Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-30 / 25. szám
KÖR KÉP 2001. JANUÁR 30., KEDD - 3. OLDAL MEGYE INFLUENZA, (c) Gádoroson több óvodás és általános iskolás gyermek jelentkezett a múlt héten a háziorvosnál influenzaszerű tünetekkel. Az ÁNTSZ tnegyei influenzafigyelő szolgálatának legfrissebb jelentése szerint a betegségmegjelent a településen. A tisztiorvosi szolgálat szakemberei az influenzaszerű megbetegedés feltűnését követően kiszálltak Gádorosra és mintákat vettek a vírus meghatározásához. Ezeket laboratóriumi vizsgálatra küldték. IGAZGATÓCSERE, (f) Január 15-ével lemondott tisztségéről Varga Béla, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány ügyvezető igazgatója. Helyére a megyei közgyűlés meghatározatlan időre Tárnái Hajnalkát nevezte ki, aki 1997- ben végezte el az egyetemet és szerzett közgazdász diplomát. Tárnái Hajnalka - elődjéhez hasonlóan - egyben a kuratórium tagja és ügyvezető titkára is lett. KÖZMEGHALLGATÁS, (ö) A Gyulai Német Kisebbségi Ön- kormányzat január 31-én 14 órától közmeghallgatást tart a városháza kistanácstermében. A téma az önkormányzat elmúlt évi munkája, a népszámlálásra felkészülés és a tízéves Gyula- Ditzingen testvérvárosi kapcsolat. A német kisebbségi önkormányzat pályázatot írt ki a jubileum alkalmából, így a közmeghallgatáson erről is részleteket tudhatnak meg az érdeklődők. TÁNCHÁZ, (ö) A Gyulai Várszínház Kossuth utcai kamaratermében ma 19 órakor táncház kezdődik. János Hajnalkától és Kardos Györgytől tanulhatják meg a kezdők a magyarországi és az erdélyi táncházi táncok alapjait, s népdalokat is elsajátíthatnak az érdeklődők. NYÍLT NAP. (m) A békéscsabai József Attila Általános Iskolában február 3-án, szombaton 10 órától nyílt napot tartanak az iskoláskorba lépő gyermekek és szüleik számára. A szülők rövid tájékoztatót hallhatnak az iskoláról és megismerhetik a szeptembertől első osztályokat tanító pedagógusokat. KÖZGYŰLÉS, (ö) Tisztújító közgyűlését tartja február elsején 14 órától a Gyulai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban. Beszámolót tartanak Varga András egyesületi elnök és Lőrinczi Gyula, az el- lenőrző bizottság elnöke. ■ „NEM CSAK HALSZÁLKÁS ÖLTÖNYBEN LEHET TARTÁSA AZ EMBERNEK.” (Dianne Feinstein szénát») Olcsóbb vakcinák a jövő héttől Az agyhártyagyulladás elleni drágább ampullák a hűtőben Az egészségügyi miniszter az agyhártyagyulladás elleni védőoltás beadását indokolatlannak, ebből adódóan feleslegesnek tartja. Ezzel szemben megyénk több megkérdezett gyógyszertári vezetője nem érzékeli, hogy csökkent volna az érdeklődés az olcsóbb vakcinák iránt, melyeket még most sem lehet kapni. Békés megye Mikola István miniszter álláspontja szerint az embereket meg kell kímélni attól, hogy indokolatlanul, méregdrága agyhártyagyulladás elleni vakcinákért álljanak sorba. Elmondta: ezek nem tömegoltásra valók, és a világ mosolyog azon, hogy Magyárország tömegoltást csinál abból a védőoltásból, amely a járványhelyzet környezetében történő oltásra való. Nagyon nyugtalan emiatt, és intézkedéseket is tesz, mert szerinte nem mehet idáig a gyógyszerpromóció és más fontos befolyásolás. Az említettekkel kapcsolatban Melczer Mária Ágnes, a megyei gyógyszerész kamara elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a méregdrága vakcináért, a 8770 forintosért - melyre egyéves korig 70, kétéves korig pedig 50 százalékos társadalombiztosítási támogatás jár — nem állnak sorban a patikákban. Ezen ampullák a hűtőkben várják sorsuk alakulását. Keresi viszont a lakosság az olcsóbb, 50 százalékos támogatással 650-950 forintba kerülő vakcinákat. Ezekből viszont nincs, és a nagykereskedők e hét végére, jövő hét elejére ígérik a szállítást. Dócs János, a békéscsabai Kígyó Patika vezetője kérdésünkre elmondta: több, mint 200 recept fekszik az asztalukon december óta, és állandóan csörög a telefon, hogy mikor mehetnek a feliratkozottak a vakcináért. És hogy mit mond Békésben az átlagpolgár? Többekkel beszélve elsősorban azt, hogy nemrégiben még az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vezetője a védőoltás beadása mellett voksolt. És megyénkben — a meningococcus „C” okozta telekgerendási haláleset, valamint a békéscsabai súlyos megbetegedés •után - sok-sok szülő felelősséget érzett gyermeke iránt, tehát lépett, lépni akart. Főként azok, akiknek gyermekei nagyobb közösségben élik mindennapjaikat, és veszélyeztetve érezték, érzik őket. Más a helyzet az influenza elleni védőoltások terén. Ezt a miniszter is indokoltnak tartja, és kapható a patikákban receptre, 50 százalékos tb- támogatással 500 forintért az „A” és „B” vírus elleni vakcina. Több, megyénkben lévő gyógyszer- tárban szerzett információnk szerint erre Békésben még csekély a kereslet. A lakosság egyelőre ezen betegségek megelőzésére nem a védőoltás- ra, hanem a vitaminfogyasztásra voksol. ny. l Hagyomány és korszerűség (Folytatás az 1. oldalról) — A nyomdászat folyamatos újítást igényel, a modem berendezések azonban nem a legolcsóbb taneszközökhöz tartoznak. ■ - Ez így van. Igyekszünk lépést tartani a szakma fejlődésével, korszerű ismeretek átadására törekszünk. A kiadványszerkesztői szakma tantervét iskolánkban dolgoztuk ki, ez alapján tanítanak több helyen is. Az országban három városban - Budapesten, Békéscsabán és Debrecenben - van nyomdaipari szakközépiskola. A nyomdász szakma országszerte rendkívül keresett. A számítástechnika térhódítása a nyomdaiparban is forradalmi változást hozott, amit követni kell. A műszaki fejlesztéseket a szakképzési alapból, illetve pályázatok útján oldjuk meg, eszközellátottságunk jónak mondható, nyomógépeinket bármelyik kisebb nyomda megirigyelhetné, számítógépparkunkat folyamatosan korszerűsítjük - mondta Kovács Sándor. ______________________________VÁRAIM KRISZTIHÁ NY OMDAI SZAKKÉPZÉS Szakmacsoport Formakészítő Nyomtató Szakmák Nyomdai szöveges képfeldolgozó (kiadványszerkesztő) Formakészrtö l’vnyomó gépmester Tekercsnyomó gépmester Nyomtatvány-előkészítő — Kézi könyvkötő \ Nagyüzemi könyvgyártó Kellenek hulladék-gazdálkodási szakemberek A hagyományos mezőgazdasági képzés mellett új szakok alapításán, illetve indításán dolgozik a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara. Szarvas A mezőgazdasági főiskolai karon folyamatban van a halászati mérnök és a hulladék-gazdálkodási mérnök szak alapítása. E szakok közel állnak a tanintézet képzési hagyományaihoz, az oktatásukban jól felhasználhatók a korábban felhalmozott tapasztalatok - tudtuk meg Dr. Bukovinszky László főigazgatótól. A mezőgazdasági kar hulladék-gazdálkodási technológus kétéves képzésén idén végeznek az első hallgatók. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés a kreditpontokon keresztül lehetőséget nyújt, hogy a legjobbak valamelyik főiskolai szakon folytassák tanulmányaikat. A képzés népszerűsége is bizonyítja, hogy a hulladékgazdálkodás fontos terület, keresettek a képzett szakemberek. A főiskola a hulladékgazdálkodásban megfelelő végzettség nélkül dolgozókra gondolva e képzés levelező tagozatos indítását tervezi. A főiskolai kar komoly lehetőséget lát a turisztikai képzésben. A vidéki turizmus szakirány jelenleg a környezet-gazdálkodási szakon belül működik. A hallgatók három féléven keresztül tanulják többek között a turizmus alapjait, gazdaságtanát és marketingjét, a kommunikációt, az etikettet és az informatikát. A kari tanács felhatalmazásával megkezdődött a vidéki turizmus szakindítás programjának kidolgozása, amely a meglévő idegenforgalmi szakok adaptációjával történik. Mindehhez komoly szakmai hátteret ad a Tempus-program támogatásával a kar által korábban szervezett turizmus témájú tanfo- lyamok tapasztalata. ______cs.r. VÉ LEMÉNYEK FRANKÓ MARIANNA A lepra világnapja Ma tartják az egyik legősibb — és talán egyben legszörnyűbb - betegség, a lepra 48. világnapját. Már a Biblia is említi a magyarul bél- poklosságnak hívott betegséget: Uzziás judabeli király szenvedett tőle gőgje miatt és Mirjám, amiért testvére, Mózes ellen fordult. A leprásokat az elmúlt korokban nem csupán veszélyes fertőző betegségük miatt közösítették ki: elátkozottnak, spirituálisán tisztátalannak tekintették őket. Ápolásuk a legalantasabb feladat, amit Jézus és számos szent élettörténetében is megemlítenek. A betegséget korábban már le- győzöttnek hitték, de a kór még ma is támad. Pontosan pem tudni, hogy hogyan terjed, valószínűleg a baktérium-tartalmú cseppecskék belégzésével. Kevésbé ragályos azonban, mint azt az emberek általában hiszik, mert a baktérium lassan szaporodik. A lepra nehezen diagnosztizálható, akár 30 évig is lappanghat az emberi szervezetben, majd lassan szétroncsolja. Ha viszont időben felfedezik és kezelik, nem okoz visszafordíthatatlan roncsolódást a testen. A betegek többsége Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában él, de elszigetelt leprás gócok léteznek Európában is: Görögországban, Törökországban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Romániában. A közelmúltban az egyik magyar kereskedelmi csatornán rövid dokumentumfilmet mutattak be Eúrópa egyetlen lepratelepéről, mely Romániában, a Duna deltavidékén lévő Tichilestiben működik. Sorsuk ma is a számkivetettség. A mintegy harminc beteg évtizedek óta teljes elszigeteltségben él, ha lehet erre azt mondani, hogy élet. A világon összesen 2,8 millió leprás él, akik közül mindössze 800 ezret kezelnek. Mert a betegség 1982 óta már nem gyógyíthatatlan, de a kezelés költséges. A WHO Egészségügyi Világszervezet tavaly célul tűzte ki, hogy 2005-ig szűnjön meg a betegség a földön, de csupán a gyógyszergyárak adományozta orvosság-meny- nyiséggel tudják felvenni a harcot a lepra ellen. Ez is csak a pénzen múlna?_________________________ ■ VÁRADI KRISZTINA Borban az igazság? Márkák varázsában élünk. A márkanevek belopództak mindennapjainkba. A szülők pénztárcáját nem kímélve a kamaszok csak Adidasban és Budmilban hajlandóak járni. Elektronikában a Sony a menő, Suzukival látogatjuk meg rokonainkat, Ariellel mosunk, Niveával fürdünk, Maggival főzünk. Vendégeinket Coca Colával vagy Nescaféval kínáljuk. Éljünk akár Dél-Amerikában, Észak-Eu- rópában, Izlandon vagy Kairóban, a boltok polcairól egyencso- magolásba bújtatott egyenterméket vehetünk le. Éppen ezért — mondják a bölcsek — csakis nemzeti sajátosságainkkal vívhatjuk ki mások figyelmét, az Európai Unió piacára is egyedi termékeinkkel, „tudományos néven” hungariku- mokkal törhetünk be. A márkanevek világhódítása miatt az sem mindegy, milyen nevet adunk portékánknak, hisz' egy találó név sokat lendíthet az üzleten. Itt még van mit tanulnunk, mert elképesztő, hogy új vállalkozások, cégek, üzletek milyen nya- katekert, erőltetett neveken hirdetik magukat. De létezik egy büszkeségünk, amiről eddig azt hittük, világhíres és csak nekünk van ilyen. Mert ki vonná kétségbe, hogy a Tokaji bor a miénk, magyaroké? Ám kiderült - ez a magyar szerencse -, hogy az olaszoknak is van ugyanilyen nevű itókájuk. Egy nyolc évvel ezelőtti egyezmény szerint - amely a magyar borok eredetvédelmét biztosította - ugyan 2007-től a Tokaji nevet nem használhatják az olasz termelők, ám ők kinyilvánították: márkanevük (Tocai) megtartása érdekében képesek minden követ megmozgatni. Nem tudni, mi lesz a végkifejlet, mert az érintett itáliai tartomány levéltárában bizonyítékot találtak arra, hogy a Tocainak is megvan a maga földrajzi vonatkozása, ezért most az olaszok felül kívánják vizsgálni az egyezmény jogosságát. Egy azonban biztos: ha újra nekünk ítélik a névhasználatot, iszunk a sikerre. Ha nem, akkor is iszunk, borba fojtva bánatunkat. A márkanevek belopództak mindennapjainkba. Működési hitelre 685 millió forint? Kenyérár: mindenki másként emeli A gyulai polgármesteri hivatal ISO-minősítésen esett át, ame)y megfelelő eredményt hozott. Az oklevelet a jövő héten adják át — mondta el a képviselő-testület ülése előtt Becsyné dr. Szabó Márta jegyző. A képviselő-testület ülését közmeghallgatás előzte meg. Gyula Danes László polgármester elmondta, folytatták a munkát, amely azt célozta, hogy a város, az önkormányzat gazdálkodását a helyére tegyék. A fejlődés esélye az idegenforgalomban van, ami az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a világon. Alapvető volt, hogy a felhalmozás és a működtetés arányán változtasson a testület. Döntöttek arról, hogy 75 millió forinttal támogatják a fürdőfejlesztést, az összeg 1994-98 között négymillió forint volt, míg az időközben megszüntetett Gyula Televízióra ekkor közel százmillió forintot költöttek. Az intézmény-racionalizálás sorát folytatták azzal is, hogy a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatnak adták át a hajléktalanszállót. A várfelújításban nagy a valószínűsége annak, hogy 2002 nyarán megnyílhat a színházzal és a múzeummal egyetemben. Pályázaton csaknem 150 millió forintot nyertek el, melyből 40 önkormányzati bérlakás épülhet az idén. Néhány nap múlva átadják a Galamb utcai nyugdíjasházat. A 2001. évi költségvetést első olvasatban tárgyalják a mostani testületi ülésen. A 2001—2002. évi koncepció novemberi elfogadásakor döntöttek arról, hogy a februári ülésig az intézményekkel folytasson egyeztetést a hivatal. Döntöttek arról, hogy 2001 végén a hitelállomány nem lehet több 75 millió forintnál. Eközben a 2001. évi költségvetés első olvasata szerint a működési célú hitel csaknem 685 millió forint. Ekkora hitellel nem működhet a város. A közmeghallgatás hozzászólói között a legtöbben a Várfürdőről szóltak. Volt, aki rendkívüli ülés megtartását javasolta a fürdőben, hogy a képviselők tapasztalatot szerezhessenek, milyen intézkedésekre van szükség. A fűtés, a vízhőmérséklet, a fürdő- környék megvilágítása nem vonzó. Egy gyulai vállalkozó felajánlotta a testületnek, néhányukat a saját költségén elviszi Ausztriába, ahol felújítottak egy kis fürdőt. Különösen a beléptetőrendszerét ajánlotta a figyelembe. A vendég az elektronikus rendszer időmérése szerinti összeget fizeti a fürdő használatáért. sz. m. (Folytatás az 1. oldalról) A fogyasztás visszaesésére — több megkérdezett bolt vezetőjéhez hasonlóan - nem számít, mert egy ideje már csak annyi kenyeret vesznek az emberek, amit nagy bizonyossággal elfogyasztanak. A megkeresett pékségek vezetői az áremeléssel kapcsolatosan azt emelték ki: egy tízforintos kenyéráremelés átlagos, háromnégy tagú családnál havi 300 forint többletkiadást jelent, vagyis nagyjából egy doboz cigaretta árának felel meg. A vásárlói kosárban még mindig a kenyeret tartják annak a terméknek, amely a túlnyomó többség számára elérhető, és arányaiban sokkal drágább az, ami rákerül. Ajtai Péter, a békéscsabai Pietro pékség és Pietro ABC tulajdonosa elmondta: ha a legalább 10 százalékos áremelést nem lépik meg, a költséget és a bevételt mérlegre téve „nullások” lennének.- Ma 14 ezer forint egy tankolás abba a kocsinkba, melybe egy évvel ezelőtt 8600 forint volt - ecsetelte. - Az energiaárak - alapdíj-kötelezettségekkel, a mérők nagysága miatti többletekkel — 40-50 százalékkal nőttek. Emelkedett a liszt ára, de még ennél is jobban az élesztőé, az egyéb adalékanyagoké. A 40 ezer forintos minimálbér is jóval nagyobb terheket ró ránk, és ez a délutáni, éjszakai pótlékokkal legalább 50 ezer forintra jön ki, nem beszélve az erre még rárakódó járulékos költségekről. Ájtai Péter elmondta: náluk jelenleg 145 forint a Pietro-kenyér- vagyis a normál fehér kenyér - kilója, 13 forint egy kifli vagy zsömle. A vevőkör a fokozatosság elve alapján meglépett áremelés miatt nem apadt, mert vásárlóik tudják, hogy mindennek megy fel az ára, illetve ezért a pénzért állandó minőséget kapnak. A vásárló egy-egy áremelés kapcsán már alig kapja fel a fejét, de a kenyérnél furcsállják a keresztbeszállításokat. Nem értik, miért kell más településről is odavinni a kenyeret, amikor ott a helyi pékség, illetve ha ez a sütőüzem is szállít más helységbe kenyeret, az növeli a költségeit, amit érvényesít a kenyér árában. Kérdésünkre több pékség vezetője leszögezte: kapacitásuk nagyobb egy-egy település lefedésénél, és a konkurencia is hasonló helyzetben van. Ha viszont mennyiségben több kenyeret tudnak eladni székhelyüktől függetlenül, akkor a bevétel pótolja a szállításból keletkező költségeket. A kenyér árának emelkedésében tehát nem ez jelentkezik. NYEMCSOK LÁSZLÓ Sorsuk ma is aszámkive- tettség.