Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-30 / 25. szám

2. OLDAL - 2001. JANUÁR 30., KEDD V i L Á G • / H A 2 A I TÜKÖR ■■■■ fűn Cselekedni az erőszak ellen Nemzetközi konferencia az idegengyűlöletről Mary Robinson és a svéd miniszterelnök a tanácskozás megnyitása után TOTÓI IUROPRISS/IPA Svédország, amelyet saját határain belUI Is aggaszt a rasszizmus növekedése, hétfőn éles hangú felhívást Intézett a világ politi­kusaihoz, kutatóihoz és emberjogi aktivis­táihoz, hogy álljanak elő konkrét javasla­tokkal a különböző fajokkal és nemzetisé­gekkel szembeni türelmetlenség terjedésé­nek megállítása céljából. __________ Stockholm ______________- Alig néhány nemzedékkel Auschwitz felszaba­dulása után tanúi vagyunk a jobboldali szélső­ségek riasztó növekedésének Európában. Nem szabad tétovázni. Eljött az idő a cselekvésre és az együttműködésre - mondta a nemzetközi erőszakellenes konferencián elhangzott felszóla­lásában Gorán Persson svéd kormányfő. A szervezők azt remélik, hogy a kétnapos fórumon sikerül tanulmányozni a vallási és etni­kai kisebbségekkel, a bevándorlókkal és a ho­moszexuálisokkal szembeni ellenséges érzület okait, és javaslatokat tudnak kidolgozni a gyű­lölködés leküzdésére. A felszólalók hangsúlyoz­ták, hogy foglalkozni kell azokkal a gazdasági folyamatokkal, köztük a globalizációval is, ame­lyek elősegítik a szélsőséges ideológiák térnye­rését. Az eszmecsere egyik kiemelt témája a fe­hér felsőbbrendűségi mozgalom, amely köny- nyebben tudja terjeszteni a rasszista propagan­dát az internet, a kompaktlemezek és a videók révén. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbizto­sa, volt ír köztársasági elnök arra figyelmeztetett, hogy a csökkenő európai születési arányszám és a lakosság öregedése szükségessé teszi a beván­dorlók befogadását, így nincs helye az idegen- gyűlöletnek. - Európának nincs más választása, mint elfogadni a sokféleséget - mondta. A régi hatalom üzent az újnak További merényletektől tartanak a jugoszláv fővárosban BblorAd A merénylet körülményei arra utalnak, hogy valószínűleg figyel­meztetésnek szánták az új hata­lomnak címezve. - Mi viszont azt üzenjük, hogy eltökélten leszá­molunk a bűnözéssel - nyilatkoz­ta röviddel a merénylet után Zoran Djindjics szerb miniszter- elnök, aki a baleseti sebészeten meglátogatta a sebesültet. A merénylet a Demokrata Párt székháza előtt, vagyis a belgrádi magyar nagykövetség közelében történt. Az állambiztonság főnö­ke néhány perccel korábban szállt ki szolgálati autójából, és éppen a pártszékházban tárgyalt Djindjiccsel, valamint az új bel­ügyminiszterrel, amikor egy feke­te álarcos férfi felnyitotta a páncé­lozott gépkocsi ajtaját, és tüzet nyitott a veszteglő BMW vezető­jére. A támadó ezután gyalogo­san elmenekült a szűk és kanyar­gós belgrádi utcákon. Szakértők véleménye szerint a szerb titkosszolgálaton belül klá­nok harca folyik, és valószínűleg az előző rezsim hívei üzentek ily módon az új hatalomhoz hű munkatársaknak, akiknek továb­bi merényletektől kell tartaniuk. * Az albán elnök Koszovó és Mon­tenegró önállóvá válását sürgeti. Rexhep Meidani szerint csak (gy alapozható meg a balkáni stabi­litás, mert a térség jövőjét nem lehet „mesterségesen kiagyalt alakulatokra építeni, amelyek gátolják Jugoszláviát a teljes de­mokratizálódás útján". Kostu­nica jugoszláv államfő válaszul közölte: Koszovó problémájára olyan megoldást fog keresni, amely a nemzetközi békeerők jelenlétéről szóló ENSZ-határo- zatra épül. A jugoszláv főváros központjában hétfő este Ismeretlen támadó tüzet nyitott az Állambiztonsági Hivatal frissen kinevezett főnökének, Goran Petrovlcsnak a sofőrjére. Bíboros lesz a renitens püspök II. János Pál kiegyensúlyozza a vatikáni erőviszonyokat A német közvélemény elégedetten nyugtázta Karl Lehmann és Joachim Degenhardt bíborosi kinevezését, amelyben II. János Pál vatikáni kiegyensúlyozó taktikájának megnyilvánulását látják. __________ Berlin_______ A sajtó emlékeztet: Lehmann 1983 óta áll a - hagyományosan bíborosi ranggal megtisztelt - mainzi püspökség élén. Ennek dacára sokat kellett várnia a bí­borosi kalapra. A késlekedést több okra vezetik vissza: a mainzi püspök 1994-ben síkra szállt azért, hogy az újból házas­ságot kötő elvált katolikusok is részesülhessenek a szentségek­ben. Az utóbbi években pedig - Rómával átmenetileg szembeke­rülve - azért küzdött, hogy a né­met püspökségek ne vonuljanak ki a terhestanácsadás rendszeré­ből. Kinevezésével II. János Pál „a saját képére formálta az utódáról dönteni hivatott konklávét: a tes­tületben egyaránt helyet foglal­nak teológiai fundamentalisták, világra nyitott reálpolitikusok és az erkölcsi értékek védelmezői" - vélekedik a sajtó. A bíborosi testület tagja lett egy héttel ez­előtt az olasz Giovanni Battista Re, a Püspöki Kongregáció nem­rég kinevezett prefektusa is, akit vatikáni megfigyelők a pápa leg­esélyesebb utódjának tartanak. Karl Lehmann püspöki ornátusban TOTÓI IUROMIM/IM Fej-fej mellett a két párt? Nincs magyarázat a TÁRKI meglepő adataira Őszinte válaszokat várnak Budapest A TÁRKI múlt hét végén nyilvánosságra hozott köz­vélemény-kutatási adatai szerint december és január közepe között 8 százalékkal nőtt a Fidesz népszerűségi indexe, miközben az MSZP támogatottsága 10 százalék­kal zuhant. Jelenleg tehát fej-fej mellett versenyez egymással a két párt. Hitelesek azok az adatok, amelye­ket-1500 ember személyes meg­kérdezése után rögzítettek a TÁRKI közvélemény-kutatói - mondta érdeklődésünkre Tóth Ist­ván György, az intézet vezérigaz­gatója. A TÁRKI felmérése szerint a 35-60 évesek, illetve a diplomá­sok körében röpke egy hónap alatt megugrott a Fidesz, miköz­ben jelentősen visszaesett az MSZP népszerűsége. A korábban magasan vezető, most 39 százalé­kon álló MSZP-nek így most osz­tozniuk kell az első helyen. A TÁRKI szerint az FKGP is javított, jelenleg 6 százalékon áll­nak. Tóth István György közölte: a történtek hátterének vizsgálata nem az ő, hanem a politikai elemzők dolga. Plusz-mínusz 3 pontos hibahatárral dolgoznak, ezért apróbb eltérések még bele­férnek a képbe, de a szándékos ferdítés, a közvélemény manipu­lálásának vádját kikéri magának. A TÁRKI első embere cáfolta cé­ge kormányközeliségét, s hozzá­tette: a Medián adatai hasonló eredményeket mutatnak Hann Endre, a Medián igazga­tója szerint azonban szó sincs az adatok egybeeséséről. Az intéze­tében januárban összesített ada­tok mást mutatnak: a biztos párt­választók körében a Fidesz 34, az MSZP 46, az FKGP 3 százalékon áll. Egyszerűen lehetetlen, hogy egyetlen hónap alatt ily mérték­ben elpártoljanak az emberek a korábban magasan vezető párt­tól, s egy másikhoz csapódjanak - tette hozzá Hann, aki a TÁRKI által közölt adatsort mintavételi balszerencsével magyarázta. TAKÁCS MARIANN Kovács László, az MSZP elnöke írásban is eljuttatta a február elsejei, vigadóbeli beszédére készülő Orbán Viktor miniszterelnökhöz azokat a kérdéseket, amelyekre az éves országértékelés során mindenképp választ szeretne kapni. A kérdések vázlatosan a következők:- Miért nem részesültek az emberek a növekvő gazdasági eredményekből?- A szándékosan alacsonyra tervezett infláció miatt keletkezett költségvetési többletet mire kívánja a kormány elkölteni?- Igazságosnak tartja-e, hogy a munkahelyüket és jövedelmüket elvesztett emberek büntetésül még az adókedvezménytől is elesnek?- Tudja-e, hogy a fiatalok kis része képes csak igénybe venni a kedvezményes lakásvásárlási hitelt?- Hisz-e Torgyán József sikerpropagandájának a vidék helyzetét illetően?- Érez-e személyes felelősséget a kisgazda minisztériumok és politikusok botrányaiért? Alkalmasnak tartja-e Torgyán Józsefet feladatai ellátására?- Miért csökken évről évre az egészségügy támogatása? Demokráciákban nem kell félni a népszámlálástól Jelenleg nincs és a jövőben sem lesz már olyan politikai rendszer, amely mi­att ne lehetne a népszámlálás minden kérdésére őszintén válaszolni - nyilat­kozta lapunknak Mellár Tamás, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke. ________■ Budapest_____________- V olt-e már a KSH történetében hasonló nagyságú népszámlálás?- Az új évezred első népszámlálásának sok új, speciális vonása van. Egyfelől több kérdést teszünk fel, olyanokat is, amelye­ket korábban nem, illetve olyanokat, ame­lyeket a két világháború között kérdeztek csak. Utóbbiak természetesen a nemzeti­ségre és a vallásra vonatkoznak, úgyneve­zett szenzitív kérdések, amelyekre nem kötelező válaszolni. A másik fontos jel­lemvonás a válaszok kiértékelésére vonat­kozik, hiszen először kerül sor az adatla­pok elektronikus feldolgozására. Harmad­részt azért lesz különös a február elsején kezdődő népszámlálás, mert Magyaror­szág talán még sosem állt ilyen mozgal­mas tíz esztendő után. Felépült a piacgaz­daság, megszilárdult a polgári demokrá­cia, és az ezzel járó változásokat megfele­lő módon regisztrálni kellene.- Kiknek lehetnek hasznosak, miért le­hetnek fontosak ezek az információk?- Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem pusztán a kormányzat számára lesznek használhatók ezek az informáci­ók, hanem a tudományos élet, a kutatók, illetve a gazdasági élet szereplői számára is. A kérdőíveken olyan adatok is vannak, amelyek a munkaerőpiacra vonatkoznak, tehát a foglalkozással, iskolai végzettség­gel foglalkoznak, illetve olyan kérdések, amelyek a lakásról, a lakókörülményekről és a családokról. Ezek a piac felmérésé­nek szempontjából fontos tudnivalók.- Miben különbözik ez a népszámlálás a korábbiaktól?- Először is abban, hogy korábban nem volt ennyi kérdés, de más volt az ívek struktúrája is. Természetesen igye­keztünk a kérdéseket úgy összeállítani, hogy az adatok összehasonlíthatóak le­gyenek a korábbi felmérésekkel. Másod­szor most fordult elő először, hogy bizo­nyos kérdések az ENSZ ajánlására került fel a lapokra, ezek a nemzetközi összeha­sonlítások miatt lényegesek. Harmadsor­ban ennek az összeírásnak a feladata, hogy feltárja az elmúlt tíz esztendő válto­zásait.- Hogyan kapcsolódik össze a népszám­lálás az elmúlt nyáron zajlott üdülő-össze­írással, illetve a mezőgazdasági összeírás­sal?- Az üdülő-összeírás fontos része a népszámlálásnak, hiszen így lehet csak teljes képet kapni az ingatlanok számáról. A mezőgazdasági összeírással nem kap­csolódik össze szorosan. Akkor azonban mintegy kétmillió emberhez jutottunk el, így az volt a népszámlálás főpróbája.- A népszámlálás tízmilliárd forintba kerül. Miből tevődik össze ez a nagy költ­ség?- Ez tulajdonképpen csak kimondva hatalmas összeg. Ha azt vesszük számí­tásba, hogy egy ember összeírása ezer fo­rintba kerül, és csak tízévenként jelentke­zik ez a költség, akkor az egy főre vetített költség már csak száz forint. Egy lapon közel száz kérdés szerepel, vagyis száz információt tudunk meg a kérdezettről, így egy információ mindössze egy forint­ba kerül. Más aspektusból nézve, a 10 milliárdból több mint 5 milliárd forint az önkormányzatokhoz kerül, hiszen ők fize­tik a biztosokat, az összeíráshoz szüksé­ges személyzet tekintélyes részét. Megint más aspektusból tekintve megállapíthat­juk, hogy a 10 milliárd forint 30 százalé­ka adók és járulékok formájában vissza­kerül a költségvetésbe.- Van-e a leendő adatbázisoknak olyan része, amelyet a hivatal a későbbiekben értékesíteni tud?- Az általános információkat természe­tesen térítésmentesen kell publikálnunk, erről törvény rendelkezik. Ha viszont kü­lönböző vállalkozások, cégek sajátos igé­nyekkel jelentkeznek, akkor számukra többletköltségeket is felszámolhatunk, Ilyen például az, amikor egy multinacio­nális cég áruházat nyitna egy városban és a lakosság összetételére kíváncsi. Vagy ar­ra, hogy hányán vannak aktív keresők, mennyi a munkanélküliek száma, milyen körülmények között élnek az emberek.- ön mivel próbálná megnyugtatni azo­kat, akik tartanak a kérdezőbiztosok való­diságától, illetve azokat, akik nem mer­nek a szenzitív kérdésekre őszintén vála­szolni?- Akinek bármilyen kételye van, hívja fel díjmentesen a már most is működő 06- 80-202-690-es zöldszámunkat, és ponto­san megtudhatja, hogy ki az, aki hozzá megy. A kérdezőbiztosnak egyébként ké­rés nélkül igazolnia kell kilétét. A begyűj­tött adatokat, amelyekhez sem név, sem cím nem tartozik, a KSH a legnagyobb biztonsággal kezeli, senki rendelkezésére nem bocsátja, a feldolgozás után pedig megsemmisíti. Hangsúlyozni kell, hogy a kérdőívekből nem lenne azonosítható senki - akkor sem, ha a lapokat tárol­nánk. Az érzékeny kérdésekre, amelyek elsősorban a vallásra és a nemzetiségre vonatkoznak, nem kötelező válaszolni, de úgy vélem, hogy tíz éve demokratikus rendszerben élve az emberek egyre na­gyobb hányada gondolja úgy, nincs és nem is jöhet olyan politikai változás, amely ezekkel az adatokkal visszaélhetne. _____________________________üüi Ko vács László

Next

/
Oldalképek
Tartalom