Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-18-19 / 65. szám

6. OLDAL - 2000. MÁRCIUS 18-19., SZOMBAT-VASÁRNAP G A Z D A S Á G Hl ELADJÁK. (í) A Szeghalom és Vésztő között található, fokközi Vidra tanya sorsa végleg eldőlt. Az ingatlan kétharmad részben a vésztői önkormányzat, egy- harmad részben pedig a megyei önkormányzat tulajdona. A tu­lajdonosok a Vidra tanyát mie­lőbb értékesíteni szeretnék. HUMÁNUS, (i) Mivel Vésztőn az utóbbi időben elszaporod­tak a kóbor kutyák, a gazdátla­nul lézengő ebek humánus be­gyűjtése végett az elmúlt esz­tendőben kutyakábító pisztolyt vásárolt az önkormányzat. Ez a 100 ezer forint értékű eszköz mostanra elromlott, de Ma­gyarországon nem találni olyan személyt, aki megjavíta­ná. így a kutyakábító pisztoly hetek óta „kényszerszabad­ságát” tölti. KÖZSÉGGAZDÁLKODÁS. (1) Végegyháza képviselő-testülete a költségvetés elfogadásakor a községgazdálkodás céljára 2,2 millió forintot határozott meg. Ezen célok között szerepel pél­dául a szemétszállítás, az érde­keltségi hozzájárulások, a gyep­mester díja, valamint a leendő piactér kialakítására szolgáló költségek tervezete. Szarvasi szakember a Tiszán Az utóbbi hetekben — a ci­ánszennyezés kapcsán — gyakran hallhattuk a hír­közlő eszközökben dr. Szí­tó András hidrobiológus (képünkön) nevét. — Szomorú és sajnálatos, hogy ekkora környezeti ka­tasztrófa révén lesz vala­kikből ismert szakember — mondja a beszélgetésünk kezdetén.- Valóban sokat kell most szerepelni a nyilvá­nosság előtt, amit egy kutató mindig szívesen vállal, nem a saját személye, hanem az igazság terjesztése miatt.- Amikor kerestem, akkor is a Tiszán volt. Mi­lyen minőségben dolgozott ott ?- Hidrobiológusként, tehát szakemberként. Az életemet tettem azoknak az állatoknak az egyik csoportjára — az árvaszúnyogokéra — ame­lyekről már sokszor és sokat beszéltem. Ezeknek a rovaroknak a lárva kora vízhez kötött. Minden­féle víztípusban élnek, de a lényeges az, hogy a hazánkban található mintegy 350 fajuk egy része álló-, más részük folyó-, ismét más részük na­gyon szennyezett vízi helyeken él. Az említett tu­lajdonságaik alapján lehet az élőhelyeik minősé­gét is megítélni. Az elmondottakból következik, hogy a Tiszában más fajok élnek, mint például a szarvasi Holt-Körösben. Nekem most az a dol­gom, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjem, mi történt velük és még más állatokkal - közöt­rádió — mint egykori vicc-formula — jut eszem­be: „A hír igaz, csak nem osztogattak, hanem fosztogattak...” Az előbbiek mintájára: a tiszavirág nem él a hbltágakban, mert a lárva kifejezetten folyóvízi faj. Repülőgépről kiszórva pedig a folyóban megmaradt halak azonnal elkapkodnák, hiszen számukra ezek a lárvák kifejezetten csemegé­nek számítanak. Horgászok a megmondhatói, hogy kecsegét és harcsát tiszaviráglárvával biz­tosan lehetett fogni. Azért mondom múlt idő­ben, mert évek óta védett, így tehát horgászcsaliként sem használható. A másik „bölcsesség”-gyöngyszem: a Tiszá­ban elpusztult baktérium flóra újra élesztésére például a Velencei-tóból és mellékfolyókból kell oltóanyagot telepíteni. Ráadásul az egyik párt szakértői állnak a javaslat mögött - hangzott el a minap a rádió hírműsorában. Ez az ötlet is az előbb említett minősítést, az „őrültség” jelzőt érdemli. Aki ugyanis egy kicsit is jártas a szakmában, az tudja, hogy a szél, a víz, a mellékfolyók ezt a telepítést önmaguk és ingyen elvégzik. Ráadásként a sokat vitatott vasszulfát alkalma­zásáról. Kémikusok állítása szerint csak laborató­riumi körülmények között lehet — kémcsőben, lombikban - a cián teljes mennyiségét közöm­bösíteni, szabadban ennek az alsó határa literen­ként 4 milligramm körül van, olyan helyen, mint például a Tisza vize. Ez a nem közömbösíthető mennyiség pedig százszorosa annak, amitől a hal még elpusztul. Akkor miért kellene a bajt to­vább tetézni azzal, hogy például négyszáz tonna ÉVFORDULÓ. (1) Mezőkovács- háza várossá nyilvánításának 15. évfordulója 2001-ben lesz, melynek tiszteletére az alpolgár­mester és a pénzügyi bizottság elnöke javasolta, hogy a testület kezdeményezze: a megyei ön­kormányzat jövő évi kihelyezett ülését Kovácsházán tartsák meg. A felmerülő költségekre az önkormányzat biztosít fedeze­tet. A képviselők támogatták a javaslatot, melyet a polgármes­ter a megyei testület elnökéhez továbbít. LAKÁSÉPÍTÉS, (i) Körösla- dányban egy lakásépítési prog­ramot szeretne elindítani az ön­kormányzat. A program révén főleg a belvíz által megrongáló­dott lakásokat akarják kiválta­ni. A célra a kormány lakásépí­tési kedvezményt ad, de a köz­ség számít a település legna­gyobb üzemének, a Henkel Ma­gyarország Kft. nek a támogatá­sára is. FEJLESZTÉSEKRE. (1) Vég egyháza képviselő-testülete az önkormányzati fenntartású in­tézmények fejlesztésére 1,5 millió forintot hagyott jóvá az idei költségvetésből. Többek között az iskola világítás-kor­szerűsítésére 800 ezer, kerék­pártárolókra 120 ezer, az óvoda levegőztető teraszára 200 ezer, a napköziben számítógép- és eszközfejlesztésre 300 ezer, to­vábbá a művelődési házban egy helytörténeti szoba kialakításá­ra 80 ezer forintot szeretne for­dítani. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 418,13 Cseh korona 7,23 Euró 257,06 Német márka 131,43 Osztrák schilling 18,68 Lengyel zloty 65,15 Svájci frank 159,40 Szlovák korona 6,19 USA-dollár 265,70 Miért kellene a bajt tovább tetézni azzal, hogy például négyszáz tonna vegyszert beszórunk az egyébként is tönkretett folyóba? - teszi fel a kérdést a hidrobiológus tűk a kagylókkal, csigákkal, rákokkal — amikor a több, mint harminc kilométeres, tömény méreg cianidszennyezés átvonult a „fejük felett”.- Tudja a választ?- Még pontosan nem. Csak annyit lehet tud­ni, hogy rengeteg az elpusztult állat. Most heten­ként járok a kijelölt helyeimre (Szamos-torkolat, a Tiszán: Vásárosnamény, Tokaj, Tiszalök, Tiszacsege, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Sze­ged), hogy pontos képet kapjak és adhassak a szennyezés elvonulása után arról, mi történik a folyó üledékében élő állatokkal.- Hogyan kapta ezt az érdekes megbízást?- Nem kaptam, hanem elémentem. Amikor hallottam hírét, hogy a Szamoson elindult a cianidhullám, tudtam, hogy ugyanazokra a kér­désekre kell majd válaszolni az embereknek, amelyek bennem azonnal megfogalmazódtak. A kutató ember csak annyiban más, mint a többi embertársa, hogy állandóan az ismeretlen­re keresi a választ, ezért hamarabb fogalmazza meg ugyanazokat a kérdéseket, amelyeket kicsit később mások. Csak tettem a dolgomat, hogy a kérdezőknek válaszolhassak. Dr. Müller Tibor miniszteri biztos a kinevezé­sét követő első órákban „megparancsolta”, hogy minden héten ott legyen az asztalán a legfrissebb állapotot tükröző jelentésem. Február 12. óta ed­dig még sikerült teljesítenem a vállalt feladatot. Most néhány órája (március 5-én) fejeztem be a legújabbat. A részletekről szívesen beszélnék, de nem tehetem, kötelez a titoktartás. Nehéz megállni, hogy a felelőtlenül nyilatko­zó „bölcsek”-kel ne szálljak vitába, hiszen elké­pesztő őrültségekről hallhatunk és olvashatunk. Talán példaként kettőt: Az egyik „tudós” szerint a tiszavirág nem halt ki, mert a Szeged-környéki és más üszai holtág­ban ott van, csak be kell onnan telepíteni. Mind­járt repülőgépről kell végig szórni a Tisza bizo­nyos szakaszain. Az elmondottakról a jereváni vegyszert beszórunk az egyébként is tönkretett folyóba? Ráadásul nem tudjuk, hogy az esetleg megmaradó életben milyen kárt okoz a vasszul­fát maradványa. Ekkora katasztrófára senki sem készült. Most már a világ is tudja, hogy készülni kell. A cianidot ott, a tározóban kellett volna kö­zömbösíteni az említett mennyiségű vasszulfát­tal, amellyel minden baj megelőzhető lehetett volna, de itt a cél nem a közömbösítés, hanem az újrafelhasználás volt.- Miért fontosak az Ön által vizsgált állatcso­portok?- Nagyon tömören fogalmazva - azért, mert a legtöbb halfaj fő táplálékforrását jelentik. Az előbb említett kecsegefajnak például kizárólagos tápláléka. Eddig is veszélyeztetett halfaj volt, mi­vel a vízszennyeződéssel és az ívóhelyek számá­nak csökkenésével romlottak az életfeltételei. A viza, a kecsege nagytestű rokona - már csupán ritkán kerül hálóba Baján is, máshol pedig egyál­talán nem. Pedig én még emlékszem, hogy Pes­ten is volt egy „Vizafogó utca”. Száz évvel ezelőtt még Győrnél sem volt ritka a halászok zsákmá­nyában. Az általam vizsgált állatcsoportok fajainak többsége nagyon érzékenyen mutatja a környe­zete változásait, legyen az az általunk óhajtott jó, vagy a nem kívánt rossz irány. Mert értem az ál­latok viselkedése alapján a „nyelvüket”, éppen ezért vagyok képes hétről hétre a miniszteri biz­tos úrnak új értesüléseket adni. A folyó haleltartó-képessége függ attól, meny­nyi táplálékforrás képződik a víztestben és az üledékben. E két táplálékforrás-mennyiséget fo­lyamatosan kell most becsülni, mert csak így tudjuk megmondani, mennyi halat lesz képes a Tisza eltartani a gyógyulása után. Mert a gyógyulását reméljük, és minden tudá­sunkkal ebben segítjük a folyónkat. Ez most a legfontosabb dolgunk. KUTAS FERENC A I BÉKÉSI GABONA MEZOGAZDASAGI TERMELŐK, FIGYELEM! A Békési Gabona Rt. 2000. évi takarmánykukoricára szerződéseket köt az alábbi telephelyeken: ♦ Gyontaendró'd, tárház Lévai u. 2. ♦ Medgyesegyháza, tárház Gárdonyi u. 21. ♦ Mezőberény, raktár Vasút u. 38. ♦ Békés, tárház Tárház u. 22. ♦ Füzesgyarmat, tárház Vásártér 2. ♦ Tótkomlós, malomüzem Széchenyi u. 33. ♦ Elek, raktár Lökösházi út 1. ♦ Battonya, szárító Külterület 40. ♦ Békéscsaba, központ Deák F. u. 11. tel.: (66) 386-165. tel.: (68) 440-050. tel.: (66) 352-024. tel.: (66) 341-933. tel.: (66) 371-781. tel.: (68) 385-103. tel.: (66) 240-564. tel.: (68) 456-102. tel.: (66) 447-422. A termeléshez igény szerint vetőmagot biztosítunk! Várjuk szíves érdeklődésüket! BÉKÉSI GABONA RT. Long-Time-Liner: a megyében csak a Gráciában Nincs többé rúzsfolt. jö­het a csók, nem kell óvatoskodni a szalvétá­val sem! Mindez, már a múlt évszázadé. S mi a jövő? íme: aiaksatíro- zás vitathatatlanul mes­terfokon! Viszlát rúzs, istenhozzád időrabló és sokszor _____tökéletlen smink! Szépen lefeküd­ni és szépen felébredni. A Grácia Kozmetikában mától már ez. a jelen idő... A Gráciában eddig is végeztek tetoválást, a Pennanent Make-Up sokak számára közmegelégedést kiváltó gya­korlat és valóság. Ám - ahogy mondani szokták - a szép­ségért meg kellett szenvedni. Most azonban egy olyan tetoválógép gazdagítja a szalon "gépparkját", ami orszá­gosan is ritkaságszámba megy. Békés megyében pedig egyedülálló. Kisebb a fájdalom, nagyobb a hatékonyság. A szerkezettel a legapróbb részietekig pigmentálható a tö­kéletes, szín- és formavilágában abszolút egyénre szabott szemöldök. Az előzetesen megrajzolt és a vendéggel egyeztetett forma öt éven át biztosítja a sminkmentes gondtalanságot. Hasonló a helyzet a szemhéjak esetében is, a géppel töké­letes, kifejező erejű finoman elkészített vonalú pigmentálás készíthető. Óriási előnye a Long-Time- Linemek, hogy a festékpigmentek csak az epidermis má­sodik, ideg- és érmentes rétegébe kerülnek. A Grácia ide­ális ajkakat varázsol azoknak, akikkel a természet mosto­hábban bánt. A szájkonlúr tökéletes formát biztosít, s a- korábbi tetoválógépekkel ellentétben az új szerkezet arra is képes, hogy az ajaksatírozással rúzsozott hatást keltsen. Az sem mindegy, hogy a Long-Time-Liner a legszigo­rúbb bevizsgálásokon is átesett, így az összes engedélyt megkapta a hazai működéshez. Használata rendkívül ko­moly tanfolyamhoz kötött, s a szükséges engedéllyel a megyében kizárólag a Grácia Kozmetika rendelkezik. A szépséget hosszú távon fontosnak tartó hölgyek számára ideális megoldás. A kezelésekről és a Long-Time-Liner-ról bővebb tájékozta­tást itt kaphatnak: Grácia Arc- és Testkozmetika Szalon, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 18. 'Telefon: (66) 448-087. ■ Közületik listán utókat felveszünk. Jelentkezni a Grácia-szalonban. „TÉGY EGY EMBERT GARANTÁLT TULAJDONOSÁVÁ EGY KOPÁR SZIKLÁNAK, ÉS KERTTÉ FOGJA VARÁZSOLNI. ADD NEKI KILENC ÉVRE BÉRBE A LEGCSODÁLATOSABB KER­TET, ÉS HAMAROSAN SIVATAGOT CSINÁL BELŐLE. A TU­LAJDON VARÁZSLATOS EREJE ARANNYÁ VÁLTOZTATJA A HOMOKOT.” (Arthur Young)

Next

/
Oldalképek
Tartalom