Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)
2000-07-21 / 169. szám
BÉKÉS mbgyei könyvtár 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK ÁRA: 48 FORINT LY ÉVFOLYAM 169. SZÁM Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Huszártörténet... Mezőhegyesen a hétvége különlegességeként a Hadtörténeti Múzeum kiállítása szolgált. (5. oldal) Drága a baromfitartás A baromfiágazat ellehetetlenülésétől tartanak a termelők és feldolgozók. A megemelkedett takarmányárakat a termelők nem tudják áraikban érvényesíteni. A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarország és az Európai Unió között létrejött vámmentességi egyezmény július 1- je helyett várhatóan csak szeptemberben lép érvénybe. (6. oldal) Az After Crying... A magyar együttes a komoly- és könnyűzene ötvözését világ- színvonalon műveli, Közép- Amerikától a Közel-Keletig ismertek. Zongoristájukkal beszélgettünk. (8. oldal) A gombafertőzések ellen Az egyre gyakoribb gombafertőzésekre hívja fel a figyelmet írásunk, és tanácsot is ad: mi a teendő a minél hatékonyabb védekezés érdekében. (9. oldal) A békéscsabai Fiume Szálló konyhája csak üzemi feldolgozóktól, és csak „számlás” húst vásárol. Andó Tamás, a Fiume Rt. vezérigazgatója beavatott abba is, hogy náluk szakosítva, az előírásoknak megfelelően tárolják az alapanyagokat motóí kovács Erzsébet A felügyelők fenyegetése sem ritka Zaklatást és ,,pitiáner kekeckedést” is a fejükhöz vágnak Benne járunk az idegenforgalmi főszezonban, így nem véletlen, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőség kiemelt figyelmet fordít — főként a frekventált üdülőhelyeken — a vendéglátó- és szálláshelyek, az élelmiszerüzletek ellenőrzésére. Békés megye Lejárt fogyaszthatósági idejű húskészítményeket, tejtermékeket is találtak a fogyasztóvédelmi felügyelők idén nyári ellenőrzéseik során a megyében. Az élelmiszerüzletekben a legjellemzőbb hiányosság, hogy nincsenek feltüntetve, kiírva az árak. A vendéglátóegységekben előfordult nem is egyszer, hogy mást kínáltak - jobb minőségű italt, drágábban -, mint amit valójában kapott a vásárló. Bár az tényleg csodaszámba menne, ha a fogyasztóvédőket örömmel és tárt karokkal fogadnák az ellenőrzöttek, de az elgondolkodtató, hogy a munkájukat végezve becsmérlő kifejezésekkel, sőt fenyegetésekkel is szembesülniük kell. Leggyakrabban piüáner zaklatást, kekeckedést vágnak a fejükhöz, ha jegyzőkönyvezik az üzlet működésére, tevékenységére, a forgalmazásra, a szakképesítési előírásokra vonatkozó jogszabályok be nem tartását. Sarkadiné Bonczos Piroska, a vendéglátó- és szálláshelyek felügyelője elmondta: az elutasító magatartás mellett szerencsére találkoznak olyanokkal is, akik tisztában vannak azzal, hogy ők csak a munkájukat végzik. Azon előírások betartását veszik számba, melyeket a jogszabályok kötelezően előírnak a vállalkozóknak. És ami a legfontosabb: a fogyasztók érdekeit védik, ez pedig szerinte nem sorolható a pitiáner kategóriába. Lehet, hogy a vendéglátó- hely vezetőjének mindegy, hogy milyen eredetű, esetleg lejárt fogyaszthatósági'idejű húsból készít ételt, mert úgy számít, amíg nincs étel- mérgezés, addig nincs ebből baja sem. A jogszabályok előírásai és a fogyasztó érdekei azonban mások. Kiss János, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség igazgatója hozzátette: a vizsgálatokban rendszeresen részt vesznek a társhatóságok képviselő is. Az igazgató a hiányosságok miatti szankciókról elmondta: ez széles skálán mozog a hiányosságok megszüntetésére adott határidőtől a szabálysértési, a fogyasztó- és a minőségvédelmi bírságokig. _____ NYEMCSOK LÁSZLÓ Ezer vizsgálat évente Megyénkben több, mint 20 ezer olyan működő egység van, melyeknél a fogyasztóvédelmi felügyelőség jogosult az ellenőrzésre. Mindezt a megye egész területén 6 felügyelő végzi, és évente ezer konkrét ellenőrzést folytatnak le. Kiss János, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség igazgatója elmondta: túlzás lenne tehát azt állítani, hogy munkatársaik állandóan „zaklatják” a vállalkozókat. Diákmunka kérdőjelekkel Hol húzódik a tisztességes foglalkoztatás határa? Egy diákszövetkezetnek védenie kellene a fiatalok érdekeit, nem pedig kiszolgáltatni a gyerekeket — panaszkodott a békéscsabai Benedek István. A huszonkét éves egyetemista fiú a megye- székhelyi Meló-Diák Iskola- szövetkezettel elégedetlen. Békéscsaba Benedek István kukoricacímerezé- sen vett részt az iskolaszövetkezet szervezésében Bélmegyeren és Telekgerendáson. Elmondása szerint a fiatalokat nyolc óránál többet foglalkoztatták egy nap, esetenként nem vigyázott rájuk felügyelő, sőt az is előfordult, hogy a nagy melegben nem volt víz. — Arra hivatkozva akartak dolgoztatni nyolc órán túl bennünket, hogy be kell fejezni a munkát. Esőben kaptunk egy nejlont, ami alig takarta el a combunkat. Én megkérdeztem a vezetőtől, hogy nem tart-e attól, hogy a lányokra nézve ez komoly következménnyel járhat. Azt sem tudták, melyik faházban van üres hely, ahová elszállásolhatnának, mondták, szerezzek magamnak valahonnan ágyneműt. Volt olyan, hogy az értünk jövő busz elindult nélkülem, egyszerűen ottfelejtettek a kukoricaföldön, később vett fel egy Barkas. A munkavállalási szerződést úgy írtam alá, hogy naponta 2500 forintot fizetnek, később viszont teljesítménybérről volt szó. (Folytatás a 3. oldalon) Sikeres első fél évet zártak A katasztrófavédelem nem ,,operett” szervezet Hosszas vajúdás, valamint ár- és belvizek közepette születettek meg idén január elsejével a megyei tűzoltó- és polgári védelmi parancsnokságok integrálásával a katasztrófavédelmi igazgatóságok. Az új szervezet első fél évét az elmúlt héten mind a belügyminiszter, mind a szervezet országos vezetője jónak értékelte. Lapunk Gáti Zoltán ezredest, (képünkön) a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjét kérdezte az első fél év tapasztalatairól. Békés megye- Kollégáimmal beszélgetve tréfásan úgy fogalmaztam: hét hónapos „gyerekként” járni már majdnem tudunk. Komolyra fordítva a szót. Az elmúlt hónapok bizonyították, a január elsejével felállt katasztrófavédelmi igazgatóságok nem „operett” szervezetek, a hatáskörünkbe tartozó feladatok elvégzése kőkemény munkát követel — válaszolta kérdésünkre Gáti Zoltán. - A katasztrófavédelmi igazgatóság igazolta annak a gondolatnak a lét- jogosultságát, hogy szükség van egy egységes védelmi irányításra. A magyar szervezet példaértékű, több szomszédos ország — Ukrajna, Románia, Szlovénia — már jelezte: hasonló szervezetet kíván kiépíteni. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokra, ha ellentétes vélemények el is hangzanak, most is és a jövőben is szükség lesz. Hat, tíz különálló egység fölé már kell egy koordináló szervezet. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság 6 tűzoltó-parancsnokság szakmai felügyeletét látja el, három polgári védelmi kirendeltség és 9 iroda felé pedig közvetlen irányítási joggal rendelkezik.- Hogyan értékeli a megyei szervezet első fél évét?- Az országos átlaghoz hasonlóan a ránk bízott feladatokat minden személyi feszültség nélkül elvégeztük. A katasztrófavédelmi igazgatóság megalakulásakor nagy feladatot rótt ránk az ár- és belvízvédekezés. A helyi feladatokon túl több kollégánk Szolnok környékén vett részt az ár- vízvédelemben. A belvízvédekezés és a károk helyreállítása országos szinten Békés megyében adta a legtöbb munkát. Ide érkezett a legtöbb központi támogatás is, több mint 3,3 milliárd forint. (Folytatás a 3. oldalon) Határ menti együttműködés A Békés Megyei Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1998-ban egy pályázaton nyert támogatást határ menti együttműködési találkozók szervezésére. Orosháza Az alapítvány a temesvári Adetim céggel közösen bonyolítja ezeknek a vállalkozói fórumoknak a szervezését annak érdekében, hogy elősegítse a határ menti területen az üzleti kapcsolatok kialakítását; biztosítsa a kölcsönös információkhoz való hozzáférést a kis- és középvállalkozók részére. Szakértői segítséget nyújtanak a találkozók résztvevőinek üzletek, vállalkozások indításához, az üzleti partnerkereséshez. A tervezett tíz találkozóból eddig ötöt tartottak Romániában, az utolsó előtti fórumot viszont csütörtökön Orosházán, az Alföld Hotelben hirdették meg, ahol Blaboli Tibor vállalkozó, házigazda köszöntötte a résztvevőket. Erre az alkalomra is kis- és középvállalkozókat hívtak meg, akik kereskedelem, szolgáltatás és mezőgazdasági témákban érintettek. A jövő héten befejeződik a sorozat, magyar delegáció utazik az utolsó találkozóra Romániába. icsetei Pusztából nagyközség Kardoskút önálló településsé alakulásáról 1949. május 4-én született kormányrendelet. A község 1950 óta működik. Kardoskút A hódmezővásárhelyi pusztából alakított község akkori lakói komoly küzdelmek árán érték el önállóságukat. 50 év csak egy pillanat a történelemben, az ott élőkben viszont emlékeket ébreszt szinte minden megélt esztendő. A kerek évforduló tiszteletére ünnepi képviselő-testületi ülést tartott az ön- kormányzat csütörtökön délután, amit egy kiállítás-megnyitó előzött meg. A Kardoskúthoz kötődő képzőművészek - Hopka Margit, Fodor István, Váradi Kornél, Lunczner Gyula Béla - mutatkoztak be alkotásaikkal a Móra Ferenc Művelődési Házban. Gombkötő Gyuláné önkormányzati képviselő megemlékezése után Ramasz Imre polgármester első alkalommal adott át Kardoskút községért emlékplaketteket. 2000-ben a megtisztelő elismerést két nyugalmazott pedagógus, Gilda Kálmán és Csotó Nagy István vehette át. _____________________________________________________________________C3.1. MAR NEM SEGÍTHETTEK A VEZETŐN (s) A Köröstarcsa felől érkező Nissan Micra típusú személyautó 30 éves debreceni illetőségű vezetője a helyszínen életét veszítette, amikor tegnap dél után nem sokkal félfrontálisan összeütközött a Mezőberény irányból vele szemben közlekedő teherautóval a 47-es főúton. A teherautó ismeretlen okból áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Az ütközés erejétől mindkét gépjármű az árokba sodródott, a személyautó további két utasát súlyos sérülésekkel szállították a békéscsabai kórházba. _____________________________________________________________________________________________________________________________D-FOTŐi KOVÁCS ERZSÉBET 977121510605400169