Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-26 / 147. szám

6. OLDAL - 2001. JÚNIUS 26., KEDD ■■■■ ^»BÉKKS MEGYEI HÍRLAP Kiugró árbevételek növelték az átlagot Hogyan gazdálkodtak az egyéni vállalkozók 2000-ben? Békés megyében 2000. december 31-én 15,6 ezer egyéni vál­lalkozó működött. Számuk a korábbi évek csökkenése után már 1999-ben szerény növekedésnek indult, ez folytatódott tavaly is. Elsősorban a megszűnő vállalkozások száma csök­kent, vagyis az állomány stabilizálódott. A vállalkozók na­gyobb része főfoglalkozásban végzi a tevékenységét, de egy­re nő a munkaviszony mellett vállalkozók aránya. Békés megye Az egyéni vállalkozások az adózás kétfajta módját választhatják. Az egyik a tételes költségelszámolással történő jövedelem-megha­tározás, a másik az átalányadózás. Ez utóbbi gazdasági súlya vi­szonylag alacsony, hiszen 2000-re vonatkozóan mindössze 812 fő vallott együttesen 812,8 millió forint árbevételt, vagyis az egy főre jutó átlagos bevétel alig éri el az 1 milliót. Közöttük megyei szinten az átlagos jövedelem 212 ezer Ft/fő. Ez az egyes ágazatokban jelen­tősen eltér, a legmagasabb a mezőgazdaságban (290 ezer Ft/fő), a legalacsonyabb a szolgáltatási ágazatban, ahol csupán 184 ezer Ft egy fő éves jövedelme. Az egyéni vállalkozók döntő többsége tehát tételesen számol el költségeivel. Ezen csoport árbevétele megyei szinten összesen 84 milliárd forintot tett ki 2000-ben, amely összeg 15,3%-os növeke­dést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Egy fő átlagos be­vétele megyénkben megközelítette a 6,4 millió forintot. Az emelke­dés jelentősen meghaladta az inflációs rátát, tehát volumenben is növekedés következett be. Általában elmondhatjuk, hogy Békés megyében jellemzően lényegesen nagyobbak az egyéni vállalkozá­sok méretei, mint az ország többi tájain, hiszen országos átlagban egy fő alig több, mint 4,9 milliós árbevételt ért el. Az 1 főre jutó átlagos bevétel természetesen a főállásúak között a legmagasabb, megközelíti a 7,5 millió forintot. Ezen adóalanyi cso­portban a bevételek növekedése is meghaladja az átlagot, hiszen 17,2%-kal emelkedett a fajlagos árbevétel. További sajátosság, hogy a nyereséges egyéni vállalkozók jellemzően magasabb fajlagos árbe­vételt realizáltak, mint a veszteségesek, a különbség megközelíti a 70%-ot. Az átlagos vállalkozásméretben jelentős különbségek van­nak, akkor is, ha a szakmacsoportok (vagyis ágazatok) szerinti ala­kulást tekintjük. A legmagasabb egy főre jutó árbevételt a mezőgaz­A legnagyobb nyereség, veszteség Végezetül érdekességként említjük még azt, hogy a megyében a legnagyobb nyereséget a legnagyobb bevételt is elérő állatorvos realizálta, összege 244 mil­lió Ft. A különböző - elsősorban beruházási - kedvezmények miatt 2000-ben azonban a vállalkozói jövedelme után adót nem fizetett. (Ugyanezen vállalkozó­nak 1999-ben „csak” 62 milliós nyeresége keletkezett, és ezután 11 millió adót fizetett.) Ez a nyereség nagyságrendekkel megelőzi a többit, hiszen a sorban kö­vetkező adóalany 69 millió Ft jövedelmet vallott, ő fürdőszolgáltatást végez. A megyében összesen 31 fő mutatott ki 10 milliónál nagyobb nyereséget. A legnagyobb megyei veszteség, (80 millió Ft) egy tolikiskereskedő nevéhez fű­ződik. Ezt a bevallás tanúsága szerint az eladatlan készletek felhalmozódása idézte elő. Ezen adóalanynak már az elmúlt évben is 10 millió Ft-os vesztesége volt. A veszteségrangsorban két mezőgazdasági vállalkozó következik, 42, illetve 29 milliós veszteséggel. Egyébként 20 fő vesztesége haladta meg a 10 milliót. dasági szakmákban érték el, ennek nagysága 11,4 mülió Ft. Az or­szágos mezőgazdasági átlag ettől lényegesen elmarad, 7,6 millió Ft. Az eltérésnek valószínűleg az az oka, hogy megyénkben meglehető­sen sokan őstermelőként végeznek mezőgazdasági tevékenységet, csak akkor lesznek vállalkozók, ha az árbevételük már igen jelentős volumenű. (Erre utal az is, hogy a vállalkozók között a mezőgazda- sági tevékenységet végzők száma viszonylag alacsony.) Jelentősen növelték az átlagot a kiugró árbevételek is. A legmagasabb mező- gazdasági árbevétel a megyében 944 millió Ft volt. Szintén magas az egy főre jutó bevétel a szállítási és hírközlési szakmákban, itt is meghaladja all millió Ft-ot. Ez egyrészt annak a következménye, hogy több olyan teherszállítási vállalkozó van, akinek meglehetősen magas az árbevétele. A legnagyobb megköze­líti a 600 milliót, de rajta kívül még 7 főnek 200-300 millió körül van az éves bevétele. Másrészt az ágazat meglehetősen eszközigé­nyes (nagy értékű kamionok), ezek gazdaságos működtetése eleve viszonylag magas árbevételi követelményt jelent. A legalacsonyabb átlagos árbevételt a szolgáltatási szakmákban mutatták ki a vállal­kozók, itt egy fő mindössze 2,5 millió Ft-ot realizált. Az érdekesség az, hogy ide van sorolva az az állatorvos is, aki a megyében a leg­nagyobb árbevételt érte el, melynek összege meghaladta az 1,2 mil- liárdot. Az átlagra gyakorolt hatása ennek nem túl nagy, mivel ezen szakmacsoportban közel 4200 vállalkozó tevékenykedik. A Békés megyében működő egyéni vállalkozások a 84,0 milliár­dos összes bevétellel szemben 84,1 milliárd Ft összes költséget szá­moltak el. A költségek - a bevételhez hasonlóan - 15,3%-kal nőttek 1999-hez viszonyítva. Az egy vállalkozó által elszámolt költség 15%­kai volt magasabb az előző évinél, 2000-ben 6,3 millió Ft volt. Az át­lag mögött természetesen lényeges eltérések húzódnak meg. A fajla­gos költségek mértéke és bázishoz viszonyított növekedése egyértel­műen a főállásúaknál, illetve a nyereségeseknél a legnagyobb. A szakmai szerkezetet tekintve megállapítható, hogy a legmagasabb fajlagos költséggel ugyanazon szakmacsoportokhoz tartozó adó­alanyok működnek, amelyeket a bevételnél már kiemeltünk, vagyis a mezőgazdaságban és a szállításban az egy főre jutó költség meg­haladja a 10 milliót, míg a szolgáltatásban a 2,5 milliót sem éri el. A költségek közül egy speciális tényezőt, a vállalkozói kivétet kell kiemelnünk, amely az összes költségből ugyan mindössze 2,8%-kal részesedik, de adózási szempontból ennél sokkal na­gyobb a jelentősége. Ez gyakorlatilag a vállalkozó saját munkabérét jelenti, mely után társadalombiztosítási járulékot fizet, és az össze­vonandó jövedelem részének kell tekinteni. Békés megyében az összes vállalkozó 60%-a számolt el magának munkabért, fejenként átlagosan 294 ezer Ft-ot. A kivét centruma általában a minimálbér, így az áüagos kivétek között nincs lényeges különbség sem az or­szágos áüaghoz, sem az egyes megyei csoportokhoz viszonyítva. Inkább a saját munkabért elszámolók arányában van jelentős elté­rés, a differenciálás alapja pedig döntően a munkavégzés jellege. A főállásúaknak a háromnegyede élt a kivét lehetőségével. Ez az arány a nyugdíjasoknál kb. 50%, a kiegészítő tevékenységet vég­zőknek pedig alig harmada számolt el kivétet. A nyereséges vállal­kozók között jóval magasabb a kivétet elszámolók aránya, mint a veszteségeseknél, és természetesen fajlagos nagyságuk is jóval ma­gasabb, 355 illetve 274 ezer Ft/fő. Érdekes azonban a nullás ered­ményt kimutató vállalkozások helyzete. Itt még a nyereségeseknél is magasabb arányban számoltak el vállalkozói kivétet, például a főfoglalkozásúak közel 95%-ban. Igaz, hogy ezek összege igen ala­csony, mindössze 204 ezer Ft/fő. A nullásoknál ugyanis az a jel­lemző, hogy annyi bért vesznek ki maguknak - többnyire az év végén - amennyit a viszonylag alacsony eredmény megenged, va­gyis ezáltal válik a vállalkozás hullássá. Az egyéni vállalkozások jövedelmezősége Békés megyében az előző évek kedvező tendenciái után már 1999-ben kedveződen hányba fordult meg, és ez folytatódott 2000-ben is. Az összes egyé­ni vállalkozó összes nyereségének és összes veszteségének egyenle­ge megyei szinten negatív, bár a negatívum nem túl je­lentős, csupán 66 millió Ft. Az egy főre jutó eredmény- egyenleg -5 ezer Ft. Mind a nyereség, mind a veszteség megközelítőleg az infláció mértékével növekedett, ám a veszteség egy kicsit nagyobb mértékben. Ezt a kedvezőt­len tendenciát tovább erősítette a létszámarányok válto­zása, ugyanis a nyereséget elérők aránya csökkent, míg a veszteségesek aránya emelkedett a bázishoz viszonyítva. Érdemes azonban az egy főre jutó nyereség és az egy főre jutó veszteség alakulását külön is vizsgálni. Mind­kettőre nézve általános megállapítás, hogy Békés megye adata jelentősen meghaladja az országos áüagot. Me­gyénkben az egy főre jutó nyereség 529 ezer Ft, amivel gyakorlaülag megegyezik a főállásúak fajlagos nyereség« Ugyanakkor a munkaviszony mellett vállalkozók ennél közel 25%-kal magasabb áüagos nyereséget realizáltak, aminek ismét egy kiugró eredményt elérő vállalkozó az oka. Az egy főre jutó átlagos veszteség 558 ezer Ft a megyében, azonban ennél lényegesen magasabb, 633 ezer Ft a főfoglalkozású­ak fajlagos vesztesége. Az összes veszteségtömeg kétharmada ezen állománycsoportból került ki. Természetesen az egyes ágazatok átlagos nyereségét és vesztesé­gét is vizsgáltuk. Érdekes, hogy mind a fajlagos nyereség, mind a fajlagos veszteség rangsorában ugyanazon ágazatokban tevékeny­kedők állnak az élen. A mezőgazdaságban egy fő átlagosan 955 ezer Ft nyereséget ért el, míg a veszteség átlaga 1,2 millió Ft. Az ágazat egyenlege jelentősen negatív, ez összefügg az agráriumban általánosan érvényesülő kedvezőtlen tendenciákkal, illetve a 2000. évi meglehetősen mostoha időjárási viszonyokkal. A szállítási ága­zatban is igen jelentős, 622 ezer Ft az egy főre jutó nyereség, azon­ban a veszteség átlaga (amiben 300 fő adata szerepel) még ennél is magasabb, 820 ezer Ft. Az ágazatok között a legkisebb átlagos nye­reséget a kereskedelemben érték el. A kereskedelmi ágazatban vál­lalkozók közül csak minden harmadik fő ért el nyereséget, átlago­san 453 ezer Ft-ot. Ugyanakkor a vállalkozások fele veszteséges, melynek átlagos mértéke lényegesen meghaladja a nyereséget, 690 ezer Ft. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a megyei összes veszteség több mint a felét a kereskedelmi vállalkozások adják. A legeredmé­nyesebbek a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő vállalkozók. Itt a legmagasabb a nyereségek aránya, és az egy főre jutó nyereség (504 ezer Ft) is itt haladja meg a legnagyobb mértékben az átlagos veszteséget (203 ezer Ft). kokauszkinétöth edit, APEH BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁG TERVEZÉSI- ÉS ELEMZÉSI OSZTÁLY Kötetének kiadására vár Támogatják törekvéseit, csak az anyagiak hibádzanak Több mint egy éve összeállt Fodor Helga verseskötete, kiadót és nyomdát is talált, melyek támogatnák törek­véseit, csak az anyagiak hibádzanak. Békéscsaba A békéscsabai, 21 esztendős Fo­dor Helga jelenleg a Tessedik Sá­muel Főiskola Körös Főiskolai Kara személyügyi szervező sza­kának utolsó éves hallgatója.- Tizenkét évesen született meg álmomban legelső versem, majd 3 év teljes hallgatás után „tört ki belőlem szó-millió lánca” és írtam meg első tudatos ver­sem, természetesen az édes­anyámról — mesél költői indítta­tásáról Fodor Helga. - Az azóta eltelt évek során verseim újsá­gokban és egy orosházi kiadású kötetben jelentek meg, más fiatal költők munkáival együtt. Né­hány pályázaton eredményesen szerepeltem, és tavaly egyik ala­pítója lettem a Körös Irodalmi Társaságnak.- Kik nyújtottak számodra szakmai támogatást? Kántor Zsolt, Sass Ervin és az irodalmi társaság vezetője, Elek Tibor biztattak és segítettek kritikai megjegyzéseikkel, taná­csaikkal.- Kinek a verseit olvasod leg­szívesebben?- Több műfajú verseket ked­velek, de a legnagyobb hatást A 21 éves békéscsabai Fodor Helga versei az életről szólnak Ady Endre művei gyakorolják rám.- Milyen témákról írsz?- A verseim az életről szól­nak: írok Istenről, szerelemről, költészetről, az emberiség kérdé­seiről és arról, hogy mindenki eleve elrendelt sorssal születik erre a világra. Erre utal a tavaly összeállított — de még ki nem adott — verseskötetem címe is: Érkező helyünk van.- Mi az akadálya a kötet ki­adásának?- Egy éve támogatókat kere­sek a közel 50 verset tartalmazó kötet megjelenteté­séhez. Kiadót talál­tam, egy nyomda kedvezménnyel vállalná a nyomta­tást, de még így is túl nagy összeg hi­ányzik a verseskö­tetem megjelente­téséhez, hogy ön­erőből pótolni tud­nám. ____ F. M. Fo dor Helga: A versért szenvedni kell (részlet) „Hinni s bízni még a csendet százszor is meg kell öleljem az Istent s meghalni végleg minden nap egy versben. Megbocsátani esténként az életet s kibírni minden félelmemet de legfőképp szeretni, szenvedni kell a verset.’ Még egyszer a libatartásról Hamarosan ismét helyszíni szemlét tartanak A gyulai polgármesteri hi­vatal arról tájékoztatta la­punkat, hogy bejelentésre a gyulavári libatartóval és rongyégetővei szemben két hatóság járt el. Az egyik el­járás jelenleg is folyik. Gyula Június 20-ai lapszámunkban ír­tunk a gyulavári állattartóról, aki ellen államigazgatási eljárást folytat a gyulai polgármesteri hi­vatal hatósága. A libatartást és a rongyégetést a környékbeli lako­sok egyszerre jelentették be az il­letékes hatóságoknál tavaly, júni­us végén. A libatartás ügyében a polgármesteri hivatal folytatja ma is az eljárást. A rongyégetést a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség vizsgálta ki, s tett szabálysértési feljelentést a lég- szennyezés miatt a polgármesteri hivatalnál. A kétféle szabályta­lanság a környékben élőket nem egyformán érintette. A libatartás a közvetlen szomszédokat zavar­ta elsősorban, a rongyégetés füst­je pedig távolabb is szennyezte a környezetet. Tavaly ősszel az égetés miatt, a környezetvédelmi felügyelőség feljelentését követő­en a polgármesteri hivatal sza­bálysértési hatósága intézkedett. A libatartás ügyében a jövő héten várhatóan ismételt helyszíni szemlét folytat le a polgármesteri hivatal. Fogadás a jó tanulóknak A Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola Orosházán — a hagyományok­hoz hűen — idén is vendégül látta az intéz­mény kiemelkedő eredményeket elért ta­nulóit. A találkozóra az intézmény pénteki tanévzárója előtt hívták a diákokat. __________Orosháza_________________ Ho cz János, a szakközépiskola igazgatója köszön­tötte a kitűnő tanulmányi eredményt elért tanuló­kat, a tanulmányi versenyek helyezettjeit és azo­kat a diákokat, akik a közösségért végzett munka területén jeleskedtek. A fogadáson több mint har­minc diák vett részt. A szokásokhoz hűen min­denki beszámolt a tanév legnagyobb sikeréről és kudarcáról. Hocz János igazgató számára a legna­gyobb siker az volt, hogy az intézményben ígére­tesen halad a világbanki „B” program megvalósítá­sa és az, hogy továbbra is jó légkör uralkodik a „Mezgé” falai között. A diákok tanulmányi ered­ményük javítását, tanulmányi versenyeken való szereplésüket, sikeres érettségijüket jelölték meg legnagyobb sikerüknek. Kudarc nemigen érte a „mezgés” diákokat, bár az egyik fiú arra panasz­kodott, hogy a szakmai gyakorlaton való szőlőka­pálás számára igen fájdalmas emlék maradt. K.E. Nagy Kovács Mária alkotásai Nagy Kovács Mária szobrászművész munkásságából kapha­tunk ízelítőt egy, a közelmúltban megjelent színes borítójú, belül fekete-fehér fotókat tartalmazó, magyar és olasz nyel­vű kiadványból. Dombegyház—Battonya A hazai és nemzetközi elismeré­sekben bővelkedő életutat befu­tott alkotó Dombegyházhoz is kötődik, férje, néhai dr. Nagy Zoltán művészettörténész révén. A katalógust Gerendeli György dombegyházi tanár szerkesztet­te, felelős kiadója a Nagy házas­pár gyermeke, B. Nagy Maya, aki Olaszországban él, és aki a Maceratai Képzőművészeti Aka­démia festészeti tanszékének a tanára. Kovács Mária Kisfaludy Strobl Zsigmond tanítványaként végez­te el a főiskolát, majd ösztöndíj­jal egy évig dolgozott a Római Magyar Akadémián. Hat szobrá­val szerepelt az 1940. évi Velen­cei Biennálén, s innen kezdve pályája ígéretesen ívelt felfelé, bár alkotásainak egy része el­pusztult a háború idején. Részt vett a szegedi és a vásárhelyi művészeti életben, 1950-ben Bu­dapestre költözött, s több közté­ri megbízást kapott: Dunaújvá­rosban, Komlón, Tatabányán, Budapesten, Debrecenben és Székesfehérvárott számos dom­borműve, kútja, szobra díszíti a köztereket. Más alkotásait múze­umok, gyűjtemények (Nemzeti Galéria, Móra Ferenc Múzeum, a Faenzai Museo della Ceramica és a trieszti Sztavropulosz- gyűjtemény) őrzik. A dr. Nagy Zoltán emlékének ajánlott kiad­ványnak van egy battonyai vo­natkozása is: a 14 oldalon látha­tó a katolikus templom stációso­rozatának egyik darabjáról (Krisztus kereszttel, 1952.) ké­szült fénykép. MÉNESI GYÖRGY Pályázat a szülőföldről „Szülőföldünk Békés megye” címmel hir­detett millenniumi képzőművészeti pályá­zatot Békés Megye képviselő-testülete, a megyei művelődési központ és kézműves szakiskolája, illetve az orosházi Petőfi Mű­velődési Központ. Orosháza A pályázat eredményhirdetésére és a legsikere­sebb alkotásokból összeállított kiállítás megnyitó­jára június 22-én került sor Orosházán. Több mint 100 pályamunka közül választotta ki a zsűri azt a mintegy 60 képzőművészeti alkotást, amelyeket július 6-áig lehet megtekinteni a Petőfi Művelődési Központban. A tárlatot Sass Ervin új­ságíró nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, a ki­állítás hű tükre annak, hogyan látják a békési táj al­kotói az államalapítás óta eltelt ezer esztendő látha­tó és láthatatlan világát. A tárlaton 38 megyei képző­művész kapott bemutatkozási lehetőséget. A zsűri 11 pályázót részesített tárgy-, illetve pénzjutalom­ban. Tárgyjutalmat kapott Nagyné Veres Róza, Hor­váth Csilla, Baji József, Kovács Mátyás, Dénes Attila és Horváth Lajos. Pénzjutalomban részesült Uhrin Pál, Mester Kata, aki Orosháza Város különdíját is átvehette, Ilovszky Béláné és Nagy Zoltán. A pályá­zat fődíjasa Kruzslicz Zsolt lett. kovács erika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom