Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-19 / 141. szám
6. OLDAL - 2001. JÚNIUS 19., KEDD MEGYEI KORKÉP „Belőled, fiam, nagy atléta lesz!” Varjú Vilmos országos' csúcsát harminc évig nem döntötték meg Súlylökésben harmincéves országos csúcs dőlt meg május végén. A 20,45 méteres rekordot az Endrődről elszármazott kiváló sportember, Varjú Vilmos tartotta. Az olimpikon pályafutását, életét bemutató könyv várhatóan jövőre készül el. A szerző Márton Gábor nyugalmazott tanító, aki egy sor kedves történetet őriz hajdani tanítványáról. Gyomaendrőd Varjú Vilmos szülői háza ma is áll Endrődön, az egykori Erzsébet királyné, ma Szabadság út 14. szám alatt. Endrődi szülők egyetlen gyermeke, akinek a világra jötte is sejtetett valamit a későbbi sportolói pályából.- Az endrődi orvos nem merte vállalni a szülést, az édesanya a gyulai kórházban hozta világra a több mint öt kilogrammos csecsemőt. Vilmos termetre később is kitűnt a kortársai közül. Csendes, jó természetű gyermek volt. Megmondom őszintén, az oroszt, amit én tanítottam neki, „nem nagyon csípte” - mesélte Márton Gábor, akinek feltűnt a fiúcska sport iránti érdeklődése. A pajtásaival az olimpiák idején háziolimpiát rendeztek. Iskola után rendszerint labdáztak, futottak, dobáltak. Hetedik osztályosok voltak, amikor a testnevelőjüket, Szabó Ernőt megkérték, mutassa meg, hogy kell szabályosan súlyt lökni. Súlygolyó híján a tanár három kilós bazalt kővel rögtönzött bemutatót, majd a fiúkon volt a sor. Azok névsor szerint veselkedtek neki a feladatnak, három-négy métert hajítottak. Utoljára dobott Vilmos, aki úgy meglódította a követ, hogy az a jó hat méterre álló tanár és két segítője feje felett repült el. A testnevelő az ijedelemből felocsúdva annyit mondott: „Belőled, fiam, nagy atléta lesz!” És lett is... Évtizedekig a csúcson Varjú Vilmos (1937-1984) súlylökő, a Közért, majd az Újpesti Dózsa versenyzője volt. Tizenhárom szabadtéri (tízet megszakítás nélkül) és egy fedett pályás magyar bajnokságot nyert, tizenhétszer érte el az országos csúcsot. Negyvenkilencszer volt válogatott. Első országos csúcsát 1958-ban jegyezte. 1960-ban 18,67 méterrel Európa-csúcstartó lett. 1962-ben 19 méter fölé került és az Eb-n győzött. Az 1964-es olimpián bronzérmet szerzett. 1971-ben, a pozsonyi hármas viadalon 20,45 méterre javította a magyar csúcsot, amit egészen harminc esztendeig nem szárnyalt túl senki. Az új országos csúcs 2001. május 27-én született. Biber Zsolt a Bácsalmási Péter emlékversenyen 20,47 méterre lökte a súlyt. Rá egy évre a Varjú család Budapestre költözött, Vilmos ott lett hentes tanuló. Harmadéves volt, amikor a diáktársaival kilátogattak a stadionba, a válogatott atléták edzésére. A súlylökő tizenöt méteres teljesítménye láttán Vümos megjegyezte: „Annyira én is ellököm”! „Na, gyere öcsi, lássuk, mit tudsz!” — mondta az edző. Meglepetésére a fiú tizenkét méter fölött dobott. Keményen dolgozott, pár év alatt az élre került. Egy sor hazai Varjú Vilmos minden versenyéről üdvözlőlapot küldött gyerekkori testnevelőjének és nemzetközi versenyen teljesített kiválóan. Az 1964-es tokiói olimpia bronzérmese lett. Bármilyen magasra is ívelt a sportolói karrierje, a kötelék, ami Endrődhöz fűzte, megmaradt. A kiterjedt rokonság mellett tartotta a kapcsolatot az iskolákkal, a barátokkal és a település vezetésével is. Bárhol versenyzett, nem mulasztotta el, hogy Szabó Ernőnek üdvözlőlapot küldjön. Az endrődi iskolában többször megfordult, a tanárok példaként állították a gyerekek elé. Közvetlen természete, jó kedélye okán sokan szerették. Varjú Vilmos jövőre lenne hatvanöt éves. Márton Gábor úgy tervezi, hogy az évfordulón már az olvasók kezébe adja az olimpikon életéről szóló kötetet. A szerző szólt arról is, szeretné, ha Varjú Vilmos szülői házát emléktábla jegyezné és egy utcát is elneveznének a kiváló sportemberről. CS. R. Spanyol művészet a Könd utca 32-ben Egy spanyol festőművész, Gabino Amaya Cacho Orosházán készült alkotásait láthatta a képzőművészetet szerető közönség június 15-én, pénteken délután a Gonda házaspár családi házának kertjében, a Könd utca 32. szám alatt. A kiállítást a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete szervezte. meg. Sebaj, a Dunaferr Hotelnél találtunk egy csodálatos gyúródeszkát - tájékoztatott Gonda Géza. - Gabino Amaya rendkívül termékeny festő - mondta a kiállítás-megnyitón Horváth János, orosházi festőművész. — Ez azonban nem meglepő, hiszen Spanyolországban nagy hagyományai vannak a festészetnek, jeles alkotóik világra szóló iskolát teremtettek. Gabino is művészcsaládban született, nagyapja világhírű szobrászművész, édesapja pedig építőművész. Gabino Amaya Cacho sokoldalú festőművész, a kubizmustól az expresszionizmusig számos irányzat hatással van művészetére, azonban a realitás is közel áll hozzá, amit a portréfestészetben alkalmaz. Spanyolország legelismertebb portréfestői közé tartozik. A kiállítás-megnyitón Huszár Anita énekművész és Soós Gabriella zongoraművész jóvoltából spanyol dallamok is felcsendültek. K. E. Égető ügyeink nyáron A társadalomnak nem érdeke a,, felperzselt föld taktikája” Az utóbbi hetekben megnőtt az erdő-, az avar- és az egyre több, gazdátlanul hagyott, eldurvult területen dúló parlagtü- zek száma — hívta fel figyelmünket nemrégen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Vajon igaz-e mindez kisebb- nagyobb régiónkra nézve, s a bennünket meg-meg- paskoló esőkkel együtt is? — kérdeztük Szendi Géza alezredestől (képünkön), a békéscsabai önkormányzati hivatásos tűzoltó-parancsnokság parancsnokától. Békéscsaba Szendi alezredes igenlően bólintott kérdésünkre, majd a saját működési területükön tapasztaltak alapján a nyár, a betakarítási, az üdülési, kirándulási főszezon egészére érvényes intelmeket fogalmazott meg. — Az ilyen típusú tűzesetek közvetlen előidézője a legtöbb esetben az emberi gondatlanság - mondta. - Általában avarégetés, csikkeldobás, szemétlerakás, gyújtogatás, erdőközeli égetés, kirándulási, táborozási tűzrakás miatt csapnak fel a lángok. Jelenleg ugyan nincs tűzgyújtási tilalom az erdőkre nézve, de erdőben tüzet csiholni így is csak a kijelölt tűzrakó helyeken szabad. Amikor már nincs szükség a tűzre, mindig gondoskodni kell az alapos eloltásáról. Az is szabály, hogy szeles időben az erdők kétszáz méteres körzetében tilos tüzet gyújtani. Bárhol gyújtunk tüzet, őrzéséről gondoskodni kell, ezért mindig a tűzgyújtó a felelős.- Az erdők manapság különféle tulajdonosok kezében vannak. A kirándulók feladatairól, felelősségéről már esett szó, de van-e dolguk a tulajdonosoknak a tűzvédelemmel?- Az új jogszabályok alapján az erdőgazdálkodóknak saját területükön minden szükséges technikai, szervezési intézkedést meg kell tenniük az erdei tűzesetek elkerüléséért. A kiskertek, a hétvégi telkek tulajdonosainak figyelmét pedig arra hívom fel, hogy a gyomégetésnél nagyon ügyeljenek: a kiszáradt aljnövényzet rendkívül gyúlékonnyá vált, s szándékunktól teljesen függetlenül gyorsabban terjed, mint ahogy meg tudnának birkózni vele.- Olykor nem számolunk a következményekkel, amikor a kocsi, a vonat ablakán át ki- pöccentjük az égő cigarettavéget.- A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett ennyi bőven elegendő ahhoz, hogy erdőket, megművelt mezőgazdasági területeket is lángba borítsunk. Itt kérek mindenkit, hogy tűzeset észlelésekor — a „kisebb” tüzek oltásának azonnali megkezdésén túl - haladéktalanul jelezzék az esetet az illetékes, legkönnyebben elérhető tűzoltóságnak, a polgármesteri hivatalnak, a terület tulajdonosának. K.A.J. Mokri-nap a lakótelepen Hagyományt szeretnének teremteni A Mokri lakótelepen élők hagyományt szeretnének teremteni évente egy-egy közösen töltött vidám nap közösségteremtő programjával. Békéscsaba Az idén június 23-án, szombaton délelőtt 10 órától este tíz óráig egymást érik az érdekesebbnél érdekesebb események a Mokri vagy Áchim L. András lakótelepen. Az itt élő mintegy háromezer ember számára véradást szerveznek délelőtt 9-től 11 óráig a helyi háziorvosi rendelőben. A szabadtéri programokat Áchim L. András szobránál képzelik el. Fellép a gyomai Színfolt mazso- rett együttese és Gregor László gyermekkarate csoportja is bemutatkozik. A gyerekek játszóház, aszfaltrajzverseny és ügyességi játékok között válogathatnak. A délelőtt folyamán fellépnek többek között az Ámokfu- tók, a szlovák citeraegyüttes, a Milla trió, Kékegyi István. Bemutatkozik a battonyai Szent István Általános Iskola bolond lakodalmasával, valamint a Tuti-iroda divatparádéjával. Amennyiben nem kedvez az idő, akkor a programokat a volt bölcsőde nagytermében rendezik. ____________________________PB NY ÍLT HÉTVÉGE A PEUGEOTNÁL. (w) Békéscsabán, a Bajza utcai szalonban az elmúlt hétvégén a Peugeot 307-nek nem csak a külső megjelenésével ismerkedhettek meg az érdeklődők, hiszen a tesztvezetés során ki is próbálhatták az utazás legkifinomultabb formáját ígérő típust. A vezetés élvezetén kívül a finom francia sajtokba és a szépségápolás tudományába is belekóstolhattak a nyílt hétvége látogatói_____________________________________________________________d-fotó; veress erzsj Cí mer a megye legkisebb településén Újszalonta történelme elválaszthatatlan a trianoni határrendezés óta Romániához csatolt „anyaváros”, Nagyszalonta múltjától. A határ menti aprócska, százötven lelket sem számláló zsáktelepülés — az idén 395 esztendős — 1920-ig Arany János szülővárosának részét képezte. Újszalonta Az szintén a sors, a történelem fintora, hogy az első világháborút lezáró békediktátum Újsza- lontát Romániának juttatta, s csak két esztendővel később - 1922-ben - az utólagosan megejtett kisebb határrevíziók nyomán csatolták újfent az anyaország testéhez. Nos, a közeli napoktól a megye legapróbb falujának is címere van - tudatta az örvendetes hírt címerügyben az Újszalon- táért Közalapítvány elnökével, Szelekovszky Lászlóval esztendők óta fáradhatatlanul szorgoskodó Kenéz Péter polgár- mester. A csücsköstalpú, hasított, alul vágott katonai pajzs külső formájában és belső jegyeiben egyaránt a határon túli anyaváros, Nagyszalonta 1606-ban Bocskai István fejedelemtől kapott ősi címerét idézi. A jobboldali mező felső része vörös, melyben egy aranyoroszlán zöld mezőben áll, felette aranyszínű, emberarcú nappal. A vörös szín a vérzivataros múltat, valamint a jelenkor reményteli, erőt sugárzó lüktetését hivatott kifejezni, míg a címerállat az erőt, a kitartást és mindennapi létért való küzdeni tudást sugallja. Kezében a három búzakalász a hit, remény és szeretet szimbólumai, de ugyanakkor a település mezőgazdasági jellegét is tükrözi. A baloldali mező égszínkék terében arany harang található, melyet Nagyszalonta adományozott a településnek. Az emberarcú nap és hold a folytonosság, az élet, a jövő és megújulás, az egység biztosítékai. A pajzsfőn ezüst színű katonai sisak található, melyen királyi korona díszeleg - ismertette a címer heraldikai leírását Kenéz Péter. Visszakanyarodva a címerben is megjelenő haranghoz, a polgár- mester kifejtette: a Nagyszalonta által adományozott harang ma - összefogással emelt, tavaly felszentelt - Isten hajlékában hirdeti a teremtő dicsőségét. ____ -BOTHny ílt kiállítás. — Gabino Amaya Cacho régi barátom, egy hónappal ezelőtt felhívott és megkérdezte, hogy jöhet-e Orosházára festeni. A válasz természetesen az volt, hogy örömmel látjuk. Gabino megérkezett, a Lufthansa sztrájkja miatt a csomagja egy része elveszett, a festőtáblája azóta sem lett Orosháza A Könd utca 32. szám az elmúlt években egyet jelent a kultúra nyári otthonával. Dr. Zelenka Klára és Gonda Géza családi házának kertjében az idén is kiváló alkotók mutatják be művészetüket. Ezúttal egy spanyol festő képeiből
