Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu VÉLEMÉNY Mikor lesz egy bérlakóból ma­gánerős építke­ző? - elmélkedik Kovács Attila. (3. oldal) Interjú Mádl Ferenc köztársasági el­nök a közélet­ről, a polgároso­dásról és az ün­nepek jelentősé­géről. (6. oldal) Adomány Mintegy kétmillió forintos adománnyal támogatta a Magyar Johannita Segítő Szolgálat az orosházi kór­ház kardiológiai osztályát. A kilenc újszerű állapot­ban lévő belgyógyászati ágy a közelmúltban érke­zett meg Orosházára. Orosháza Másfél hónappal ezelőtt fordult támogatásért a kardiológiai osz­tály főnővére a szolgálat vásár­helyi központjának vezetőjé­hez, dr. Kószó Péterhez. A Johannita szolgálat - németor­szági kapcsolata révén — kilenc belgyógyászati ágyat adomá­nyozott a kardiológiai osztály­nak. - Mindegyik ágy állítható magasságú, kerekes, háttámlája pedig a beteg igénye szerint ala­kítható. „Kórházunk — az egészségügy közismert helyzete miatt - nem tudta volna besze­rezni az ágyakat, amik értéke újonnan meghaladja a kétmillió forintot” - adta hírül Kiss Anna, az osztály főnővére. A Johannita szolgálat a jövőben további ado­mányokkal is segíti a kardiológi­ai osztály eszközfejlesztését. KOVÁCS ERIKA Ki, mit adott a szájába? Az eleki Ramasz István dr. Hack Péter bocsánatát kérte Ramasz István, az SZDSZ eleki szervezetének egykori elnöke tavaly ősszel egy csapásra az országos érdeklődés középpont­jába került. Úgy tűnt, hogy nyilatkozata (i) pártja [amelyből azóta eltanácsolták) és az olajügyek összekovácsolásáról szóltak. Ő azt mondja, akkoriban és azóta is csupán egyetlen nyilatkozatot adott, mely a sajtóban tőle függetlenül, a forrás megjelölése nélkül terjedt. A — vélelmezések szerint — általa megszólított dr. Hack Péter, az SZDSZ egyik vezető egyénisé­ge nyomban rágalmazási pert indított Ramasz István ellen. Ramasz István azóta bocsánatot kért Hack Pétertől. Elek Ramasz István nem akar Ádám- Évától indulni, de az előzmények ismertetését nem kerülhette el.- Fehér Ibolya a Napi Magyar- ország munkatársaként a lap 1999. október hatodikai számá­ban „Kormánybuktató” informá­ciók az olajmaffiától címmel, ve­lem készített interjúként megje­lölve, terjedelmes írást jelentetett meg. Ez az anyag Fehér Ibolya egy velem folytatott telefonbe­szélgetését követően jelent meg, ám az általam elmondottakat pontatlanul adta vissza, illetve olyan dolgokat is a számba adott, melyeket se neki, se másnak soha nem mondtam. Kértem, hogy megjelenés előtt láthassam az anyagot. Amikor gépelt formában október 3-án elhozta, egy példá­nya előtte, egy másik pedig Szilasi Mihály, a Heti Délkelet munkatársa előtt volt, aki ugyan­csak érdeklődött a téma iránt. Azért volt jelen, mert úgy gondol­tam, hogy neki is ugyanazt tu­dom elmondani, tehát az én javí­tásaimtól késszé lett anyag mind­kettőjük számára forrásként szol­gálhatott. Tételesen elolvastuk a Fehér Ibolya által leírtakat, én ki­húzattam mondatokat, szavakat, sok változtatást írattam be, mert számos pontatlanságot fedeztem fel, illetve az újságírónő az én számba adott olyan mondatokat, melyeket soha nem ejtettem ki a rajta, mi több, telefon-beszélgeté­sünk során azok Fehér Ibolya kér­déseiként hangzottak el. Ennek ellenére Fehér Ibolya a Napi Ma­gyarországban az általam megje­lölt lényegi változtatások nélkül közölte az általa eredetileg papír­ra vetett sorokat. Megjegyzem, a (Folytatás a 4. oldalon) Ketten születtek január elsején Mándity Csaba az évezred utolsó napján született Békéscsabán. (Képünkön édesanyjával, Poros Ilonával.) Neki és minden újszülött kisbabának békés és boldog új esztendőt kívánunk! d-fotó: kovács Erzsébet Az újév első napján ketten szület­tek Békés megyében, míg a máso­dik évezred utolsó napján heten látták meg a napvilágot. Az óév változékony és enyhe időjárással búcsúzott. Békés megye Bár a petárdák durrogtak, baleset nem történt, a megyei rendőr-főkapitányság ügyeletese csendes szilveszterről számolt be az új év első napján. Gyulán a 2000. év utolsó napján hárman - egy kislány és két fiú -, míg Békéscsabán 4-en - egy kislány és három fiú - születtek. Január elsején Gyulán és Békéscsabán is egy-egy kisfiú jött a világra.- Az óév utolsó napjai az átlagnál eny­hébbek voltak - tudtuk meg Mojdisz Ist­vántól, a békéscsabai meteorológiai állomás ügyeletesétől. A szokatlanul változékony időjárás csak január elsejére normalizáló­dott, és állt be a szokásos téli átlagra. A me­teorológus előrejelzése szerint a 2001. év el­ső hetében is marad a változékony időjárás. (Folytatás a 3. oldalon) Táborszky Lászlónak Pap János polgármester adta át a város ajándékát D-FOTÓ: LEHOC7.KY PÉTER A kor kiválasztja szószólóit Aggódó vándorként állok a jövőnek partjain — idézte Haán Lajos énekét a Békés­csabai Evangélikus Egyház- község óévbúcsúztató isten- tiszteletén vasárnap Táborszky László esperes. Békéscsaba Az évezred utolsó istentisztele­tén Táborszky László nemcsak az óévtől, hanem az egyházköz­ségtől is búcsúzott, hiszen 51 évi szolgálat után, melyből 28 évet Békéscsabán töltött, nyugállo­mányba vonul.- Elvégeztük-e, amit az Isten ránk bízott? Megtettük-e, amit meg kellett tennünk a család, az egyház, a város, a haza érdeké­ben? - szólított fel számvetésre Táborszky László a békéscsabai evangélikus kistemplomban meg­tartott istentiszteleten. - A békés­csabai evangélikus egyház aktív lelkészeként utoljára állok itt. El­érkezett nyugállományba vonulá­som ideje. Hogy szolgálatom mennyire volt nemes és hasznos, az Úr ítéli meg. Fél évszázad múl­va elmondhatom, amit hittem és reméltem, hogy mindig velem volt az Úr — emlékezett az isten­tiszteleten Táborszky László. - Minden kor kiválasztja a maga szószólóit, azokat, akikre szíve­sen hallgatunk. Ahhoz, hogy ne csak egymás mellett élő emberek, hanem közösség legyünk, szük­ség van olyan lelkipásztorokra, akik Isten igéjével egyben tartják a nyájat - méltatta a nyugállo­mányba vonuló Táborszky espe­rest Pap János, Békéscsaba pol­gármestere, aki Simon Mihály jegyzővel a város nevében egy emlékórát ajándékozott Tá- borszky Lászlónak. ______ka. Ip arűzési adó Körösnagyharsány Körösnagyharsányban mosta­náig nem volt iparűzési adó. A helyi képviselő-testület viszont a napokban kénytelen volt meg­hozni azt a döntését, amely ki­mondja, hogy 2001. január else­jétől a Körösnagyharsányban te­vékenykedő vállalkozóknak, vállalkozásoknak iparűzési adót kell fizetniük. — A mezőgazdasági vállalko­zóknak éves adóalapjuknak az 1 százalékát kell befizetniük ipar­űzési adóként. Az egyéb jellegű vállalkozások és vállalkozók iparűzési adója az adóalap 2 százaléka. A 4 millió forintnál kevesebb árbevétellel rendelke­ző őstermelők viszont iparűzési adómentességet kapnak - kö­zölte lapunkkal Máté Pál, Körösnagyharsány polgármeste­re. -i­Brüsszeli aranyérmes kolbász 1910-ből Készítette Balogh József hentesmester kisipari üzemében Gyulán hosszú ideig úgy szerepelt a köztudatban, hogy a város hírneves kolbászát Balogh József hentesmester készí­tette. Aztán, ki tudja hogyan, egyre inkább a Stéberl-név ke­rült előtérbe. Balogh hentesmester családja sokáig hallga­tott, mígnem egyszer csak úgy érezték, nem tehetik tovább, hiszen dokumentumok is bizonyítják, a gyulai kolbász elő­ször az 1910-es brüsszeli világkiállításon nyert aranyérmet, és nem 1935-ben az ugyancsak brüsszeli világkiállításon. Gyula Balogh József hentesmester janu­ár elsején lett volna 145 éves. Dédunokája, Mária a régi doku­mentumok alapján, a jeles napon emlékezik dédapjára.- Nagymamám sokat mesélt édesapjáról, és őrizte a gyulai kol­bász eredeti receptjét, a korabeli fényképeket, dokumentumokat. Halála után a dokumentumok édesanyámhoz kerültek, így fi­gyelemmel kísérhettem a gyulai kolbász későbbi történetét is. Hosszú időn keresztül méltó he­lyet foglalt el a város történetében Balogh József neve. A gyulai vár­ban, 1985. április 3-án, dr. Kereskényi Miklós és Szigeü Atti­la rendezésében A Gyulai húsipar régen és ma címmel ipartörténeti kiállítás nyílt, melyhez a család a dokumentumokat, fényképeket rendelkezésre bocsátotta. Az utóbbi évek nagy nyilvánossága mot, mely szerint az 1910-es brüsszeli világkiállításon termé­keit aranyéremmel tüntették ki. A kiállítás anyagát később áthelyez­ték a Gyulai Húskombinát ipartör­téneti múzeumába. Hosszú időn át különböző újságcikkekben is megemlékeztek dédapám nevé­ről, mígnem egy '90-es évek elejé­ről származó városkalauzban vi­szontláthattam a Balogh-üzem fo­tóját, mint a Stéberl-gyár üzemé­nek részletét az egykori munká­sokkal. Ettől kezdve egyre több­ször úgy lehetett hallani a gyulai kolbászról, mintha Stéberl András találta volna fel. Ez indított arra, hogy kutatómunkát végezzek és a hiteles történetet az utókor szá­mára megőrizzem - mesélte el la­punknak a dédunoka. (Folytatás a 5. oldalon) Balogh Józsefnek, a gyulai kolbász feltaláló­iának fiatalkori arcképe ezen a kiállításon láthatta Balogh József és kisipari üzemének fényképeit és azt a dokumentu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom