Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

2000. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 48 FORINT IX ÉVFOLYAM 63. SZÁM 0) 5600 Békéscsaba, Orosházi út 60. Tel./fax: 441-521. (30) 9484-521. • Műkő kémény- és pillér-, lábazat-, homlokzatburkoló téglák, térburkoló elemek • kerítésrendszerek már ■■■■*■■■■■■■■■■ előleg befizetésével, 6-36 hónapos részletvásárlást lehetőséggel helyszíni ügyintézéssel. J A keresztény államiságot jelképező színpadon felemelő műsorral emlékeztek Békéscsabán o-fotó: lehoczky péter Megemlékezések március 15-éről Szabadok csak akkor lehetünk, ha mások szabadságáért is kiállunk Tegnap megyeszerte megemlékeztek az 1848—49-es szabad­ságharcról, a 152 esztendővel ezelőtti forradalmi március 15-éről. A békéscsabai ünnepség színhelye hagyományosan a városközpont, a Kossuth tér előtti térség volt. Békéscsaba A Korzó téren fúvósmuzsika, majd lovas huszárok felvonulása és majorettek produkciója vezette be az ünnepséget. Esőre hajló, szeles időben mintegy ezer város­lakó hallgatta meg Pap János pol­gármester beszédét, aki előbb méltatta a 152 évvel ezelőtti törté­nelmi nap hőseit, a sajtószabad­ság kivívását, majd így folytatta: „Szabadok csak akkor lehetünk, ha mások szabadságáért is kiál­lunk... Történelmünk során ezrek adták életüket a magyar szabad­ságért. Mindannyiukra emlékez­nünk kell ezen nemzeti ünne­pen.” A megemlékező műsor után a helyi társadalmi és civil szerveze­tek megkoszorúzták Kossuth La­jos szobrát. A polgármester az idén hat ki­tüntetést nyújtott át. A ,,Békés­csabáért” elismerésben részesült László István, a 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet nyug­díjas igazgatója és Mlinár Pál, a Balassi Táncegyüttes egykori tán­cosa, jelenlegi művészeti vezető­je, a hazai néptáncmozgalom ki­emelkedő egyénisége. ,.Békés­csaba Kultúrájáért” kitüntetést kapott Vári Jánosné, a Téglagyári Művelődési Ház korábbi igazga­Gyula Gyulán méltóságos ünneplésben volt részük tegnap azoknak, akik eljöttek a Petőfi-szoborhoz, ahol dr. Kósa László egyetemi tanár, Gyula díszpolgára emlékezett meg 1848. március 15-ről, az ünnep utóéletéről, a forradalom és sza­badságharc helyi vonatkozásából is említve. Gyulán történt, hogy 1849. augusztus 23-án az oroszok a vár előtt lefegyverezték a fogoly honvédtiszteket, majd átadták őket az osztrákoknak. Knézich Károly tábornok, később aradi vértanú kardját eltörve adta csak át. Nem sokkal később, 1850 tava­szán hirdetés jelent meg a Magyar Hírlapban, gyűjtsék össze a dalo­kat: „e gyűjtemény nevezetes mel­lékdarabja leend korunk históriá­tója, a polgármesteri hivatal külső munkatársa és az 1949-ben ala­kult Napsugár Bábegyüttes. ,,Békéscsaba Sportjáért” plakettel tüntették ki Brózik Jánost, a Vá­sárhelyi Pál Műszaki Szakközép- iskola nyugdíjas testnevelő taná­rát és Unyatyinszkiné Karakas Jú­liát, a Hungarotel Torna Club mesteredzőjét. jának”. A dalokat Apafi névre Gyulára kellett volna küldeni, de néhány nap múlva újabb közle­mény jelent meg az újságban. A katonai parancsnokság betiltotta a vállalkozást és elkobozta a gyűjte­ményt. Apafi gyűjteménye máig sem került elő és az álnév viselőjé­nek kilétével is adós a kutatás. Az 1848-49 kultuszát elsők között ápolni igyekvő gyulai polgárok példája legyen biztatás a jövő év­ezredre — mondta a szónok. — Kossuth Lajos azt üzente - éne­kelte a Gyulai Baptista Gyülekezet Kórusa és nagy visszhangra talált a téren állókban az is, ahogyan Viczián Ottó színművész elmond­ta a Himnuszt. A 2000. év március 15-éjének megünneplése emléke­zetesen szép volt a városban. _______,________________SZ. M. Korok, eszmék, kihívások A mi dolgunk, hogy jobban éljenek az emberek A március 15-i megyei ünnepség színhelye idén Gyomaendrőd volt. A kihelyezett megyei közgyűlésen Domokos László, a megyei köz­gyűlés elnöke ünnepi köszöntőjében a márci­usi forradalom örökségéből az eszmék, a célok iránti elkötelezettséget, az emberséget, a jövő nemzedék iránti felelősséget emelte ki. Gyomaendrőd Domokos László beszédében úgy fogalmazott, minden kornak megvannak a maga megpróbál­tatásai. A mai Magyarországon és szűkebb ha­zánkban, Békés megyében azért kell dolgozni, hogy jobban éljenek az emberek. Biztató, hogy a költségvetés megyénket azon vidékek közé sorolta, amelyeknek több százmillió forintos tá­mogatást biztosít ahhoz,'hogy a hosszú idő­szak alatt felgyülemlett hátrányát leküzdje. Nö­velni kell a megye eltartó- és megtartó­képességét. A további célok elérése azon mú­lik, győzzük-e kreatív, alkotó erővel. Dávid Im­re, Gyomaendrőd polgármestere házigazdaként köszöntötte a vendégeket. Mint mondta, a gon- dok-bajok ellenére Gyomaendrőd lakossága bí­zik a jövőben. A város adottságai kedvezőek, s ha emellett olyan lehetőségeket kap, mint leg­utóbb az ipari park cím elnyerése, az optimiz­mus nem ok nélkül való. A város az életfeltéte­lek javításán dolgozik. A feladatok sorában az első helyen a munkahelyteremtés áll. Az ünnepséghez kapcsolódóan a résztvevők megkoszorúzták a Hősök emlékművét, fát ül­tettek a Kner téren, továbbá a megyei közgyű­lés eseményét megörökítendő emléktáblát avat­tak a Katona József Művelődési Központ falán. A közgyűlés közfelkiáltással elfogadta, hogy a jövő évi március 15-i megyei ünnepség házi­gazdája Mezőkovácsháza lesz. csath róza A puszta fennmaradás nem elég Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu Heti TVR-műsoR 8 + 4 oldal melléklet Lapunk Vasvári Pál díjas A Magyar Sajtó Napján, a Pil­vax Kávéházban magas kitün­tetésben részesült a lapunkat kiadó Népújság Kft. kollektí­vája. Göncz Árpád köztársasá­gi elnök adta át a Vasvári Pál- díjat. (2. oldal) A rák ellen Mint többször megírtuk, la­punk megyei összefogással rákgyógyító készüléket szeret­ne beszerezni a megyei kór­háznak. Péntektől lapunkban csekket is találnak az adako­záshoz. (4. oldal) Romániában már vasárnap elkezdődtek az 1848-as pesti forradalom 152. év­fordulójára szervezett megemlékezések. Isarescu miniszterelnök magyar honfitársaihoz intézett üzenetében úgy fogalma­zott, hogy a világ magyar­jai számára március 15. a szabadság, a bátorság és a hálaadás jelképe. Mint ír­ja, közös történelmünk számos példával szolgál a jövő érdekében létrejött megegyezésre. Románia Ma részesei vagyunk annak a for­radalomnak, amelynek célja a normalitás, a kortárs európai szellem győzelme; az eljövendők- ben ennek a célnak kell összeköt­nie a két nemzetet. Hasonlókép­pen vélekedett dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő is, aki azonban a bukaresti parlament­ben elhangzott felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a román történészek nagy része 1848-49- et még mindig a magyaréllenes- ség fölszítására használja, holott a szabadságharc eseményei a két nép kölcsönös tiszteletét is ered­ményezhetnék. Temesvárod a háromezer sze­mélyt befogadó Millenniumi templomban vasárnap a déli szentmisén emlékeztek meg a gyárvárosi hívek az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 152. évfordulójáról. Szabó Dé­nes esperesplébános a Nemzeti dal refrénjére építette fel szent­beszédét. Rabok legyünk vagy szabadok? - ismételte meg a költői kérdést, majd úgy vála­szolt, hogy mi, magyarok ezer éve szabadok vagyunk. Szabad­ságunkat első királyunktól nyer­tük, akinek szent tette, a keresz­ténység felvétele olyan hitet adott, mely örök időkre megsza­badított bennünket a gonosz rabságától. S hogy ez így van, ta­núsítja a Kárpát-medencében töltött ezer esztendő, ahol meg tudtunk maradni kereszténynek és magyarnak, miközben hatal­masnak hitt népek megsemmi­sültek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének el­nöke úgy foglalta össze az ün­nep üzenetét, hogy a romániai magyarság nem elégedhet meg a puszta fennmaradással, hozzá kell látnia nemzeti értékeinek a gyarapításához. Az aradi magyarság kedden a minorita rendház udvarán, szer­dán pedig a vesztőhelyen adózott a forradalom és a szabadságharc emlékének. Az ideiglenesen föl­állított szoborcsoportnál Tokay György RMDSZ-képviselő mon­dott ünnepi beszédet:- Azt hiszem, van okunk arra, hogy óvatosak legyünk, és ha már egyszer kimenekítettük ereklyéinket a' várfogságból, vi­gyázzunk rájuk addig, amíg mél­tó helyre fognak kerülni. (Folytatás a 2. oldalon) Eltűnt az édesanya kisfiával Eltűnés miatt államigazgatási eljárás keretében folytat vizs­gálatot a rendőrség M. E. 27 éves édesanya és V. K. 3 és fél éves kisfia, mindketten köröstarcsai lakosok ügyében. Köröstarcsa Az elmúlt évtizedben több tragé­dia történt már itt, az önkormány­zat megmagasíttatta a korlátot, s kivilágíttatta a híd környékét. A faluban sokan sokfélét monda­nak. A feltűnően csinos, 164 cen­timéter magas, vállig érő, barna hajú, kedves arcú fiatalasszonyt sokan ismerték a faluban, s tudot­tak családi problémái is. Március 13-án, hétfőn kisfiával nővéréhez ment, majd onnan háromnegyed öt körül hazaindultak. Öt órakor a község központjában lévő ABC előtt még látták őket. Az egyik halőr öt óra után öt perccel ment keresztül a bolttól mintegy 300 méterre lévő folyó hídján, s annak közepén leállítva egy kerékpárt lá­tott, s alig fél óra múlva, visszafelé jövetben is ott állt még a bicikli. Értesítette a körzeti megbízottat. A környéken nem találtak sem­mit, a biciklit bevitték az irodába. Este fél tizenegykor a helyi rend­őrtől érdeklődtek M. E. hozzátar­tozói, hogy nem történt-e baleset, mert még nem értek haza. Elme­nőben felismerték a fiatalasszony kerékpárját. A helyszíni szemle közlekedési balesetre, bűncselekményre utaló jeleket, a híd korlátján nyomokat nem talált, ezért országos körö­zést adtak ki az eltűntek felku­tatására. Az áradó folyóban, a híd környékén a tűzoltóság megkí­sérelte a kutatást, de az erős sodrás és a négyfokos, zavaros víz lehetetlenné tette a munkát. A rendőrség egyelőre rejtélyek között kutakodik. - sz ­A zászló az összefogás jelképe Mezőberényben tegnap reg­gel a szemerkélő eső ellenére sokan mentek el a városhá­zához, ahol ünnepélyes kere­tek között leplezték le a mil­lenniumi emléktáblát, s ez­zel egy időben indult a ha­gyományos Petőfi-emléktúra. Mezőberény A városi millenniumi év nyitó ren­dezvényének, az 1848—49-es for­radalom és szabadságharc évfor­dulóján rendezett megemlékezés­nek a művelődési központ adott otthont. Az 1. számú általános is­kola diákjai adtak műsort, majd Ács Tamás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtitkára emlékezett a márciusi ifjakra, a 152 esztendővel ezelőtti eseményekre, kitért a település­nek a szabadságharcban való rész­vételére, kiemelve Petőfinek a vá­roshoz való kötődését. Az államtit­kár Cservenák Pál Miklós polgár- mesternek, dr. Hantos Katalin jegyzőnek és Kiszely Jánosáénak, a népművészet mesterének átadta a millenniumi zászlót, amit ez­után a történelmi egyházakat kép­viselő lelkészek megáldottak. Ezt követően Kecskeméti János térségi tanácsnok, Elek polgármestere át­nyújtotta a mezőberényi kollégájá­nak a kék-fehér színű, a rhegye cí­merével díszített megyezászlót. A térségi tanácsnok és Cservenák Pál Miklós hangsúlyozta: a zászló a megye településeinek összefogá­sát szimbolizálja. Az ünnepség vé­gén a jelenlévők megkoszorúzták a művelődési központ parkjában lévő Petőfi-szobrot. A megemlékezés a Kettős-Körös partján emelt emlékműnél folyta­tódott, itt Szabó Sándor, a Baráti Egylet Mezőberényért Egyesület alelnöke emlékezett az 1848—49- es eseményekre. - szekeres ­Ács Tamás államtitkár (balról) adta át a millenniumi zászlót Cservenák Pál Miklós mezőbe- rényi polgármesternek d-fotó; lehoczky péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom