Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-03 / 53. szám
8 Hétvégi magazin 2001. március 3-4., szombat-vasárnap Barletta A Magyar Szonettekből Arany sisakban rózsás ifjú arccal A vár alatt áll nagy Lajos király, Övezve hű némettel, hős magyarral, Riadva száll az égbe száz sirály. Már Manfredonián magyar a zászló, Mosolyogva leng az Anjou liliom. És térdeplő jobbágya már Teánó S magyar dal ujjong az olasz síkon. lm, a kapuk kinyílnak, mint a rózsa, Ha pünkösd pirkad és földig hajolva Lajos elé jön a podeszta már. — Felség, Barletta meghódolva vár. S fekete zászlón május esti szélbe, Mint nap ragyog a sápadt Endre képe. Hatszázhetvenöt évvel ezelőtt, 1326. március 5-én születetett I. (Nagy) Lajos magyar király. Az Anjou-házból származó Károly Róbert fiaként 1342-ben lépett trónra. Uralkodását a háborúk sora jellemezte, szinte az összes szomszédjával hadakozott. Öccsének, András nápolyi királynak meggyilkolását megbosz- szulandó 1347-ben indult Nápoly ellen. Több sereggel támogatta a pápa itáliai háborúit, ezzel „az egyház főkapitánya” címet érdemelte ki. 1370- ben megörökölte a lengyel királyi trónt is. Tipikus lovagkirály volt. Támogatta a kulturális fejlődést, az egyházat, megalapította a pécsi egyetemet. Uralkodása idején a Magyar Királyság nagyhatalommá vált Európában. 1382-ben hunyt el. Az uralkodóra Juhász Gyula versével emlékezünk. AKCIÓ * • a MEZŐKER Kft. raktáráruházában, csak március 3-án! Ízelítő kínálatunkból • Görög narancs 125 Ft/kg • RÁMA margarin, csészéi, 500 g 165 Ft • Rizs „B” 1/1 139 Ft • Trappista sajt 1141 Fl/kg • Szegedi paradicsomos bab virslivel 149 Ft • Maggi marhahúsleves kagylótésztával 99 Ft • Gomba, szeletelt, 200 g 195 Ft • Győri édes keksz, 400 g + 40 g 208 Ft • Olympos üdítőital, sárgarépa-narancs, 1,51 130 Ft • Garzon tea, Sir Morton 119 Ft • BONA VITA kávé, 250 g 330 Ft • Zöldség és déligyümölcs nagy választékban. Bél kapható! Cím: Mezőker Kft., Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344/23, 24, 25-ös mellék, (66) 327-405. Nyitva: hétfőtől péntekig 7-18-ig, szombaton 7-12-ig. Utolsó beszélgetés Sinka István özvegyével „Költészete olyan volt, mint a természet” Sinka István felesége, Szín Magdolna 2001. február 9-én hunyt el Budapesten. A magyar irodalomban Ena múzsa néven ismertté vált hölgyhöz írta Sinka István öregkori szerelmes verseit. Szin Magdolna tizenkét éven át feleségként élt Sinka István mellett, s a költő halála után is többször járt a Körös-Sárréten. Lapunk munkatársa néhány éve a Sinka István-szavalóverseny alkalmából — amelyet a szeghalmi Péter András Gimnázium és Vésztő Nagyközség Önkormányzata évente rendez meg — személyesen találkozott a költő feleségével. Sinka Istvánná akkor meleg szeretettel, őszinte lelkesedéssel beszélt férjéről. Sinka Istvánná Szin Magdolnát a főváros Farkasréti temetőjében az elmúlt héten helyezték örök nyugalomra. Temetésén a körös-sárréti térség nevében Vésztő és Szeghalom települések képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Az 1996 márciusában készült beszélgetést a szeghalmi Sárrét Televízió rögzítette. Ennek az interjúnak a közlésével tisztelgünk most a „Fekete bojtár” nemrég elhunyt feleségének emléke előtt. — Több évtized távlatából miként emlékezik vissza Sinka Istvánra? — kérdeztük akkor Sinka Istvánná Szin Magdolnát. — Életemnek nagy csodája volt, hogy Sinka Istvánt egyáltalán megismerhettem és mellette élhettem. Sajnos halála miatt csak rövid tizenkét évig lehettem a felesége. Előtte ezt az emberi típust én nem ismertem. Mindennapi emberek vettek körül, akik értékesek voltak, de életemben az igazi nagy csoda István volt. — A „Fekete bojtár" mellett milyen volt az élet? Hogyan teltek az együtt töltött évek? — Mindig mindennek együtt örültünk, a szenvedését is próbáltam megosztani, átvállalni. A külső körülmények miatt nagyon nehezek voltak azok az évek. István munkásságát teljes elhallgattatás övezte. De ő tudta, érezte: ha az idő tönkre nem teszi, akkor írásainak mondanivalója személyét túl fogja élni. S művei közül, aminek meg kellett maSinka Istvánná Szin Magdolna: „Sajnos csak rövid tizenkét évig lehettem a felesége” radni, az valóban mind meg is maradt. Életünkből legalább tíz év közös munkával telt. Én ugyan dolgozni is jártam, de esténként otthon, együtt mindig újabb és újabb munkákba fogtunk. István folyamatosan átírta, átfaragta azokat a verseit, amelyekkel nem volt megelégedve. Én pedig szépen rendezgettem munkáit, mert azok korábban nagyon szerteszét voltak. — Ön Sinka Istvánnak köszönhetően Énaként vonult be a magyar irodalomba. Mint múzsának, mi a véleménye a versről és Sinka István költészetről? — Nagyon szeretem a verseket. Igaz, nem úgy, ahogy azt az értő irodalmárok megmagyarázzák. István verseit viszont nem kellett soha megmagyarázni. Az ő költészete olyan volt, mint maga a tiszta természet. Nekem az ő versei sokat jelentettek. Békésszentandrási születésű lévén, ezt a népet és ezt a tájat jól ismertem. Amiről ő írt, az szűkebb hazám volt, világát nem kellett felfedeznem. A versek mondanivalójára csak rátekintettem, s tudtam, hogy minden úgy igaz, ahogy megfogalmazta. — Miként hatottak önre Sinka István azon versei, amelyeknek ihletője múzsaként ön volt? — Őszintén megmondom: nagyon örültem nekik, de ennek ellenére lényegesen nem tettem különbséget a hozzám írt versek és a bárki másról szólók között. Az viszont kellemes érzés, hogy így versekbe fogalmazva István irántam érzett szeretete máig fennmaradt. — Mi a véleménye a Sinka István szavalóversenyről? — Jó látni a ragyogó arcokat, meg azt, hogy a fiatalok közel engedik magukhoz István gondolatait. Őszintén csodáltam a gyerekek szavalatait. Nagyra értékelem, hogy a fiatalok az érett emberi gondolatokat ilyen szívből, ilyen hozzáértően és ilyen lelkesedéssel mondták. Magyari Barna Névjegy Név: Sinka Istvánná Szin Magdolna Született: 1929-ben Bé- késszentandráson Múzsaneve a magyar irodalomban: Éna Tizenkét éven át (1957- től 1969-ig, a költő haláláig) Sinka István felesége volt Elhunyt: 2001. február 9- én, Budapesten. ______________________________A KÖSZÖNÉS UTÁN BE KELL MUTATKOZNI _____________________________ Tan uljuk meg a telefonálás illemszabályait! Nemrég a magánlakások ezreiben csak áhított vágy volt a telefon. Ma szinte mindenütt tartozéka az otthonoknak, s már több millió mobiltelefont is használunk. Van tehát telefonunk, de tudjuk-e kulturáltan használni e technikai csodát? Sommásan kijelenthetjük: nem mindig! Akár a magánéletben, akár a hivatali munka során csörren meg a készülék. Érdemes tehát megtanulnunk a telefonálás illemszabályait. Bejelentkezéskor a „Halló”, az „Igen” vagy a „Tessék” elhangzása után közöljük a nevünket, munkahelyi híváskor esetleg cégünk nevét, hogy téves hívás esetén ne kelljen felesleges magyarázkodásba bonyolódnunk. Ám nemcsak arra, akit hívnak, hanem a hívóra is vonatkoznak alapvető illemszabályok: a köszönés után be kell mutatkozni — hacsak nem telefonközpontba fut be a hívás. Ha az veszi fel a telefont, akit keresünk, illik megkérdezni tőle: nem za- varjuk-e? Abban az esetben, ha a titkárnő van a készülék másik oldalán, szintén be kell mutatkoznunk, nemcsak az udvariasság okán, hanem jól felfogott érdekünkben. A lekezelő: „Kapcsolja a főnökét!” felszólítás kiválthatja belőle a dacot: „Csak azért sem”, vagy éppen nem is tehetné, mert a főnök nincs bent, vagy éppen tárgyal és ezért nem kapcsolják be hozzá a hívásokat. Ám megeshet, hogy a titkárnő a főnök nélkül is elintézheti az ügyünket. Ha mégis csak a főnökkel kívánunk beszélni az adott témáról, akkor nevünk, telefonszámunk megadásával kérjünk visszahívást. Ez vonatkozik természetesen a magánbeszélgetésekre is, ha a keresett illetővel nem tudunk beszélni. A visszahívás nálunk a telefonálási kultúra egyik legtöbbször megsértett tartozéka. Magyarországon „nem divat” visszahívni valakit, főleg a hivatalok, az intézmények, a politikusok részéről. „Ha akar valamit, majd újból hív” — gondolják és napirendre térnek a dolog felett. Éz sértő modortalanság, annál is inkább, mert annak nem illik újból telefonálni, aki visszahívást kért és erre ígéretet kapott. így, ha ő betartja a telefonálás íratlan szabályait és nem ismétli meg a hívást, nagyon udvariasan járt el, de amiért telefonált, azt nem sikerült elérnie. A mobilkészülékek használói különösen bántó durvaságokat engednek meg maguknak, amikor az utcán, buszon, villamoson, sőt: értekezleten, színházban folytatnak beszélgetéseket. Olykor intim témákról is, nem törődve azzal, hogy másokat milyen mértékben zavarnak. Tiltani ugyan csak a gépkocsivezetés közbeni mobilhasználatot lehet, de önmagunknak felállíthatunk tilalomfákat a felsorolt helyzetek mindegyikében, ha nem akarjuk, hogy „bunkófonnak” csúfolt készülékünk és önmagunk között egyenes összefüggést fedezzenek fel a jelenlévők. A telefonálás hangneme külön fejezetet érdemelne az illemszabályok között. Természetesen nem illik sem túl bizalmas, sem udvariatlan hangnemben szólni a kagylóba a hivatalos hívások során, az obszcén szavaktól, kifejezésektől pedig a jó ízlésű, illemtudó ember éppúgy tartózkodik a telefonálás során, mint a közbeszédben. Igaz, az életben — sőt, már a művészetben is — az ilyen hangnem mind általánosabb, de ez nem cáfolja állításunkat, hiszen mi az „illemtudó ember”-ről beszélünk. Dr. Takács Ilona Ha az veszi fel a telefont, akit keresünk, illik megkérdezni tőle: nem zavarjuk-e? Kedvező Ar, Kiváló Minőség "BÁBOLNA 'RT.’ ♦ 5525 Csirk-Ker BT. Füzesgyannat, Széchenyi u. 1. • Tel.: 30/9796-858 ♦ 6600 Balogh Imréné Szemes, Dózsa Gy. u. 42. • Tel.: 63/312-911 ♦ 5600 Jamina Gazdabolt Békéscsaba, Kun a. 31 •Tel : 66/326-724 ♦ 4033 Théta-T Kft. Debrecen. Vay Ádám u. 4. • Tel.: 52/448-152 <• ARBOR ACRES * BÁBOLNA TETRA-SL <• TETRA-H * BÁBOLNA HARCO Márkaboltjaink: Bábolna RT. Brojlertenyésztés 2943 Bábolna. Mészáros u. 1. Tel: 34/569-224, Tel: 34/569-392, Fax: 34/569-306 A XEROX MAGYARORSZAG debreceni székhelyű képviselete Hajdú-Bihar és Békés megyei koncessziós joggal ÜZLETKÖTŐKET KERES Békés megye területére. Kereskedelmi gyakorlat, jogosítvány | és saját gépkocsi szükséges. Jelentkezését rövid szakmai életrajzzal „CSAPATMUNKA 2001” jeligével H.A.V.E. Kft., 4031 Debrecen, Szoboszlói út 3. címre várjuk. Pályázati felhívás A Nutricia Kereskedőház Rt. NYÍLT PÁLYÁZATOT HIRDET a Békéscsaba, Kétegyházi út 6. sz. alatti tej diszkont j ának üzemeltetésére. A pályázat részletes kiírása megvásárolható: Békéscsaba, Kétegyházi út 6. sz. alatt az üzem pénztárában, munkaidőben: 2001. március 5.-március 15-éig, 800 Ft + áfa áron. A pályázat beadási határideje: 2001. március 28., 12 óra. Helye: kereskedelmi osztály. Ügyintéző: Korim Gabriella. Eredményhirdetés: 2001. április 5., 14 óra. | Helye: kereskedelmi osztály. ?
