Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

2. OLDAL - 2001. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK VILÁG TÜKÖR Utunk az EU-ba A vállalkozásoknak nem kell nehézségektől tartani Budapest Az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt Martonyi János számolt be az Euró­pai Unióval folytatott csatla­kozási tárgyalások jelenlegi állásáról. Egy szakkonfe­rencián pedig arról esett szó, hogy az EU bővítését követően milyen helyzet vár a magyar vállalkozókra. Martonyi János- A személyek szabad áramlá­sának korláto­zására vonat­kozó német ja­vaslat lényege, így a hétéves átmeneti idő­szak valószí­nűleg bekerül a csatlakozási tár­gyalásokon képviselt közös uniós álláspontba - mondta Martonyi János külügyminiszter. Hozzátet­te: a szöveg tartalma még nagy részben nyitott, s nem tudni, mi­lyen megközelítést alkalmaz majd az EU az egyes tagjelölt ál­lamokkal kapcsolatban. A külügyminiszter az Ország- gyűlés európai integrációs bizott­ságának kibővített ülésén zárt aj­tók mögött számolt be a közeljö­vőben napirendre kerülő tárgyalá­si fejezetek helyzetéről, majd ezt követően sajtótájékoztatón ismer­tette az elhangzottakat. - Hazánk célja az, hogy a svéd elnökség vé­gére 6-7, esetleg több tárgyalási fe­jezetet is sikerüljön lezárni. Folyik a csatlakozási tárgyalások áttöré­sének előkészítése, az átmeneti mentesség iránti kérelmek egyez­tetése - fogalmazott. Martonyi János kifejtette: amennyiben ebben a félévben si­kerül ideiglenesen lezárni a négy szabadságjog - áruk, sze­mélyek, tőke, szolgáltatások áramlása - fejezeteit, akkor már csak a nagy költségvetési igényű témák maradnak hátra.- Nincs alapja annak, hogy a magyar munkaerő beáramlása veszélyeztetné az EU munka­erőpiacát - hangsúlyozta Mar­tonyi János, aki úgy vélekedett, hogy a személyek szabad áramlá­sára vonatkozó német derogációs elképzelés helyett gazdasági-szo­ciológiai alapon kellene ez ügy­ben megközelíteni az egyes tag­államok helyzetét. A magyar fél fenntartja tízéves átmeneti kérelmét azzal kapcso­latban, hogy a termőföldet külföl­di természetes személy ne vásá­rolhassa meg. A szolgáltatások szabad áramlása fejezetében az EU elfogadni látszik a magyar fél 2008-ig szóló derogációs kérel­mét a befektetés-védelmi alappal, illetve a takarékszövetkezetek minimális alaptőkéjével kapcso­latban. Az áruk szabad áramlása fejezetében még nyitott kérdés a gyógyszerekre, a gyógyszertörzs­könyvekre vonatkozó rész ma­gyar derogációs kérelmének vár­ható sorsa. A külügyminiszter kitért arra is, hogy bár az adózás és a vám­unió ügye nem része a svéd el­nökség tárgyalási ütemtervének, Budapest lehetőség szerint ezen fejezeteket is szeretné ideiglene­sen lezárni az első félévben. *- Biztonsággal állítható, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása a 2003-2005-ös idő­szakra esik - közölte Gottfried Pé­ter, a Külügyminisztérium Integ­rációs Államtitkárságának veze­tője az „EU-csatlakozás mint üz­leti lehetőség” című szerdai kon­ferencián. - A vállalkozások szá­mára már most érvényesül az uniós követelmények jelentős ré­sze, így a csatlakozást követően nem változnak számottevően kö­telezettségeik - szögezte le. Az EU menetrendje szerint megkezdődtek a valóságos tár­gyalások, ezeknek első szakaszát a svéd elnökség alatt reményeink szerint sikerül lezárni. - Az ütem­terv tartása nemcsak pszicholó­giailag hatna kedvezőén a tárgya­lások alakulására, hanem nehéz fejezetek révén jelentős előbbre- jutást jelentene - mutatott rá. Eek a fejezetek a környezetvédelem kérdéseit, valamint az áruk, a tő­ke és a személyek szabad áramlá­sát tartalmazzák. Gottfried Péter megemlítette, hogy az EU történelmében a Ma­gyarországot is érintő keleti bőví­tést előzi meg a legalaposabb, leghosszabb felkészülés. - Ezért sem kell a vállalkozásoknak a csatlakozás után túlzott nehézsé­gekre számítani - fűzte hozzá. Michael La­ke, az EU ma­gyarországi nagykövete be­számolt arról, hogy az Unió reményei sze­rint a 2004,tévi európai parla­menti választá­sokon már a tagjelöltek is részt vehetnek. - Ehhez azonban a tár­gyalási ütemterv szigorú tartására van szükség, nincs lehetőség hi­bákra, késedelemre - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a svéd elnök­ség után még nehezebb szakasz, a költségvetési vonatkozású feje­zetek tárgyalása következik. Mi­chael Lake szerint az Európai Mo­netáris Unióhoz Magyarország az integrációt követő harmadik-ne­gyedik, esetleg ötödik évben csat­lakozhat. Ennek pozitív hatásai­ról Vargha Ágnes, a Pénzügy­minisztérium európai integrációs ügyekért felelős főcsoportfőnöke elmondta: az infláción kívül csök­ken az államadósság és a költség- vetési deficit is, továbbá stabilizá- lódik a forint árfolyama. ______■ VA SÚTI BALESET ANGLIÁBAN. Legalább 13 személy életét vesztette, több mint száz megsérült a szerda hajnalban bekövetkezett szeren­csétlenségben az északkelet-angliai York közelében. Harminc sebesült állapota súlyos, ötvennél több utas pedig beszorult a roncsok közé. A tragédia úgy történt, hogy a York melletti Selby település közelében a vasútvonal fölött átvezető közúti hídon megcsúszott egy terepjáró, áttörte a korlátot, és a vasúti pályára zuhant. Egy arra haladó szénszállító tehervonat belerohant a személygépkocsiba és kisiklott. A Newcastle-ből Londonba tartó gyorsvonat a vágányokon fekvő szerelvénybe ütközött, és kilenc kocsija felborult. Az angliai vasúü balese­tek sorozata 1997-ben kezdődött egy szerencsétlenséggel, majd 1999-ben két, tavaly pedig három tragédia történt. fotó, europress/epa Bush az amerikai gazdaságról Amerika erős embere: a szövetségi jegybank elnöke George W. Bush arra törekszik, hogy a növekvő költségvetési többletből 1,6 billió dolláros adóteher-enyhítést valósítsanak meg tíz év alatt. Egy amerikai magazin közben megírta: az Egyesült Államok igazi erős embere a szövetségi jegybank elnöke. Washington A republikánus kormányzat számításai szerint 2011-ig mintegy 5,6 billió dollár költ­ségvetési többlet felhalmozódásával lehet számolni. Bush a kongresszus két háza előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: a sür­gős adócsökkentést az teszi szükségessé, hogy fellendítsék a lelassult gazdasági nö­vekedést. Az amerikai elnök egyebek mellett beje­lentette: kezdeményezi annak a gyakorlatnak a megszüntetését, amelynek jegyében az em­bereket bőrszínük szerint különböző csopor­tokba sorolják, s eltérő elbánásban részesítik a bűnüldözés során. Ez nyilvánvaló kéznyúj­tási kísérlet a feketék felé, akik kilencven százalékban Al Gore-ra szavaztak a tavaly no­vemberi elnökválasztáson. A George című amerikai politikai magazin minapi értékelése szerint egyébként az, akit a világ legbefolyásosabb személyiségének te­kintenek, csupán a negyedik a hatalmassá­gok listáján. Ifjabb George W. Busht tudniil­lik hárman is megelőzik. A sors fintora, hogy a rangsor éppen annak a lapnak a búcsúszá­mában látott napvilágot, amelyet az egykori John Kennedy elnök ugyancsak John nevű fia alapított 1995-ben. Most azért volt kénytelen a lapot megszün­tetni, mert az olvasók száma ugyan folyama­tosan emelkedett, a hirdetéseké viszont az üzletileg elviselhetetlen határ alá süllyedt. (Ami egyébként azt is jelzi, miért nem szere­pel a „George” által készült hatalmasságok listáján a Kennedy-család.) De kik rendelkeznek ak­kor a legnagyobb hatalom­mal az új évezred kezdetén az USA-ban? Az első helyen az az Alan Greenspfai, a szövetségi jegybank elnöke áll, akinek hosszú ideje a kamatlábakraVo- natkozó egyetlen szava elegendő*hhoz, hogy meghatározza egész Amerika gazdasá­gának irányát - s egyben a BUX index alakú-. lását is Magyarországon. A második helye­zett Dick Cheney, az USA új alelnöke lett; ez azokat igazolja, akik állítják: Bush számára mai helyettese nyerte meg az elnöki széket, és befolyása a kormányzati szervekre még sokáig összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz főnökénél. S lényegében ugyanez mondható el a harmadik helyezettről, Colin Powellről, az Egyesült Államok első színes bőrű külügy­miniszteréről is, akit annak idején az Öböl­háború katonahőseként és az idősebbik Bush elnök vezérkari főnökeként ismert meg a világ. Az amerikai hatalmasságok toplistáján az USA jelenlegi első embere helyezetten, míg a friss szenátor asszonynak - az exelnök férjé­vel a támadások kereszttüzébe került Hillary Clintonnak - a 22. hely jutott. Amire ő lazán csak annyit mondott: innen szép nyerni. Hillary asszony esetében ez nem jelent keve­sebbet, mint hogy négy év múlva az Egyesült Államok első elnöknőjeként szeretne vissza­költözni Washingtonba. Ahol immár övé le­het a hatalmat jelképező „ovális iroda” a Fehér Házban, ahová a férje (ha akkor még egyáltalán a férje lesz) csak akkor léphet be, ha ő megengedi. _________________________________________________________(KOCSIS) A SZLOVÁK szakszervezetek péntekre tervezett határblokád­ja a Magyarország és Szlovákia közti átkelők közül a Parassa- puszta-Ipolyság (Sahy) és a Ko­márom - Észak-Komárom (Komarno) közti határátkelőket érinti majd. A szlovákiai Vasas Szakszervezet kedden jelentette be, hogy országos béremelési követeléseinek alátámasztására pénteken Szlovákia határátkelő- helyei közül pénteken 9.00 és 13.«p óra között ötöt eltorlaszol. A BARENTS-TENGEREN ta­valy augusztusban katasztrófát szenvedett Kurszk orosz atom­tengeralattjáró egyik hadnagya utolsó feljegyzésében arról szá­molt be, hogy a torpedókamrá­ban tárolt fegyverek egyikének véletlen felrobbanása idézte elő a tragédiát. Ezt a levelet azon­ban az orosz hatóságok azóta sem hozták nyilvánosságra. A francia sajtó a napokban több ízben is hírt adott az elhallga­tott levélről, amely egyértel­műen cáfolni látszik a baleset bekövetkezéséről eddig vallott hivatalos orosz álláspontot. AZ ARAB CSÚCS előkészíté­séről, Izraelről és az új ameri­kai kormányzat közel-keleti po­litikájáról tárgyalt Kairóban Jasszer Arafat palesztin vezető Hoszni Mubarak egyiptomi el­nökkel. Szaeb Erakat palesztin politikus kijelentette, hogy az arabok békére törekednek, de igen kedvezőtlennek tartotta a békefolyamatra nézve, hogy Iz­raelben várhatóan nemzeti egy- ségkormány alakul. _________■ Ni vából - Chevy___ Bud aörs A General Motors az oroszor­szági AvtoVazzal és a londoni EBRD-vel közösen vegyes válla­latot hoz létre Togliatti városá­ban. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tulajdoni há­nyada 17 százalék, míg a fenn­maradó részen egyenlő arány­ban osztozik a GM és az AvtoVaz. A 332 millió dolláros beruházás eredményeképpen a vállalat évente mintegy 75 ezer Nivát fog előállítani. A járműve­ket Oroszországban Chevy már­kanéven hozzák forgalomba, a termelés kezdetét 2002-re terve­zik. A GM százmillió dollárral járul hozzá a Moszkvától ezer kilométerre fekvő autógyár terü­letén építendő új üzem létreho­zásához. Tavaly körülbelül egy­millió személyautót és kis ha­szonjárművet adtak el Oroszor­szágban; ebből öt százaléknál kevesebb volt az importautó. ■ A világ legokosabb szőke nője Anna Lindh nem tartozik a „hétköznapi” külügyminiszterek közé. Svédországban - ahol beceneve: a lány - a sajtó már azt rebesgeti: akár miniszterelnök is lehet a rendkívül dinamikus szőke asszonyból. Stockholm Egyszer - még kezdő külügymi­niszterként - az Európai Unió ta­nácskozására az Azori-szigetek- re látogatott, ám a fogadóbizott­ság a sportosan öltözködő nőt a sajtótudósítók autóbuszába irá­nyította. Bár a negyvenhárom éves asszony két fiú anyja, ha­zájában még mindig „a lány­ként” emlegetik. De tekintélye mind otthon, mind a nemzetkö­zi politikában meredeken emelkedik. * Legutóbb a davosi Világgazda­sági Fórum lapja (a World Link) idézte szavait, hogy számára a külpolitika nemcsak diplomácia, s ha az emberi jogok súlyos meg­sértéséről tudomást szerez, azon­nal fellép ellene. A jövőről határo­zott elképzelései, szinte látomásai vannak, s eszerint is igyekszik irá­nyítani tetteit. Anna Lindh a stockholmi ifjú szocialisták közül tűnt ki, amikor 16 esztendősen a fiatalok széle­sebb körű bevonását követelte a politikába, mondván: a közélet nem lehet a nagyapák kizárólagos monopóliuma. Jogi végzettséggel huszonöt éves korában lett szo­cialista színekben a legfiatalabb képviselő a svéd parlamentben, és a külügyminiszterség előtt csaknem öt évig a környezet- védelmi tárcát vezette. Egyik pártfogója a néhai Olof Palme miniszterelnök volt, aki di­csérte gyors felfogóképességét, sebességét, de hozzátette: néha fékezzen, hogy tárgyalópartnerei követni tudják. Most, amikor eb­ben a félévben Svédország tölti be az Európai Unió soros elnöké­nek tisztét, személyes képessége­ivel hozzájárulhat bizonyos fokú gyorsításhoz. Ezt Magyarorszá­gon is tapasztalhattuk: az EU 13 tagjelöltjének fővárosát nyolc nap alatt száguldottá végig (Bu­dapest is az állomások között volt). Nem sok súlyt helyezett a formaságokra, hanem minden erejét az érdemi tárgyalásokra összpontosította. Az unokák és a nagyapák egy­kori vitája közben lecsendesedett. Még a francia államfő is hódolt „a lánynak” Anna Lindh tempója azonban keveset lassult; ma a svéd szociál­demokraták centrumához tarto­FOTÓs EUROPRESS/EPA zik, az egységes cselekvés egyik kifejezője. ________________________i*m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom