Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-14 / 37. szám

KÖRKÉP 2000. FEBRUÁR 14., HÉTFŐ - 3. OLDAL MEGYE CIGÁNYBÁL. (c) Több, mint 170-en vettek részt az egész me­gye területéről a péntek estétől szombat hajnalig tartó cigány­bálon Békésen, a Nagyház pin­ceborozó és -étteremben. A ze­nei hangulatfelelős Varga Tiha­mér, valamint az Elfelejtett tü­zek együttes volt. A szervező, a békési cigány kisebbségi önkor­mányzat a nagy sikerre való te­kintettel hagyományt kíván te­remteni a rendezvényből. VÉRADÁS, (i) A dévaványai művelődési házban február 16- án délelőtt 8 és 12 óra között véradást tart a Magyar Vöröske­reszt helyi szervezete. A NŐK VENDÉGE, (i) A Békés Megyei Nők Egyesülete ecsegfalvi szervezetének lesz a vendége február 15-én Vígh Ilo­na, a térség országgyűlési képvi­selője. A nyilvános fórum 14 órakor kezdődik a helyi művelő­dési házban. NYUGDÍJASOKNAK, (u) A Békéscsabai Városi Nyugdíjas­egyesület február 16-án 15 órától a Dózsa György út 35. szám alatti székházában fórumot ren­dez. Szilvásy Ferenc alpolgár­mester a város költségvetését és fejlődését érintő tájékoztatót tart, majd válaszol a nyugdíja­sok kérdéseire. RABLÁSOK, (c) Az egyaránt 19 éves, megyeszékhelyi G. L.-t és D. G.-t vette őrizetbe a Békés­csabai Rendőrkapitányság szombaton. A fiatalemberek egy hajléktalant bántalmaztak és el­vették értékeit. Békésen szintén tizenévesek vertek meg egy he­lyi lakost szombaton, és ugyan­csak megfosztották értékeitől. ÖNAKASZTÁSOK, (c) Körös- tárcsán egy 76, Gyomaendrődön pedig egy 80 éves asszony akasztotta fel magát a hétvégén lakásában. Mindketten életüket vesztették, az idegenkezűség az eddigi adatok szerint kizárt. ELÜTÖTTE, (c) Csorvás belte­rületén személygépkocsi kerék­párost ütött el szombaton. A baleset következtében a biciklis nyolc napon túl gyógyuló sérü­lést szenvedett. ŐRIZETBEVÉTEL. (c) A Szarvasi Rendőrkapitányság lo­pás bűntett alapos gyanúja miatt vette őrizetbe szombaton a békésszentandrási, 40 éves K. S.-t. A férfit hétvégi házak sérel­mére elkövetett betörésekkel gyanúsítják. „ÚGY ÉLJ, HOGY NE KELL­JEN SZÉGYENKEZNED, HA EGY PLETYKÁSNAK ADOD EL A PAPAGÁJOD!” (Will Rogers) Megyénket sújtja legjobban a belvíz Az FVM támogatási rendszerére 4 milliárd forint Az országban hat megyét veszélyeztet rendkívüli mó­don a belvíz. Ezek közül vi­tathatatlanul a legveszé­lyeztetettebb Békés megye. Meglévő vasútvonalat pedig nem lehet felszámolni, meg­szüntetni! Ettől a térségtől nem elvenni, hanem adni kell neki, mégpedig sokat — közölte Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter szomba­ton délután a vésztői mező- gazdasági fórumon. Vésztő Torgyán József szombaton a déli órákban érkezett Vésztőre. Nem sokkal a protokolláris fogadást és az ebédet követően a miniszter és kísérete Okányba autózott, ahol a temető melletti, jelentős belvízzel borított területet tekintették meg.- Több évtizedes mulasztás következményei csapódnak le a mostani belvízzel. Ám nem visz- szafelé mutogatni, hanem csele­kedni kell! Szilveszter előtt vál­ságtanácskozást tartottunk a té­mában, most pedig kiadtam az utasítást a belvíz komplex felmé­réseire - mondta a miniszter im­már- a vésztői Sinka István Műve­lődési Központban tartott fóru­mon. Megjegyezte: habár a belvíz közvetlenül nem a tárcájához tar­tozik, támogatási rendszert dol­goztatott ki, és a célra 4 milliárd A mezőgazdaság fejlesztése csak a vidékkel együtt történhet meg - hangoztatta a minisz­ter Vésztőn D^OTÓi SUCH tamás forintot különíttetett el. Mielőbb mindenütt el kell készíttetni a belvízvédekezési tervdokumen­tációkat. Az országos védekezési rendszer megvalósítására össze­sen 32 milliárd forint kellene, ami hat-hét év alatt történhet meg. Ebben az esztendőben maximum két megyében teremtődhet meg a hosszú távú biztonság. Torgyán József megköszönte azt az áldozatos munkát, amit a lakosság a belvíz elleni védeke­zésre fordított. Elmondta: megle­petéssel tapasztalta, hogy most, szombat délután is embereket ta­lált a földeken, akik ásóval, kapá­val, traktorral azon fáradoztak, hogy földjeikről a víz lefolyjon. Ám a belvíz elleni igazi eredmé­nyességhez az ország vezetőinek segítsége kell!- A hátrányos vidéket támo­gatni kell, mert az ország nem lesz versenyképes, ha gazdasági­lag több részre szakad — hangoz­tatta a tárcavezető, aki a terme­lőknek azt ajánlotta, minőségi búzát vessenek, mert annak van ára, és termékpályás szövetkeze­tek formájában értékesítsék elő­állított javaikat. Ahányféle termé­ket akarnak eladni, annyi ter­mékpályás szövetkezetei létesít­senek. MACYARI BARNA Hitvallásuk a keresztény értékrend E hónapban ünnepli meg­alakulásának harmadik év­fordulóját a Keresztény Ér­telmiségiek Szövetségének (KÉSZ) gyulai csoportja. A '89-ben létrehozott orszá­gos ökumenikus szervezet­nek ötven településen mű­ködik helyi közössége. A gyulai KÉSZ elnökével, dr. Herjeczki Jánossal eddigi tevékenységükről és a szervezet jövőjéről beszélgettünk. Gyula — Az országos szervezet azzal a céllal alakult meg, hogy a keresztény értelmiség számára egy olyan fórumot teremtsen, ahol magas színvona­lon élhetik meg hitüket. Az alapító dr. Csanád Bé­la teológus saját vagyonából vásárolta meg a szö­vetség székhelyéül szolgáló épületet, az Adalbertinumot. A professzor halála után egy rö­vid időre megtorpant a szervezet működése, ám az új elnök, dr. Osztie Zoltán budapesti plébános kinevezése után új lendületet kapott - foglalta össze a kezdeteket dr. Herjeczki János.- Milyen céllal jött létre a helyi szövetség?- Az országos mozgalomhoz kívántunk csatla­kozni. Úgy gondoltuk, hogy a helyi értelmiséget be kell vonnunk a keresztény közélet aktív formá­lásába. Szellemi műhelyt kívántunk létrehozni, egy alkotókört, melyben előadások hangzanak el a társadalom egészét érintő témakörökből. Sajnos ez a szándék csak részben valósult meg, tagsá­gunk ugyanis szívesebben hall­gatja az országos hírű előadók gondolatait. Közülünk csak ke­vesen vállalkoznak hasonló sze­repre. Természetesen ez nem te­kinthető kudarcnak, hiszen e nemzetközi tekintélyű szakem­berek az európai szellemiséget hozzák el Gyulára.- Kiket várnak ezekre az alkalmakra?- Előadásaink, amelyek ingyenesek, nemcsak a tagságnak szólnak. A KÉSZ nyitott azok felé, akik keresztény hitüket értelmiségi szinten képe­sek megvallani. Az értelmiségi jelző tehát ebben á vonatkozásban használható és nem a diplomák számát mérjük vele. Rónai László irodalomtörté­nész vagy Vermes Géza judaisztika professzor gondolatai - úgy hisszük - széles kört érdeklő­désre tarthatnak számot.- Hogyan tervezik jövőjüket?- A KÉSZ az ökumenizmus jegyében műkö­dik, ezért szándékunkban áll felvenni a kapcsola­tot a román ortodox egyházzal és annak magyar- országi vezetőjével, Sofronie püspök úrral. Idén szeretnénk önálló hírlevelet indítani, hasonlót az országos szervezet havonként megjelenő Jel cí­mű kiadványához. Májusban háromnapos Apor- ünnepséget szervezünk, amely egyben a III. Or­szágos KÉSZ Zarándoklat időpontja is. Ezzel egy időben egyházzenei kórustalálkozó is zajlik a vá­rosban. Eseményben tehát nem szűkölködünk, legnagyobb eredménynek azonban mégis azt tar­tom, hogy létezünk, és tevékenységünkkel részt veszünk a társadalomnak az európai értékrend­hez való felzárkóztatásában. b. m. VÉLEMÉNYEK B. PÁRKÁNYI ADRIENN Aranykalitkában kuporogva Talán sokan nem is tudják, hogy a február 14-ei Valentin-nap nem­csak a szerelmeseké, hanem egyben az epilepszia világnapja is. Szent Bálint a védőszentje azoknak a betegeknek, akiket sajnos a köztudatban a mai napig „ördögi” szél leng körül, s rohamaik elől fejvesztve menekül az egészséges ember. „Aranykalitkába vagyunk zárva” - nézett valahová nagyon messze a hétvégi reggeli tévéműsorban egy fiatal lány. Divatos fri­zurája helyett védősisakot viselt a fején, szeme fölött ragtapasz je­lezte a közelmúlt egyik súlyos ro­hamát. Műtétre vár, reménykedik, hiszen a halántéklebenyüknél sé­rült betegek 10 százaléka operál­ható, s a felnőttek nagy része a be­avatkozással tünetmentesíthető. Julius Caesar római császár, Nagy Péter cár, sőt Nobel Alfréd is egész életében e betegségével harcolt. A német Focus magazin állítása sze­rint a kutatások kimutatták, hogy szinte mindenkit ér életében egyszer hasonló roham, melyet többek között láz vagy túlzott al­koholfogyasztás válthat ki. Mégsem fogadjuk igazán magunk közé az epilepsziásokat, s megváltozott képességük miatt nagyon keve­sen kapnak munkát. Már a középkorban is démonokkal hozták kapcsolatba az epilepsziát, bár a betegség kimenetele megválto­zott, s a másfajta életlehetőség a páciensek számára adott, a mai napig babonás félelemmel ugrik odébb az utcán a legtöbb járóke­lő, ha a földön rángatózó, öntudatlan epilepsziást lát. A tétova bá- mész-szörnyülködésen túl ilyenkor hasznos lenne összeszedni bá­torságunkat, s eltávolítani a rohamban szenvedő mellől azokat az akadályokat, amelyekkel kárt tehet magában. Nem szabad lefogni, s egyedül hagyni a beteget. Legalább rosszullétében legyen mellet­te valaki, aki akkor is vigyázza perceit, amikor a számára is felfog­hatatlan dimenzióba látogató lelke magára hagyja görcsökben rán- gatózó, ziláló testét... _________________________________■ Babonás félelemmel ugrik odébb a járókelő. NYEMCSOK LÁSZLÓ Teljen a bukási napló! Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke most rutinosabb volt, mint évek­kel ezelőtt. Akkor saját Ladájával érkezett Békéscsabára, és az ifiház elől megfújták járgányát, ami azóta sem lett meg. Múlt csü­törtökön már a párt szolgálati autójával jött a városba. A kelle­metlen emlék azonban mély nyomot hagyhatott az elnökben, mert ösztönösen is visszanézett a parkolóba, amikor gyalogosan indult programja következő helyszínére. Egy másik Lada-eset is történt a megyeszékhely belvárosában, de ez már a napokban. Tanárember állított be a szerkesztőségbe, könnyeivel küszködve. „Kirámolták a kocsimat, és elvittek isko­lai dokumentumokat is” - pana­szolta el búját-baját. Fájt neki az is, hogy némi készpénzének, ira­tainak, féltve őrzött családi erek­lyéinek is lába kélt, az iskolai el­lenőrzők, naplók, számlák eltű­nése viszont jobban bántotta. Pe­dig csak tíz percre hagyta őrizet­lenül Ladáját kora este a belvárosi Minden lopott holminak van piaca. parkolóban, és kétszer is megnézte, jól lezárta-e az autót. Az el­követőnek azonban ennyi idő is elegendő volt, hogy álkulccsal vagy más célszerszámmal könnyedén elfordítsa a kopott zárszer­kezetet. A tanár úr utólag már szánta-bánta, hogy nem cipelte magával pakkjait, de meg sem fordult a fejében, hogy beüthet a ménkű. Saját kárán megtanulta, hogy semmit nem hagyhat az autóban, mert a kocsifeltörők nem csak a látható értéket, de például egy ér­téket feltételező nejlonszatyrot is elvisznek. A rendőrség pedig hiába kapcsol le heti rendszerességgel „specialistákat”, azok ha­mar visszatérnek a pályára - akadnak, akik szinte már azonnal, amint kiléptek a rendőrségről -, illetve újabbak választják ezt a megélhetési formát. És a naplókon, ellenőrzőkön kívül mindent megvesznek tőlük, áron alul. A naplónál maradva, a lakosságnak csak egy kívánsága lehet: teljen a rendőrségi napló is egyre több kocsifeltörő bukásával. Zsarolót „hatástalanított” a rendőrség Rászálltak a vállalkozóra, 150 ezer forintot követeltek Látványos rendőrségi kommandós akciónak lehettek szem­tanúi szombaton 11.35-kor a megyeszékhelyi Jókai utcán közlekedők. Zsarolót fogott a rendőrség. Békéscsaba A PSX videojátékgép-kölcsönző- be február 3-ára virradóan isme­retlenek törtek be, akik 831 ezer forint értékben tulajdonítottak el különböző játékszoftver-CD-ket. A tulajdonos, I. Gábor természe­tesen feljelentést tett. Szombaton a tömegesen meg­jelent rendőrök hatására össze­csődült bámészkodók jobban in­formált tagjai tudni vélték, hogy részint a feljelentés visszavoná­sáért zsarolta egy megyeszékhe­lyi fiatalokból álló társaság az üzlet tulajdonosát, I. Gábor bé­késcsabai fiatalembert. Egyébként az is elhangzott, hogy február 5-én este 18.30 kö­rül Békéscsaba belvárosában, a Hunyadi téren a játékgép­kölcsönző tulajdonosát és barát­ját a zsaroló társaság megtámad­ta, megverte s megfenyegette. A támadók állítólag azzal váltak el a két fiatalembertől, hogy ha épen szeretnék látni az üzletet, 200 ezer forintot teremtsenek elő jövő szombatra. A zsarolók egyi­ke akkor azt is állította, tudja, hogy kinél van a betörésből szár­mazó szajré, s segíthet azt visz- szaszerezni.- A felderítő szervekkel ösz- szehangolt akció keretében a megyei főkapitányság Körös beavatkozó alosztálya február 12-én a pénzt (150 ezer forin­tot) átvevő békéscsabai illető­ségű személyt elfogta. A hu­szonéves békéscsabai fiatalem­bert zsarolás bűntettének ala­pos gyanúja miatt őrizetbe vet­te a rendőrség - erősítette meg lapunk információit Karakas Ferenc rendőr alezredes, a Bé­kés Megyei Rendőr-főkapitány­ság közrendvédelmi osztályá­nak vezetője.-BOTH­Egymástól (is) eltérő felhasználás Mire fordították a megyénkben kórházak a kiutalt összegeket? (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági igazgató hozzátette: a kísérőok­mányban szó nincs arról, mire kell felhasználni a pénzt. Végh László, Békéscsaba országgyűlési képviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte: hiá­ba tesz a kormány lépéseket, ha a végrehajtásnál nem az ezzel szinkronban lévő lépések érvénye­sülnek. Kitért arra is: ez nem egyedi eset, ugyan­is például a békéscsabai önkormányzat is hason­lóan jár el például egyes kollégiumoknál és kö­zépiskoláknál. Vagyis a normatívák megemelése a visszajuttatott személyi jövedelemadóval együtt elégséges lenne a működtetésükre, de az önkor­mányzat nem adja meg a teljes összeget, inkább más hézagokat tömköd be.- A Kenézy Gyula Kórház nem Békés megyében van. Ezt mi tudjuk, csak azok nem, akik a támoga­tások összegéről tették közzé a hirdetést. A tárgyi tévedés mellett a mi esetünkben az összeggel is baj volt, szerencsére ezúttal pozitív irányban történt a leutalás - válaszolt lapunk kérdésére dr. Gervain Mihály, az orosházi kórház igazgató-főorvosa. December közepén 6 millió 385 ezret, az év utol­só napjaiban pedig 8 millió 988 ezer forintot kaptak az orosháziak (a 13 millió 822 ezer forinttal szem­ben). Mivel ez az összeg egyszeri juttatás, aminek a terhére tartós kötelezettséget vállalni nem lehet (béremelés), az intézmény igazgatósága úgy dön­tött, hogy a dolgozók 13. havi bérének fedezeteként használja fel. Szarvason az egyesített gyógyító-megelőző inté­zet fekvőbeteg része, az ápolási intézet 222 ezer 200 forintot kapott tavaly év végén. Az összeg két­szeri kiutalással érkezett. A járulékokat is figyelem­be véve ebből a pénzből igen szerény juttatást kap­hattak volna a dolgozók. Az összeg nagyságrendje miatt az intézet az összeget nem személyi ösztön­zésre használta fel, hanem a dologi kiadások fede­zésére. B. M.-CS. I.-CS. R —NY. L.-SZ. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom