Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

KÖRKÉP 2001. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK - 3. OLDAL MEGYE HÁRMAS IKREK, (s) Pénteken látta meg a napvilágot a mező­megyeri Dorka, Lili és Zoltán. Az újszülöttek még a szegedi klini­kán erősödnek, hazatértük után Pap János, Békéscsaba polgár- mestere készül meglátogatni őket, szüleiket pedig teljes állású gon­dozónővel segíti majd a város. ADÓKÖRZETI »FORMÁCIÓ, (fm) Március elsejétől Békéscsabáról is elérhető a Pannon GSM új szolgáltatása. Az ingyenes szol­gáltatást — mely a menüpontok között is megtalálható - a Pan­non hálózatát használó mobilte­lefonokról lehet igénybe venni. CUKORBETEGEKNEK, (d) A békéscsabai cukorbetegek klub­ja március 2-án, pénteken 15 órára hívja tagságát a Réthy Pál Kórház ebédlőjébe. A diabéte- szes lábról tart előadást dr. Tóth János osztályvezető főorvos, dr. Csanádi István szakorvos és dr. Ramasz Károly orvos. AZ INTERNETRŐL, (ö) Gyű Ián, a Mogyoróssy János Könyv­tárban március 2-án és 3-án in­gyenes lehetőséget biztosítanak arra, hogy az érdeklődök megis­merjék az internetet. A könyv­tárban bemutatják a gépeket, a programokat, a keresett ismere­tekre találást. Az igények szerint óránként, két óránként általános ismertetőt tartanak, melyet önálló gyakorlás követ. Kérésre segítséget nyújtanak. Törvény kötelez a gyomirtásra A növényvédelmi vegyszerek használata ha­zánkban szigorúbban szabályozott, mint az Európai Unióban — hangzott el tegnap Bé­késcsabán a megyei ÁNTSZ és a MUVAPI Kft. közös szakmai továbbképzésén, a Garzon Szállóban. Békéscsaba — Magyarországon már évtizedek óta szűkül az engedélyezett növényvédelmi vegyszerek köre - mondta el az egyik szervező, dr. Andrásy Gyula, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat osztályvezető főorvosa.- Nemrégiben érkezett például Magyaror­szágra egy olasz" rizsszállítmány, melyet egy hazánkban már 20 éve betiltott vegyszerrel kezeltek, de szerencsére a határon „kiszúrták” a gyanús árut. De a szomszédos országokban is sokkal enyhébbek a növény- védelmi vegyszer felhasználásainak szabályai. Említhetném például Romániát, ahol a ha­zánkban már 1969-ben betiltott - emberi egészségre különösen veszélyes - DDT-t még a kilencvenes években is alkalmazták. A nö­vényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. tör­vény előírja az összes növényvédő szer újbóli engedélyeztetését és a köteleSő gyomirtást. Ha a jövőben sem irtják ki a telektulajdono­sok a parlagfüvet, bírságot kell fizetniük. A to­vábbképzést a munkavédelmi szakértőket fog­lalkoztató MUVAPI Kft.-vel közösen szervez­tük, akikkel immár ez a hetedik közös ren­dezvényünk - nyilatkozott a sikeres együtt­működésről dr. Andrásy Gyula. F. M. Közlekedésbiztonság gyermekrajzokon A rajzverseny győztesei: a gyulai Bay Zoltán Általános Iskola tanulói IFFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET KIÁLLÍTÁS, (ö) Gyulán, az Er­kel Ferenc Múzeum Dürer ter­mében Aurel Rosu nagyváradi képzőművész kiállítását nyitja meg március 2-án 17 órakor dr. Aurel Chiriac, a nagyváradi mú­zeum igazgatója. ELÜTÖTTE, (c) Pusztaföldvár belterületén tegnap kisteherautó ütött el kerékpárost. A baleset­ben a biciklis nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A biztonságos közlekedésért indított kampánya részeként a Generali-Providencia Biztosító Rt. országos rajzpályáza­tot hirdetett általános iskolák részére. Békés megyéből a gyulai Bay Zoltán Általános Iskola csapata bizonyult a leg­jobbnak. mel meghirdetett rajzveiÉfeny nyertes alkotásait országos ván­dorkiállításon mutatják be. A kör­út ötödik vidéki állomása a Generali-Providencia Biztosító Rt. békéscsabai kirendeltsége, ahol tegnap értékes ajándékokat vehettek át a gyulai Bay Zoltán Általános Iskola tanulói (felkészí­tő tanáruk Fodor Judit), a legjobb Békés megyei alkotás beküldői. V. K. Megalakult a Tótkomlósi Agrár Rt. A Tótkomlósi Viharsarok Szövetkezet nemrégiben megtar­tott átalakulási közgyűlésén az üzletrész-tulajdonosok dön­tő többsége a szövetkezet részleges átalakulása mellett tette le voksát. Tótkomlós GARÁZDASÁG, (c) A Szeghal­mi Rendőrkapitányság M. I. és Gy. B. helyi lakosokat vette őri­zetbe tegnap garázdaság elköve­tésének alapos gyanúja miatt. LAKÓÉPÜLETBEN, (c) Békés csabán, a Bánát utcában egy la­kóépület tetőszerkezete gyulladt ki tegnap. A „lánglovagok” a tü­zet eloltották, személyi sérülés nem történt, a keletkezési okot, valamint a kárértéket vizsgálják. „AZ EMBER AZ EGYETLEN ÁLLAT, AMELYIK KÉPES ELPIRULNI - VAGY OKA VAN PIRULNI.” (Mark Twain)- Az üzletrész-tulajdonosok döntése alapján február 23-án megalakult a Tótkomlósi Agrár Rt. és kisebb vagyonrésszel meg­maradt a Tótkomlósi Viharsarok Szövetkezet is - tudatta a válto­zásokat a Békés Megyei Hírlap­pal Demeter Sándor, a Viharsa­rok Szövetkezet elnöke, akit a részvénytársaság elnök-igazgató­jának választottak meg. A meg­maradó szövetkezet elnöke pedig Farkas Pálné lett. A részvénytár­saság vagyona 447 millió forint, a szövetkezeté pedig 41,7 millió fo­rint. A vagyon felosztása az üz­letrész-tulajdonosok döntése alapján történt.- Mi indokolta a részvénytár­sasággá alakulást?- Több összetevő is mellette szólt. A részvénytársaság korsze­rűbb gazdasági forma, mint a szövetkezet. Míg a szövetkezet­nél az egy tag egy szavazat elv ér­vényesül, addig a részvénytársa­ságnál vagyonarányos a szavazás, ami mindenképpen reálisabb. Mindemellett az utóbbi években annyi támadás érte a szövetkeze­ti mozgalmat, hogy úgy gondol­tuk, jobb lenne most már inkább csak a szakmával foglalkozni, nem pedig mással... - fogalma­zott Demeter Sándor, aki azt is el­mondta, a részvénytársaság be­jegyzésére megteszik a szükséges intézkedéseket. Ami a cégbíróság előtt hátráltathatja az átalakulás ügyét, az a szövetkezeti üzlet­résztörvény körüli vita, amiről az Alkotmánybíróság várhatóan március közepén dönt. K.E. VÉLEMÉNYEK CSATH RÓZA A gondoskodás csapdájában Ez a csoda azért három napnál tovább tartott. Mert hol volt már ak­kor a nevelőotthonokat beburkoló rózsaszín köd? Szipózások, ron­gálások, a szökések közben elkövetett kisebb-nagyobb bűncselek­mények, a falak közt uralkodó farkastörvény - erről szóltak a hírek. Csak a tapasztalás győzhette meg a lakosságot, hogy az endrődi kocsorhegyi iskolában kialakított lakásotthon nem a nagyvárosi mamutintézmények kicsinyített mása lesz. Nem az lett. Hamar ki­derült, a „pestiek” nem ijednek meg a munkától. Kecskét tartottak, krumplit ültettek, iskolába jártak, s egyáltalán, nagy család módjára igyekeztek megszervezni az életü­ket. Most már bent laknak Endrődön, abban a házban, amit a fővárosi anyaintézményük vásá­rolt. Magyarországon jelenleg hu- szonkétezer gyermekről gondos­kodik az állam, közülük nyolcezer kiskorú él gyermekotthonban. Egyes vélemények szerint nálunk a gyermekek túlságosan könnyen kerülnek állami otthonba és túl sok időt töltenek ott, ami inkább árt, mint használ nekik. Mert az intézményi ellátás csalóka. A gyermek a testi szükség­letében nem szenved hiányt, de a lelke éhezik. Hiányzik az érzel­mi kötődés, a mélyebb társas kapcsolat, nincs szülői minta. Nem tudják, mennyibe kerül a kenyér, az energia, milyen a beosztó élet, a takarékosság. Hát ezt a „kényelmes” világot hagyta ott a kis csapat, s költözött Endrődre. A változást megszenvedték. Szokni kellett a munkát, a kötelességet, az alkalmazkodást. A nevelőjük szerint megérte. A szavait látszik igazolni az is, hogy hazánkban a nagy létszámú gyermeknevelő intézeteket jövő év végéig 10-40 fős családottho­nokká kell átalakítani. Nem elég azonban hogy kiszabaduljanak a gyermekek ezekből a mamutintézményekből, fontos, hogy jó ke­zekbe kerüljenek. Olyan emberek kezébe, akik okosan szeretik és nevelik őket. Akik segítenek lefaragni abból a sokszoros hátrány­ból, amivel elkezdik az önálló életet. ___ _____ ■ LÁ SZLÓ ERZSÉBET Harc a puszta létért Igaz mondáson kaptam a minap a rádiót. Arról beszéltek a bizony­talan sorsú Munkácsy-remekmű, a Golgota kapcsán, hogy egy or­szág rangját a kulturális értékeihez való viszonyulása is meghatá­rozza. Mi következik ebből? Kulturális értékeink gazdagságát, egyediségét tekintve a legrangosabb nemzetek sorát gyarapíthat- nánk, s ebben még akár előnyünkre is válhatna, hogy a földkerek­ség csöppnyi országa vagyunk. Kis ország, kis pénz, ésszerűség... Ha már ki akarunk tömi a szürkeségből, tegyük azt a kultúrával, megspékelve egy zseniális kormányrendelettel. Született egy torzó, amely úgy képes adni az Eu­rópában is számon tartott Ópuszta­szeri Nemzeti Történeti Emlék­parknak, hogy egyszersmind le is fejezi. Nem ismerni ugyan a ked­vezményezettek körét, de a rende­let jelentősen bővíti azok táborát, akik engedményes áron vagy in­gyen látogathatják a szeri emlékhelyet. Nem feltételezvén a döntés­hozók nagyfokú tudatlanságát, feltehetően szándékos sarokba szorí­tás volt, hogy ugyanakkor az ingyenes belépők után is meg kell fizet­nie az intézménynek a negyven százalékos adót — a semmiből. Röp­ke számítások szerint a központi nyaktekerés ötvenmilliós bevételki­esést jelent a pusztaszerieknek. A többségi tulajdonos, a Csongrád Megyei Önkormányzat most az Alkotmánybíróságtól kér mentessé­get, azaz törvényességi hátteret a rendelet be nem tartásához. A másik lehetőség a belépők árának drasztikus emelése. Azok­nak a látogatóknak tehát, akik nem élvezik az ingyenességet, a ta­valyi árakhoz képest legalább hatvan százalékkal többet kellene fi­zetniük az egyébként sem olcsó belépőjegyekért. „...elátkozza százszor Pusztaszer,” - mormogom Ady felejthe­tetlen sorait a Góg és magógból. Mekkorát fordult a világ! Most a szeri kultúrkincs kénytelen hadakozni a hatalommal a puszta lé­tért, a bezárás ellen egy hányaveti intézkedés miatt. S ki tudja most megjósolni, melyik fél mondhatja el magáról a végszót: „Mégis győztes, mégis új és magyar.” _____________________________■ „K is ország, kis pénz, kisszerűség...” MSZP: tartózkodás több okból Állattartás: később szabályozzák Megjelent a Csabai Polgár Varga Zoltán, az MSZP me­gyei közgyűlési frakcióve­zetője tegnap sajtótájékoz­tatón indokolta, miért tar­tózkodtak múlt héten az idei költségvetés szavazásra bocsátásakor. Békéscsaba A frakcióvezető elmondta: álla­milag szavatolt bevételi forrás- többletek jelentek meg, például illetékbevételből 150 millió fo­rint. Ugyanakkor a dologi kiadá­sok 6 százalékosra tervezett nö­vekedéséből csak 2 százalékot fe­dez le a megyei közgyűlés költ­ségvetése, 4 százalékot az intéz­ményeknek kell saját bevételből előteremteni. A szocialisták sze­rint az említett pluszforrásból is lehetne javítani ezt az arányt. Nem beszélve arról, korántsem biztos, hogy az infláció 2001-ben nem haladja meg a 6 százalékot. A tartózkodás másik oka, hogy az intézményi struktúra átalakí­tását — a megyei sportintézet önállóságának megszüntetését, a múzeumi szervezet karcsúsítását - nem kellett volna meglépni, hi­szen politikai szinten tudni lehe­tett a már említett forrásokról. Földesi Zoltán, a szocialista párt megyei irodavezetője arról beszélt, hogy a kormány szajkóz­za a családok támogatását, ugyanakkor valójában a családi pótlék nem emelkedett, az adó- kedvezményekkel pedig a maga­sabb jövedelműek járnak jól. Szólt arról: az MSZP kormányra kerülése esetén biztosítaná az érettségivel együtt ingyen meg­szerezhető középfokú nyelvvizs­gát és szintén díjmentesen a fel­használói szintű számítógépes ismeretek, valamint a jogosít­vány megszerzését is. NY. L. Mezőhegyesen áprilisban társadalmi vitára bocsátják az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet ter­vezetét — többek között erről döntött február 27-ei ülésén a város képviselő testülete. Mezőhegyes A képviselők a családsegítő és gondozási központ vezetőjének, Koczurné Tornyai Juliannának a beszámolóját vitatták meg első­ként. Az írásos anyagból a képvi­selők képet alkothattak a központ szerteágazó tevékenységéről. Az 1989 óta működő, 50 férőhelyes idősek klubjában jelenleg 38 klub­tagot gondoznak. Házi segítség- nyújtás keretében szintén 38 idős, illetve rászoruló embert látnak el Mezőhegyesen. Ez utóbbi felada­tot négy, főállásban lévő ápoló és egy közhasznú munkás végzi. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat tevékenységét jól jelzi, hogy 2000-ben 1 ezer 608 helybe­li kereste fel a szolgálatot. A képvi­selők elismeréssel szóltak az in­tegrált intézményben folyó mun­káról, a beszámolót tudomásul vették, ugyanakkor felhívták a fi­gyelmet arra, hogy javítani kell az idősek klubjának kihasználtságát. A helyi média helyzetének megtár­gyalása során elsősorban a fejlesztés­ről (csillagpontos rendszer) esett szó az ülésen. A képviselők felhívták a közhasznú társaság figyelmét az alapí­tó okiratban foglaltak betartására. Az ülés végén a testület 100 ezer forint támogatást szavazott meg Deszpot István battonyai vál­lalkozónak az 52-es majori lako­sok kereskedelmi ellátására. A ma­jorral szomszédos Tompapuszta ellátására korábban a battonyai önkormányzat szintén 100 ezer fo­rint támogatást biztosított Deszpot Istvánnak. m. gy. Szereti Ön Békéscsabát? Ha igen, miért, s ha nem, mi­ért nem? Milyennek szeret­né látni városát, hogy jól érezze magát benne? — ez­zel szólítja meg olvasóit a kéthetente csütörtökön megjelenő Csabai Polgár első száma. Békéscsaba- Többek közt a fenti kérdésekre keressük a választ az egyelőre 1500 példányban utcára kerülő, kis formátumú újságban — mondja Gubucz Katalin alapító­főszerkesztő, aki jobbára a régi délkeletes csapat tagjaival készíti majd a lapot. Méghozzá a mai, modern körülmények közepette, vagyis ki-ki otthon számítógépen írja a cikkeket, és aztán a főszer­kesztőnél gyúródik össze a 16 ol­dalas újság. Az már a bemutatkozó be­szélgetésen is kitűnt, hogy nin­csenek megelégedve a megyei jogú városok sorában nem ép­pen élen álló Békéscsaba vezető­ivel. Valaki meg is jegyezte, hogy hetvenes évekbeli pénz­ügyi politikát folytat a pártok (és nem polgárok) önkormányzata. Önálló rovattal jelentkeznek a kultúra, a környezetvédelem, a sport, egyszóval a közéletiség kérdéseivel. Ami a műfajokat il­leti, a riport és az interjú viszi a prímet. Néhány cím az első számból: Séta a városban, Ki­lenc benzinkút Békéscsabán, In­terjú Kiszely István antropoló­gus professzorral, Békéscsabai Bérces Edit. A Csabai Polgárt 75 forintért árulják majd. A kissé magasnak tűnő árat a magas előállítási költ­séggel indokolta a független pol­gári lap alapító-főszerkesztője. F. I. ben Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Mezőberényben — a közlekedési szabályok betartásá­ért almát, megszegéséért citro­mot kaptak az autósok. A „Hogyan tehetjük biztonsá­gosabbá közlekedésünket?” cím­Békéscsaba A biztosító a pályázatot az immár hagyománnyá vált alma-citrom akció keretében szervezte, amely során országszerte harminchét városban - közöttük megyénk­Az intézményi I ellátás csalóka... p

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom