Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-03 / 29. szám
KÖRKÉP 2001. FEBRUÁR 3-4., SZOMBAT-VASÁRNAP - 5. OLDAL MEGYEI A BETEGEKÉRT, (i) Impozáns, szép és a modern kor követelményeihez igazodó épülettel gazdagodott Szeghalom. A Dózsa György utca 34. szám alatt nemrég orvosi centrumot avattak. Ebben az egészségügyi központban négy felnőtt háziorvos és egy bőrgyógyász rendel. A város életében jelentős szerepet betöltő, korszerű orvosi centrumot az épület szomszédságában működő Dózsa Gyógyszertár hozta létre. A létesítmény azért is jelentős, mert korábban a szeghalmi háziorvosoknak osztozniuk kellett a rendelőkön. Itt viszont minden doktornak önálló rendelője van, a rendelés idejét nem kell a váltótárshoz igazítani. A Dózsa Gyógyszertár az orvosi centrum közvetlen szomszédságában van, a doktor által felírt gyógyszerért, a lakosok örömére, nem kell betegen messzire gyalogolni. Felvételünk dr. Kardos Péter háziorvos rendelőjében készült, aki vérnyomást mér. DWTÓs LEHOCZKY PÉTER Az influenzát gyógyítja az új kapszula Enyhíti a tüneteket, megküzd a vírussal, gátolja terjedését Az influenzát először Krisztus előtt 412-ben említették a történetírók, de mindeddig nem sikerült a szezonról szezonra változó, vírus okozta betegséget eredményesen kezelni, csupán a tüneteket tudták valamelyest enyhíteni. A vírus természetét megismerve új gyógyszert fejlesztettek ki a betegség kezelésére. Az influenzát olyan fertőző vírus okozza, mely a felső és alsó lég- utakban az orrot, a mandulákat, a torkot, a tüdőket és a középfület fertőzi meg. A vírus az őszi és téli hónapokban fertőz, jellemzően robbanásszerűen tör ki az egyes földrajzi övezetekben, és 6-8 hónapig tart a járvány. Évente összesen 100 millió ember betegszik meg Európában, Japánban és az USA-ban 10 felnőttből 1, illetve 10 gyermekből 3 fertőződik meg a vírussal. Az influenza elsősorban emberről emberre terjed a köhögéskor vagy tüsszentéskor a levegőbe jutó nyálcseppek útján. A belélegzett vírusrészecskék lerakódnak a légutak teljes hosszában, vagyis az orrban, a középfülben, a torokban és a tüdőben. Az inkubációs időszak 18-72 óra, ez idő alatt a fertőzött személy már terjeszti a vírust — egészen a tünetek megjelenése utáni négy-hat napig. Az influenzafertőzés nagy valószínűséggel okoz komplikációkat: középfülgyulladást, arcüreggyulladást és tüdőgyulladást, ritkábban szívizomgyulladás, illetve agyvelőgyulladás is előfordulhat. Leggyakoribb halálos kimenetelű szövődménye a tüdőgyulladás. Az influenzát gyakran összetévesztik egy komolyabb megfázással, annak ellenére, hogy számos, egyértelmű különbség mutatkozik a tüneteik között. Az influenza tünetei hirtelen jelennek meg és órákon belül tig is eltart, ha komplikációk lépnek fel, még tovább is. Ezért az influenza a munkából való hiányzásnak is egyik fő oka, a táppénzen töltött napok egytizedéért felelős. Hazánkban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatok megyei intézetei működtetnek influenzafigyelő szolgálatot a vírus fertőzésének „szezonjában”. Ha influenzaszerű megbetegedésekről érkezik jelzés, a szolgálat munkatársai orrés torokváladék mintát vesznek a betegektől, és laboratóriumban csirkeembriókba .oltják az izolált kórokozót, így három hét alatt meg tudják állapítani, melyik vírus fertőz. Az influenzának csupán tüneti kezelése létezik. A megelőző stratégia a különösen veszélyeztetett csoportok beoltására koncentrál, és megpróbálja megelőzni a fertőzést. A vizsgálatok szerint a vakcinák általában 30-90 százalékban hatékonyak és minden évben meg kell ismételni őket. Ha azonban egy előre meg nem jósolható új törzs jelenik meg, miután a vakcinát előállították és beadták, a beoltott emberek nem lesznek védettek az új influenzavírussal szemben. Az influenza okozója eredetileg egy vízimadarakhoz kötődő több millió éves vírus, mely folyamatos változásainak köszönhetően az emberek egyik leggyakoribb betegségét váltja ki. (Ritkán fordulhat elő, de nagy veszélyt jelent, hogy egy influenzavírus közvetlenül átkerülhet állatról emberre. 1997-ben Hongkongban több tízezer baromfit irtottak ki a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásra, mely 18 megbetegedett ember közül hatnak a halálát okozta.) A vírus két fő típusa az A (disznókat, lovakat és igen sok madárfajt is megfertőz) és a B (csak az emberre jelent veszélyt), melyek belső fehérjéikben különböznek egymástól. Neuraminidáz nevű fehérjéjük viszont azonos, így a betegség gyógyítása szempontjából ez az eddig felfedezett egyetlen támadhatósági pontjuk. Egy nemrégiben kifejlesztett gyógyszer képes ennek a fehérjének — mely minden influenzavírusban megtalálható — a gátlásával megakadályozni a vírus elszaporodását, és ezáltal a szervezet nem vagy csak kis mértékben reagál a betegségre az influenza „szokásos” tüneteivel. Ha az új hatóanyagot kapszula formájában a fertőzés korai stádiumában a szervezetbe juttatják, az influenza jóval enyhébb lefolyásúvá válik és szövődményektől sem kell tartani. Megyénkben is hamarosan tájékoztatják a háziorvosokat a kapszula létéről és elérhetőségi módjairól. ___________________________13*1 ro sszabbodik a beteg állapota. A fertőzés tartósan magas lázat vált ki, izületi fájdalmakat, illetve gyakran rohamszerű köhögést, erős fejfájást. A betegség 1-2 héAz alattomos kórokozó Hazánkban 2000 januárjában 105 ezer 273 beteg jelentkezett orvosánál influenzaszerű megbetegedéssel: — 27 százalékuk táppénzre ment — 10 százalékuknál lépett fel szövődmény (az esetek felében tüdőgyulladás)- 0,5 százalékuk kórházi ápolásra szorult- 15-en elhaláloztak Felfüggesztett „olajos” per A sarkadi rendőrkapitány — „személyhez fűződő jogainak megsértése” miatt — polgári pert indított Kovács Ferenc egykori sarkadi rendőr ellen, aki azt nyilatkozta 1999 őszén, hogy azon az ominózus 1998. szeptemberi éjszakán, amikor egy sarkadkeresztúri férfi egy gázolajat szállító kocsival Sarkadon árokba csúszott, a rendőrség előtt addig sem ismeretlen személy előtte és járőrtársa előtt kijelentette: az általa vitt olaj egy része a kapitányé. Tegnapra (első alkalommal) a Gyulai Városi Bíróság elé idézték a feleket. Dr. Bajusz Attila bíró elé Tokai György alezredes, sarkadi rendőr- kapitány ama keresete került, melyben nem vagyoni kártérítés címén a kapitány kéri: Kovács Ferenccel szemben megfogalmazott nyolcszázezer forintos követelését számára a bíróság ítélje meg. A tárgyaláson sem Tokai György, sem jogi képviselője nem jelent meg. A bíró elmondta, írásbeli beadványban jelentették be, hogy kérik az eljárás felfüggesztését, mert az ügyben (rágalmazás miatti) büntetőeljárás van folyamatban. Kovács Ferenc a tárgyalóteremben ugyanezzel az indokolással maga is írásban kérte a polgári peres eljárás felfüggesztését a nyomozás befejezéséig. Dr. Bajusz Attila a kéréseket indokoltnak minősítette: elmondta, hogy a polgári eljárás keretében ilyen nyomozásra nem kerülhetne sor, ha pedig az eljárás befejeződik, annak eredménye el is döntheti a polgári pert. A bíró kérdésére Kovács Ferenc kijelentette, hogy nem ismeri el Tokai György személyhez fűződő jogainak megsértését. A bíró végzésében - a pár perc után - a nyomozás befejezéséig felfüggesztette' az eljárást. Az említett büntetőeljárást is Tokai György indította Kovács Ferenc ellen. Csakhogy azt az eljárást az ősszel ugyancsak felfüggesztették Kovács Ferenc kérésére, a viharokat kiváltó mondat állítólagos „gazdája” - az olajat szállító kocsi vezetője - ellen a Vám- és pénzügyőrség Békés Megyei Nyomozó Hivatala vámorgazdaság alapos gyanúja miatt indított büntetőeljárást - előbb annak lezárását kell megvárni. Hitelt érdemlő információink szerint Kovács Ferenc és járőrtársa korábban tanúként is megerősítette: az említett mondat ott és akkor elhangzott. _______■ A fogak megtartására törekednek A békéscsabai középiskolásokat kezelő iskolafogorvosok a fogak ápolására, megtartására törekednek. Tapasztalataik szerint az elmúlt években javult a közép- iskolások fogainak állapota. Békéscsaba A középiskola típusától is függ - figyelte meg a három doktornő - a diákok fogazatának állapota. A gimnáziumba, közgazdasági szakközépbe járó fiatalok között több a teljesen ép fogazató - az utóbbiban előfordult olyan osztály is, ahol 10-12 fiatalnál találták hibátlannak. A szakmunkásokat képző iskolák tanulóinak, illetve a vidéki fiataloknak rendszerint több a rossz foga és ritkábban jutnak el a rendelésekre. Az egyik iskolafogász beszámolt róla, hogy az általa kezelt „fiús” szakközépiskola tanulói között jóval több az ép fogazató tanuló, és általában jobb a fogak állapota, mint abban a szakközépiskolában, ahová szinte csak lányok járnak. Az iskolafogászatokon a fogak megőrzése a fő feladat, így leggyakrabban tömést, fogkőlesze- dést, ritkábban gyökérkezelést végeznek. Fogpótlás csak ritkán, évi egy-két alkalommal fordul elő, akkor is leggyakrabban valamilyen baleset során letört első fogra tesznek koronát. Ha ritkán, rágófogat is kell húzni, nem szokták pótolni, mert a fiatalok fogsora még változik, a bölcsességfog kinövésével szűkülhet a keletkezett köz. A fiatalok többsége már kezelt fogakkal érkezik a rendelésre, tudatosan vigyáznak fogaik épségére. Az iskolafogorvosok tapasztalata szerint a 10-20 évvel ezelőtti állapotokhoz képest kevesebb rossz'foggal érkeznek a gyerekek az általános iskolából. Elmondásuk szerint döntő, hogy a gyerek korábban járt-e már fogorvoshoz, betömette-e a lyukas fogait, be- tartja-e a szájhigiéne alapvető szabályait. A középiskolai iskolafogorvosok évente legalább egyszer szűrik a hozzájuk tartozó oktatási intézmények osztályait. Aki általános iskolás korában nem járt rendszeresen fogorvoshoz, annak első alkalommal a rendszerint már meglévő 3-5 lyukas fogát betömik, és a következő években már csak egy-egy kezelésre van szükség. Akadnak olyan fiatalok is, akik csak közvetlenül 18 éves koruk előtt kapnak észhez és csináltatják meg, még ingyen, rossz fogaikat. ____________-frankóFr anciásan terpeszkedtünk az úton A számítástechnika szinte gondolkodóvá teszi az autót Meglovagoltam az oroszlánkirályt. Némi tartással közelítettem nyúlánk testéhez, de a messziről harapósnak tűnő nagy macska halk dorombolással jelezte: érzi, nyávogásra éppen nem emlékeztető hangjával értő fülekre talált. A böhöm fekete jószágot Peugeot 607-nek hívták; 300 kilométeres, közös utunk alatt elmesélte, mi is az, amit egy luxusautónak tudnia kell. Autós szakírók a Peugeot 607-es modellt „zászlóshajónak” nevezték el ofotó: kovács Erzsébet Az ember azt hinné, bemegy a szalonba, kezébe nyomják a kulcsot, diszkrét szemkontaktussal felhívják a figyelmét, hogy óvatosan vezessen, és már ki is fordult a tesztautóval az udvarról, hogy utat engedjen a benyomásoknak, amelyek azonmód bombázni kezdik. Ehhez képest legalább egy órát ültem a szakértővel a felső kategóriás limuzin elegáns bőrülésén, s az egyre futurisztikusabb információktól csak nőttön-nött az izgalmam. A gyors kiképzés még így is mindössze az alapokra és egy csomó, amatőr számára érthetetlen luxus megvillantására volt elég, később mégis hasznát vettem újonnan szerzett ismereteim egy-két elemének. Ha csak néhányat nézünk ezek közül, már az is beszédes. Utam vége felé esni kezdett, de megkímélhettem kezem az ablaktörlő vezérlésétől, mert a kocsi saját maga szabályozta a ki-be kapcsolást, sőt a gyorsaságot is. Tolatásnál a hátsó radar nem engedett ütközni, a fényérzékelős világítás automatikusan bekapcsolt szürkületkor, és a műszerfalat is a fényviszonyoknak megfelelően világította meg. Az audiotechnika kiváló hangminősége nyújtotta élvezetről szükségtelen beszélnünk... És ha azt vesszük, amit elszalasztottam kiaknázni lehetőségeim közül? Az ülésbeállítás automatikáját nem használtam, de csak azért, mert fölösleges lett volna a testemre szabott, részletekbe menő állapotot memorizálni, a Peugeot 607-tel sajnos röpkének mondható 300 kilométerre. Nem mertem babrálni a fedélzeti számítógépet sem, de megtudtam róla, hogy gyakorlatilag minden lényeges információt tartalmaz, ami a kocsi üzemeltetéséhez szükséges, a rádióállomásoktól, a motor működésén át, a következő szervizre vonatkozó üzenetekig (a 3 és 13 liter közötti pillanatnyi fogyasztást állítgatás nélkül is leolvashattam a többfunkciós kijelzőről). Nem használtam ki ezenkívül az úgynevezett fékaszszisz- tenst sem, amely veszélyhelyzetben többszörösére növeli a fékerőt és automatikusan bekapcsolja a vészvillogót. Nem derült ki ugyan, bár szerintem az elektronikus stabilitás-szabályzóra sem volt szükségem: ez a cseles rendszer a kelleténél nagyobb sebességgel „teljesített” kanyarban számítógép(ek) segítségével vezérli a felfüggesztéseket, a fékeket a kisodródás megakadályozására. Végül, utamon fölösleges luxusnak bizonyultak az első, oldalsó és az úgynevezett függönylégzsákok is. (Bár ezeket úgy kipróbáltam volna, de hát...) És amikor a 160 lóerővel dolgozó, 2,2 literes turbó-dízel motor kifordított az udvarról, hogy végre hagyjam magam lebombázni a benyomásoktól, csak az tűnt fel, hogy a mindenfelől „utánunk” forduló tekintetekből tükröződik a nem mindennapi forma iránt megnyilvánuló kíváncsiság. A még szokatlan, a tervezők igénye szerint egyszerű ívei igazolást nyertek feltűnésükkel az ablak mögött elsuhanó városokban. A nyílt pályán egy-két előzést megengedtem magamnak: itt is megállta a helyét a tavaly nyáron debütált autó, annak ellenére, hogy — bár méretei ugyan nem, vonalai viszont megengednék — érezhetően nem sportkocsinak építették. Rövid út volt. A szükséges minimális 8 és félmillióval pedig még adós vagyok magamnak, amely hosszabb beszélgetésekre adna alkalmat a haragos szemű, de annál barátságosabb belső értékekkel rendelkező oroszlánkirállyal. _____________________________________V. J.
