Békés Megyei Hírlap, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

2. OLDAL - 2001. JANUÁR 2., KEDD VILÁG TÜKÖR Nemes tettekre szólított a pápa 2001 a kultúrák közötti párbeszéd esztendeje FOTÓ; EUROPRESS/EPA Folytassunk párbeszédet a békéért, ami az együttélés alapfeltétele, e nélkül nincs jövő - hangsúlyozta II. János Pál az Úrangyala imádságá­ban a római Szent Péter téren, ötvenezer hívő jelenlétében. Vatikánváros A katolikus egyházfő felhívta a figyelmet a dialógus nehézségeire egy olyan korban, amikor különböző kultúrák szembesülnek egymással. „Nem lehet úgy felemelni sza­vunkat a békéért, ha ezzel párhuzamosan semmibe vesszük az élet értékeit” - muta­tott rá a Szentatya, aki felhívást intézett a világ összes állam- és kormányfőjéhez, s bejelentette, hogy az ENSZ együttműködé­sével a 2001-es esztendő a kultúrák közötti párbeszéd éve lesz. A pápa hangsúlyozta, hogy az idén még közelebb szeretne lenni a Szentföldön élőkhöz. Minden nemzetnek békét, igazságot, testvériséget és felvirág­zást kívánt az új évezredre, s külön kiemel­te az ifjúságnak, a jövő reménységének a szerepét. k k k Látványos rendezvényekkel, felszabadult ünnepléssel lépett át az emberiség szilvesz­ter éjszakáján az új évezredbe. A berlini Brandenburgi kapunál egymillió ember ünnepelte a 2001-es év eljövetelét. Éjfélkor nagyszabású tűzijátékot rendeztek, s hatal­mas érdeklődést keltett a jégből faragott bár az Adlon Hotel előtt. Rengetegen kor­tyolgatták itt a forralt bort és a koktélokat. A francia főváros sugárútján, a Champs- Élysées-n a jeges eső ellenére félmillióan figyelték az éjféli óraütéseket. Párizs neve­zetessége, az Eiffel-torony kék színbe öltö­zött, s a sugárút egyik végpontját jelentő Concorde téren félórás fény- és hangjáték gyönyörködtette az ünneplőket. Rómában három helyszínen várták a szü- veszterezőket: a város déli részén rockkoncertet, a köztársasági elnök reziden­ciájánál operahangversenyt tartottak, míg a Szent Péter téren tízezrek gyűltek össze, hogy fáklyák lángjainál virrasszák át az éj­szakát és meghallgassák a pápát. A londoni Trafalgar téren nyolcvanezren voltak. Papai csók a zarándok gyermeknek Oroszországban - hosszú idő után most először - újra a régi szovjet himnusz dalla­mával, igaz, új szöveggel köszöntötték az emberek az új esztendőt. Lengyelország­ban két helyen is a föld alatt, sóbányákban tartották meg a szilveszteri bálokat. New Yorkban a szilveszteri mulatságok hagyományos helyszínén, a Times Square- en félmillióan dacoltak a hideggel, hogy szemtanúi lehessenek az új év beköszöntét jelző eseménynek, a híres kristálygömb leeresztésének és a tűzijátéknak. Rio de Janeiróban, a Copacabana-strandon pedig két és fél millióan várták az új esztendőt. Önfeledt ünnepléssel köszöntötték a 2001. évet Ázsia, valamint a csendes-óceáni térség államaiban is: Kínában 2000 diák mászta meg a nagy falat, Sydneyben szín­pompás tűzijátékot láthattak az érdeklő­dők, Malajziában pedig százezer ember nézte, ahogyan 15 ejtőernyős leugrott a világ legmagasabb épületéről. Az ezredfordulót egyébként nem csak a mulatságok jellemezték: számos tragédia is történt. Nápoly közelében két ember meghalt, tucatnyian pedig megsebesültek petárdarobbanás miatt, a Fiilöp-szigeteken pedig a szilvesztert megelőző tíz napban egy ember életét vesztette, több mint 450- en pedig megsebesültek az önfeledt ünnep­lés, a petárdázás és a levegőbe leadott lövések miatt. Törökországban, Isztambul központjá­ban pokolgép robbant: tíz ember megsebe­sült. A kelet-franciaországi Strasbourgban és Mulhouse-ban szilveszter éjszakáján majdnem nyolcvan gépkocsit gyújtottak fel ismeretlen tettesek. Párizsban, a Champs- Élysées-n - a korábbi tapasztalatokból okulva - sok bolt fatáblákkal, acélkorlátok­kal védte kirakatait törő-zúzó huligánok csoportjaitól. ___________________ ■ Berlinben egymilllióan keresték föl a Brandenburgi kapu környékét fotó; europress/epa Tévés botrány Prágában Havel boldog új évet kívánt a szerkesztőknek Prága Továbbra sincs nyugalom a közszolgálati Cseh Tele­vízióban, amelynek alkal­mazottjai nem hajlandók elismerni az új vezér- igazgató kinevezését. Jíri Hodac tegnap rendőrséget hí­vott az épületbe és segítségükkel igazoltatta a hírszerkesztőségben tartózkodó személyeket. A helyi­ségeket az új vezérigazgató által megbízott őrző-védő szolgálat le­zárta, és senkit sem engedett se ki, se be. Szilveszterkor az épület előtt több ezer gyertyát gyújtottak meg az alkalmazottakat támogató em­berek. A szerkesztők az általuk meghirdetett sztrájk ellenére el­készítik a hírműsorokat, amelye­ket azonban csak a műholdas, U- letve a kábeltelevíziós nézők lát­hatnak. A többi néző az új hír­igazgató csapata által készített híradókat láthatja, amelyek szín­vonala továbbra is eléggé amatőr. Vacláv Havel viszont újévi te­levíziós beszédét a régi szerkesz­tőségi gárda tagjaival készítette. Szilveszter éjjelén a cseh elnök telefonon felhívta a tiltakozó szerkesztőket, s boldog új évet kívánt nekik. A közszolgálati televízió má­sodik csatornáján a cseh társa­dalmi és kulturális élet több is­mert személyisége is támogatá­sáról biztosította a tiltakozó tévés alkalmazottakat, s lehetőséget adott az általuk készített anya­gok sugárzására. A románok szabadságáért áldozta életét Aradon az 1989. évi forrada­lom évfordulója alkalmából tartott koszorúzási ünnepsé­gek hagyományosan a tragi­kus sorsú hódmezővásárhe­lyi gépkocsivezető, Tóth Sándor kopjafájánál tartott megemlékezéssel érnek vé­get. Az élelmiszert és gyógyszert szállító Tóth Sán­dor volt az aradi események egyetlen külföldi áldozata. Tóth Sándor 1989. december 22- én délután érkezett Aradra a la­kosságnak szánt élelmiszerekkel, gyógyszerekkel. Miközben saját teherautójával a várba tartott, a Maros-híd közvetlen közelében érték a végzetes lövések. December 23-án mintegy fél­száz aradi emlékezett a nemes lel­kű hódmezővásárhelyi gépkocsi- vezetőre. Csergő Ervin páter sza­vai szerint „Tóth Sándor számára az élet megállt, de számunkra a megemlékezés üzenete az, hogy sorsunk az Úr kezében van, tehát ne féljetek!” Timotei Seviciu orto­dox megyés püspök a szolidaritás érzését, a két nép közös történel­mét emelte ki, s a barátság és megértés mellett szállt síkra. Arad polgármestere, Dorel Popá, aki maga is résztvevője volt a forra­dalmi eseményeknek, kijelentet­te: az aradiaknak kötelessége most és mindörökké emlékezniük Tóth Sándorra, aki életét áldozta a városért. A Hódmezővásárhelyről ékezett dr. Hamvas Ödön feleleve­nítette 1989 decemberének ma­gyarországi fogadtatását, utalt a szolidaritás, a rokonszenv és a se­gítőkészség elemi erejű megnyil­vánulásaira. Valentin Voicila, az aradi forradalom meghatározó személyisége így zárta beszédét: - Haragunkat, románok és magyarok, hozzuk el ide, Tóth Sándor kopjafájához, és hagyjuk itt, e szimbolikus oszlopnál, em­lékezve arra, hogy ez a magyar ember a románok forradalmáért, szabadságáért halt meg! MÉNESI GYÖRGY Hírek röviden Hét év türelem Az osztrák alkancellárnak tetszik a német kormányfő ötlete, hogy az Európai Unióba belépő országok állampolgárai csak a csatlakozás után hét évvel vállalhassanak szabadon munkát az unió más tagálla­maiban. Susanne Riess-Passer szerint az időtartam pontos hossza attól is függne, hogy az új tagállamok szociális és bérszínvonala milyen gyorsan közelíti meg az ausztriai szintet. Szlovák vízumszigorítás Kölcsönös vízumkötelezettség lépett hatályba hétfőtől Szlovákia és Oroszország, valamint Szlovákia és Fehéroroszország között. Po­zsony tavaly márciusban határozta el, hogy vízum kiváltására köte­lezi a két ország Szlovákia területére érkező állampolgárait, mire Oroszország és Fehéroroszország a kölcsönösség elvére hivatkozva azonos lépéssel válaszolt. Egyébként e két országba utazó szlovák állampolgárok csak Pozsonyban, meghívólevél felmutatásával vált­hatják ki a vízumot. A diplomata, vagy szolgálati útlevéllel utazó személyek vízum nélkül is utazhatnak a jelzett országokba. ■ Kilencvenéves a szentandrási duzzasztó atyja Mosonyi Emil akadémikus köszöntése Dr. Mosonyi Emil professzor, akit a nemzetközi tudomá­nyos világ a vízgazdálkodás, a vízerő-hasznosítás és a vízi­mérnöki oktatás vezéregyéniségeként tisztel, s akit ezen a vidéken csak a békésszentandrási duzzasztó atyjaként em­legetnek, a közelmúltban ünnepelte születésének 90. évfor­dulóját. Az alábbi írással őt köszöntjük. Dr. Mosonyi Emil akadémikus 1910-ben született Budapesten. Okleveleit a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) mérnöki karán és Mosonmagyaróváron szerezte. Ezt követően, 1934 és 1953 között a Körösök, a Tisza, a Duna, a Hor- tobágy-Berettyó folyók szabályo­zásával, hasznosításával, a ma­gyar vízgazdálkodás legfontosabb kérdéseivel foglalkozott, nevéhez fűződik a békésszentandrási duz­zasztómű tervezése. 1949-ben magántanárrá nevezték ki. A BME-n bekapcsolódott a mérnöki oktatásba, majd 1953-ban tan­székvezető lett a vízépítési tan­széken. Vezetésével a vízimérnö­ki oktatás világszínvonalra emel­kedett. 1957-ben a forradalomban való aktív részvétele miatt állásá­ból felfüggesztették, külföldre csak az Unesco keretében utazha­tott. Kiemelkedő szaktudásának kö­szönhetően azonban 1964-ben meghívják Karlsruhéba tanszék- vezetőnek. A katedra biztosította szabadság lehetővé tette számára, hogy szabadon közlekedhessen a világban. Kiemelkedő tehetségét Németországban is felismerték, de kutatói és szakértői tevékeny­sége az egész kontinensre kiter­jedt. Ez tette lehetővé századunk egyik nagy vízügyi alkotása, a Duna-Majna-Rajna-csatorna kü­lönleges hajózsilipjeinek korsze­rű és gazdaságos kialakítását. Meghívták számos világhírű mérnöki iroda szakértőjének, Ausztrália kivételével valamennyi kontinensen igénybe vették szak­tudását. Mosonyi professzor pedagógiai munkássága is legendás. 1980- ban a Karlsruhei Egyetem diákjai titkos szavazással őt választották az év professzorának. Egymás után kapta a világ országaiból a meghívásokat előadások, tanfo­lyamok tartására, a Föld több mint félszáz városában adott elő. Mosonyi professzor 65 éves si­keres és hasznos tevékenységéből külön kiemelendő a vízgazdálko­dás és a vízerő-hasznosítás terén elért teljesítménye. Szakmai te­kintélyével kiharcolta a Tisza-csa- tornázás tervét és annak első, leg­fontosabb egysége, a Tiszalöki Vízlépcső Rendszer (TVR) meg­építését, mely a Tisza és a Körö­sök völgye vízpótlásának egyik legfontosabb műtárgya. A terv folytatásaként 1974-re kiépült a Kiskörei Vízlépcső Rendszer is (KVR), mely 132 négyzetkilomé­ter hullámterű tározójával és a Nyugati Főcsatornával (NF) a tér­ség vízkészlet-gazdálkodásának legfontosabb létesítménye. Munkatársaival még 1951-ben elkezdte, majd 1954-re kidolgozta az ország első vízgazdálkodási kerettervét, rámutatva arra, hogy vízgazdálkodási tervek csak nagy távlatokra készíthetők. Mosonyi, Karádi és Csallány (USA) professzorok 1967-ben szembesültek azzal, hogy a „vízgazdálkodásnak” nincs nem­zetközi szervezete. Ezért kezdemé­nyezték az IWRA nemzetközi tudo­mányos szervezet megalakítását. Dr. Mosonyi Emil átdolgozta és az MTA segítségével kiadta 3 kö­tetes Water Power Development című, világsikert aratott könyvét, mely azóta újabb két kiadást ért meg. Giesecke professzorral 1995- ben kiadják a Wasserkraftanlagen című tankönyvet, amely azóta második kiadást ért meg. Itthon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagjává (1951) és több hazai vízgazdálko­dási szervezet elnökévé választ­ják, megkapja a Kossuth-díjat (1952) . Több külföldi egyetem díszdoktori címet adományozott Mosonyi Emilnek, akadémiák pe­dig taggá választották. Az MTA 1991-ben állította visz- sza Mosonyi professzor rendes tagságát. Mosonyi professzor, akit a tudományos világ a vízerő-hasz­nosítás magyar Einsteinjeként tisztel, 1995-ben kidolgozta és az Unesco segítségével megalakítot­ta a tudományterület önálló nem­zetközi szervezetét, az IHA-t, amelynek 85 évesen elnökévé vá­lasztották. Mosonyi professzor 90 évesen is kiemelkedő tudományos sze­mélyisége korunknak, aki a világ számos országában megérdemelt elismerést és megbecsülést vívott ki magának és a magyar névnek. Az eddigi hivatalos elismerések azonban csak részben fejezik ki érdemeit. Különösen igaz ez, ha a dunai vízlépcsők tragikus helyze­tére gondolunk, ahol rendre nyi­latkoztak a hozzá nem értők, csak az általunk - és a világ jelentős vízügyi szakértői által is - világ­hírű szaktekintélynek tartott Mosonyi professzor, a nagymaro­si vízlépcső atyja véleményét nem vették figyelembe. DR. KOZÁK MIKLÓS NYUG. EGYETEMI TANÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom