Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-20 / 247. szám
RIPORT 2000. OKTÓBER 20., PÉNTEK - 7. OLDAL Madár biztosan, Kokó valószínűleg jön a gyúrásra Mérlegelés előtt csak kóstolgatás a Csabaiból, a meccs után ,,szálas” fogyasztás Legjobb ökölvívóink, Kovács Kokó István és a „Madár” becenévre hallgató Erdei Zsolt sem vetik meg a finom falatokat, így természetesen ételnépszerűségi listájukon a Csabai kolbász előkelő helyen szerepel. Varga Attilának, az Atisport szerkesztőjének és Nyemcsok Lászlónak sikerült a két bokszolót is megszólaltatni a ma kezdődő Csabai kolbászfesztivál kapcsán, ahova Madár biztosan, Kokó pedig valószínűleg eljön. Békéscsaba A profiboksz világában veretlen Kokó még a Robinson elleni Eb- címmeccse előtt kapott egy komolyabb szállítmányt a Csabaiból, melyet Laurinyecz György, a békéscsabai Adidas bolt tulajdonosa küldött a címére.- Sosem hátráltam meg egy- egy komolyabb kihívás elől, így ekkor is örömmel vállaltam, hogy a kitűnő csemegét - ha nem is egyedül, de barátaim és családom „segítségével” - elfogyasztom - mondta érdeklődésünkre Kokó. - A ringbeszállás előtti napokban a súlybeállítás miatt csak kóstolgattam a kolbászt, de amikor elérkezett az ideje, vagyis az Eb-mérkőzésem után én is magamra vállaltam néhány szálat. A Csabai kolbásznak azóta, persze, már Hamburgban is kezdenek szaporodni a pártolói. Sőt, talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy kinti népszerűségemet ma már nem csak ökölvívói teljesítményemnek, de a barátok és az ismerősök között Kokó közvetlenségével két éve a megyeszékhelyi könyvbemutatón az érdeklődőket levette a lábukról, őt pedig a Csabai kolbász íze „hatotta meg" szétosztogatott Csabai kolbásznak is köszönhetem. Erdei Zsolt arról beszélt, hogy amióta hazajött a sydneyi olimpiáról, ahol bronzérmet szerzett, azt sem nagyon tudja, mikor milyen dátumot írunk. Nemcsak amiatt, mert még mindig nehezen emészti meg a vele kint történteket, hanem azért is, mert rengeteget jön-megy. Legnagyobb örömére szolgált, mikor megtudta, hogy a Csabai kolbászfesztivál és a Fiume Hotel vendége lehet vasárnap.- Ott leszek a közelben, Szentesen, így kapóra jött a meghívás, mert a finom kolbászt bizony nagyon szeretem — ecsetelte „Madár”. A napi programom részleteivel még nem vagyok tisztában, de ha lehetőség lesz rá, a kolbászgyúró versenyen is szívesen részt veszek. Az éppen nekem való kikapcsolódás. Bár igaz, hogy a nyers kolbászalapanyagot nem igazán csipegetném, de ha csapatban indulunk valakivel, akkor ennek is meg lesz a felelőse. A jól végzett munka után pedig - máris érzem — igazán jól fog esni egy kis Csabai. Laurinyecz Györgyöt, a békéscsabai Adidas bolt tulajdonosát, a megyeszékhelyi NB I-es női kézilabdaklub elnökségi tagját tegnap Erdei Zsolt (jobbról) a sydneyi olimpián bronzérmet szerzett, vasárnap pedig eldől, hogy a kolbászkészítő-versenyen milyen helyezést ér el csapatával archív fotó éppen akkor értük utol, amikor a Kokóval való beszélgetés után letette a telefont.- Egy nappal korábban még úgy volt, hogy „csak” Erdei Madár száll be csapatunkba. Tegnap viszont Kokó elmondta, keresi a lehetőségét, hogy a vasárnapi, zsúfolt programjába beleférjen Békéscsabán, a fesztiválon egy kis kolbászgyúrás, és mindent elkövet, hogy itt legyen - hangsúlyozta Laurinyecz György. - Természetesen, ha megérkezik, kolbászkészítő csapatunkat erősíti, melynek tagja Erdei Zsolt, Andó Tamás, a Fiume Rt. vezérigazgatója és Nemes Gyula, a Hungária Biztosító dél-alföldi igazgatója is. Laurinyecz Györgyöt megkérdeztük a Kokóval való ismeretségéről, barátságáról is.- Amikor megjelent a Kokó, a király című könyv, a kiadvány országos bemutatókörútja egyik állomásaként 1998 decemberében a békéscsabai Adidas boltban is dedikálta a könyvet. Közvetlenségével az érdeklődőket és, bevallom, engem is levett a lábáról. Mi viszonzásul igazi csabai vendéglátással igyekeztünk őt levenni a lábáról. Nem utolsósorban a Csabai kolbásznak köszönhetően ez sikerült. Újabb találkozásunk akkor volt, amikor az év Adidas márkaboltjának járó elismerést tavaly februárban Kokótól vehettem át. Ezt követően beszélgettünk, és Kokó kijelentette: a Csabaihoz fogható finomsággal még nemigen találkozott. így nem volt kérdéses, hogy az Eb-címmeccs előtt is küldjünk neki „erősítésként” néhány szál kolbászt. V. A. - NY. L. A kunhalmok lámpásai Millenniumi évkönyvet adott ki a Dombegyházi Általános Iskola. Az 500 példányban napvilágot látott kötetet, mely Petrina László mezőhegyesi nyomdájában készült, az intézmény egyik tanára, Gerendeli György szerkesztette. Dombegyház A 106 oldalas kiadvány előszavában az intézmény igazgatója, Matuzik Istvánné előrebocsátja: az iskola történetében először most, államiságunk ezredik évfordulóján került sor évkönyv megjelentetésére. A kötet szerzői a pedagógia különböző területeinek helyi vonatkozásait dolgozták fel. Gerendeli György „Hagyomány és korszerűség az ezredforduló dombegyházi közoktatásában” című tanulmányában elgondolkodtató sorok olvashatók arról, hogy miért világítanak még ma is a „lámpások” Dombegyházon és más, isten háta mögötti településeken. „... az itt megtelepedő és családot alapító pedagógus nem tud egykönnyen elszakadni e helytől. Idővel küldetéstudata kezd lenni (...), emberi-szakmai lelkiismerete azt parancsolja, hogy ne hagyja cserben azokat, akiket a sors rábízott. Szép lassan megöregszik, hálával gondol elődeire, s szeretné, ha maga is példává válna. Nem vágyik hivatalos elismerésre, mert tudja, semmiféle rendjellel'nem ér fel az ő kincse: műveltsége, szellemi szabadsága és az, hogy az övé a legszebb, legnehezebb munka, az embernevelés.” A bevezető tanulmány után olvashatunk az alsós munkaközösség tevékenységéről (dr. Iszályné Hegedűs Annamária), a tanulók értékválasztásáról (Törökné Tóth Ilona), a Commodore-tól a Packard Beliig vezető útról (Zsóri József), a környezeti nevelés és a környezetvédelem kérdéseiről (Isztin Béláné). Sándor Lajos a rendszerváltozás utáni történelemtanításról értekezik, Puskás Magdolna pedig a nyelvi labor szerepéről az angol nyelv oktatásban. Gulyás Imréné a tanórán kívüli nevelést és a diákönkormányzat tevékenységét taglalja, míg Gulyás Imre az iskolai testnevelés és a sport eredményeit. A kötet az 1999-2000-es tanév pedagógiai mutatóival (Matuzik Istvánné), a jelenlegi osztályokról készült csoportképekkel, az intézmény alkalmazottainak és nyugdíjasainak névsorával zárul. MÉNESI GYÖRGY A D0MBEGYH AZI ÁLTALÁNOS ISKOLA MILLENNIUMI ÉVKÖNYVE űörobegytöz. 2000 Életre keltett művelődési házak A működésüket szüneteltető művelődési házakat újjáélesztő önkormányzatok az idén ismét pályázhatnak arra a pénzügyi és szakmai támogatásra, amit az úgynevezett revitalizációs program biztosít a nyertesek számára. Magyarországon mintegy ezer településen egyáltalán nincs köz- művelődési intézmény, és ha van is, sok helyen még a legelemibb civilizációs követelmények is hiányoznak. Éppen ezért a művelődési házak életre keltését célozza az a pályázat, amelyet először 1999-re írt ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a települési önkormányzatok számára. Ezáltal azok a pályázó önkormányzati fenntartók és működtetők részesülnek pénzügyi és szakmai támogatásban, amelyek a helyi művelődési házakat újra működtetni kívánják az ott élő közösség érdekében, és ezt a szándékukat önkormányzati határozatban rögzítik is. A tavalyi elbírálás során előnyben részesültek a halmozottan elmaradott, szegény települések, ahol a munkanélküliség legalább másfélszerese az országos átlagnak. Sokat nyomott a latban, hogy egy-egy település terve, célja mennyire megalapozott. A nyertesek a pénzt a felújítástól az eszközbeszerzésig és a szükséges szakemberek bérezéséig sok mindenre felhasználhatták. A pályázat a kedvező tapasztalatok és a támogatásra várók sokasága miatt ez évben is folytatódik. A minisztérium megduplázta a szétosztható összeget, így most 200 millió forint áll rendelkezésre. Továbbra is előnyt élveznek azok a települések, ahol huzamosabb ideje gyűjtögették már a saját forrásból származó pénzt, és ehhez teszik hozzá a pályázaton nyerhető összeget. Emellett eszközfejlesztésre és kulturális tevékenységre a tárca a nemzeti kulturális alapból és egyéb forrásokból is nyújthat támogatást a rászoruló településeknek. A revitalizációs program a minisztérium elhatározása szerint folyamatos marad, ezt támasztja alá, hogy a pályázat finanszírozására szánt pénzösszeg megjelenik a következő két évre tervezett költ- ségvetésben is. _____________iwi A térségben kell megtalálni számításunkat Az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térség- fejlesztési Társulás hosszú évek óta hatékonyan és eredményesen működik. A társulás menedzseri állását immár három esztendeje Balog Károlyné (képünkön) tölti be. Az állandó lelkesedéstől, tenni akarástól vezérelt menedzserrel életéről, illetve az észak-békési térség lehetőségeiről beszélgettünk.- Gyermekkorában hogyan képzelte el felnőtt életét, mi szeretett volna lenni?- Mindig egészségügyi pályára készültem. A gimnázium harmadik osztályáig azt terveztem, hogy szülésznő leszek, majd negyedikesként eldöntöttem: tovább tanulok.- Az 1981-es munkába állástól az észak-békési térség menedzseri állásáig hosszú út vezetett. Korábban hol dolgozott?- Munkaviszonyomat 1981- ben a gyomai halfeldolgozó üzemben kezdtem, mint üzemhigiénikus, majd művezető lettem. 1984-ben a gyomaendrődi polgármesteri hivatalhoz kerültem, ahol előadóként, főelőadóként, később az intézményirányító csoport vezetőjeként tevékenykedtem.- Három évvel ezelőtt miért éppen az észak-békési térség menedzseri állását választotta, s ez jó döntés volt-e?- Akkor két lehetőségem volt. Az egyik Szarvason, a másik itt, Észak-Békésben ez az állás. Azért választottam ezt, mert ez a foglalkozás jóval szélesebb területet ölel fel. Úgy vélem: jó döntést hoztam. Tetszik ez a munka. A feladatok többségét önállóan láthatom el, a települések vezetőivel pedig sikerült jó kapcsolatot kialakítanom. — A mai nehéz gazdasági helyzetben hogyan ítéli meg az észak-békési térség helyzetét?- Azt szokták mondani: átjössz a Dunán, és minden más. Átjössz a Tiszán, és minden más. Átjössz a Körösön, és minden más. Nekem Gyomaendrődről a Hármas-Körösön kellett átjönnöm az észak-békési térségbe. Máig azt tapasztalom: itt nehéz a jelenlegi gazdasági életben pozitív eredményeket felmutatni. Ám azt kell szem előtt tartani, hogy mindenki nem költözhet a Dunántúlra. Az elvándorlás visszafogása érdekében nekünk kötelességünk mindent megtenni.- Ön szerint ma az észak-békési térségben mi a legfontosabb feladat? — A legfontosabb feladat az, hogy az itt lévő fiatalabb koroszNévjegy Született: Gyoma, 1959. november 25. Családi állapot: férjezett Gyermekei: Tamás (17 éves), Zoltán (15 éves) Tanulmányai: a Budapesti Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán közegész- ségügyi-járvánügyi ellenőr szak, a Budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán vállalkozás és marketing a bel- és külpiacon szak, a szegedi József Attila Tudományegyetemen egészségügyi közgazdász menedzser szak Munkahelye: 1997. július elseje óta az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás menedzsere Hobbija: főzés, vendéglátás tály számára mielőbb alternatívát biztosítsunk ahhoz, hogy a térségben találja meg számításait. Ha a humán erőforrás fejlesztése terén a térség nem tud eredményeket elérni, akkor ez tovább rontja a gazdasági helyzetet. Szükség volna minél több diplomás szakemberre, jól képzett és több szakmát ismerő szakmunkásokra. Az önkormányzatok és a társulás a jogszabályok és törvények adta lehetőségeket kihasználva létrehozták a vállalkozási övezetet. Ám az említettek hiányában nem fognak a beruházók idetelepülni.- És most evezzünk kicsit személyesebb területekre! Milyen gyakorisággal főz?- Munka után szinte minden este főzök valamit. Mindig azt, amit a család rendel. A családi és baráti eseményekre szintén én főzök. Előfordul, hogy nyaralónkban több mint húsz személyre készítek bográcsost.- Mit szokott olvasni?- A napi újságot minden este „átfutom”. Sok szakmai információt is olvasnom kell, ám könyvekre sajnos, kevés időm jut.-Milyen tévéműsorokat kedvel?- A híradót napi rendszerességgel megnézem, romantikus filmekre viszont már nagyon kevés lehetőségem van.- Mivel tölti szabad idejét?- A szabad időmben főleg a gyermekeimmel vagyok. A többi időt pedig családi vállalkozásunk üzemeltetésével töltöm. Most nyáron nyitottuk meg ugyanis Gyomán a Harang Szállót.- Ön elégedett embernek tartja-e magát, vagy vágyik még valamire?- Mindig elégedett vagyok az adott helyzettel, de sohasem nyugszom bele abba, ami van. Ezért forrong körülöttem a világ. Mindig van új ötletem, elképzelésem, amit szeretnék megvalósítani. Ezek ösztönzően hatnak rám: új kihívásokra, sikerekre sarkallnak. MAGYARI BARNA
