Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-24-26 / 300. szám
1999. december 24—26, péntek—vasárnap Karácsony 25 Királyok és királynők politikai hatalommal és a nélkül Koronás fők világa Európában Az ötödik kontinens, Ausztrália népe az ősszel ismét kinyilvánította, hogy ragaszkodik évszázados államformájához, a királysághoz, valamint II. Erzsébethez. Szikinger István alkotmányjogász szerint a stabil demokráciák jelentős részében monarchia van, és az emberek azért nem óhajtanak ezen változtatni, mert félnek az új társadalmi berendezkedéstől. A mai királyok törvényhozói szerepe a múlté, manapság inkább csak reprezentálják országukat. Mégis mindenhol ragaszkodnak hozzájuk alattvalóik, sehol sem jut eszébe a politikai pártoknak, hogy államftirma- változtatást erőltessenek hazájukra. Jó példa erre Auszt- rália, ahol ismét megerősítették uralkodói pozíciójában II. Erzsébetet. — A monarchia leginkább megszokás kérdése, az emberek többsége fél a változásoktól — jelentette ki Szikinger István. — Ausztrália lakói sem II. Erzsébet személyére mondtak igent, hanem a királyságra. Nem valószínű, hogy a brit uralkodócsa- I Iád lassan mindennapos magánéleti botrányai hatották volna meg őket. Az alkotmányjogász szerint a legtöbb monarchia stabil demokrácia is egyben, ahol az uralkodó és családja csak proto- kollszerepet tölt be. Csil- lognak-villognak, bájos és szimpatikus emberek, akikkel szemben még a republikánusok sem lépnek fel sehol erőteljesen. — A királyi családok többségének nincs jelentős magánvagyona, így a megélhetésüket a költségvetés biztosítja különböző méretű apanázs megszavazásával — állította Szikinger. — Bár vannak olyan országok is, ahol engedik, hogy uralkodójuk és családtagjaik külön gazdálkodást vagy szociális tevékenységet folytassanak. A svédek királya, XIV. Károly Gusztáv életvitele például igencsak hasonlatos alattvalóiéhoz. Tartja magát az alkotmányhoz, amely szerint a király nem több egy államfőnél. Évente ünnepélyesen megnyitja a parlament ülését, ő a hadsereg főparancsnoka, de az irányításba már nem szólhat bele. Károly Gusztáv 1973-ban, huszonhét évesen lépett trónra. Csaknem tíz évig a királyi palotában lakott, ma már azonban a Stockholm kertvárosában álló Drottingholm-palotából érkezik egykori lakóhelyére, nem ritkán két keréken. A kerékpárt egyébként a felesége és a gyermekei sem vetik meg. Felesége, a német Silvia Renate Sommerlath az 1972-es müncheni olimpián hostessként ismerkedett meg a trónörökössel. Szerencséjére a skandináv királyi családoknál a házassághoz nem szükséges a nemesi cím. így lett egy német üzletember lányából királyné. Svédországban néhány évtizede újra lehetséges a női utódlás, így a trón a királyi pár legidősebb lányára, Viktória hercegnőre vár. Róla egyébként akkor írtak a bulvárlapok, amikor csúnyán elhízott és csak komoly orvosi segítséggel tudta leadni fölös kilóit. Spanyolországban Franco tábornok 1975-ös halálát követően sokan féltették az új uralkodót, I. János Károlyt. Szabadon bocsátotta a politikai foglyokat, kiírta a demokratikus választásokat, s Tejero alezredestől is megvédte a spanyol demokráciát. Bár az alkotmány értelmében a király nem kormányoz, pártállástól függetlenül minden kormányfővel kiváló kapcsolatot épített ki. A királynál — akit még Dianával is hírbe hoztak a hercegnő mallorcai üdülései miatt — nem kevésbé népszerű családja sem. Fülöp trónörökös nyilvános iskolában végezte tanulmányait, s csak annyiszor kért „felmentést” a tanáraitól, ahányszor a hivatalos feladatainak kellett eleget tennie. Elena és Krisztina hercegnő már férjhez ment, ám egyikük sem kékvérű társat választott. Krisztina férje az ország egyik legjobb kézilabdása. Ä családtagok igencsak kötődnek a sporthoz. Károly az 1972-es müncheni, Krisztina az 1988-as szöuli, Fülöp pedig az 1992-es barcelonai olimpián vett részt mint aktív sportoló, ráadásul mindhárman országuk zászlaját vihették a játékok megnyitóján. Országa válogatja, hogy hol milyen jogokat biztosítanak az uralkodóknak a politikai életben. Van, aki — mint láttuk Spanyolország esetében — aktív szerepet kap, ám a legtöbb helyen nem politizálhat. Abba pedig, hogy kivel házasodjanak, szinte sehol nem szólnak bele. Ezt a család dönti el. — Nagy-Britanniában ha rangon alul házasodik a király Vagy a trónörökös, a szokásjog szerint le kell mondania a trónról, ahogy tette ezt VIII. Edward Mrs. Simpsonért — folytatta az alkotmányjogász. — Ezért okoz fejtörést a Buckingham-palota lakóinak és az alattvalóknak Károly Camillával folytatott kapcsolata. Mára egyébként megszűntek a középkorra jellemző trónviszályok. Az emancipációnak köszönhetően egyre több királyi családban valóban az elsőszülött a trónörökös, legyen az fiú vagy leány. Ezért egyre több monarchia élén immáron királynők állnak. Több mint hétszáz éve uralkodik a Grimaldi-dinasztia az Európa ékszerdobozának tartott miniállamban, Monacóban. A törpeállamban öt évre megválasztott 18 tagú Nemzeti Tanács nem terjeszthet elő törvényeket és nem vétózhatja meg az uralkodó döntéseit. Az afféle magánklubként működő hercegségben a mindenkori uralkodó személyesen maga dönti el, hogy kit tart érdemesnek az állampolgárságra. Szempontjai között szerepel, hogy legalább tíz éve megszakítás nélkül Monacóban éljen a kérelmező, legyen híres és gazdag, hogy semmiféle terhet ne jelentsen az államnak. III. Rainier trónjának örököse, legidősebb gyermeke, Albert herceg a házasság tekintetében másként gondolkodik apjánál. Nősülni nem akaródzik az immáron 40 éves trónörökösnek, pedig apja felajánlotta, ha megtalálja végre élete párját, hajlandó azonnal átengedni neki a trónt. Kelet-Eu- rópában sokan gondolják úgy, hogy az átalakulás nehéz éveiben enyhülést hozna az alkotmányos monarchia. így aztán nem csoda, hogy a koronavárományosok egyre sűrűbben látogatnak haza és próbálják meg elhitetni, hogy képesek lennének javítani országuk helyzetén. A román Mihály királytól annyira tartott az Iliescu-féle vezetés, hogy többször is megakadályozta beutazását az országba. Bár az utolsó orosz cárt és családját a bolsevikok kivégezték, még 70 Romanov-leszármazott él szerte a világban. A család Georgij herceget tartja a trón örökösének. Európa trónörökösei (balról jobbra): Fülöp (Spanyolország), Viktória (Svédország), Károly (Nagy-Britannia), Vilmos-Sándor (Hollandia), Henrik (Luxemburg), Frederik (Dánia), Haakon (Norvégia), Alajos (Liechtenstein), Albert (Monaco) és Fülöp A VÁNDORLÓ DINASZTIA: HABSBURGOK 1919-ben kimondták a Habsburg uralkodóház teljes trónfosztását és vagyonának elkobzását. Ráadásul a királyi család tagjai sokáig nem tehették be lábukat az osztrák állam területére. A fiatalon özvegyen maradt Zita királyné anyagi gondjai ellenére minden gyermekét uralkodóhoz méltóan neveltette, amihez jelentős segítséget kapott a spanyol és a belga királytól. 1932- ben Habsburg Ottó — a család által elismert trónörökös — visszautasította Hitler restaurációs ajánlatát, míg az ausztriai alkotmányos kísérletnek már maga a német megszállás vetett véget. A háború után még egyszer megpróbálkoztak hazájukban, ám amikor szovjet nyomásra újra törvényerőre emelték a Habsburg-törvényt, ismét távoztak Ausztriából. Alkalmazkodtak az új idők új szeleihez, a család valamennyi tagja igyekszik magát hasznossá tenni az életben. Ottó a Páneurópai Unió elnökeként és az Európai Parlament tagjaként aktívan politizál, legidősebb fia, Károly némi kitérő után követte apja példáját, és az osztrák Néppárt képviseletében ő is tagja lett az Európai Parlamentnek. 1998 júniusában megszületett a fia, Ottó főherceg unokája, Ferdinánd, aki az öröklési sorrendben a harmadik. Károly becsének, Györgynek — esküvőjét Eilika hercegnővel a Mátyás-templomban tartották — Németországban saját filmgyártó cége van, és tavaly óta a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként próbálja elősegíteni hazánk Nyugathoz való mielőbbi csatlakozását. A család valamennyi tagja igyekszik magát hasznossá tenni az életben (képünkön: Habsburg Ottó, felesége és György fia) Az oldalt írták: Major Zsuzsanna és Szerepi Hella
