Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-16 / 293. szám
© 1999. december 16., csütörtök VILÁG-! HAZAI TÜKÖR Utód és előd: Robertson Solanával FOTÓ: FEB/REUTERS A NATO és a közös európai haderő viszonya Az észak-atlanti szervezet további nyomást gyakorol Milosevicsre Magyarország számára az európai védelmi politikával kapcsolatban talán az a legfontosabb, hogy abból semmiféle tartós nézeteltérés ne származzék: maradjon meg a NATO egysége és kohéziója, de a megoldás tegye lehetővé az Európai Unió számára, hogy a közös kül- és biztonságpolitika folytatásaként létrehozza védelmi politikáját - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter szerdán Brüsszelben. A magyar diplomácia vezetője a NATO-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli ülésén vesz részt. A találkozó első része a balkáni helyzet mellett főként az önálló európai védelmi politika kérdéseivel foglalkozott. Martonyi János elmondta, hogy Magyarország kielégítőnek, észszerű és elfogadható kompromisszumnak tartja az Európai Unió múlt heti helsinki csúcsértekezletének döntéseit az európai védelmi politikáról, noha megjegyezte: ez a döntés kissé sértette azoknak a NATO-tagor- szágoknak az érzékenységét, amelyek nem tagjai az EU-nak. A szerdai találkozón egyértelművé vált, hogy a védelmi politikában szorosabb együttműködésre volna szükség az EU és a NATO között. Ennek mechanizmusait, jogi formáját még meg kell teremteni - fejtette ki Martonyi János. Ez azonban olyan rendszer, amelyet most kell majd létrehozni, először átmeneti, majd végleges formába önteni. Magyarországnak fontos az is, hogy tovább élvezhesse azokat a jogokat, amelyeket a Nyugat-európai Unió (NYEU) társult tagjaként élvez - tette hozzá a külügyminiszter. Az Észak-atlanti Tanács munkaülésén - egy magas rangú NATO-tisztségviselő tájékoztatása szerint - igen élénk, termékeny vita alakult ki az európai védelmi és biztonsági szerep alakulásáról, ami a helyzet messzemenően egybehangzó értékelésére utalt. Amerikai részről Strobe Talbott külügyminiszter-helyettes értékelése szerint az Európai Unió helsinki csúcsértekezletének határozata nem is egy, hanem több lépést is tett a helyes irányba. A miniszterek igen elégedetten vették tudomásul a döntést, miszerint már 2003-ra fel akarják állítani a válságkezelő feladatokkal felruházott, számottevő katonaerőt képviselő, bevethető, európai haderőt. Ezek után a NATO reméli, hogy mielőbb létrejönnek a két szervezet közötti gyakorlati és intézményes együttműködés formái. Az Uniónak kell gondoskodnia annak a hat NATO-országnak - köztük Magyarországnak - a „lehető legteljesebb bekapcsolásáról a folyamatba”, amelyek egyébként még nem tagjai az egyesült Európának. Szerbiát illetően a miniszterek hangsúlyozták: ebben a szakaszban igen fontos, hogy a NATO megőrizze egységét a Milosevics elnök rendszerére gyakorolt nyomásban. „Egyre nehezebb eltitkolni Jelcin állapotát” - véli Javier Solana Moszkva nem hallgat az intelmekre Borisz Jelcin orosz államfő „nincs képességei teljes birtokában” - nyilatkozta Javier Solana, az Európai Unió külügyi főmegbízottja, a NATO volt főtitkárna. „Ezt már nem lehet eltitkolni, hiszen az egész világ képernyőin látható volt” - nyilatkozta Solana. A spanyol politikus a csecsenföldi háborúról kijelentette: folytatni kell Oroszországra a már meglévő politikai nyomást, sőt túllépve azon, gazdasági eszközökkel meg kell értetni az orosz vezetőkkel, hogy nem folytathatják ezt az utat. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő kizárta, hogy Moszkva változtasson csecsenföldi politikáján. Az orosz katonai akció a helyzet alakulásának megfelelően folytatódni fog a terroristák megsemmisítéséig, a béke, biztonság és nyugalom helyreállításáig az Észak-Kau- kázusban - hangsúlyozta az orosz miniszterelnök szerdán Paavo Lipponen- nel, az EU soros elnökségét ellátó Finnország kormányfőjével telefonon folytatott megbeszélésekor. Lipponen arról tájékoztatta Putyint, hogy az EU milyen lépéseket készül foganatosítani, ha Moszkva nem igyekszik politikai rendezést keresni Csecsenföldön. A Kreml szerdán gyakorlatilag elvetette Aszlan Maszhadov csecsen elnök tárgyalási ajánlatát és tűz- szüneti felhívását. Nyi- kolaj Kosman miniszterelnök-helyettes, csecsenföl- di különmegbízott kizárt mindenfajta politikai tárgyalást Maszhadowal. Valerij Manyilov, az orosz vezérkari főnök első helyettese szerint Maszhadov csak akkor lehet tárgyalópartner, ha szakít a terroristákkal és a banditákkal, kiadja a bűnözőket, s teljesen elhatárolja magát a terrorizmustól. Lecsi Iszlamov magas rangú grozniji csecsen parancsnok szerint a csecsen felkelők az utóbbi 24 órában Groznij északi és délkeleti részén visszavertek hat orosz szárazföldi támadást, ennek ellenére az oroszok folytatják of- fenzívájukat. A lázadók és az orosz katonák közelharca romba dőlt lakóházak és gyárépületek között folyt szerdán a város déli részén, miközben az orosz tüzérség válogatás nélkül mindent lőtt Groznijban - nyilatkozta. Iszlamov szerint az utóbbi két napban 111 orosz katonát öltek meg, tizennyolcat pedig foglyul ejtettek. Saját veszteségeik minimálisak. Adatai szerint az orosz bombázásokban az utóbbi tiz napban 86 polgári személy halt meg. Az oroszok állásokat foglalnak el fotó: feb/reuters (Hírmagy'arázónk írja) A csecsen háború alapvető befolyást gyakorol a vasárnap esedékes orosz parlamenti választásokra. A Javlinszkij vezette liberálisokon kívül az esélyes pártok mindegyike egyetért a határozott fellépéssel, támogatja a hadsereg akcióit, s elutasítja a nyugati kritikákat. Papírforma szerint hat párt, illetve pártszövetség számíthat jelentősebb pozíciókra. A közvélemény-kutatások alapján a kommunisták alakíthatják majd meg a legerősebb duma-frakciót. Második helyen az Egység nevű szervezet áll: ezt a rendkívüli helyzetek minisztere, Sojgu vezeti, aki korábban Jelcin-barátnak számított, ma azonban inkább Putyin kormányfőhöz áll közelebb. A Haza-Egész Oroszország csoportosulás (Luzskov és Primakov szövetsége) számíthat a szoros harmadik helyre, s a .futottak még" kategóriájába Javlinszkij liberálisai, Kirijenko reformirányzata és Zsirinovszkij tömörülése tartozik. A mezőny tehát elég szétszórt, s ez aláhúzza a másik dátum, június 4. jelentőségét, amikor Oroszország államfőt választ majd. Az elnök közjogi felhatalmazását, szerepét ismerve érthető, ha a mostani decembert a következő június főpróbájának tekintik. Ha ma kellene utódot választani, Putyin miniszterelnök talán már az első fordulóban győzne. Kiszámíthatósága, fiatalos dinamizmusa jó benyomást tesz odahaza, de Jelcin után örömmel üdvözölnék külföldön is. Putyin ma már önálló politikus, s nemcsak az említett Egység támogatását élvezi: sem Luzskovék, sem mások nem támadnák igazán a kampányban. A kommunista Zjuganov, ha indítják is, valószínűleg feladta a reményeket, Primakov pedig a sebeit nyalogatja. (réti) A kubai dollárgazdaság tündöklése Hosszú sorok állnak a kubai bankjegykiadó automaták előtt, amelyek csak ebben az évben tűntek föl a szigetországban. Az automatákból amerikai dollárt vehetnek fel azok a helybeliek, akiknek van bankkártyájuk, és - általában külföldről kapott - valutájuk. A III. Carlos nevű, vadonatúj havannai bevásárlóközpontban sétálgató kubaiak olyan műszaki boltokat, szupermarketeket és videokölcsönzőket találnak, amelyek csakis USA dollárt fogadnak el. A kubai „dollárgazdaság” csendben, de igen dinamikusan nő. Nagyrészt az államokban élő barátoktól és rokonoktól érkező átutalások jelentik ennek az alapját, amely a becslések szerinti évi egymilli- árdra rúg, s a forgalom gyökeresen átalakítja a kommunizmus egyik utolsó bástyáját. Fidel Castro kormánya a Szovjetunió bukása után kénytelen volt engedélyezni, hogy a kubai állampolgárok dollárral rendelkezzenek. Ezt átmeneti megoldásnak szánták: megengedik az amerikai dollár „együttélését” a kubai pezóval, és ez segít kompenzálni a szovjet segélyek kieséséből adódó pénzügyi nehézségeket. A döntéssel viszont nemcsak létrehozták a kubai dollárgazdaságot, hanem olyan dollárkultusz is kialakult, amely a közgazdászok, a szociológusok és a kommunista párt tisztségviselői szerint túlmegy azon a ponton, ahonnan még lenne visszaút. A viszonylag új keletű privát szektor a dollár- és pezógazdaságban egyaránt jelen van: a legtöbb kereskedő mindkét pénzt elfogadja. Az árakat a dollár értékéhez rögzítették, s a növekvő dollárbeáramlás miatt sokak szerint hamarosan háttérbe szorulhat a hivatalos valuta. Az évente 1,4 milliárd dollárt jövedelmező, államilag ellenőrzött idegenforgalom egyébként ugyancsak „bajok forrása”, mert megnyitotta Kuba elzárt társadalmát. Az új fogyasztói korszakot ostorozzák, a pártvezetők dörgedelmes beszédekben támadnak a tűsaroktól és a prostitúciótól kezdve a bevásárlókultúrán át a videojátékokig mindent, ami a dollárral összefügg. „A szellem kiszabadult a palackból - nyilatkozta egy jelentős kubai közgazdász, Pedro Monreal a Los Angeles Timesnak - s nincs rá mód, hogy visszakény- szeritsük.” A legtöbb készpénz a Castro-ellenes emigránsoktól érkezik, akik közül a legtöbben Dél-Floridában telepedtek le. „Nagyon furcsa a helyzet - mondja Monreal professzor. - A Kubát támogató legtöbb pénz ugyanis abból az országból jön, amely gazdasági embargóval sújtja a szigetországot, illetőleg éppen azoktól az emberektől érkezik, akik az embargó leghevesebb támogatói.” FEB Beszámolók napja A magyar intézmények közül több nem a kormánynak, hanem a parlamentnek van alárendelve, ezért időről időre a parlamentnek kell beszámolnia a munkájáról. Tegnap a Magyar Tudományos Akadémia és a Történeti Hivatal beszámolóit vitatta meg a Tisztelt Ház. A tudomány az egész magyar termelés és kultúra ügye - fejtette ki Glatz Ferenc, az MTA elnöke -, tehát már régen nem egyes tudósok felfedezéseit jelenti, hanem egy több tízezres értelmiségi réteg tudásiparát. A kutatói állomány erős, képes arra, hogy lépést tartson a világban felgyorsult kutatásfejlesztéssel, ugyanakkor a kutatás tárgyi és pénzügyi feltételei elmaradnak a szükségestől. A vitában általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a kutatásokra 2001-től sokkal többet kell fordítania a költségvetésnek, mert ezen múlhat, hogy emelkedő nemzet leszünk-e, vagy megrekedünk a McDonald’s- kultúra szintjén, illetve, hogy a tehetséges magyar fiatalok elvándorolnak-e külföldre, vagy a hazai szellemi tőkét gyarapítják. A Történeti Hivatal 1997-ben alakult meg, a jogutód nélkül megszűnt állambiztonsági szervek meghatározott iratait őrzi és kezeli. Itt ismerhetik meg például az egykori megfigyeltek a róluk nyilvántartott adatokat. Az Országgyűlés megállapította, hogy az intézmény törvényesen és jól dolgozik, de fölmerült a hivatalról szóló törvény módosításának igénye is. így többen szorgalmazták, hogy a politikai célból megfigyeltek ne olyan másolatokat kapjanak, ahol a saját nevüket kivéve minden más nevet töröltek, vagyis az elnyomók és besúgók személyiségi jogait ne védjék erősebben, mint a megalázottakét. Maga a beszámoló is kétségbe vonta, hogy az eredetileg 215 ezerre taksált dossziéból 107 ezret valóban megsemmisítettek, ezért további kutatást tartottak szükségesnek az esetleg csak más helyre elmenekített iratok fellelése érdekében. S. A. Nem lesz gazdasági fordulat Két minisztert hallgattak meg a bizottságok Matolcsi Györgyöt a parlament gazdasági bizottsága tegnapi meghallgatását követően alkalmasnak találta a gazdasági miniszteri poszt betöltésére. A jelölt szerint nem kell gazdasági fordulat, miniszterként célja a növekedés és az egyensúly harmóniájának megtartása. A miniszterjelölt kijelentette: nagyon komolyan veszi a miniszterelnök véleményét, miszerint a kormány működésében szakaszváltás történt. Ennek megfelelően új tisztében neki kell majd a meglévő elképzeléseket tartalommal megtölteni. Matolcsi lényegesnek tartja a lakásépítéssel kapcsolatos, a kis- és középvállalkozások fejlesztésével összefüggő, valamint az infrastruktúra modernizálására irányuló elgondolások mielőbbi megvalósítását. Szólt a pályakezdők vállalkozóvá válásának segítéséről. Céljai közé sorolta, hogy a kormányprogram megvalósítására szövetséget kössön az üzleti szektorral. A tárca átalakításával egyetért, hiszen szerinte is túl szerteágazó a terület. Nem tekinti katasztrófának, hogy korábbi feladataik közül a külügy és az oktatásügy is kapott egy-egy területet. Az energetikai szektor teljes átvizsgálását mielőbb szeretné elkezdeni, és az eredmények ismeretében kíván esetleges változtatásokat javasolni. A Mól és a szénbányászat helyzetéről szólva kifejtette, nem tud konkrétumokat mondani. Véleménye szerint fontos meggyőzni a multinacionális cégeket arról, hogy nyereségüket Magyarországon fektessék be, amire ismeretei szerint meg is van a hajlandóság. Ezzel egy időben a környezet- védelmi bizottság Pepó Pál minisztert hallgatta meg, aki éves beszámolót adott a tárca munkájáról. Mint mondotta, sikerült a minisztérium belső munkáját modernizálni, jó a kapcsolatuk a zöld szervezetekkel és a bizottsággal is. A jövő évre tervezett 59 milliárd forintos „kassza” további előrelépésekre ad lehetőséget. A közigazgatási államtitkár leváltásának kezdeményezéséről annyit mondott: olyan ez, mint a házasság. Ha a felek már nem érzik magukat jól egymással, változtatni kell. De ennek részleteiről nem a nyilvánosság előtt kívánt beszélni. Lapunk megkérdezte a miniszter jobbján megjelent Medgyesi Balázs közigazgatási államtitkárt, mi a véleménye a hallottakról?- Nem tisztem véleményt nyilvánítani az ülésen elhangzottakról. Egyébként engem senki nem tájékoztatott semmilyen, személyemet érintő problémáról a tárcánál. Illés Zoltán, a bizottság elnöke kérdésünkre annyit mondott: „Semmit nem vártam ettől a meghallgatástól, és az elhangzottak beigazolták ezt a sejtésemet.” Sz. E.
