Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

2000. DECEMBER 2., KEDD — 5. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP Körös-vidéki Zsaru Megkérdeztük olvasóinkat Pénzt vagy életet! Két ez idáig ismeretlen személy­azonossági! férfi hatolt be egy kardoskúti lakos tanyájába de­cember 15-én, a hajnali órák­ban. Egyikük kezében vascsö­vet, a másiknál pedig pisztolyra hasonlító tárgyat látott a rémült tanyagazda. „Adja ide a pénzt, vagy kinyírjuk!” - fenyegető­zött az egyik betörő, mire a sér­tett megmutatta azt a helyet, ahol a pénzét tartotta. A szobá­ban álló asztal fiókjából 40 ezer forintot emeltek el a tettesek, majd kereket oldottak. Az oros­házi rendőrség rablás alapos gyanúja miatt indított eljárást az ismeretlen elkövetők ellen, k. e. Csempészeket fogtak A Vám- és Pénzügyőrség Dél-al­földi Regionális Parancsnokságá­nak munkatársai 74 jogsértő cse­lekményt derítettek fel a decem­ber 18-ától december 26-áig tartó időszakban, összesen 16 millió 67 ezer 290 forint értékben. Karácsony másnapján két, li­nóleumszőnyeget szállító ukrán kamiont tartóztattak fel a vámo-' sok a magyar-jugoszláv hatá­ron. Mivel a szállított árunak sem a mennyisége, sem az értéke nem egyezett meg a vámokmá­nyokon feltüntetett mennyiség­gel, illetve értékkel, a 15 millió fo­rint értékű rakomány a vámrak­tárba került, a sofőrök ellen pe­dig csempészet bűntette miatt el­járás indult. A szabálysértési eljárások so­rán a vámosok lefoglaltak még 565 karton cigarettát, 150 liter különféle szeszes italt, 222 liter tiszta szeszt, 187 kg kávét, 20 farmernadrágot és 10 rádiótele­font. A külföldi állampolgárságú szabálysértőkkel szemben 460 ezer forint bírságot szabtak ki, és vételeztek be a vámhivatalok. " " • ' ' ........- "nav. | Vá ltozások a személyi állományban Medgyesegyháza Medgyesegyházán a rendőrőrs munkáját értékelték legutóbb a képviselő-testületi ülésen, ahol a Mezőkovácsházi Rendőr- kapitányság megbízott vezetője, Ürmös Gyula százados és a rendőrség képviselői mellett dr. Kurucz Ferenc ezredes, Bé­kés megyei rendőrfőkapitány (képünkön) is jelen volt. eltelt három évet jelle­mezte. Tény, hogy nagy változások történtek mind a sze­mélyi állo­mány, mind a rendőri munka megyei elvárásaiban. A nyolc kapitányságból háromnak új vezetője lett, és majdnem az összes bűnügyi, közlekedési és- Azt, hogy egy helyi rendőrőrs munkája miként értékelhető, kétféle mércével lehet mérni. Az egyik az eredményességi muta­tó, a másik á lakossági vissz­hang, hogy milyennek látják az intézkedések hatékonyságát és milyen a kapcsolat az emberek­kel - mondta hozzászólásában dr. Kurucz Ferenc. A továbbiak­ban azokról az eseményekről szólt, amely az idekerülése óta közrendvédelmi vezetői állo­mány lecserélődött. Sok fiatal ér­kezett a megyébe, az átlagéletkor jelenleg 23-28 év között van. A főkapitányság létszámát tekintve a megye legnagyobb „nagy­üzeme” - hangsúlyozta -, de a munka sokkal bonyolultabb, mint.egy gyárban, hisz itt egyik határszéltől a másikig kell ellátni a rendőri feladatokat. Örömmel nyugtázta azonban, hogy a há­rom év óta végzett munkát nem nagyon érte kritika, s ez javuló tendenciát mutat. Végül megkö­szönte az önkormányzatok segít­ségét, továbbra is kérte a lakos­ság és a rendőrség hatékony együttműködését. ____________________________________(HALASI) Ty úk, kolbász, hirdetőtábla A Mezőkovácsházi Rendőr- kapitányság év végi szám­vetésekor kitűnt, hogy to­vábbra is a kisebb értékre elkövetett lopások adják a bűnesetek nagy százalékát. Dél-Békés Medgyesbodzáson az Iskola utca' egyik lakója tett feljelentést isme­retlen tettes ellen, áld egyik hajnal­ra virradóra a kibontott kerítésen át jutott be a pusztaottlakai napkö­zi konyha udvarára. Az elkövető először hamis kulcs használatával próbált bejutni az épületbe, ám ez eredménytelennek bizonyult. Ek­kor a zárszerkezetet megrongálta, majd testi erővel benyomta a konyha ajtaját, ahol rövid terep­szemlét tartott. Távozásakor ma­gával vitt öt doboz 450 gr-os löncs- húskonzervet, 5 kg gyermelyi tésztát, illetve egy szál kolbászt. Bár a károkozás nem jelentős, de éppen elég bosszúságot okozott az intézmény dolgozóinak a rongálás helyreállításának költsége, vala­mint a javítással járó munka. Talán a karácsonyi lakomára készültek azok az ismeretlenek, akik Mezőkovácsházán a Béke ut­ca egyik lakóházát látogatták meg egyik éjjel, a baromfiólból maguk­kal vittek 29 tyúkot és 3 kakast. Szintén Mezőkovácsházán tör­tént, hogy ismeretlen személy be­hatolt a polgárvédelmi parancs­nokság régi épületébe, majd egy F 850 típusú gázkonvektorral távo­zott. Medgyesegyházán az Amstel söröző bérlője jelezte, hogy hívat­lan látogatók jártak náluk. Az ille­tőt vélhetően a teraszon levő 70- szer 30 cm-es Amstel feliratú vilá­gító hirdetőtábla vonzotta a hely­színre, amit a vezeték elvágásával leszerelt, és magával vitt. A hirde­tőberendezés ára közel 50 ezer fo­rint. A rendőrség mindegyik eset­ben lopás vétség alapos gyanúja miatt indított nyomozást. Kétszer feszített Betörő járt a közelmúltban a körösladányi Nova büfé­ben. A máig ismeretlen tet­tes összesen mintegy 120 ezer forint kárt okozott a bűncselekménnyel. Körösladány- Egy hajnali órán T. F., körösladányi lakos jelentette be, hogy az éjszaka folyamán isme­retlen tettes behatolt Körösla- dányban, a Lenkei utcában talál­ható Nova büfébe - kezdte az eset feltárását Pikó Tamás rend­őr főhadnagy, a Szeghalmi Ren­dőrkapitányság bűnügyi osz­tályvezető-helyettese. A helyszíni intézkedés során kiderült: a betörő előbb lefeszí­tette a büfé ablakának rácsát, majd az ablakot is kifeszítette. Az épületbe bejutva a betörő cigaret­tákat, édességeket, szeszesitalo­kat és készpénzt vitt el. Az elsőd­leges adatok szerint az eltulajdo­nított áruk értéke mintegy 120 ezer forintra tehető. m. b. Mit várnak 2001-től? Szlávik Mi- hályné 50 éves, kunágo- tai sertésgon­dozó: — Hazud­nék, ha azt mondanám, hogy soha életemben nem tettem fogadal­mat. Ezek azonban sohasem az új évhez kapcsolódtak, hanem valami személyes eseményhez. Újévkor inkább a vágyaimat szoktam megfogalmazni. Ne­kem az volt, és az is maradt a legnagyobb kívánságom, hogy dolgozhassam, hogy megmarad­jon a munkahelyem. Ami a csa­ládot illeti (gyermekeim és uno­káim vannak), legfontosabb a megértés és az egészség. Győrfi Ist- vánné 54 éves, kunágo- tai sertésgon­dozó:- A bol­dogságnak vagy a boldo­gulásnak (azt hiszem, a kettő igen közel áll egymáshoz) nagyon fontos felté­tele, hogy legyen az embernek munkája. Karácsony táján min­denkiben ott volt a félsz, hogy eladják, fölszámolják a szövet­kezetünket. December 29-én úgy döntött a tagság, hogy átala­kulunk részvénytársasággá. Úgy gondolom, annál szebb újévi ajándékot, hogy megmarad a munkahelyünk, nem is kíván­hattunk volna. Horváth György 45 éves, kunágo- tai tenyésztési brigádvezető: — Szilvesz­ter táján so­kan fogad- koznak, hogy így lesz meg úgy lesz. Nekem ez nem szokásom, viszont én is szeretek előre tekinteni. Most jó esélyünk van arra, hogy a Ber- . csényi szövetkezetben megma- . rád 200 ember munkahelye, s ennek nagyon örülök. Ha nem lettünk volna ennyire egysége­sek, ha nem józan paraszti ész­szel közelítettük volna meg az átalakulás kérdését, nagy való­színűséggel valamennyien föl­dönfutókká váltunk volna. Gergely Zol­tán 27 éves, kunágotai me­zőgazdasági gépszerelő:- Őszintén szólva az új évezred első napján illene valami nagyszerű fogadalmat ten­ni. Itt van például a cigaretta, megint emelik az árát. Akár a ke­reset, akár az egészség oldaláról nézem, minden amellett szól, hogy célszerű fölhagyni a füstö­léssel. Ha már a kereset szóba jött, én mindenekelőtt azt várom az új esztendőtől, hogy továbbra is le­gyen munkám, munkahelyem. Úgy gondolom, nem vagyok egye­dül ezzel a kívánsággal. m. oy. D-FOTÓ: MÉNESI GYÖRGY Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Be­küldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Brüsszeli aranyérmes kolbász 1910-ből (Folytatás az 1. oldalról)- Milyen dokumentumokat őriz még a család, és mi után kel­lett kutatni?- Az eredeti fényképeket és dokumentumokat a családunk odaajándékozta a várbeli kiállítás­ra, így nekünk már csak azok a fo­tók maradtak, melyeket nagyné- ném készített a tárlatról. Őrizzük még Balogh Ilona könyvét, aki dédapám lánya volt, s 1959-ben jelentette meg Disznóölés és fel­dolgozás címmel. Ebben az ere­deti gyulai téli szárazkolbász re­ceptje is megtalálható. Minden szóba jöhető helyet felkerestem a városban, így a levéltárat, a könyvtár helytörténeti gyűjtemé­nyét, a húskombinátot. Sokan voltak segítségemre, így mára több újságcikk, kiadvány került a birtokomba, melyek visszaigazol­ják a gyulai kolbász hiteles törté­netét.- Milyen út vezette Balogh Jó­zsefet a világhírnévhez? — Dédapám Gyulán született 1856. január elsején. Eredendő­en szűcsnek tanult, hiszen édes­apja is az volt. Üzletük a kórház sarkán, a mai virágbolt helyén állt a múlt században. A húské­szítmények eladásával is foglal­kozó üzletet hamarosan felkarol­ta a szomszédos 2. hon­véd huszárzászlóalj ka­tonai élelmezési hivata­la, folyamatosan vásárol­tak zsírt, szalonnát és húsárut. Az árakat saját hízlalású és felvásárolt sertésekből készítette a család. A megmaradt szalonnából és húsból házi ízesítésű kolbászt, kolozsvári húsos szalon­nát, füstölt, paprikázott, gyulai szalonnát és disznósajtot készítettek. Dédapám 1883-ban feleségül vette Folmann Máriát, egy gyulai gazdálkodó család lá­nyát. Testvérének, Folmann La­josnak Budapesten fűszer- és csemegekereskedő üzlete volt az Üllői úton, a klinikák szomszéd­ságában. Itt is elkezdték árusíta­ni a gyulai hentesárukat. A jó minőségnek köszönhetően egy­re több megrendelést kapott dédapám Budapestről és más nagyvárosokból. A sikerre tekin­tettel 1902 januárjában felvételét A Balogh- és a Stéberl-örökség A gyulai kolbász nagyüzemi, gépesített gyártása Stéberl András nevéhez fűződik. Leszögezhető azonban, hogy a gyulai kolbász és hentesáruk hírnevét a Balogh család alapozta meg. Külföldre az ő árujuk jutott el legelőször és szerzett Gyulának az 1910-es brüsszeli világkiállításon hírnevet - olvasható D. Nagy Andrásnak a gyulai kolbász történetéről írt helytörténeti munkájában. kérte a cégjegyzékbe, szatócs és hentes szakmákra, a dokumen­tumot január 23-án vette át. A kórház bővítése miatt a Balogh- házat 1900-1906. között kisajá­tították, ezért dédapám 1906 nyarán a Szent István út 6. szám alatt építette meg üzletét, műhe­lyét, a padlástérben pedig a füs­tölőket. Az üzlet és a húsüzem fénykora az I. világháborút meg­előző tíz év volt. Dédapám a gyulai téli szalámi gyártását is megtanulta Brassóban, a szalá­migyárban. Miután Magyaror­szágon több nagyvá­rosban ismerték a Ba- logh-féle gyulai kol­bászt, a család jó ba­rátja, a gyulai születé­sű, Párizsban élő Fo­dor Mátyás az aján­dékba kapott kolbászt elvitte a francia fővá­ros kereskedő köreibe. A gyulai kolbász hatal­mas sikert aratott, és a megrendelések sora érkezett a Balogh-üzembe. Fiumében, Velencében, Bolog­nában, Firenzében, Rómában, Genovában is megtalálhatók vol­tak az első világháború előtt a Balogh-készítmények. Fodor Mátyás 1910 januárjában hazalá­togatott, és megkérte a dédapá­mat, hogy állítsa ki hentesáruit a brüsszeli világkiállításon. Az 1910-es kiállításon a Balogh-féle hentesáru aranyérmet és díszok­levelet kapott. A brüsszeli arany­érem után tőkések sora akarta naggyá tenni a Balogh-céget Gyulán, ám dédapám minden spekulációt visszautasított és megmaradt a kisipari, kézi mód­szernél. Mivel a kolbászkészítés legfontosabb részét, a füstölést maga irányította, idős korára az erős füst szemeit teljesen tönk­retette. Lányának, Balogh Iloná­nak férje, Szabó József vitte to­vább a gyulai kolbász gyártását, aki maga is az 1924-es gyulai, fa­luszövetségi ipari kiállításon az üzem termékeivel aranyérmet és díszoklevelet szerzett. A '30-as évek gazdasági válsága tönkre­tette a családot, a Szent István úti üzemet, a családi házat elár­verezték... A Balogh család sírja ma is védett a gyulai Szenthá­romság temetőben.- Ismerték egymást Balogh Jó­zsef és Stéberl András:, aki az 1935-ös világkiállítás aranyérme­se volt?- Amint a gyulai várbeli kiállí­táshoz készült tanulmányból is kiderül, az 1910-es brüsszeli aranyérem híre felkeltette a po­zsonyi hentessegéd, Stéberl And­rás figyelmét, aki 1913-ban Gyulá­ra költözött. Dédapámnál dolgo­zott egy évig segédként és itt is­merte meg a gyulai kolbász gyár­tásának fogásait. Ezután önálló üzletet nyitott 1914-ben a Város­ház utcában. A két családot a ké­sőbbiekben is baráti kapcsolat fűzte össze.- Milyen érdekességeket ismer a családi történetből?- Sokat mesélhetnék! A leg­emlékezetesebb számomra, amit nagymamám mesélt, hogy a hen­tesáru-üzlet kirakatát a régi Ma­gyarország zsírból készített térké­pe díszítette... Kötelességemnek éreztem, hogy a gyulai kolbász hiteles történetének megörökíté­sével adózzak dédapám emléké­nek ezen napon - összegezte Mária. SZŐKE MARGIT A lelki egészség javításáért Az Egészségügyi Minisztéri­um augusztusban pályáza­tot írt ki a Mentálhigiénés célok elérése érdekében egészségfejlesztési progra­mok támogatása címmel. Egészségfejlesztés A Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthona a hospice­program támogatásában sikere­sen pályázott. Az intézetet pályázatára, a bí­rálóbizottság döntése alapján a Nemzeti Egészségfejlesztési In­tézet 200 ezer forint támogatás­ban részesíti. A program célja, hogy a halál feldolgozását, a hospice-szellemiség terjesztését segítsék, a dolgozók és a lakók lelki egészségét javítsák, a de­pressziós stresszforrásokat fel­dolgozva csökkentsék. A tervek szerint a programban 52 egész­ségügyi dolgozó és a fekvőbetegosztályokon 178 ápolt vesz részt. A szakmai hátteret szakemberek - szociális mun­kás, neurológus, pszichiáter, pszichológus, lelkész és diplo­más ápoló - biztosítják. A prog­ram témafelelősei Dolozim Eme­se intézményvezető főnővér és Szerencsi Károly mentálhigiénés csoportvezető. Eredményként arra számítanak, hogy csökken a halál okozta stressz, megelőzik a kiégést, biztosítják a jó közérze­tet, és formálják a közösségen keresztül a társadalom szemléle­tét. SZŐKE MARGIT Pályázaton keresnek orvost Körösnagyharsányban a há­ziorvosi álláshely már hosszabb ideje nincs betölt­ve. Dr. Egri Gyula zsadányi háziorvos helyettesítésben látja el a feladatot. Körösnagyharsány Ténykedésével mindenki elége­dett, ám az igazi mégis csak az volna, ha saját háziorvosa lenne a határ menti községnek.- Településünk egykori házi­orvosa, dr. Halász István - aki 1994-ben ment el Harsányból — megkereste önkormányzatunkat. A doktor úr közölte: szívesen visszajönne Körösnagyharsány- ba - tudtuk meg Máté Pál pol­gármestertől. Dr. Halász István megkeresé­sével a napokban tartott testületi ülésen foglalkoztak a képviselők. Ám a témában a testület érdem­ben nem tudott dönteni, mivel dr. Halász Istvánnak nincs meg a háziorvosi szakvizsgája, és ka­marai engedéllyel sem rendelke­zik. A képviselő-testület végül úgy határozott: a körösnagyharsányi háziorvosi álláshelyet pályázat útján kívánják betölteni.- A pályázat elbírálása febru­árban vagy márciusban történik meg. Addig is dr. Egri Gyula zsadányi háziorvos látja el a harsányi betegeket is - mondta érdeklődésünkre Máté Pál. M. B. Címerek a mennyezeten A Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára című sorozat 669. számaként megjelent a gyulai városháza dísztermé­ben látható, megyénk tele­püléseinek címeréit bemu­tató kiadvány. Gyula A címlapon az egykori megyehá­za, a mai gyulai városháza épüle­tének fotója látható, míg a hátla­pon Békés vármegye címere az 1724-es adománylevélen. A füze­tet a TKM Egyesület adta ki Gyu­la Város Önkormányzatának megbízásából, az önkormányzat idegenforgalmi és nemzetközi kapcsolatok bizottságának támo­gatásával. A címereket bemutató fotók lapunk archívumából va­lók. A kiadvány szerzője, a gyulai D. Nagy András helytörténész le­írja, hogy Békés vármegye szék­helye a XVIII. század első felében rögzült Gyulán. A megyei köz­gyűlés 1776-ban döntötte el, hogy felépíti székházát. Az épít­kezés, bővítés után az új közgyű­lési dísztermet 1877. december 27-én nyitották meg ünnepélye­sen. Ekkor festették fel a meny- nyezeti kazettákra a megye tele­püléseinek címereit. Mivel a kö­zépső kazettába csillár került, emiatt négy címer lemaradt. A füzet végén ezek terveit is bemu­tatják a települések rövid történe­ti ismertetésével együtt. A kiad­vány 3 ezer példányban jelent meg. SZ. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom