Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-03 / 53. szám
2001. március 3-4., szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Elhunyt Sinka István özvegye Tizenkét évet töltöttek együtt 8 A telefonálás illemszabályai Köszönés után mutatkozzunk be! 8 Akiről csillagot neveztek el Beszélgetés Csányi Vilmos etológussal Csodagyereknek tartották, pedig csak árva volt Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus feldolgozta a magyar irodalom tizenhat költőfejedelmének családfáját és életútját. Ez alkalommal József Attila életének genetikai vonatkozásait tárjuk az olvasók elé. A költőt valójában Józsefi Attilának kellene neveznünk, hiszen édesapja, Iosifu Aron 1900-ban Józsefire magyarosította a nevét. Egyébként hintalovat faragott Attilának, verebekre vadászott, hogy abból főzzenek levest a gyerekeknek... A családi hagyomány szerint a szappanfőző mester egyik későbbi ötlete volt a rózsaszínű pipere- szappan előállítása. A katonaruhás Józsefi Áron állítólag a ligeti vurstliban szólította le a cselédlány Pőcze Bor- bálát, későbbi feleségét, aki négy évig várta vissza hűségesen emberét. A férfit mindig vonzotta Amerika, de amikor váratlanul elhagyta a családját, mégsem oda „tántorgott ki”, hanem a romániai Craiovába a „lánghajú” kantinosnővel, akitől a szappan- főzéshez a zsiradékot kapta. Azt nem tudni, hogy szerelmi viszonyuk meddig tartott. A szappanfőző sok nyelven beszélő, ügyes és világlátott ember volt, Attila mégis folyton olvasó édesanyjától leshette el a betűk szeretetét. Végtére is: hány gyermeke volt a Józsefi családnak? A IX. kerületi anyakönyv szerint 1897- ben megszületett Margit — még |||!;: Józsefi Áron katonaideje alatt — , de két és fél éves korában elvitte a diftéria. A családi emlékezet szerint mégsem ő volt az elsőszülött, hanem egy Nándor nevű kisfiú. Nincs budapesti anyakönyvi nyoma, valószínűleg vidéken jött a világra, két évvel korábban Margitnál. Halálának dátumát sem ismerjük. 190/-ben — Jolán után, és Etelka előtt — megszületett a várva várt fiú, Kálmán, de alig kétévesen skarlátban meghalt. József Attilának tehát két ismert nővérén kívül még három édestestvére volt! És volt egy féltestvére is. Világcsavargó apja 1924-ben másodszor is megnősült. Uj asszonyának azt mondta, hogy Pőcze Borbála kivándorolt Amerikába, pedig az már öt éve halott volt. A féltestvér fiú, Mircea gyermek- paralízises, súlyos mozgássérült lett, de úgy hírlik, vonásai nagyon hasonlítottak Attiláéra. Attila apa nélkül nőtt fel, csonka és nyomorúságos családEgyedül Egyedül fogok én állni a világon. Egyedül, egyedül, nem lesz soha párom. Nem lesz soha párom, aki vigasztaljon, Aki szenvedésben csókot csókra adjon. Csókot csókra adjon s aki hű, nem álnok. Aki büszke arra, hogy mellette állok. Aki míg én alszom őrködik könnyezve, És, ha ébren vagyok, kacagó a kedve. Aki szeret engem, aki meghal értem S még akkor is szeret örök-visszatérten. S nem fog borulni le rám senkise sírva, Ha majd távozom az örök-néma sírba. (1921) ban. Mivel csupán két fekhelyük volt, öt-hat évesen húgával és az albérlőnővel volt kénytelen megosztani az ágyát. Később nem véletlenül emlegette: az a baj, hogy őt a nők nevelték. Szinte természetes, hogy kisgyerekként a nemi vágya a nővéreire vetődött, és imádott édesanyja iránt is néha többet érzett, mint pusztán gyermeki szeretetet. Soha életében nem volt megelégedve a nemi szervével, így joggal zavarta, ha férfiúi gyengeségét durván ösz- szevetették mások vad férfiasságával. így írt erről: a nőknek „nem tudom azt adni, amit kívánnak tőlem.” Szexuálisan labilis volt, már a saját neméhez is vonzódott volna. Sokat töprengett ezen, de nem tette meg... Viszont nagyon szeretett volna gyereket, de vagy a nők zárkóztak el a szüléstől — például Szántó Judit, aki nem is akart a világra gyereket szülni —, vagy ő volt tehetetlen, esetleg magtalan. Valószínűleg kínjában vagy gyötrő kínjait hetyke gúnnyal leplezve ezt írta 1937-ben szerelméhez: „Flóra, csináljunk gyereket/ 81 hadd vessen cigánykereket...” Nagyon beteg ember volt. Túlérzékeny, ideggyenge, ingerlékeny, fáradékony, legtöbbször alvászavarai és szexuális problémái keserítették meg az életét. Rosszul táplálkozott, gyerekként és felnőttként is gyakran éhezett. Idegi eredetű gyomorbaja a fájdalmakon túl egyéb gondokat is okozott. Saját szájízét elviselhetetlennek II tartotta, állandóan mentolos §§ cukrot szopogatott, és ezt § panaszolta: „Olyan vagyok, mint a terhes asszony, mindent megkívánok és semmit se tudok enni.” Neuraszténiás és tudathasadásos volt, kiszámíthatatlanul viselkedett, néha szélsőséges indulatok, dühkitörések fogták el, nem volt képes elviselni a magányt. Éjjelente nem tudott aludni, és reggel szinte lehetetlen volt kizavarni az ágyából. „Éjszaka darabokra hullok — írta —, és fél napig tart, amíg összeszedem magam.” Azután jöttek az erős kávék, a napi negyven-ötven szál cigaretta... Attila kilenc éves korában próbált először öngyilkos lenni, a hatodik kísérlete végül sikerült... De egyre súlyosbodó elmeállapota sem hagyott nyomot a költészetén! Bajára a leghatásosabb gyógyír épp a versírás volt. Az irodalomkritikusok úgy ítélik meg: élete végén, a legutolsó verseiben érte el a legnagyobb formai tökéletességet. Attila kilenc éves korában próbált először öngyilkos lenni. Keményítőt ivott a vélt lúgkő helyett. Tizenhét évesen pedig halomnyi aszpirint szedett be abban a hitben, hogy azok altatók. Többször is kísérletet tett, hogy eldobja az életét, magát bolondnak tartotta, habár találóan vágta oda: „Köz- tetek lettem bolond.” A család meg akarta kímélni az elmegyógyintézettől. Balatonszárszóra küldték, ahol hatodik öngyilkossági kísérlete a vonatkerekek alatt fejeződött be. József Attila zseni-őrült volt. Sok más világhíres művészhez hasonlóan. Századunk egyik legnagyobb költője talán ebben a sorban foglalta össze legtömörebben az életét: „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam.” Somos Ágnes Hajrá Felcsút, Jól megy a Felcsútnak! Tudják, annak a Fejér megyei első osztályú focicsapatnak, amelyiknek a miniszterelnök a csatára. Kevés olyan klub lehet a világon, ahol maga a kor- .mányfő (is) rúgja a bőrt, nem is akárhogyan, profi szinten, hétről hétre. Igazából nem is ezért megy jól a Felcsútnak, hiszen miniszterelnökök vagy odaszületnek egy focicsapat falujába vagy nem. Ha igen, akkor még ott a nagy kérdés, bele tudnak-e bikázni a labdába vagy maradnak csendes szurkolók a pálya szélén. A mi kormányfőnk bele tud, rendesen. Sőt! Vesztésre álló csapatának látványos góllal való megmentéséről, a gyászos kilátású eredmény megfordításáról már legendák keringenek az országban. A Felcsútnak igazából azért megy jól, mert telik neki külföldi edzőtáborozásra. Igaz, nem a dél-amerikai pampákra, vagy a kuvaiti emírségbe utaztak, nem is Ausztráliába, hanem „csak” Horvátországba, a tengerpartra. Sok harmadik ligás békési csapat így is boldog lenne a helyükben vagy beérné azzal, ha Sopronig eljutna, s ott szívhatná fel magát a bajnoki rajt előtt. Igaz, a felcsúti fiúk kemény gyerekek, rend is van náluk, meg fegyelem. Elhajlás, otthon maradás nincs, aki kerettag, HAJRÁ KORMÁNY! annak kötelező az edzőtáborozás. Ha miniszterelnök az illető, akkor is. így történhetett, hogy a kormányfő is összecsomagolt és leruccant az Adriára a fiúk után (vagy a fiúkkal). Hiába no, a feladat teljes embert kíván — a fociban. Mert a foci komoly dolog még megyei szinten is (vagy csak ott). Elő a stoplis cipőt, a mezt, a gatyát, néhány kört a pálya mentén, aztán jöhet a játék. Kapáslövés, bombafejes, bombagól, amúgy magyarosan vagy kormányfősen, hogy lássák a felcsúti legények, meg a horvát bámészok, attól nem lesz más az ember, ha a parlamentben ül egy bársonyszékben, ha nagy beszédeket mond, látványosat, ünnepi vagy félünnepi alkalmakkor, ha koronás főkkel tárgyal, vagy haditervet dolgoz ki és hajt végre Torgyán doktor lefejezésére. Mert a vüág így kerek és mélyen emberi. Hogy a horvátországi imázsépítés közbe becsúszik egy kormányülés? Megesik, miképp megesett a horvátországi táborozás alatt. Majd arrébb teszik egy nappal (miként arrébb is tették), ha kell kettővel is. A rend nem borulhat, a fegyelem nem puhulhat fel — a fociban. Végtére is, fontossági sorrend is van a világon. Pláne olyan országban, amelynek labdarúgása még mindig a 48(ü!) évvel ezelőtti 6:3 dicsőségéből próbál megélni. Árpási Zoltán Kapáslövés, bombafejes, bombagól... Szeghalom, lief. Péter Andrés- íiéálgimmíziiimi Diákotthon. .Szeghalom, Péter András Gimnázium. Az idén hetvenöt éves középiskola új korában. Az akkor még Református Péter András Reálgimnáziumi Diákotthon nevet viselő intézmény feladat ma sem más: a Sárrét diákjainak kiművelése
