Békés Megyei Hírlap, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-07 / 183. szám

8. OLDAL - 2000. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ INTERJÚ Aki a Wenckheimekről mindent tud Két évszázad históriáját foglalta kötetbe Hankó József Valamikor hihetetlenkedve hallgattuk a szabadkígyósi Hankó Józsefet, aki szenvedélyből, a történelem iránti csil­lapíthatatlan érdeklődéséből fakadóan több kötetre való do­kumentumot gyűjtött össze az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. A jeles évfordulókon több írása lapunk­ban is megjelent. Évekkel később kelt híre, hogy a szorgal­mas kutató az egykor Békés megyében jól ismert Wenckheim-család történetét is fel kívánja dolgozni. Szabadkígyós Az ismeretek, a képek, a korabeli levelek, vázlatok ma már biztos helyen, egy könyvben sorakoz­nak. A kötet címe: Két évszázad a Wenckheim-családdal. Az au­gusztus 14-ei bemutató előtt a szerzővel beszélgettünk.- Önt, mint a szabadságharc szerelmesét ismerte meg a megye olvasóközönsége. Az utóbbi éve­kig nemigen hallottunk arról, hogy a Wenckheim-család históri­áját is kutatja.- Gyerekkorom óta érdekeltek a kígyósi grófok. Apám gazda­könyveiben láttam először képe­ket például Wenckheim József tenyészuradalmáról, lovairól. Nagybátyám, Hankó Mihály orni­tológus, a ragadozó madarak megfigyelője volt, s állandó enge­délyt kapott Józsi gróftól, hogy beléphessen a nagyerdőbe. Ő so­kat mesélt a grófokról, akikkel együtt járta az erdőt, tanácsokat adott nekik, olykor pedig iszogat­tak. Tőle tudom, hogy a grófok nagyon kulturáltan vadásztak. Ér­dekesség, hogy az erdőben 1850- től neveltek fácánokat. Wenck­heim Károly felesége, Radetzky Friderika révén a császári udvar­ból hozattak angol származású fácáncsibéket Gerlára, majd Kí­gyósra. Szabadkígyósra 1964-ben költöztem, akkortól kezdve tuda­tosan gyűjtöttem dokumentumo­kat a Wenckheimekről.- Úgy tudni, többen próbálkoz­tak megírni a Wenckheimek törté­netét, de a levéltári hiányosságok, s a további nehézségek miatt eláll­tak a tervtől. Ön viszont nem tor­pant meg a levéltár után...- Ott is megfordultam termé­szetesen, de hogy tovább folytas­sam a munkát, visszatértem a kígyósi idős emberekhez, bízván találunk a régi holmik között fényképeket, iratokat. Sokat me­séltek az öregek, a régi cselédek, történeteiket megjegyeztem, s hogy el ne felejtsem, otthon leír­tam őket. Megkerestem a volt in­tézők leszármazottait, többek közt Stiaszni Ödön jószágfelügye­lő rokonait. Fotókat kaptam tő­lük, históriát már nem. Máig na­gyon keresem Zsabka István egy­kori főintéző leszármazottait. Ő építette a szeszgyárat, a villanyte­lepet, hozta a szimentáli marhá­kat, azaz jelentős szerepet töltött be a gazdaság fejlődésében. Az idős emberek elbeszélései alapján fel tudtam térképezni a már eltűnt majorokat, lejegyeztem a lakói­kat, sőt, a könyvben a foglalkozá­sukat is feltüntettem. A legrégeb­bi major az apáti volt, és már az 1831-es leltárban szerepelt, ugyanis ezt adták 500 hold föld­del árendába Czigler Antal főépí­tésznek. Az apáti major helyén ma egy gémeskút áll. Eltűnt a földről a József, a Frigyes, a Krisz­tián, a makkosháti major, a könyvben viszont térkép látható róluk.- A megyét járva, a Wenck­heimekről jót is, rosszat is hallot­tunk. Mi az igazság?- A jó is és a rossz is. Szidi gróf például kedvesen megveregette lovát, amikor leszállt róla, de nem köszönt a lovászfiúnak. Különben egészen barátságos volt, nem egy­szer a cselédgyerekekkel focizott. Józsi gróf nem tárgyalt minden cseléddel, igaz, nagyon elfoglalt ember volt. Ugyanakkor jóságo­sak is voltak a Wenckheimek. Denise grófnő gyakran ellátoga­tott a majorokba, sokat beszélge­tett a cselédekkel. Úgy tudta meg, hogy az egyik asszony fogyatékos gyermeket nevel. Megnézte a 14 esztendős gyermeket, aztán meg­dorgálta az anyát, hogy miért nem szólt hamarabb. Másnap el­vitték a gyereket a gyulai kórház­ba, ahol sokáig kezelték, a grófnő költségén.- A Wenckheimek sem voltak mindig grófok. Hogyan is jutottak e ranghoz, és mikor telepedtek le ezen a vidéken?- Katonai szolgálataikért Má­ria Teréziától kaptak lovagi rangot a Wenckheimek 1748-ban. Bárói rangot 1776-ban adományoztak nekik. Xavér tábornokot ekkor ágyúgolyó érte, meghalt, az ő le­származottai jelentik a bárói vo­nalat. Grófi oklevelet, címert Jó­zsef altábornagy kapott, melyet egy évig élvezett, utána meghalt. A család az 1700-as évek végén je­lent meg Békés megyében, 1802- 1803-ban osztották fel itt a birto­kot. Velük kapcsolatban sok érde­kességre bukkantam az 184849- es szabadságharc tanulmányozá­sa során. Azt hittem, a Wenck­heimek osztrákok. Aztán felfi­gyeltem Frigyes gróf egy monda­tára: „A nevünk osztrák, de a szí­vünk magyarnak dobog”. Valójá­ban tehát osztrákok voltak, de magyarnak vallották magukat. A Harmincöt évig írta a könyvet, s most, a kiadása után is kap újabb adatokat a Wenckheim-családról Hankó József D-FOTÓi LEHOCZKY PÉTER szabadságharcban hét Wenck­heim vett részt magyar oldalon. Az 1800-as években a politikában, a közéletben, a hadseregben je­lentős szerepet töltöttek be, Wenckheim Antal volt Arad me­gye főjegyzője, József a főispán, Frigyes gróf a császár zászlósa. Kétségtelenül a birtokokon is vi­rágzó gazdaságokat teremtettek. József Antal dohánytermesztőket telepített meg Kígyóson, fejlesz­tette az állattenyésztést, szarvas- marhát, lovat, juhot neveltek. Most, augusztus 20-án avatják fel a szobrát Szabadkígyóson.- Ugorjunk az időben! Ön évti­zedekig elbeszélésekből ismerhette meg a Wenckheim-család tagjait, s ezek alapján kialakított róluk egy képet. Az utóbbi évtizedben viszont találkozhatott a ma élő le­származottakkal. Róluk mi a véle­ménye?- Először Wenckheim Engel- berttel találkoztam évekkel ez­előtt, ő volt a meg nem valósult expo osztrák kormány- biztosa. Egy alka­lommal Békés megyébe látoga­tott Wenckheim György Argentí­nából. Találkoz­tam vele, levelez­ni kezdtünk, és szép lassan bővült a kör. Híre ment a családban, hogy én mindent tudok a Wenckhei­mekről. Közülük a szintén Argentí­nában élő László kutatott még so­kat a család histó­riájáról, de renge­teg momentumról tőlem hallott. A kilencvenes évek­ben sok minden történt a család körül. Előbb 1997- ben, majd két év­vel később meg- a Wenckheim- világtalálkozót. Kishitűek voltak. Arra gondoltak, a családtagok oly messze élnek egymástól a vilá­gon, hogy nincs idejük találkozni. Mégis eljöttek. Rajtuk kívül kö­szönthettük a Csáky-, a Széche­nyi-, a Pallavicini-, a Pálffy- és az AlmáSy-család tagjait a világtalál­kozókon. A grófi család tárgyi em­lékeiből állandó kiállítást rendez­tünk be a szabadkígyósi kastély­ban. A második világtalálkozóra elkészítettem a családfát, hatal­mas ábrán követhették nyomon őseiket a Wenckheimek. Egy újabb állomás most ez a könyv. Sokáig készült, 1965-ben kezdtem rendeztük írni, gyűjtöttem a jegyzeteimet, 1968-ban határoztam el, hogy könyvbe foglalom. A falubeli Hegyesi Éva nyolc évig gépelte a jegyzeteimet. Harmincöt évig ír­tam a könyvet, s most, a kiadása után is kapok újabb adatokat. Most került a birtokomba például egy fotó Józsi grófról, amint Hor­thy kormányzót fogadja Csabán, a városháza előtt. S hogy ne kerül­jem ki a kérdését: a ma élő Wenckheimek kedves, egyszerű emberek, egyszerűen öltözköd­nek, viselkednek, műveltek, több nyelven beszélnek, köztük ma­gyarul is, ami nem elhanyagolha­tó, hiszen több évtizede külföld­ön élnek. Ma is magyarnak tartják magukat, magyar útlevelük van. Egyszer megkérdeztem Lászlót: „Kell-e nektek a kígyósi kastély?” Azt válaszolta, nem, őket a nosz­talgia, az ide tartozás kell, hogy kösse, nem pedig egy kastély.- Kik segítettek a könyv elké­szítésében?- Nagyon sokat köszönhetek dr. Járolí József levéltárosnak. Rengeteget segített Wenckheim László, és állandó biztatást kap­tam a feleségemtől, aki figyelmez­tetett: ne álljak meg, ne csináljak félmunkát. Dr. Komáromi Sándor, a szabadkígyósi Wenckheim- kastélyban működő iskola igazga­tója adatokkal szolgált, s ő keres­te meg a kiadót, a gyulai Linotype Nyomdaipari és Könyvkötészeti Bt.-t. A szerkesztésben elévülhe­tetlen érdemei vannak Hunyad- vári András könyvkötő mester­nek. Nem hagyom ki a sorból dr. Ambrus Zoltánt, a megyei könyv­tár igazgatóját, aki felajánlotta, hogy Békéscsabán is bemutatják a könyvet. LÁSZLÓ ERZSÉBET ,KET ÉVSZÁZAD A WENCKHEIM CSALÁDDAL" című könyv megrendelhető a Linotype Bt. ; 5700 Gyula, Cinka Panna u. 40. szám alatt. Tel.: (66) 465-022. j Egységára: 2000 Ft + 12% áfa + postaköltség. A könyvet utánvétellel szállítjuk. art * t ne item 2000. július 3-tól augusztus 31-ig a Budapest Bank 1 millió forint feletti hitel- kérelem esetén, 60 hónapos futamidőre most 20%-os kamattal kínálja Önnek Privát Kölcsönét. Kezesre és fedezetre továbbra sincs szüksége. Elég, ha eldönti, mire szeretné költeni a kölcsönt, mi pedig bizto­sítjuk hozzá a kényelmes és egyszerű hitel- ügyintézést. Igénylését elindíthatja bármely Budapest Bank fiókban, telefonon vagy hitel­tanácsadón keresztül, aki kérésére, előzetes adategyeztetés után, munkahelyén vagy otthonában keresi fel Önt. Néhány példa a törlesztőrészletre': 60 hónapos futamidő akció alatt akción kívül 1 millió Ft 26,880 Ft 33,445 Ft 1,2 millió Ft 32,256 Ft 40,134 Ft 1,5 millió Ft 40,321 Ft 50,168 Ft 2 millió Ft 53,761 Ft 66,890 Ft 2,5 millió Ft 67,202 Ft 83,613 Ft 80.642 Ft 100.335 Ft HÍVJA MOST! (06-1)455-55-55 www.budapestbank.hu BUDAPEST BANK A CE Capital Affiliate * + havi adminisztrációs díj: 0.00535 x felvett hitelösszeg. Ez a hirdetés nem minősül ajánlattételnek. A Bank a kölcsönt a hitelbírálat feltételei alapján nyújtja. A fenti adatok tájékoztató jellegűek, a pontos tör­lesztőrészleteket a Bank a jóváhagyás napján határozza meg. Teljes Hiteldíj Mutató: 33,40% - 42,82%. A hiteligénylés részletes feltételeivel, a pontos THM-mel és a költségekkel kapcsolatban kérjük, érdeklődjön munkatársunknál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom