Békés Megyei Hírlap, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16-17 / 294. szám

8 HÉTVÉGI MAGAZIN 2000. december 16-17., szombat-vasárnap Beethovenhez Örök hangok zenésze, borús titán, Beethoven, Ma egy világ siráma zendül fel bánatodban S ki mennyei derűben trónolsz mosolygva ott fenn, Nevedre egy világ bús szíve összedobban. — A germán géniusz, mely benned csúcsra hágott, Veled győzelmesen bejárja a világot És ellen és barát egy testvér hangjaidnál, Melyek mély árja kéjt és kínt az égbe himbál! Nagyságod ünnepén, mely tiszta és nemes fényt Sugárzik boldogan a nagy Emberiségre S széppé teszi a gyászt, dicsőbbé az erényt: Engedd, hogy egy babért fonjunk mi is e névre. Beethoven, hisz neved szabadság és művészet S mi e két nemtőnek nevében íme néked Zenével áldozunk alázatos szerényen, A magyar muzsika ministránsaiképpen! Jöjj el, jöjj el közénk, ez áhítat körébe, Miként az Úr leszáll az oltár asztalára, Nagy lelked zengjen és ujjongjon a zenében A fúvók és vonók fönséges viharában. Epedjen és zokogjon és dübörögve szóljon Az Ember vágya és szerelme a vonókon És mint felhők közül a Nap kilép ragyogva, Örök vigasz derűjét áraszd a bánatokra! Beethoven, ki a magasság és mélység sasa voltál, Világokat suhintó egyetlen számycsapással: Dicsőséged egébe tekint egy csonka ország S a sírok ormain köszönt ma muzsikával; Mert emberi jogok, szabadságok, remények Nemes zenésze, nékünk testvérünk vagy s ha téged Ma ünnepel e nép is, magasztos, szent dalodban Rab milliók szívének egy vágya összedobban! Kétszázharminc évvel ezelőtt, 1770. december 17-én Bonnban született Ludwig von Beethoven német zene­szerző, orgonista, zongoraművész. Zongoristaként már nyolcéves korától fellépett, első mestere Haydn volt. 1795-ben mutatta be B-dúr zongora- versenyét, 1800-ban első szimfóniáját. Attól kezdve a bécsi arisztokrácia ked­vence lett. A Brunszvik család vendé­geként több ízben, hosszabb időn át Martonvásáron élt. 1819-re teljesen megsüketült, visszavonult és magányos különccé vált. Egyik fő képviselője volt a bécsi klasszicizmus utolsó szaka­szát a kezdeti német romantikával ösz- szekötő zenének. Zongora- és hegedű- versenyeket, kilenc szimfóniát, nyitá­nyokat, kísérőzenéket, baletteket, dalo­kat, kórusműveket komponált, egyetlen operája a Fidelio. A zeneszerzőre Ju­hász Gyula versével emlékezünk. _________________Kétszázhuszonöt éve hunyt el báró Harruckern Ferenc Domokos_________________ Egy nemes szívű megyei főispán emlékezete A Harruckern család nemes cselekedeteivel beírta magát Békés megye tör­ténelmébe. Apa és fia sokat fáradozott azért, hogy a lakosságában megfo­gyatkozott országrész virágzó térséggé váljon. Báró Harruckern Ferenc Do­mokos (1696-1775) a család második generációjába tartozott, apja munká­ját kiteljesítette. Rá emlékezünk halálának 225. évfordulóján. Harruckern Ferenc 1743. június 6-án követte apját, Harruckern Jánost — annak halála után — a főispáni szék­ben. Igyekezett édesapja művét foly­tami, rendezte a megye birtokviszo­nyait, az árvizes és ínséges esztendők­ben pedig telepítési akciójával, főleg Orosháza alapításával tette emlékeze­tessé nevét. Á megye több települését segítette területadományozással, hogy fejlődni tudjanak. A Tolna vármegyei Zombát elhagyó evangélikus hívek — akiknek vallás- gyakorlását a földesúr megtiltotta és imaházukat is elvette — családjukkal elindultak jobb hazát keresni. Harruckern Ferencnél könyörögtek la­kóhelyért, aki szerződésben szántóföl­deket, legelőket, lakhelyet és szabad nyilvános vallásgyakorlatot biztosított számukra, s még a muronyi és kiscsá­kói pusztákat is nekik adta. A zombaiak 1744. április 24-én, Szent György nap­ján vetették meg Orosháza alapját. A Körös áradása miatt az endrő- dieket távolabbi pusztára akarta telepí­teni, de ellenszegültek. Harruckern Fe­renc később új templomot építtetett nekik és a települést is újjáépíttette. Újjáalakulásuk után megkapták Tölgyipusztát és Nyárszegpuszta na­gyobb részét, valamint Kis Kondorost, tíz évvel később pedig Simaipusztát. Mezőberény is sokat köszönhetett Harruckern Ferencnek, mert jelentő­sen megnövelte a község határát. Szar­vas is hálás lehetett neki, mert 1754- ben Nagykondoros puszta felét áten­gedte nekik. Szülei halála után első lépése volt az örökbe kapott gyulai földszintes kastély bővítése és átépítése emeletes­Elhunytával férfiágon kihalt a Harruckern család re, mivel a család itt lakott. A másik, nevéhez fűződő építkezés a belvárosi Római Katolikus Nagytemplomé, amely annak idején a környék legna­gyobb ilyen építménye volt. Az alap­követ 1775. szeptember 10-én rakták le, s két hónappal később, november 14-én Harruckern Ferenc elhunyt. Ezért az munkálatokat felesége, báró Diriing Antónia Mária fejezte be. A bejárat feletti timpanonban baloldalon a Harruckern, jobbra pedig a Diriing család címere látható. A hajó jobb ol­dali falán, a szentély mellett áll a templomépíttető Harruckern Ferenc síremléke 1777-ből. Harruckern Ferenc háromszor nő­sült, első felesége nemes Mayersfeldi Mayer Anna Polixénia, az alsó ausztri­ai tartományi ügyész és titkár lánya, a második báró Prandau Mária Anna volt. Harmadik asszonyát, nemes Diriing Mária Antóniát (1717—1790) 1738-ban vette feleségül. Harruckern Ferencnek nem volt fia, ezért elhunytéval férfiágon kihalt a Harruckern család. A mintegy 60 négyzetkilométeres birtokot 1798-ban öt részre osztották, s az irányító szerep a Wenckheim családé lett. Mint látható, két Harruckern gene­ráció is fáradozott Békés vármegye felvirágoztatásán. Apa és fia a bécsi Szent István templom kriptájában nyugszanak. D. Nagy András Sokan sajátos módon oldják meg a bemutatkozást A GYŰJTŐ SZERINT A NÉVJEGYKÁRTYA: VALLOMÁS Mutasd a kártyád, megmondom: ki vagy! — vallja Bajor Nagy Ernő, a népszerű újságíró. — Szabad a névjegyét? — Melyiket a sok közül? — Az igazit. Az átnyújtott névjegyen ez áll: Ba­jor Nagy Ernő újságíró. — A névjegy hiányos — jegyzem meg. —Nincs rajta a másik ,,mestersége”. A kiváló újságíró ugyanis gyűjti a névjegykártyákat. Véleménye szerint is több, mint tízezer darab van a gyűj­teményében. — Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is gyűjtő leszek. Mindig megmosolyogtam azokat, akik ezt vagy azt gyűjtötték. De lám, én is be­álltam ebbe a táborba. — Gyanítom, volt rá oka is. — Áz egyik antikváriumban, ahol törzsvásárló vagyok, az üzletvezető ér­dekes könyvritkaságra hívta fel a fi­gyelmemet. Elém tett egy bekötött paksamétát gondosan beragasztott névjegykártyákkal, a Bach-korszak idejéből. A Magyarországon állomá­sozó osztrák csapatok tisztjeinek a névjegyei. Meg az arisztokrata höl­gyek és urak névjegykártyái. „Befürödtem ezzel a gyűjteménnyel, mert nem tudom eladni. Mondd, ki az az őrült, aki ezt megveszi?” — kérdez­te a boltvezető. „Én leszek az” — mondtam és kifizettem a borsos össze­get az albumért. A 150 darabos gyűjte­mény lett az alapja a hobbimnak. Ettől kezdve, ha megláttam egy névjegyet, ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy megszerezzem. — Válogatás nélkül? Bajor Nagy Ernő, a kiváló újságíró hobbija a névjegykártya-gyűjtés — Válogatás nélkül! — Pénzért? — Először és utoljára akkor fizet­tem névjegykártyákért. Ez a legol­csóbb hobbi. Nem azért gyűjtöm őket, hogy valaha is pénzt csináljak belőlük. Számomra értéket jelentenek, szóra­koztatnak. Sok mindent megtudok be­lőlük. Többek között a tulajdonosuk jellemét. Megismerhettem különböző korok szokásait, tipográfiai megoldá­sait. Érdekes, hogy az egymást követő időszakokban hogyan kívánták felhív­ni magukra a figyelmet a művészek, a kereskedők, tisztviselők. A Rákosi-korszakban alig készült névjegy. Kapitalista, reakciós kivagyi­ságnak tartották. Legfeljebb csak ti­tokban cserélődtek. — Mondana néhány érdekességet? — A józan ész azt diktálná, hogy elég ha a névjegyen az illető neve, foglalkozása és telefonszáma szere­pel. Ám sokan sajátos módon oldják meg a bemutatkozást. Farkasházy Tivadar humorista még azt is rányo­matta a névjegy- kártyájára, hogy melyik napon, hány órától, med­dig tartózkodik a lóversenyen. Van egy japán név­jegykártyám, amelyen csak a név látható, ám ha fény felé tar­tom, akkor kiraj­zolódik a tulajdo­nos arcképe. Az természetes, hogy valaki több nyelven közli a fontosabb adatait. Mostanában sok a színes, fényké­pes névjegy, poli­tikusok esetében is. Torgyán-név- jegyből egytucat- nyit gyűjtöttem össze. Vikidál Gyula ordibátor- nak titulálja ma­gát. Szellemes megfogalmazás. Az egyik legérde­kesebb névjegy gazdája csak ennyit íratott fel: 0 Pál őr. Azt hiszem, ez a világ legegyszerűbben megfogalma­zott kártyája. Az ellenpárjából jóval több van: a foglalkozásán kívül vala­mennyi kitüntetését is felsorolja. Egykori olimpiai bajnoknőnk most így határozza meg magát: Székely Éva nagymama. Van egy névjegy- kártyám Esterházy Páltól, aki az utolsó birtokos volt Magyarorszá­gon. Nagyon tetszik az a névjegy, amelyen ez áll: „Nincs nevem, nincs rangom. Nincs címem és nincs pénzem, csak nagyon szomjas vagyok:” — Hogyan ju­tott hozzájuk? — Nagy részü­ket a tulajdonosok adták. Mivel a ba­rátaim, ismerőse­im tudnak a hob­bimról, tőlük is so­kat kaptam. — Fontosnak tartja á névjegyet? — Igen. Amióta leérettségiztem, nekem is mindig volt. Sok mindent helyettesít. Meg­kíméli az embere­két, hogy hossza­san előadják ki­csodák, mivel fog­lalkoznak. Persze, vannak, akik csak sznobságból hasz­nálnak névjegyet, csicsás kivitelben. Elég csak ránéz­nem a kártyáikra, el sem olvasom mi van ráírva. Tudom, kivel van dol­gom... Kemény György Névjegy Bajor Nagy Ernő Budapesten született 1923-ban. Nős, felesége László Margit. 1948-49-ig a Sza­bad Szó, 1949-50-ig a Friss Új­ság rovatvezetője, 1950-53-ig az Országos Béketanács sajtóosztá­lyának munkatársa, 1953-56-ig a Nők Lapja, 1956-ban a Béke és Szabadság, 1957-58-ig a Hétfői Hírek, 1959-től a Szabad Föld munkatársa, az újság Lelki leve­lesláda című rovatának szerkesz­tője, tévé- és rádiókommentátor, több televízió- és rádiójáték szer­zője, egyik szószólója a nyugdí­jas korúak érdekvédelmének. Díjai: Rózsa Ferenc-díj (1965), Petőfi Sándor Sajtósza­badság-díj (1992), Pethő Sán- dor-díj (1993), Életet az évekért- díj (1994), Aranytól! (1997). Főbb művei: Százak között egyedül (1975), Munkatársunk jelenti (1996), Minden nap érett­ségi (1983). ZENE! - ZENE! - ZENE! kérdésre adott helyes válasszal két darab Gregorian - Masters Of Chant kazettát lehet nyerni, melyet a Record Express kiadó ajánlott fel. Csak hallgatni kell és a zene a lelkedig ér! Ez lehetne a mottója a most megjelent albumnak, melyen Frank Peterson zenei producer és egy 12 tagú kórus ötlete alapján szólalnak meg Dire Straits, Metallica, R.E.M., Ultravox és mások közkedvelt slágerei Gregorián feldolgozásban. Kérdésünk: Milyen helyszínen rögzítették a felvételeket? a) ősi katedrálisban b) operaházban c) sportcsarnokban A helyes válasz betűjelét újátok fel a levelezőlapra! A megfejtést legkésőbb december 21-éig adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! A múlt heti rejtvény megfejtése: c) Kiss József. Nuertesek-. Adorján László, Gyula, Hagymási Krisztián, Békés, TurzÓ Tímea, Mezőberény. A nyereményt postán kiküldjük. Figyelem! Játékunk már az interneten is olvasható. Keressétek a www.bmhirlap.hu weboldalon! Karácsonyi akció A Békés Megyei Hírlap kiadásában megjelent zseb Bendegúz című könyv szép ajándék karácsonyra. Most mindössze 150 forintért! Megvásárolható: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4., Sarkad, Kódex Könyvesbolt; 1. sz. óvoda, Békéscsaba, József Attila Általános Iskola; Kazinczy úti óvoda, Pusztaottlaka, óvoda. I £& A AUTÓ és a közös Játéka Kérdés: Mi a neve a Bosch új akkumulátorának? I Válaszok: | 1. Bosch Silver 2. Bosch Standard 3. Bosch Silver Plusz I Beküldő neve, címe: Nyeremény: 3 db ajándékcsomag. Átvehető: P&A Kft., Békéscsaba, Bartók B. út 66. Beküldési határidő: 2000. 12. 21. Beküldés helve: P&A Kft., 5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 66. Előző játékunk nyertesei: Harsányi Márton né, Mezőberény, Fő u. 13. 11/1. Dezsőfi László, Csárdaszállás, Rákóczi u. 14. Nagy Erika, Békés, Hunyadi u. 23/1. Előző heti helyes tipp: 2. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom