Békés Megyei Hírlap, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

2000. NOVEMBER 14., KEDD - 7. OLDAL IBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA A zenetanulás nem olcsó mulatság A hangszerboltban a gitár és a szintetizátor a sláger A diákok nagyon leterheltek — halljuk nap mint nap, hiszen iskola után még különórákra rohannak: tornára, balettre, nyelv- vagy zongoraórára, esetleg számítástechnikára. A szü­lők igyekeznek mindent megadni gyermekeiknek még akkor is, ha ez érzékenyen érinti a családi pénztárcát. Ez alkalom­mal a zenetanulással járó költségeknek néztünk utána. Békéscsaba tozik’ e8Y kezdő részére megfele­lő már 15-25 ezer forint körül be- - Az általános iskola harmadik szerezhető. De természetesen egy évétől, körülbelül nyolc-kilenc hangszer nem örökös darab, Az anyagi nehézségek ellenére sok szülő áldoz arra, hogy gyermekének komolyabb hang­szert vásároljon. Felvételünkön Hevesi Imre (balról) segít a megfelelő gitár kiválasztásában D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER éves kortól érdemes a gyerekeket hangszeres zenére tanítani - mondja Varga Zsolt, a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zene- művészeti Szakközépiskola gitár­tanára. - A zeneiskolában alapfo­kú zenei oktatásra járhatnak a diá­kok, általában délutántól késő es­tig tanítjuk a gyerekeket. Az „A” tagozaton heti kétszer fél óra, a „B” tagozaton kétszer háromne­gyed óra az oktatás időtartama. Varga Zsolttól megtudtuk: nem a tandíj terheli meg leginkább a szülőket - hiszen a békéscsabai zeneiskolában félévenként mind­össze kétezer forintot kell fizetni -, hanem az egyéb költségek: mindenekelőtt a hangszerek, a különböző kiegészítők és a kot­ták ára borsos. — A fiatalok körében nagyon népszerű a gitár — teszi hozzá. — A többi hangszerrel összehason­lítva a gitár az olcsóbbak közé tar­ahogy fejlődik a tanítvány képes­sége, úgy nő az igénye a komo­lyabb hangszerek iránt. A fél­mester, mester gitárok ára több százezer forintnál kezdődik. A kották is nagyon drágák: a legol­csóbb is ezer forint körül kapható, de vannak olyanok, amelyeket csak külföldön lehet beszerezni, ezek még több pénzbe kerülnek. A húrokat is rendszeresen kell cserélni, a kezdők évente körülbe­lül két húrkészletet használnak el'. A megyeszékhelyi Hevesi hangszerbolt vezetője, Hevesi Im­re is megerősíti: manapság nem olcsó mulatság a zenetanulás.- Nálunk elsősorban a tanuló­hangszerek, a gitárok és a szinte­tizátorok számítanak „sláger­nek”, ezekből viszik a legtöbbet. Meglepő, hogy nagyon sok szülő — az anyagi nehézségek ellenére- áldoz arra, hogy gyermekének komolyabb hangszert vásároljon. Fontos, hogy ebben a teljesít­ménycentrikus világban a fiata­lok a feszültséget kimuzsikálhas­sák magukból. A gyerekek elő­ször a tévében látottak alapján ál­modoznak hangszerekről, ta­pasztaltuk például, hogy amióta Lagzi Lajcsi műsora megy a tele­vízióban, az ő hangszere, vagyis a trombita sokkal népszerűbb lett. Zongorát vásárolni ma már jó üzleti befektetésnek számít, hi­szen két és fél millió forintnál kezdődik az ára. Pianínót már 800 ezer forintért lehet kapni, és egyre népszerűbb a digitális zon­gora, amely könnyen mozgatha­tó, kihangosítható, sőt még szá­mítógéppel is összeköthető. A legolcsóbb szinteüzátor 80 ezer forint, a dobfelszerelés körülbelül 130 ezer forint. Kereskedelmünk felét a kiegészítők eladása teszi ki. Árulunk húrokat, csatlakozó­kat, alkatrészeket és egyéb kiegé­szítő felszerelést. Hevesi Imre elmondta: a vá­sárlói réteg korosztályát tekintve széles, természetesen sok a fiatal érdeklődő, de az is jellemző, hogy a szülők — miután a gyere­kek kiröpültek a családi fészek­ből - visszatérnek korábbi hob­bijukhoz, így az is előfordult már, hogy az egykor egyetemi ze­nekarban játszó, azóta családot alapító és „hétköznapi” foglalko­zást űző apa bemerészkedik a boltba, hogy valamilyen hang­szer után nézzen... VÁRADI KRISZTINA A könyvkötő stílust teremtett A könyvkötészet mestersége arra példa, hogyan lehet a ránk zúduló rengeteg informá­ciót tárolni — mondta Balog Miklós nyomdamémök tegnap a békéscsabai városháza Mo- kos Termében, a Feigl Miklós- né okleveles kézműves könyv­kötő mester munkáiból rende­zett kiállítás megnyitóján. Békéscsaba A zsúfolásig megtelt teremben Ba­log Miklós hangsúlyozta:- Sok száz éves szakma a könyvkötészet, és Klári mestere lett a hivatásának. Alkotásait sze- retetből készíti, valódi mester­munkákat létrehozva.- Egyéni itt minden darab, más könyvkötő nem is csinálhatta vol­na őket, annyira felismerhető raj­tuk a sajátos stílus, a precizitás - mondta Hotter József, az Országos Könyvkötő Ipartestület elnöke. Feigl Miklósné munkáiból elő­ször 1983-ban rendeztek kiállítást, idén szeptemberben pedig Hanno- Feigl Miklósné alkotásait szeretetből készíti, valódi mestermunkákat létrehozva verben az Expo 2000 Világkiállítá­d-fotó: lehoczky péter son képviselte hazánkat. v. k. „Rang és becsület? Ostoba szavak! Arra valók csak, hogy megcsaljanak... ” Nevetni kell - ennyi az egész Teodora rangon aluli származása már nem akadály, Tristan szerint a hazug világban nem bűn a csalás. (Felvételünkön balról Csomós La­jos, Fehér Anna és Marton Róbert) ofotó: kovács Erzsébet Könnyed, kellemes szórakoztatást ígér Lope de Vega vígjátéka, A kertész kutyája, és a Já- szai-díjas Konter László rendezte békéscsa­bai előadással valóban sikerül is megnevet­tetni a fáradt, kikapcsolódásra vágyó nézőt. Shakespeare és Cervantes kortársa csoda­gyerekből lett a spanyol nemzeti dráma meg­teremtője, a reneszánsz fénykorának ünne­pelt szerzője, hatalmas életművel ajándé­kozta meg a világirodalmat — majdnem két­ezer darabot írt! —, négyszáz év múltán is tud az utókornak érdekeset mondani. A Jó­kai Színház bemutatója vérbeli komédiázás, nem több; a filozofikus mélységek utáni ku­takodás, keserű kétkedés vagy kemény bírá­latok veszélye nem fenyegeti a publikumot. Békéscsaba A történet alapötletét egy régi spanyol példázat­ból merítette de Vega: volt egyszer egy kutya, amely már nem volt ugyan éhes, nem kellett ne­ki a csont, de azért a többi kutyának sem en­gedte át, mindegyiket elüldözte a finom falattól. Innen a cím is. Áz irigy ebhez hasonlítható a szépséges nápolyi grófnő, Diana, akinek kegyei­ért többen esdekelnek, ám őt csak rangon aluli írnoka érdekli, főleg akkor, amikor kiderül, hogy más­nak udvarol. Valahányszor Diana értesül erről a szere­lemről, támadásba lendül, csábítgatja, magához édes­geti Teodorót, amikor az ifjú bókol neki, azonnal ellöki magától. Kegyetlen kétszínű játékot űz a grófnő, egyszer­re több embert is bizonyta­lanságban tartva. Végül, mint a mesében, a találé­kony Tristannak, Teodora inasának köszönhetően min­denki elnyeri méltó társát. Lope de Vega egyént és kö­zösséget, azaz szerelmet és társadalmi korlátokat ütköz­tet a kutyás példázat segítségével; kigúnyolja a gőgös arisztokráciát épp úgy, mint a felfelé ka­paszkodó, gátlástalan polgárságot. Vígjátékában miután megmutatja, milyen gyarló, számító, irigy, álszent és gyáva a legtöbb ember, illetve nem is lehet más, ha az erkölcsi normáknak meg akar felelni, végül az igaz szerelem győzel­mét igyekszik hirdetni a társadalmi béklyók fö­lött. E nemes cél érdekében még azt is sugallja, hogy nyugodtan megbocsáthatjuk némi fur- fang, csalás (Teodoro grófi származása) beveté­sét. Vigyázat, a látszat csal! S a mai nézőt már nem ilyen egyszerű palira venni. Valóban az igaz szerelem győzedelmeskedik ebben a törté­netben? Csak látszólag! Mert sem erről, sem ar­ról, hogy az őszinteség a fontos, nem a képmu­tatás, nem győz meg a játék. Sosem tudjuk A kertész kutyája Lope de Vega 1618-ban írta A kertész kutyáját, a pompás ba­rokk verssorokat Gáspár Endre fordította ma is élvezetes ma­gyarra. Hazánkban először 1949-ben mutatták be, Bajor Gizivel a főszerepben. A Jókai Színházban ez a második alka­lom, hogy játsszák a komédiát; 1968-ban már láthatta a békés­csabai közönség Stefanik Irén­nel. A mostani előadás kettős szereposztással megy, Diana grófnő Fehér Anna és Komáro­mi Anett. meg, vajon Diana, Belflor grófnője miért is von­zódik írnokához, Teodoróhoz, hacsak azért nem, hogy Marcela és közé éket verjen (a kutya és a csont esete). Diana akkor választ magának férjet, amikor közrendi származású kedvesét előkelőnek mondják; sőt, az sem zavarja, hogy hazudnak, csak mások higgyék el a grófi szár­mazást. A premieren Fehér Anna Jászai-díjas vendég- művész játszotta a főszerepet, alakítását az ele­gancia, a visszafogottság határozta meg, a női rafinériát megvillantó jelenetei (a levelezés mint ürügy a vallomásra) erősebbre sikerültek, nem ártott volna kicsit több szenvedély hódításkor. Aztán itt van Teodoro: szép kis alak ez is, hol az egyik nőt szereti, hol a másikat, igen gyorsan váltogatja szerelmét. Marton Róbert az írnok szerepében kedves, kellemes fiatalember, de be­lőle is hiányzik a lendület, a lángolás; sem mint nagyravágyó hozományvadász, sem mint hódí­tó csélcsap nem képes elhitetni, mit gondol, mit érez. Sűrű köpönyegforgatásának, törtetésének ellentmond a darab végén jelentkező lelkiisme- ret-furdalás, amikor Dianának bevallja, a grófi származás hazugság, Tristan ötlete volt. Teodoro inasa, Tristan végre az, akinek látszik. Már a szerzőnek köszönhetően kimunkált, ha­tározott egyéniség, életreva­ló, alakját Csomós Lajos kellő humorral „hozza”, vérbeli furfangos figura, szerepe a bohócéval határos, a bolon­dozás is belefér jellemébe, és nagyon ügyesen bánik lehe­tőségeivel. A három szolgá­lólányból Marcelának jut a legtöbb feladat, amit Paczuk Gabi tehetséggel kelt életre: egyszerre szenvedélyes és fondorlatos, képes kimutatni érzelmeit, harcolni szerelmé­ért. Szerephez és alakításhoz egyaránt méltatlan, hogy vé­gig éppen ő a vesztes, és ne­ki csak jobb híján jut társ. Anardaként Tarsoly Kriszti­na, Doroteaként Steinkohl Erika járul hozzá a hatásos összképhez. A két idétlen kérőt, Ricardo márkit [Tege Antal), Federico grófot [Bródy Norbert) karikatúrának rajzolta a szerző, illetve a rendező — ha ezek ketten a kínálat, ak­kor nem csoda, hogy a grófnő inkább az írnokot választja. Ami a színpadképet és a jelmezeket illeti, a néző igazi színházban érezheti magát. Székely László Jászai-díjas, érdemes művész mint már annyiszor, most is látványos, impozáns díszle­tet tervezett, a spanyol reneszánsz korát, han­gulatát idézi. Akárcsak Pilinyi Márta gazdag, gyönyörű jelmezei; főként a hölgyek ruhakölte­ményei láttán sajnáltam, hogy nem a 17. szá­zadban élünk... NIEDZIELSKY KATALIN A tökéletes megoldás: MINDEN ÚJ OPEL ASTRA MOST 300 FT ÁRELŐNNYEL! Részletek az Opel márkakereskedőknél. OPEL-©-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom