői, s természetesen szomjan se közterület-szépítő munkáé a fő- hal senki, arról is gondoskodnak, szerep - vágott a július 14-ei Akinek meg virágos kedve kereke- program ismertetésébe Kenéz dik, a kötegyáni Tango Boys mu- Péter. zsikájára akár táncra is perdülhet. ÚJSZALONTAI UTCAKÉP. „A Gitta néni portája meg maga a mese...” - ekként jellemezte özvegy Tógyer Imréné szemet gyönyörködtető virágkölteményét az egyik szomszéd. így érthető Újszalonta eredményes szereplése a Virágos Magyarországért versenyen Megkérdeztük a helybélieket: Miért szeretik településüket? Gyenge Mihály, 87 éves lakos:- Születésemet tekintve mezőgyá- ni vagyok, de a házasságom révén immár ötven esztendejénél is hosszabb ideje, hogy Újszalontán élek, s a feleségem révén szerettem meg a falut. Hajdanán közel húsz esztendeig tanácselnök voltam, s akkor — a hatvanas években - közel hatszá- zan lakták a falut. Ha valahol beszélhetünk vidéki nyugalomról, akkor itt, Újszalontán biztosan. Szerintem a fiatalok elvándorlása is a mezőgazdaság folyamatos tönkretételével hozható összefüggésbe, s szerintem csak az agráriumot felkarolva lehetne növekedési pályára állítani a falut. Balogh György, 70 éves nyugdíjas: — Tősgyökeres szalon- tai vagyok. A helyi téesz- ből mentem nyugdíjba, s annak ellenére, hogy a kicsinységünknek hátrányai is vannak, szeretem Újszalontát. Sajnos, nagy hátrányunk, hogy helyben se iskola, se óvoda nem működik, s ezáltal a felnövekvő nemzedék elvándorlási esélye megtöbbszöröződik. Szerintem csak előre menekülve lehetne felvirágoztatni a falut. Nagy lépést jelentene az itt élők számára, ha elkészülne az Újszalontát Mező gyánnal összekötő út. Ez a település elzártságát is feloldaná, s talán a gazdaság számára is motiváló tényező lehetne. Kiss Ferenc, 74 éves nyugdíjas: — Őseim példáját követve jómagam is itt éltem le az életem, s úgy érzem, semmiféle nehézségem nem fakadt abból, hogy egy csöndes kis faluban élek. Ami aggaszt, az a mező- gazdaság sorsa, s felettébb sajnálom a mai fiatalokat. A mi fiatalkorunkban is nehéz volt az élet, de szerintem a mostani ifjaknak még nehezebb. Sajnos azt kell mondjam, hogy a mezőgazdaságra ma már nem lehet alapozni. Amíg nem lesz garantált ár, amíg a feldolgozó ipar és a kereskedelem azt lesi: a termelőről hogy lehet hét rend bőrt lenyúzni, addig nem lesz jövője a magyar falvaknak. B. Kenéz István, 82 éves nyugdíjas:- A családom tősgyökeres nagyszalontai, de ha úgy tetszik, jómagam véletlenül lettem újszalontai. A második világháborút követően hadifogságba estem, s hazafelé jövet azt kérdezték tőlem, hogy az akkor már újfent Romániához csatolt Nagyszalontára vagy pedig Újszalontára akarok hazatérni. Parasztgyerek voltam, s mivel a családi birtok nagy része a Magyar- országhoz tartozó területen volt, azt feleltem, hogy Újszalontára. A családi birtokot később elvitte a téesz, a tanyaépítési tervem is dugába dőlt, de a föld szeretetét azóta sem tudta kiölni belőlem egyetlen rendszer sem.
