Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-20 / 93. szám
RIPORT 2000. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL IBÉKÉS MÉfíYEI HÍRLAP Közös érdek az új mentőállomás A gyors kompromisszum életeket menthet — Halló! Mentők? Jöjjenek gyorsan, mert az édesanyám rosszul lett. Ötvenéves és a szívével van gond. — A jelzést vettük, de jelenleg minden autónk úton van. Riasztom a legközelebbi állomást. A dél-békési kistérségben Orosházán, Mezőkovácsházán van mentőállomás, és az említett eset bármikor előfordulhat. Ha perceken múlik az élet, nem mindegy, mennyi idő alatt jut el a beteghez a mentőkocsi. állomás, de fontos kérdés, hogy a hétközi és a hétvégi ügyelettel mit akarunk tenni - mondta Nagy Béla. - Vélhetően a törvényi szabályozással is probléma van, mert jelenleg az ügyeleti ellátás az önkormányzat feladata. Medgyesegyháza Mezőkovácsházáról is elérhető a kívánt idő alatt,.másrészt a jól működő helyi ügyelet a körzetben mintegy 5000 embert lát el. Úgy döntöttünk, hogy tákevermesi polgármester, aki jelezte, hogy megvizsgálják a lehetőséget. Ezen a fórumon a települések többsége (ha megfelelő ajánlatot tudunk tenni) kifejezte támogatási szándékát Kunágota felé - közölte a kunágotai településvezető. Február 7-én a polgármesterek részvételével tartottunk összejövetelt, ahol tájékoztatást adtunk a kunágotai határozatról és isDél-Békés Az Országos Mentőszolgálat az európai normatívákhoz igazodva az optimális működés érdekében tavaly vizsgálatot végzett, hogy melyek azok a települések, ahol sürgős esetben nem éri el 15 percen belül a beteget a mentő. Ennek tükrében a körzetekben egy új mentőállomás létesítését határozták el. A dél-békési kistérségben Kunágotát jelölték ki az épület helyszínéül. Az egyeztetések tavaly október óta tartanak. Lapunk a lezáratlan döntés hátterét próbálta feltárni néhány érintett megkérdezésével.- Milyen események előzték meg a kistérségi mentőállomás telepítésének javaslatát1- A lehetőségről tudomást véve Almás- kamarás jelezte elsőként a megyei szerveknél, hogy a kistérség központi fekvésű településeként szívesen fogadná a mentőállomás építését - tudtuk meg Ambrus Attiláné polgármestertől. A célra egy épületet is felajánlottak. Később — az OMSZ szakmai véleményére és a felmérésekre alapozva - Kunágotát jelölték legalkalmasabb helyszínként. Eközben Nagy Béla medgyes- egyházi polgármester is nagyvonalú ajánlatot tett, de azt a mentőszervezet a település területi elhelyezkedése miatt nem fogadta el. Nagy Béla szerint az országos programnak megfelelve az állomást olyan szándékkal kívánják megvalósítani, hogy a falvakban működő orvosi ügyeleti rendszereket beintegrálják a mentőszolgálatba. Medgyes első embere megjegyezte: Ez felborítaná a jelenleg jól működő hétközi ügyeletet, rontaná az eddig kialakult jó orvos-beteg viszonyt. Dr. Simondán György almáska- marási háziorvos, a terü- Iéfi orvoskamara szakmai bizottságának képviselőjeként jóval a márciusi kerekasztal megbeszélés előtt „hármas huszárvágásnak” nevezte a kezdeményezést. Elmondta: legelőször nem az önkormányzatokat, hanem a szakma véleményét kellett volna kikérni. Másrészt sajnálattal vette tudomásul, hogy nem a „geometriai kör” középpontját jelentő Almáskamarás kapta meg a beruházás lehetőségét. Hangsúlyozta: a tájékoztatóból kimaradt a központilag tudott „árukapcsolás”, mely szerint az ügyeleti rendszer a mentőellátáshoz kerül. Ezzel sem ő, sem kollégái nem értenek egyet.- Medgyesegyháza helyzete speciális, melyről a testület is hosszasan vitázott. Hogyan döntöttek1- Többszöri egyeztetés után tisztázódtak a körülmények. Abban mindenki egyetért, hogy Kunágotán legyen a kistérségi mentőA kép illusztrációként a mezőkovácsházi mentőállomáson néznek a kistérségi fejlesztés elé, hisz nem tudni, hogy az és személyi állományra készült. A jelenleg működő mentőszervezetek is várakozással új mentőállomásnak milyen vonzata lesz a meglevő gépkocsiFOTÓ: LEHOCZKY PÉTER mogatjuk a mentőállomás építését, ám olyan ügyeleti integrációhoz nem kívánunk csatlakozni, melynek következményeként a betegek körülményesebben jutnak a sürgősségi ellátáshoz. A nyilatkozatunkhoz ezt záradékként csatoltuk. Kedvező ajánlat Január 20-án helyszíni bejárást tartottak, majd 27-én összeült a kunágotai testület. Ajánlatuk a régi művelődési ház helyén levő üres telek, a község központjában, minden közmű-kiépítési lehetőséggel. Egyetértettek abban is, hogy a beruházásban Kunágota legyen a gesztor, vállalja magára a szervezést és a teljes anyagi fedezet megteremtését, pályázatát. Úgy hiszem — mondta Pápai Zoltán -, ennél komplexebb lehetőséget más község sem ajánlhatna. — Megépül-e a mentőállomás? Mi várható a hónapok óta tartó egyeztetések után? - kérdeztük Pápai Zoltánt, Kunágota polgár- mesterét. — Tavaly októberben a megyei képviselő-testületi ülésen fogalmazódott meg a mentőállomás telepítése Mezőberényben, Sarkadon, Tótkomlóson, valamint Almáskamaráson vagy közvetlen környezetében. December 15-én a megyei szakvezetés és az ÁNTSZ mezőkovácsházi intézetének tiszti-főorvosa jelenlétében tíz település találkozott, hogy megbeszéljük a mentőállomás építésének helyszínét. Medgyesegyháza itt ismertette ajánlatát, mely teljes kivitelezést és anyagi vonzatot ígért a községükbe telepítés érdekében. Almáskamarás visszalépett, mivel - mint mondták - épületet tudnak biztosítani, de pénzt nem. Észrevételt tett még Bugyi Ferenc mertettük a megyei szakmai szervezet levelét a mentőállomással kapcsolatos állásfoglalásról. Ekkor több polgármester felvetette, hogy az anyag nem ismert előttük, majd az ügyelet kérdését feszegették. Március 3-án a települések háziorvosai és minden szakmailag érintett meghívást kapott a kerekasztal- megbeszélésre. Pápai Zoltán szerint a vita valójában arról szól, hogy akarja-e a dél-békési régió, hogy az országos koncepciót megragadva éljünk a lehetőséggel és jobbítsunk a térség egészségügyi helyzetén. Szükségesnek tartjuk-e, hogy összefogjunk a térség érdekében. A másik az ügyelet kérdése. Az országos szervek a XXI. századnak megfelelő minőségű mentőállomást engedélyeznek, ehhez adnak támogatást, melyben az ügyelet lehetősége is benne van. A jelenleg érvényes rendeletek alapján azonban nem kötelező, hogy a települések ügyeletéi áttelepüljenek Kunágotára. Hogy a jövőbeni törvények milyen kérdéseket vetnek fel, nem tudni. Nem lenne szerencsés megfosztani a térséget a felkínált kedvező ellátástól. Félre kellene tenni egyéni sérelmeinket, mert amennyiben nem kapjuk meg a községek támogatását, akkor elveszíthetünk egy korszerű egészségügyi bázist. A késlekedés kisebb esély. Az alkalomról való lemondáskor pedig szembe kell néznünk a települések polgáraival. Reménnyel várjuk tehát a támogató szándéknyilatkozatokat. HALASI MARIA Gyula-napok után Gyuláról A rendezvény lezárult, felejtsük el - röviden így summázható a Gyula-napok eseménysorozata az ismert filmcím parafrázisával. Ennek némileg ellentmond, hogy a város polgármestere sikeresnek tartotta az eseménysort, s nyilván hasonló mérleget vonnak a szervezők-rendezők is. Csakhogy - mint hasonló esetekben, ezúttal is a közvélemény dönt. Az a közvélemény, amely éppen hallgat, s amelynek nevében bárki bármit nyilatkozhat. E sorok írója is, aki épp ezért sietve leszögezi, a magánvéleményét írja-mondja, legfeljebb hozzáteszi, amit két korsó sör között hallott a Napok alatt. Maradjunk is mindjárt e hallomásnál, miszerint: „tanya az egész”. Van benne valami, egy jó falusi búcsúnak inkább beillett volna, ami a vár körül történt, mintsem a Nagy Gyulához illő rendezvénynek. De ne legyünk cinikusak, fogalmazzunk tapintatosan: a Végvári esték rossz utánérzésének lehettünk szem- és fültanúi. Ennyit sommásan a Gyula-napokról. Most pedig nézzük, mi akart történni a városban, és mi történt valójában. Kár tagadni, a Csabai Kolbászfesztivál feladta a leckét a szomszédvárnak. Ki kellett találni valamit, ha Gyula nem akart a kormányszintre emelt kolbásztöltögetés árnyékában maradni. Nos, erre jött a Gyula-napok, ami persze nagy ötlet, jó geg. Alapja, hogy az országnak van 244 híres Gyulája, 243 a Ki kicsoda szerint, egy pedig maga a város, amely kezdeni akart valamit a nevével. De nem tudott, mert egy tartalom nélküli gegre nem tódulnak ide az idegenek. És mindjárt itt az első kérdés, amire választ kell keresni: mi volt a rendezvénysorozat célja? Vendégcsalogatás vagy a gyulaiak szórakoztatása? Ha az előbbi, akkor telJó falusi búcsúnak inkább beillett volna. jes a kudarc. (A nagykövetek részvételét sikernek feltüntetni enyhén szólva csúsztatás, ^_ hiszen ők az Európa-napra érkeztek a városba.) Nem volt ugyanis kiolvasható a programból az a rendezvény, amelyért érdemes lett volna bárkinek is összepakolni a családját, s ide ruccanni Gyulát szeretni. De kudarcról kell beszélni akkor is, ha csak a helyiek szórakoztatása volt a cél. Egyfelől mert mindezt drágán, másfelől mert színvonal alatt oldották meg, végül pedig azért, mert mi a fenének négy napra összesűríteni mindent, amikor a város polgárai úgyis maradnak. Ráadásul itt egy újabb kérdés is felötlik: a város melyik rétegét és melyik korosztályát akarták megcélozni a szervezők-rendezők? A programokból nemigen lehetett kiolvasni a választ. Az elégedettség hangoztatása helyett inkább az elképzelések újragondolására kellene vállalkozni. A látottak alapján nem lelkesítő, hogy jövőre újra lesz Gyula-napok, sikernek pedig kevés, hogy ide kerül a Kisüsti-fesztivál. Kár lenne ugyanis, ha a gyógyvizéről ismert város a pálinka-napokról híresülne el. Véletlen egybeesés, de épp a Gyula-napok idején ketten állítottak meg a piacon. Egy főorvos, aki elköltözik, mert úgy látja, elfogyott a levegő, a város tíz. éve csúszik lefelé, s nincs aki megállítsa. Egy népművelő-kereskedő szerint pedig a városban minden szétesett, Gyulának nincs szelleme, vannak ugyan elmék, jó társaságok, de otthon, a falak mögött. Vajon, ezekre a félelmekre ki ad választ? Kik, s hányán látják be, hogy a Gyula-napok egyedül arra volt jó, hogy újra gondolják az egész várospolitikát? Hogy megértsék végre, így nem mehet tovább! _________________ _________ _____ ÁRPÁSI ZOLTÁN Irány az Európai Unió! Irány az Európai Unió címmel szervez konferenciasorozatot a békéscsabai B Régió Szervező és Tanácsadó Iroda. A konferencia első programját április 27-én 10 órától Békéscsabán, a Fiume Szálló dísztermében rendezik meg. Az „Irány az EU: közgazdaság” címmel meghirdetett napot a Magyar Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szervezetével közösen rendezi az iroda. Végh László országgyűlési képviselő megnyitója után az európai uniós pénzügyi lehetőségek megyei vonatkozásairól Vígh Ilona országgyűlési képviselő beszél. Gyurcsek Tamás a DARFT Kht. részéről „A regionalizmus és az európai uniós pénzügyi lehetőségek a dél-alföldi régióban” címmel tart előadást. Az uniós gazdasági lehetőségek magyarországi vonatkozásáról Varga Ágnes, a Pénzügyminisztérium munkatársa, míg a Világbank régiós szerepéről dr. Kopányi Mihály vezető közgazdász a Világbank részéről tart előadást. A B Régió Szervező és Tanácsadó Iroda május végén jogi, míg június végén oktatási témákban tervez hasonló előadássorozatokat. — Tapasztalatunk az, hogy nagy az információhiány az uniót és a csatlakozást érintő kérdésekben. Ezen kívánunk lehetőségeink szerint változtatni - mondta Szabó László, a szervező iroda munkatársa. m A Szarvas melletti Csipkár sori tanyáról indult, származását soha nem tagadta meg. Építésznek készült. Kitűnőre érettségizett, egyből felvették a Műegyetemre, ugyanakkor felvették a Zeneakadémiára is. Melis Györgynek döntenie kellett, és ő az akadémiát választotta. Lírai és drámai műfajban hangfajának egyik legünnepeltebb művésze lett. A napokban az Éneklő ifjúság megyei találkozójának díszvendégeként köszönthettük Szarvason. Ott adott interjút lapunknak. Szarvason családon belül szlovákul beszéltek, így Melis György csaknem iskolába kerüléséig nem tudott magyarul. Annak ismeretében, hogy ő az egyetlen operaénekesünk, aki Kazinczy-díjjal büszkélkedhet, ez a történet hihetetTárgyak eredete, emberek gyökere lennek tűnik. Haliam azt is, az operaelőadáson a hangzás az elsődleges, az érthetőség kevésbé fontos. Kíváncsiak voltunk, a művésznek erről mi a véleménye?- Ha az embernek a színpadon mondanivalója van - s ez a prózai előadókra is vonatkozik, az énekesekre meg különösen —, akkor a közönség kell, hogy értse a tartalmat is. A Zeneakadémián Abonyi Géza volt a beszédtanárunk, aki az ő korában a legszebben beszélő Nemzeti Színház-béli színész volt — idézte fel kedves tanára emlékét Melis György. — Tőle tanultuk meg, hogy az előadás módja olyan legyen, hogy azt az utolsó sorban is értsék.- Úgy tudom, az édesanyja rokkáját és a szarvasi tanyából való csizmalehúzót máig őrzi. Fontosak Önnek a tárgyak?- Igen, az eredetük miatt. Vallom, aki az eredetét megtagadja, az elveszti a gyökerét is.- Gyakran jár haza Szarvasra?- A nővérem itt él, őt meg szoktam látogatni. De sűrűn nem jövök, mert a munkahelyemen sok a feladatom.- Most a Bánk bánban énekli Tiborc szerepét. Más szerepeket is vállal?- Nem nagyon. Tiborc szerepét idén is elvállaltam, mert megkértek rá. Most a millenniumi évben Budapesten a Bánk bánból lesznek szabadtéri előadások is. A napokban kaptam a hírt, hogy június vége felé az Operaházban még műsorra tűzik a Bánk bánt, június utolsó napjaiban pedig a pozsonyi színházban adjuk elő, ami nagyon nagy dolog.- Amikor sokadjára lép színpadra egy szerepben, képes-e napNévjegy Született: 1923. július 2-án, Szarvason Operaénekes (bariton) 1945-50. a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke 1949-től a Magyar Állami Operaház magánénekese, ma örökös tag Énekes adottságain túl különösen színészi készségével tűnik ki Kitüntetései: Liszt Ferenc-díj, Kossuth- díj, Kiváló Művész, Kazinczy-díj, Bartók Béla—Pásztory Ditta-díj Szarvas város díszpolgára ról napra újat nyújtani, lelkesedni?- Nádasdy Kálmán operarendező, aki a legnagyobb mesterem volt, erre is megtanított. Ő mondta, este, hogy az ember ne legyen unalmas, úgy kell játszani, hogy azok, akik először hallják a darabot, ne azzal menjenek haza, hogy itt csak ordítanak. Meg ülnek a nézőtéren olyanok is, akik ötvenedszer hallják az előadást. Ők azok, akik kívülről tudják, hogy mi van benne - esetleg jobban, mint az előadó. Nos, gondolni kell rájuk is, hogy ők se unatkozzanak.- Nagy mesterét említette. Voltak-e, vannak-e meghatározó művészbarátai?- Elmentek. Az embernek hetven éven túl számolni kell ezzel. Az operaházi harmincöt év aktív időmben hatalmas generáció volt együtt. Közülük azt hiszem, még ketten élnek, de már rég nem énekelnek. Olyan hatalmasságokkal, egyéniségekkel volt szerencsém fellépni, mint Gyurkovics Mária, Orosz Júlia, Osváth Júlia, a férfiak közül Székely Mihály, Simándy József és még sorolhatnám.- Mostanában hogy telnek a napjai?- Szívesen dolgozgatok az óbudai házam kertjében. Meg mindig van feladatom. Legutóbb a Magyar Zenei Hetek egyik programjára, a Madách Színházba hívtak meg. Nagyon jólesett, mert azon a rendezvényen arról is szóltak, hogy engem még olyanok kísértek a koncerteken, mint Eisemann Mihály meg Huszka Jenő operettszerzők.- Nagyon szeretik Önt az emberek. Ugye érzi ezt?- Azt hiszem, igen. Én is szeretem őket. Nekik éltem, meg élek. CSATH RÓZA
