Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

BÉKÉS mbgyei könyvtár 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK ÁRA: 48 FORINT LY ÉVFOLYAM 169. SZÁM Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Huszártörténet... Mezőhegyesen a hétvége külön­legességeként a Hadtörténeti Múzeum kiállí­tása szolgált. (5. oldal) Drága a baromfitartás A baromfiágazat ellehetetlenü­lésétől tartanak a termelők és feldolgozók. A megemelkedett takarmányárakat a termelők nem tudják áraikban érvényesí­teni. A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarország és az Euró­pai Unió között létrejött vám­mentességi egyezmény július 1- je helyett várhatóan csak szep­temberben lép érvénybe. (6. oldal) Az After Crying... A magyar együttes a komoly- és könnyűzene ötvözését világ- színvonalon műveli, Közép- Amerikától a Közel-Keletig is­mertek. Zongoristájukkal be­szélgettünk. (8. oldal) A gombafertőzések ellen Az egyre gyakoribb gombafertő­zésekre hívja fel a figyelmet írá­sunk, és tanácsot is ad: mi a te­endő a minél hatékonyabb véde­kezés érdekében. (9. oldal) A békéscsabai Fiume Szálló konyhája csak üzemi feldolgozóktól, és csak „számlás” húst vásárol. Andó Tamás, a Fiume Rt. vezérigazga­tója beavatott abba is, hogy náluk szakosítva, az előírásoknak megfelelően tárolják az alapanyagokat motóí kovács Erzsébet A felügyelők fenyegetése sem ritka Zaklatást és ,,pitiáner kekeckedést” is a fejükhöz vágnak Benne járunk az idegenforgalmi főszezon­ban, így nem véletlen, hogy a fogyasztóvédel­mi felügyelőség kiemelt figyelmet fordít — fő­ként a frekventált üdülőhelyeken — a ven­déglátó- és szálláshelyek, az élelmiszerüzle­tek ellenőrzésére. Békés megye Lejárt fogyaszthatósági idejű húskészítménye­ket, tejtermékeket is találtak a fogyasztóvédelmi felügyelők idén nyári ellenőrzéseik során a me­gyében. Az élelmiszerüzletekben a legjellem­zőbb hiányosság, hogy nincsenek feltüntetve, kiírva az árak. A vendéglá­tóegységekben előfordult nem is egyszer, hogy mást kínáltak - jobb minőségű italt, drágábban -, mint amit valójában kapott a vá­sárló. Bár az tényleg csoda­számba menne, ha a fo­gyasztóvédőket örömmel és tárt karokkal fogadnák az el­lenőrzöttek, de az elgondol­kodtató, hogy a munkájukat végezve becsmérlő kifejezé­sekkel, sőt fenyegetésekkel is szembesülniük kell. Leggyakrabban piüáner zaklatást, kekeckedést vágnak a fejükhöz, ha jegyzőkönyvezik az üzlet működésére, tevékeny­ségére, a forgalmazásra, a szakképesítési előírá­sokra vonatkozó jogszabályok be nem tartását. Sarkadiné Bonczos Piroska, a vendéglátó- és szálláshelyek felügyelője elmondta: az elutasító magatartás mellett szerencsére találkoznak olyanokkal is, akik tisztában vannak azzal, hogy ők csak a munkájukat végzik. Azon elő­írások betartását veszik számba, melyeket a jogszabályok kötelezően előírnak a vállalkozók­nak. És ami a legfontosabb: a fogyasztók érde­keit védik, ez pedig szerinte nem sorolható a pitiáner kategóriába. Lehet, hogy a vendéglátó- hely vezetőjének mindegy, hogy milyen erede­tű, esetleg lejárt fogyaszthatósági'idejű húsból készít ételt, mert úgy számít, amíg nincs étel- mérgezés, addig nincs ebből baja sem. A jog­szabályok előírásai és a fogyasztó érdekei azon­ban mások. Kiss János, a me­gyei fogyasztóvédelmi felügyelőség igazgató­ja hozzátette: a vizsgá­latokban rendszeresen részt vesznek a társ­hatóságok képviselő is. Az igazgató a hiá­nyosságok miatti szankciókról elmond­ta: ez széles skálán mozog a hiányosságok megszüntetésére adott határidőtől a szabály­sértési, a fogyasztó- és a minőségvédelmi bír­ságokig. _____ NYEMCSOK LÁSZLÓ Ezer vizsgálat évente Megyénkben több, mint 20 ezer olyan működő egység van, melyeknél a fogyasztóvédelmi felügyelőség jogo­sult az ellenőrzésre. Mindezt a megye egész területén 6 felügyelő végzi, és évente ezer konkrét ellenőrzést foly­tatnak le. Kiss János, a megyei fo­gyasztóvédelmi felügyelőség igazga­tója elmondta: túlzás lenne tehát azt állítani, hogy munkatársaik állandóan „zaklatják” a vállalkozókat. Diákmunka kérdőjelekkel Hol húzódik a tisztességes foglalkoztatás határa? Egy diákszövetkezetnek vé­denie kellene a fiatalok érde­keit, nem pedig kiszolgáltat­ni a gyerekeket — panaszko­dott a békéscsabai Benedek István. A huszonkét éves egyetemista fiú a megye- székhelyi Meló-Diák Iskola- szövetkezettel elégedetlen. Békéscsaba Benedek István kukoricacímerezé- sen vett részt az iskolaszövetkezet szervezésében Bélmegyeren és Telekgerendáson. Elmondása sze­rint a fiatalokat nyolc óránál töb­bet foglalkoztatták egy nap, ese­tenként nem vigyázott rájuk fel­ügyelő, sőt az is előfordult, hogy a nagy melegben nem volt víz. — Arra hivatkozva akartak dol­goztatni nyolc órán túl bennünket, hogy be kell fejezni a munkát. Eső­ben kaptunk egy nejlont, ami alig ta­karta el a combunkat. Én megkér­deztem a vezetőtől, hogy nem tart-e attól, hogy a lányokra nézve ez ko­moly következménnyel járhat. Azt sem tudták, melyik faházban van üres hely, ahová elszállásolhatná­nak, mondták, szerezzek magam­nak valahonnan ágyneműt. Volt olyan, hogy az értünk jövő busz el­indult nélkülem, egyszerűen ottfe­lejtettek a kukoricaföldön, később vett fel egy Barkas. A munkavállalá­si szerződést úgy írtam alá, hogy na­ponta 2500 forintot fizetnek, később viszont teljesítménybérről volt szó. (Folytatás a 3. oldalon) Sikeres első fél évet zártak A katasztrófavédelem nem ,,operett” szervezet Hosszas vajúdás, valamint ár- és belvizek közepette születettek meg idén január elsejével a megyei tűzoltó- és polgári védelmi parancs­nokságok integrálásával a katasztrófavédelmi igazga­tóságok. Az új szervezet el­ső fél évét az elmúlt héten mind a belügyminiszter, mind a szervezet országos vezetője jónak értékelte. La­punk Gáti Zoltán ezredest, (képünkön) a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság vezetőjét kérdezte az első fél év tapasztalatairól. Békés megye- Kollégáimmal beszélgetve tré­fásan úgy fogalmaztam: hét hó­napos „gyerekként” járni már majdnem tudunk. Komolyra for­dítva a szót. Az elmúlt hónapok bizonyították, a január elsejével felállt katasztrófavédelmi igazga­tóságok nem „operett” szerveze­tek, a hatáskörünkbe tartozó fel­adatok elvégzése kőkemény munkát követel — válaszolta kér­désünkre Gáti Zoltán. - A ka­tasztrófavédelmi igazgatóság iga­zolta annak a gondolatnak a lét- jogosultságát, hogy szükség van egy egységes védelmi irányításra. A magyar szervezet példaértékű, több szomszédos ország — Ukraj­na, Románia, Szlovénia — már je­lezte: hason­ló szerveze­tet kíván ki­építeni. A megyei ka­tasztrófavé­delmi igazga­tóságokra, ha ellentétes vé­lemények el is hangzanak, most is és a jövő­ben is szükség lesz. Hat, tíz kü­lönálló egység fölé már kell egy koordináló szervezet. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság 6 tűzoltó-parancsnokság szakmai felügyeletét látja el, három polgá­ri védelmi kirendeltség és 9 iroda felé pedig közvetlen irányítási joggal rendelkezik.- Hogyan értékeli a megyei szervezet első fél évét?- Az országos átlaghoz hason­lóan a ránk bízott feladatokat minden személyi feszültség nél­kül elvégeztük. A katasztrófavé­delmi igazgatóság megalakulása­kor nagy feladatot rótt ránk az ár- és belvízvédekezés. A helyi fel­adatokon túl több kollégánk Szol­nok környékén vett részt az ár- vízvédelemben. A belvízvédeke­zés és a károk helyreállítása or­szágos szinten Békés megyében adta a legtöbb munkát. Ide érke­zett a legtöbb központi támogatás is, több mint 3,3 milliárd forint. (Folytatás a 3. oldalon) Határ menti együttműködés A Békés Megyei Vállalkozás-fejlesztési Ala­pítvány 1998-ban egy pályázaton nyert tá­mogatást határ menti együttműködési ta­lálkozók szervezésére. Orosháza Az alapítvány a temesvári Adetim céggel közösen bonyolítja ezeknek a vállalkozói fórumoknak a szervezését annak érdekében, hogy elősegítse a határ menti területen az üzleti kapcsolatok kialakí­tását; biztosítsa a kölcsönös információkhoz való hozzáférést a kis- és középvállalkozók részére. Szakértői segítséget nyújtanak a találkozók részt­vevőinek üzletek, vállalkozások indításához, az üzleti partnerkereséshez. A tervezett tíz találkozóból eddig ötöt tartottak Romániában, az utolsó előtti fórumot viszont csü­törtökön Orosházán, az Alföld Hotelben hirdették meg, ahol Blaboli Tibor vállalkozó, házigazda kö­szöntötte a résztvevőket. Erre az alkalomra is kis- és középvállalkozókat hívtak meg, akik kereskedelem, szolgáltatás és mezőgazdasági témákban érintettek. A jövő héten befejeződik a sorozat, magyar delegáció utazik az utolsó találkozóra Romániába. icsetei Pusztából nagyközség Kardoskút önálló településsé alakulásáról 1949. május 4-én született kormányrende­let. A község 1950 óta működik. Kardoskút A hódmezővásárhelyi pusztából alakított község akkori lakói komoly küzdelmek árán érték el önál­lóságukat. 50 év csak egy pillanat a történelemben, az ott élőkben viszont emlékeket ébreszt szinte minden megélt esztendő. A kerek évforduló tiszte­letére ünnepi képviselő-testületi ülést tartott az ön- kormányzat csütörtökön délután, amit egy kiállí­tás-megnyitó előzött meg. A Kardoskúthoz kötődő képzőművészek - Hopka Margit, Fodor István, Váradi Kornél, Lunczner Gyula Béla - mutatkoz­tak be alkotásaikkal a Móra Ferenc Művelődési Házban. Gombkötő Gyuláné önkormányzati képviselő megemlékezése után Ramasz Imre polgármester első alkalommal adott át Kardoskút községért em­lékplaketteket. 2000-ben a megtisztelő elismerést két nyugalmazott pedagógus, Gilda Kálmán és Csotó Nagy István vehette át. _____________________________________________________________________C3.1. MAR NEM SEGÍTHETTEK A VEZETŐN (s) A Köröstarcsa felől érkező Nissan Micra típusú személyautó 30 éves debrece­ni illetőségű vezetője a helyszínen életét veszítette, amikor tegnap dél után nem sokkal félfrontálisan összeütközött a Mezőberény irányból vele szemben közlekedő teherautóval a 47-es főúton. A teherautó ismeretlen okból áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Az ütközés ere­jétől mindkét gépjármű az árokba sodródott, a személyautó további két utasát súlyos sérülésekkel szállították a békéscsabai kórházba. _____________________________________________________________________________________________________________________________D-FOTŐi KOVÁCS ERZSÉBET 977121510605400169

Next

/
Oldalképek
Tartalom