Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-18 / 243. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. október 18., hétfő Halálos áramütés, (b) Zs. Imre (33) dévaványai lakos október 14-én Kondoros külte­rületén a Szénási út melletti ku­koricatáblán kombájnnal dol­gozott. A géppel nekiment egy magasfeszültségű villanyosz­lopnak s az a kombájnra dőlt. A kigyulladt gép oltására siető Zs. Imrét halálos áramütés érte. önkezével. (b) K. J. bé­késcsabai lakos október 15-én lakása padlásán önkezével ve­tett véget életének. Elektroházaltak. (b) Péntekre virradóan ismeretle­nek betörték az Elektroház Kft. megyeszékhelyi, Baross utcai üzletének kirakatüvegét és 2 millió 240 ezer forint összértékben 10 videokamerát tulajdonítottak el. Súlyosan sérült, (b) S. Ferenc (45) békéscsabai lakos október 15-én erősen ittas ál­lapotban a megyeszékhely külterületén árokba borult Simson segédmotoros kerék­párjával. A baleset következ­tében a férfi súlyos, életveszé­lyes sérüléseket szenvedett. Kalitkában, (b) A szar­vasi rendőrkapitányság lopás bűntettének alapos gyanúja miatt vette őrizetbe F. Berta­lan (45) öcsödi lakost. A férfi a már őrizetben lévő bűntársá­val, F. Zsolt budapesti lakos­sal vélelmezhetően több gépkocsifeltörtést és betöréses lopást követett el. Öröméneklők Szombaton délután a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban másodjára ren­dezték meg a megyei kórusok találkozóját. A sarkadi Kónya Sándor Kamarakórus, az orosházi Madrigál, a gyulai Erkel Ferenc Kórus, a békés­csabai Bartók Béla Vegyes­kar, valamint a németországi Wolfsburger Frauenchor lé­pett a közönség elé. Dr. Mihálka György sze­gedi karnagy, nyugalmazott főiskolai tanár és Sebestyén­né Farkas Ilona budapesti karnagy, nyugalmazott kö­zépiskolai tanár (a népdal­énekes Sebestyén Márta édesanyja) szakértők is részt vettek az öröméneklést célul tűző rendezvényen, mely kö­zös énekléssel (Rázga József vezényletével) és zenés va­csorával zárult. (w) „PÉNZ NÉLKÜL A TISZ­TESSÉG ÉS AZ ELVHŰ­SÉG CSAK BAJ FORRÁ­SA.” (Jean Racine) Méltó (sír)emlék Póstelek néhai urának Gróf Nyáry János (balról) és Bagyinszki Zoltán a felszentelt sírnál FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER „Itt nyugszik Sárvár-felsővi- déki gróf Széchenyi Antal/ Vasvörösvár 1867. IX. 22— Bad-Manheim 1924. X. 17.” — állít emléket a pósteleki Széchenyi—Wenckheim kas­tély 75 évvel ezelőtt elhunyt urának, a németnyilasi részen Kovács József esperes és Csőke Péter kőfaragó mester jóvoltából felállított, szomba­ton felszentelt síremlék. Október 17-én 75 esztendeje múlt annak, hogy elhunyt a kas­tély tulajdonosa, egykori lakója. Gróf Széchenyi Antal gróf Szé­chenyi István bátyjának unoká­ja volt. Síreiplékének alapja a kastélypark távolabbi szögleté­ben, méltatlan környezetben volt, s most Bagyinszki Zoltán és D. Nagy András gyulai hely- történész szervezőmunkájának köszönhetően méltó állapotába került. — A Békés megyei önkor­mányzatot, illetve Békéscsaba, Gyula és Békés városok önkor­mányzatait levélben kértem a segítségnyújtásra. Közös össze­fogással tenni lehet és kell a pósteleki kastély állagmegóvá­sáért, a kastélypark rehabilitáci­ójáért — hangsúlyozta Ba­gyinszki Zoltán, a Magyar Tör­ténelmi Családok Egyesületé­nek tiszteletbeli tagja. — Megtisztelő, hogy itt lehe­tek egy hazafi síremlékének avatásán — mondta bedeghi és berencsi gróf Nyáry János, a Magyar Történelmi Családok Egyesületének elnöke. — Az elődök, a nagy magyarok emlé­két meg kell menteni az utókor számára. Szent fogadalmat tet­tem, hogy összefogom a ma­gyar történelmi családok sarjait, utódait, és azt hiszem ez a pilla­nat is része a munkámnak. A történelemre a múltra építenünk kell, hisz a szilárd alapok nélkül ingataggá válhat jövőnk. Örü­lök, hogy idén először szemé­lyesen is sikerült felvennünk a kapcsolatot a Castellum Alapít­vány, az Erdélyi Történelmi Családokért tagjaival, s olyan csodálatos embert ismerhettem meg, mint Apor Csaba bácsi, az alapítvány egyik társelnöke — tette hozzá Nyáry János. Both Imre A csatlakozással bővül a gazdák esélye — Az agrárium helyzete ka­tasztrofális, a magyar mező- gazdaság soha nem volt ilyen mélyponton. Az agrárolló fo­lyamatosan nyílik, az elmúlt tíz esztendőben több mint 250 milliárdot vettek ki a mező- gazdasággal foglalkozók zse­béből. Az ágazatot, még az Európai Unióhoz való csatla­kozás előtt kell talpra állítani, az agrárium és a vidékfejlesz­tés kérdése, kezelése szétvá- laszthatatlan — hangsúlyozta dr. Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter szombaton, a Békésen tartott gazdafórumon. — A következő év a vidék és a föld éve kell legyen, és a Füg­getlen Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt történelmi köte­lezettsége felvállalni ezen fel­adatot — hangsúlyozta a B. Szabó István házánál tartott ko­szorúzást és a békési program­A vidés és a föld éve lesz jö­vőre, mondta Torgyán József FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER ról szóló megemlékezést követő gazdafórumon a pártelnök, mi­niszter. Az ország lakosságának egy- harmada kistelepüléseken, négyötöd része vidéken él. A földművelésügy és a vidékfej­lesztés szétválaszthatatlanok. A tárca által előterjesztett jövő évi költségvetési részesedési igény megalapozott és szükséges — emelte ki a miniszter. — Szabadi Béla politikai ál­lamtitkár és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának másik Öt kisgazda tagja módosí­tó indítványt nyújtott be a költ­ségvetéssel kapcsolatosan — tájékoztatta a békési gazdákat Torgyán József. — A gazdák lehetősége a termékpályás érté­kesítési szövetkezetek létreho­zásában rejlik. Feldolgozóipar és szervezett értékesítési rend­szer nélkül a mezőgazdaság nem létezik, s a gazdákat csak kifosztják. A miniszter kitartásra biztat­ta a magyar agrárium szereplő­it, hisz, mint mondta, az EU- csatlakozást követően megnyíl­nak a lehetőségek. A jelenlegi tízmillió helyett 450 millióra bővül a potenciális vásárlók kö­re — tette hozzá Torgyán Jó­zsef. — Both — VÉLEMÉNYEK Szaunázgatunk? Egyetlen kellemes oldala a közelgő csípős-dider- gős hidegnek az, hogy az ember szabadidejében összekapja cókmókját és kilátogat az ismét fedett uszodába. Egy-két hossz csapkodás után már ki­elégítettük sport iránti hódolatunkat s a szauna fe­lé vesszük az irányt. Az „izzasztókamra” rendkí­vül egészséges hatása mellett a társadalmi érintke­zés és az információszerzés komoly központja is. A törzsgárda egyik része délelőttönként izzad, ilyenkor besod­ródhatunk a kemény és könyörtelen politizálgatós csapatba, vagy ha egy garnitúrával később érkezünk, már a megyei foci- és ké­zilabdameccs szakértők parázs vitájába keveredhetünk. Remek tanulságokon gondolkodhatunk el a forróságban arról, ki hogyan ment tönkre, vagy éppen miből szerezte hatalmas vagyonát. A szauna jellegzetes figurái között szórakoztató és kínos perceket élhetünk át, attól függően, hogy a kétmásodpercenként orrát szí- vogató vagy a folyamatosan magában morgó mellé kerülünk a fapadon. A hétvégén néhány döbbent kívülálló arcával bővül a szauna félhomálya, akik csak betévedtek, s nem számítottak ilyen temperamentumos izzadásra. Valószínűleg nem is jönnek újra egy darabig, mert általában órájuk ordítanak a felső szint csodált profijai, ha a beavatatlanok lassabban csukják be maguk mögött az ajtót. A papucs nélkül érkezők olykor hatalmas csata­kiáltással terülnek el a sárga padlózaton, magukkal rántva azokat, akiket az utolsó pillanatban még lendületükben elérnek. A hétvégén óriási meglepetés fogadott: többek között felújítot­ták a megyeszékhely szaunáját! Új faburkolat, kisebb csúszásve­szély, a rejtélyes félhomály helyett hatalmas fényáradat. Kicsit félve, hunyorogva léptem be, ugyanis az eddigi korlátozott látási viszonyok kiváló kifogásként szolgáltak a jópofáskodó ismerősök ellen. Életem egyik leghosszabb tíz percét a szaunában töltöttem olyan férfi padszomszédjaként, akiből megállíthatatlanul dőltek a rendkívül „jó humorú”, poénos történetek. Dyen percek után va­lóságos megváltás a hideg zuhany, s ha követne bennünket a be­szédkényszeres, remek meglógási taktika a kinti termálvizes me­dence gőzölgő átláthatatlansága... B. Párkányi Adrienn Színház, Trianon után Pénteken este színházba mentem feleségestül. Battonyaiak lévén, az efféle luxust ritkán enged­hetjük meg magunknak. Hogy miért? A válaszom nem túl eredeti (elnézést is kérek érte a földműve­lésügyi és vidékfejlesztési tárca első emberétől), viszont igaz: a trianoni békediktátum miatt kerül­jük Thalia szentélyét! Mert lássuk csak! Úa az ál­lamhatár-kijelölő bizottság annak idején úgy dönt, hogy a jelenlegi lakásomtól nem egy, hanem húsz-huszon­öt kilométerre kezdődik Románia, akkor a mienk maradt volna Arad. És ebben az esetben kedvemre válogathatnék a Maros-par­ti város magyar, román vagy német nyelvű színházi előadásai­ban, élvezhetném a nagyszerű hangversenyeket, gyönyörködhet­nék a rangosabbnál rangosabb képzőművészeti tárlatokban. Mi az akadálya? Miért kell mindent Trianonra kenni? — kér­dezhetik. A határ már-már teljesen nyitva, a battonyai és az ara­di városháza közötti távolság pedig jottányit sem változott az utóbbi hetven évben. Két-három liter benzin oda-vissza, s ez, ugye, lényegesen kevesebb annál, mint amennyi a békéscsabai Jókai vagy a szegedi Nemzeti meglátogatásához kellene. Sajnos á mostani Arad lélekben esik messze tőlünk, Csaba és Szeged pedig pénzben és időben.De egészen más a helyzet... Mezőkovácsházával. Még annyira sincs Battonyához, mint a vértanúk városa. Színháza, a Crazy Theatrum most kezdi a kilen­cedik évadját. Eddigi előadásaik száma közelíti a hétszázat, s már annyira profik, hogy az összes, amatőröknek adható szakmai díjat kiérdemelték. Tavaly a zenés ifjúsági színpadok országos fesztiválján, a pápai Scherzón A vörös malommal abszolút első díjat nyertek. Most — köszönetképpen a szponzorok anyagi és erkölcsi támogatásáért, a szülők áldozatvállalásáért — ismét mű­sorra tűzték Molnár Ferenc—Miklós Tibor—Kocsák Tibor „pokolian emberi és ördögien sármos” szerzeményét. Mint min­dig, ezúttal is tomboló sikert arattak. Aki pénteken látta őket elő­ször (ha konyít a színházhoz valamit, ha nem), annak leesett az álla. De nem folytatom tovább a dicséretet, mert még én leszek az első, aki valami jót mond... Trianonról. Ménesi György Népdal zengett A Csabai Szlovákok Szervezete és a mező­megyeri Arany János Művelődési Ház hagyo­mányosan, immár negyedik esztendeje rende­zi meg a nemzetközi népdalkörök találkozó­ját. — Jó pár évvel ezelőtt, baráti találkozóként indult az egész. Hol egyik, hol másik népdalkört meg­hívtuk, míg egyszer elhatároztuk, hogy egyszerre invitáljuk meg valamennyit. Azóta négyszer hul­latták el lombjukat a fák, negyedszerre jött el az október, s most újfent együtt dalolunk — tájékoz­tatott Ancsin Pálné, Erzsiké néni szervező, a Csa­bai Szlovákok Szervezetének egyik vezetője. — A hagyománytisztelet, annak ápolása, a ba­rátság és a jókedv, ami összeköt bennünket — sommázta Tótová Ingrid, a Latorican (Latorca) népdalkor vezetője. A békéscsabai szlovák pávakör, a jaminai nép­dalkor, a mezőmegyeri asszonykórus, a kondorosi pávakör mellett határon túli résztvevői is voltak a rendezvénynek. Szlovákiából a nagykaposi nép­dalkor, Romániából a nagylaki népdalkor volt meghívott. * B. I. Egyelőre állóharc a patikákkal (Folytatás az 1. oldalról) — Mi történt az elmúlt na­pokban? — kérdeztük az elnök asszonyt tegnap délután. — A múlt hét elején kaptunk egy hivatalos levelet az OPI-tól, ama bizonyos 30 pontos eredeti szerződéstervezettel, kiemelve az általános szerződési alappon­tokat képező részeket. Ezekhez kérik egyetértésünket, egyben korábbi álláspontunk felülvizs­gálását. Válaszunkban kifejez­tük: jó, hogy hat nap hallgatás után tudjuk: mint szakhatóság, tárgyalhatunk tovább. Ezt a ha­táridőt október 20-ában jelöltük meg. Egyébként 3 melléklete is van a szerződésnek, a vényke­zelésről, az elszámolás techni­kai módjáról a számítógépes rendszerben és a számlatarta­lomról szóló. Ezekben is szá­mos kényes részlet rejlik. Mi kompromisszumra törekszünk, de az elszámolás pontosságát, Hávelné Szatmári Katalin, a kamara elnökasszonya garanciáit illetően ragaszko­dunk eredeti álláspontunkhoz, különben veszélybe kerül a be­fektetett, az államnak megelőle­gezett pénzünk. Mondok ellen­példát is: nem ragaszkodunk a 48, akár 12 órával is elég lenne bejelentenie az ellenőrzés té­nyét az illetékes megyei egész­ségbiztosítási pénztárnak. De legalább le kellene ülnünk. En­nek érdekében Dr. Lampé Zsolt főigazgatónál kezdeményez­tünk egy mielőbbi tárgyalást hétfőre. Itt tartunk most — mondta az elnök. Más forrásból tudjuk: több megyében mától egyoldalú szerződésaláírásra ösztönöz az OPI, illetve MEP, másutt tanul­mányozásra megkapták a gyógyszertárak a jelenlegi 30 pontos szerződéstervezetet az­zal, hogy október utolsó heté­ben körnek szerződést. Szóval a helyzet térségenként változó. Ismereteink szerint a 72 Békés megyei gyógyszerész esetében ez utóbbi megoldásról van szó. A Megyei Egészségügyi Pénz­tár október 20-át jelölte meg ha­táridőnek azzal, hogy közben rendelkezésre bocsátja a már említett mellékleteket is. (fábián) Civil szervezetek — A nonprofit szektor egyes feladatokat krea­tívabban, rugalmasabban tud ellátni, mint a hivatalos szervezetek — mondta szombaton Békéscsabán, a civil szervezetek szakmai nap­ján Tóth Árpád, a Miniszterelnöki Hivatal Ci­vil Kapcsolatok Főosztályának helyettes veze­tője, hangsúlyozva és megerősítve a civil szer­vezetek fontosságát. Tóth Árpád előadásában kitért arra: fontos a civil szervezetek érdekképviselete, ám azt nem felülről kell megszervezni. Ä cél az, hogy a civil szerve­zetek megálljának a saját lábukon. A Miniszterel­nöki Hivatal nem oldhatja meg a Magyarországon működő több, mint 60 ezer nonprofit szervezet gondjait. Képzésekkel, információátadással, regi­onális központok — Kaposvár, Szeged — létreho­zásával segítheti a szervezetek működését. A szakmai fórumon az Európai Uniós csatlako­zásban a civileket képzésekkel, kiadványokkal se­gítő Európa Ház is bemutatkozott. Az Európa Ház szervezésében november 18-án és 19-én Budapes­ten, a Vigadóban nonprofit expót szerveznek. A megyei művelődési központban megrende­zett szakmai fórumot a Demokratikus Jogok Fej­lesztéséért Alapítvány támogatta. (y)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom