Békés Megyei Hírlap, 2000. július (55. évfolyam, 157-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

2. OLDAL - 2000. JÚUUS 21., PÉNTEK VILÁG TÜKÖR A külpolitika két éve Budapest Befejezte bajorországi látogatá­sát Martonyi János külügymi­niszter. A politikus arra kérte müncheni vendéglátóit, hogy minden tekintélyüket latba- vetve segítsenek az Európa Unió bővítése során a folyamat differenciált folytatásában és lezárásában. A budapesti diplomácia veze­tője a kormány kétéves műkö­désének értékelése során tárcá­jának munkájával kapcsolatban kijelentette: „Áttörés nem, bizo­nyos haladás azonban a legke­ményebb kérdéseket tartalmazó 3-4 fejezetben is remélhető az uniós csatlakozási tárgyalások következő hónapjaiban, a fran­cia EU-elnökség idején” - jelen­tette ki. Véleménye szerint leg­alább 6-7 olyan fejezet van, ahol kölcsönös rugalmassággal, ésszerű megoldások keresésé­vel haladást lehetne elérni. Martonyi János a legkritiku­sabb témák közé a mezőgazda- sági, valamint a strukturális politikát, illetve a személyek szabad áramlását sorolta. A külügyminiszter kiemelte, hogy az ország a magyar nem­zet egységesülésének folyama­tát is beemeli az európai egység megvalósulásába. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságában megfogalmazódott ellenzéki bírálatokkal ellentét­ben Martonyi János nem lát problémát a szomszédságpoli­tikára vonatkozó külpolitikai konszenzusban. ■ A Bölcsek Tanácsa Ausztriáról Helsinki Megtartotta első ülését a „Böl­csek Tanácsa", amelyet az Európai Unió Brüsszeli Bizott­sága Ausztria és az Osztrák Szabadságpárt politikai irány­vonalának vizsgálatával bízott meg. Hírügynökségek azt je­lentették, hogy a finn főváros­ban Jochen Frowein német jogász és Daniel Ortega volt spanyol külügyminiszter hiva­talában kereste föl Marti Ahti- saarit. A vizsgálóbizottság munkáját vezető volt finn köz- társasági elnök kívánságára a munka a nyilvánosság teljes ki­zárásával zajlik, így lapzártakor még kérdéses volt, hogy az első ülésnapon milyen megállapo­dásra jutottak, s hogy a munká­ról egyáltalán adnak-e ki vala­milyen közleményt. Bécsben mindenesetre arra számítanak, hogy legkésőbb szeptember végéig megszületik a döntés a többi tizennégy EU-tagország által Ausztria ellen hozott szankciók feloldásáról. Meg­figyelők szerint egyébként ez a remény teljesen reális. ____■ Átütemezik az orosz adósságot? Okinava Több mint 27 ezer ember élőláncot alkotva tiltakozott csütörtökön az amerikai hadsereg jelenléte ellen az Egyesült Államok támaszpontja előtt annak reményében, hogy a Nyolcak Csoportjának csúcs- találkozója alkalmával rávehetik Bili Clintont: csökkentse az óriási ameri­kai katonai jelenlétet a szigeten. A tanácskozás tétje mellett ezek a követelések eltörpülnek. A hét legfejlet­tebb ipari nagyhatalom vezetőinek és Oroszország elnökének értekezletén ugyanis a legfontosabb napirendi pont az, hogy a záródokumentumban konkrét és tartható fizetési menetrendet állapítsanak meg Moszkva számára. Az előkészítés alatt álló közleményben azonban nem szerepel a teljes orosz adósság elen­gedése. A törlesztés átütemezését a hitelező országokat képviselő Párizsi Klub kezdeményezte. Ugyanakkor valószínű, hogy a világ legszegényebb országainak adott hite­leket a nyolcak teljes egészében leírják. Ezzel kapcsolatban egyelőre még kérdés­es, hogy a „szegénységi küszöb” meg­határozásánál hol húzódjék a határ. Ezzel szorosan összefügg, hogy az érintett országok számára beszüntetik a fegyver­Tony Blair brit kormányfő elsőként érkezett meg a G8-ak csúcsértekezletére totó. euhopress/epa szállítást. ______________ __■ Drámai fordulat az ABC-csúcson Nem sikerül kompromisszumot kötni Jeruzsálem jövőjéről Újabb drámai fordulat következett be a jó néhány válságos és viharos pillanatot tartalmazó, a résztvevő politikusok nevének kezdőbetűi után ABC-csúcsnak nevezett izraeli­palesztin tárgyalások során: alig egy órával azután, hogy a Fehér Ház lezártnak minősítette az eredménytelen meg­beszéléseket, Bili Clinton elnök bejelentette, hogy a két küldöttség folytatja az egyeztetéseket, amfg ő távol lesz a Nyolcak Csoportjának okinavai csúcsértekezletért. Camp David ________ A szemmel láthatóan megviselt, csalódottnak látszó elnök közöl­te, hogy a döntés a felekkel tör­tént konzultációk alapján szüle­tett. A megbeszélések Made­leine Albright amerikai külügy­miniszter közvetítésével folyta­tódnak. Bili Clinton a helyi idő szerint a csütörtök hajnalban megtar­tott rövid sajtóértekezletén kije­lentette: a felek kétségtelenül nagy erőfeszítéseket tettek a megoldásért, jóllehet a tárgyalá­sok kilenc nap után sem hozták meg a várt eredményt. Az ame­rikai elnök jelezte, hogy miután visszatér Japánból - az előzetes program szerint vasárnap -, számba veszi az addig végzett munkát, és annak megfelelően dönt a továbbiakról. Az Ehad Barak izraeli minisz­terelnök és Jasszer Arafat pa­lesztin vezető részvételével meg­tartott tárgyalások az izraeli-pa­lesztin konfliktust véglegesen le­zárni hivatott rendezési megálla­podás tartópilléreivel - az úgy­nevezett központi kérdésekkel - foglalkoztak: Jeruzsálem jövőjé­vel, a végleges izraeli-palesztin határokkal, a megszállt cisz- jordániai és gázai területeken lé­tesült zsidó telepek sorsával és a három-négymillióra becsült pa­lesztin menekült hazatérési jogával. Soha ennyi időt, energiát és igyekezetét nem fektettek még tárgyalások keretében a tartós rendezés kimunkálásába. Kiszi­várogtatások szerint a megbeszé­lések a legösszetettebb - és érzel­mileg talán a leghevesebb indula­tokat felkavaró - kérdésen, Jeru­zsálem jövőbeli sorsán akadtak fenn, míg a többi tárgykörben tör­téntek bizonyos előrelépések. Úgy tudni, hogy az izraeli kül­döttség az egyeztetések során olyan megoldási formát javasolt, amelynek értelmében izraeli fennhatóság alatt Jeruzsálemhez csatoltak volna néhány, a város szomszédságban létesült cisz- jordániai zsidó telepet, cserébe vi­szont a palesztinok ellenőrzési­közigazgatási jogot kaphattak volna Kelet-Jeruzsálem arabok lakta részei fölött. A palesztinok azonban világossá tették, hogy nem tudják elfogadni a Jeruzsá­lem fölötti „osztatlan izraeli szu­verenitást”. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az 1967-ben Izrael által meg­szállt Kelet-Jeruzsálem legyen a független palesztin állam főváro­sa. Abba ellenben hajlandók let­tek volna beleegyezni, hogy az óváros zsidó negyede, a Siratófal és a város környéki zsidó telepek izraeli fennhatóság alá kerül­jenek. Állítólag az amerikai házigaz­dák a tárgyalások megmentésére irányuló utolsó erőfeszítés része­ként azt javasolták a „jeruzsálemi csomó” szélvágására, hogy az iz­raeliek és a palesztinok osszák meg a szuverenitási jogokat az óváros fölött. Az utóbbiak fenn­hatósága alá kerültek volna olyan körzetek is, amelyek kívül esnek az 1967 utáni városhatáron, Jeru­zsálem többi része pedig Izrael szuverenitása alá tartozott volna. A jelek szerint azonban a felek ezt az elképzelést sem tartották el­fogadhatónak. Clinton Barakkal és Arafattal egyeztet FOTÓ, BUROPRIM/IPA BÚCSÚZIK A ROCKNAGYI. Az immár hetedik X-ét taposó Tina Turner nagy sikerű koncertet adott Hamburgban. Az örökifjú éne­kesnő nagyszabású turnén vesz részt, amelynek során végleg isten- hozzádot kíván mondani a közönségnek. Németországi előadásai közül a hónap végén a kölni bizonyul a legköltségesebbnek: a sport- csarnok vészkijáratait félmillió márkás költséggel kell a jelenleginél biztonságosabbra átépíteni. ___________________fotó, europress/epa Úrvezető kutya London Oscar a gazdihoz még kölyök- korában került. A nem minden­napi négylábúval a család nem tudott mit kezdeni, állandóan izgett-mozgott, semmi sem kö­tötte le a figyelmét. Kiderült, hogy igazán az autóvezetéshez vonzódik. Gazdája saját kezűleg készítette el kutyusa járgányát: a gyerekek számára gyártott kis­autót építette át a sofőrködéssel kacérkodó négylábú számára. A kísérlet sikerrel járt: a kormány­kereket az állat a mancsával mozgathatja, ha pedig gázt akar adni, elég a műszerfalon meg­nyomnia egy billentyűt. A „ku­tyafogat” végsebessége öt kilo­méter óránként. Hatalmas duda is áll a kutyus rendelkezésére; Oszinak azonban erre nincs szüksége. Inkább ugatással jelzi érkeztét. _______________________________________|FW) HÍREK RÖVIDEN Erősödik az euró Az Európai Unió bővítése nem gyengíteni, hanem erősíteni fogja az eurót - mondta az EU bővítési biz­tosa, Günter Verheugen, aki Robin Cook brit kül­ügyminiszterrel tárgyalt, és brit üzleti vezetőkkel is találkozott Londonban. Fellebbeznek az iráni zsidók Az Izraelnek végzett kémkedés miatt elítélt tíz iráni zsidó ügyvédei megfellebbezték a forradalmi tör­vényszék ítéleteit, amely 4-től 13 évig terjedő sza­badságvesztésre ítélte a gyanúsítottakat, mert „se­gédkeztek” az állítólagos izraeli ügynököknek. Te­herán nemrégiben letartóztatási parancsot adott ki az Egyesült Államokba emigrált Esag Belant, a sirázi zsidó közösség volt vezetője ellen, akit azzal vádolnak, hogy Izraelnek kémkedő „ügynökháló­zatot” szervezett Iránban. Johannes Rau kórházba vonul A 69 éves német államfő a jövő héten műtétnek ve­ti alá magát az esseni egyetemi klinikán. Johannes Raut legutóbb 1992-ben Hamburgban kezelték, ak­kor a bal veséjét és egy rosszindulatú tumort távo­lítottak el. Most a bélrendszerét kell megoperálni. Letette a fegyvert a parancsnok Feladta magát az észak-kaukázusi bűnüldöző hatóságoknak egy ismert csecsen katonai veze­tő, majd drámai hangú felhívásban szólította fel honfitársait, hogy tegyék le a fegyvert. Naszruddin Bazsijev dandártábornok közeli kapcsolatban állt Aszlan Maszhadov csecsen elnökkel. Isarescu jelölteti magát? A reform és az európai integrációs kormányprog­ram mellett elkötelezett román kormányfő nem zárja ki, hogy esetleg jelölteti magát az őszi elnök- választásra. Mugur Isarescu kijelentette: Cons- tantinescu államelnök visszalépése után új helyzet állt elő, és így számításba veszi a mandátum el­vállalását. Tőzsde nyílt Vietnamban Felavatták Vietnam első értéktőzsdéjét Ho Si Minh Város üzleti központjában. Műszaki problémák mi­att azonban a kereskedés csak tíz nap múlva kez­dődhet meg. A börze egyelőre inkább jelkép lesz: a kereskedés heti három napra korlátozódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom