Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

CSALÁDI OLDAL 1999. szeptember 29., szerda Húszezer fekvő beteget gyógyított Ennyi volt egy emberi élet — A főorvos úr mentette meg a szemem világát gyer­mekkoromban — emléke­zett az idős orvosra kollé­gám nagy tisztelettel szólva dr. Pirityi Károly munkássá­gáról. — Ha ő akkor időben nem ismeri fel a bajt, s nem találja meg a helyes gyógy­módot, ma nem látnék. A napokban adtunk hírt arról, hogy a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemen szeptem­ber 4-én vette át gyémántdip­lomáját. Ezt követően derült ki váratlanul komoly betegsé­ge, és hirtelen ment el. — A hetvenöt éves Pirityi Károly Kisvárdáról került az egyetemre és a diploma meg­szerzése után még négy évig ott dolgozott — emlékezik dr. Mészáros Piroska, az utód, a békéscsabai Réthy Pál Kór­ház szemészeti osztályának vezető főorvosa. A főorvos úr régi munkatársai és az osztály mai dolgozói szomorúan hal­lották a hírt, hogy elbúcsúzott a földi világtól. 1952-től dolgozott a békés­csabai rendelőben, majd 1958- ban minisztériumi, városi, kór­házi segítséggel önálló szemé­szeti osztályt alapított. Har­minchárom évig állt az osztály élén, szakorvosok nemzedékét nevelte, több, mint húszezer fekvő beteget kezelt. Éveken át irányította a kórház műkö­dését, és a hetvenes években elkezdett kórházépítés alapjait is ő rakta le. Ez idő alatt szer­veződött az ortopédiai és az intenzív osztály is. Dr. Pirityi Károly közéleti emberként dolgozott az orvosi kamara vezetőségében is, is­mert, tisztelt ember volt a me­gyeszékhelyen. Sokan ismer­ték megyehatáron innen és túl szikár, törékeny alakját, s ami­kor nyugdíjasként rendelt, még mindig hűségesek maradtak hozzá. Ennyi volt egy orvos élete: „és nem is kevés...” (d) Otthoni szakápolás A folyamatos gyógyítás biztosítása a cél Az otthoni szakápolási ellátás célja a kórházi ápolás lerövidí­tése, illetve kiváltása, a gyógy­ulás folyamatosságának biztosí­tása. Jogszabály határozza meg, hogy ebben a szolgáltatási for­mában milyen tevékenységek végezhetők el. Az otthoni szak­ápolás, ahogy az elnevezése is mutatja, a beteg otthonában tör­ténik. A kórházi ellátás kiváltása két módon történhet. Az egyik esetben nem kerül kórházba a beteg, a kezelését az otthonában végzik. A másik esetben lerövi­dül a kórházi ellátása és az ott­honában folytatódik a szakápo­lása. Ebbe a szolgáltatási formába nem tartozik bele a szociális in- dokú gondozás, az továbbra is önkormányzati szervezéssel és finanszírozással történik. Erre az ellátási formára az egészség- ügyi szolgáltatás keretén belül, térítésmentesen jogosult min­den biztosított egyén. Otthoni szakápolásra elren­delést adhat a háziorvos, amennyiben erre szerződést kö­tött valamelyik szakápolási szolgáltatóval. A járóbeteg­szakrendelés orvosa, a kórházi szakorvos, ha az őt alkalmazó intézmény erre szintén szerző­dést kötött. Ebből következően tehát az elrendelést kizárólag annak a szakápolási szolgáltató­nak adhatják, akivel szerződés­ben állnak. Ezt az ellátást évente, bete­genként összesen 56 napig le­het igénybe venni. Természe­tesen amennyiben a beteg álla­pota ezt indokolja, a kezelőor­vosnak lehetősége van a to­vábbi ápolásra egyedi enge­délyt kérni a Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár ellenőr­ző főorvosától. Nem vehető igénybe a szolgáltatás, ameny- nyiben a beteg kórházi állo­mányban szerepel, és adaptá­ciós szabadságra az otthonába engedték. Díjszabást és tarifatáblázatot bemutató­termeinkben, területi képviseleteinken (Békéscsaba, Szabadság tér 26.), hiva­talos viszonteladóinknál és honlapunkon, a www.pannongsm.hu címen tekintheti meg. Pannon GSM nonstop ügyfél- szolgálat: 06 20 920 0200. PANNON GSM ▼▼▼▼▼ Az élvonal. Ha csak tizenhét másodpercig telefonál, miért fizetne fél percért? Ha Önnek egy perc hat másodperc is elég ahhoz, hogy megbeszéljen valamit, miért fizetne másfél percért? A Pannon GSM 1999. oktáber 6-án 00:00 árai kezdettel bevezeti a másodperc __r- számlázást, hogy Önnek pontosan a nnyiba kerüljön egy telefonhivás, ameddig az tart. Másodpercre pontosan. A másodperc alapú számlázás minden Pannon GSM előfizetőre vonatkozik. A forgalmi díjak mérése ettől kezdve 1 másodperces egységekben történik. Minden megkezdett egység díjköteles. A Pannon GSM — eltérően egyes vezetékes szolgáltatóktól — a további­akban sem számít fel ún. kapcsolási díjat. A tarifacsomagok percdíjai változatlanok maradnak. A részletes „Segítő szervezet vagyunk” Támasz a megváltozott munkaképességűeknek Ma még a tár­sadalom kevép-r bé türelmes a mássággal szemben (KÉPÜNK ILLUSZJV KÁ>ÍÓ) A szakemberek szerint legke­vesebb négyszázezren élnek megváltozott munkaképesség­gel ma Magyarországon, bár a hivatalosan regisztráltak szá­ma ennél jóval kevesebb. A képességeiket meghatározó kifejezést az érintettek gyak­ran szégyenbélyegként „vise­lik”, s valljuk be, a társadalom fogadókészsége, megértése is jóval kedvezőtlenebb, mint a nyugati országokban. A megyei helyzetről, a segít­ségről, s a visszailleszkedés le­hetőségeiről Gaál Rolanddal, a Békés Megyei Munkaügyi Köz­pont gyomaendrődi és Bánhe­gyi Lászlóval, a mezőkovácshá­zi kirendeltség rehabilitációs ta­nácsadóival beszélgettünk. — Mióta foglalkoznak a megváltozott munkaképességű­ek problémájával, s hogyan ké­szítették fel e speciális feladatra Önöket? — kérdezem. — 1998-ban kezdődött az or­szágos rehabilitációs program, melyet felkészítés előzött meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem munkatársainak közre­működésével — mondja Gaál Roland, aki a munkaügyi köz­pont országos trénereként is dol­gozik. — Azt hiszem, a tanulás mellett a személyes tapasztalat és a kapcsolat az, ami ebben a munkában igazán meghatározó. Magánerőből is tanfolyamokra, tréningekre járok, így próbálom gazdagítani a saját tudásomat. — Szakmai konferencián is­merkedtem meg a baranyai kol­légákkal, akik elmesélték tapasz­talataikat — veszi át a szót Bán­hegyi László. — Előnyös hely­zetbe kerültem, hiszen amikorra az országos program elkezdő­dött, már tisztában voltam a töb­biek eredményeivel, a nehézsé­gekkel, a buktatókkal. Szak­könyvek segítségével folyamato­san képzem magam, s rengeteg konferenciára is eljutottam. — A hazai viszonyok lépést tartanak-e, vagy elmaradtak a fejlettebb országokhoz képest a megváltozott munkaképességű­ek programjában? — Az Egyesült Királyságban a háborús sérültekkel 1945-ben kezdték meg a programot... Ha csak ezt említjük, több, mint öt­ven éves a lemaradás. — Nem csak a szakmai ré­szét kell említenünk — fűzi hozzá Gaál Roland —, mert a hazai gondolkodásmód is egé­szen más. Kevésbé megértő a magyar társadalom magatartása a megváltozott munkaképessé­gűekkel szemben. A munkálta­tókban sincs meg a szolidaritás, pedig tulajdonképpen bárki ke­rülhet hasonló helyzetbe. Netán egyetlen komoly baleset pilla­natnyi következménye lehet a munkaképesség-csökkenés. — Területükön hány embert és milyen képességbeli változás­sal élőket vonnak a programba? — A skála rendkívül széles, hiszen az orvosi szakvélemény amely tartalmazza a korlátozó, illetve kizáró okot, 46 tételes. A mozgásszervi betegségtől, a pszichés problémán keresztül, az allergián át a magas vérnyo­másig minden előfordulhat. A hozzánk fordulók általában szé­gyenük a problémát. Nem kér­jük a betegség konkrét megne­vezését, inkább abban segítünk, hogy megmaradt képességeik­kel újra be tudjanak illeszkedni a dolgozók közé. A gyomaend­rődi térségben most körülbelül ötven embert tartunk nyilván, ám ez sajnos közel sem a valós szám — válaszol Gaál Roland. — Mezőkovácsházán is di­namikusan változó a számadat, most hetven-nyolcvanat jegy­zőnk. Sajnos, ezekben az embe­rekben az rögződött, hogy ők rokkantak és nyugdíjasok. Igyekszünk tudatosítani velük, hogy újra dolgozhatnak, nem kell feltétlenül a passzivitásba menekülniük. Nem szabad elfe­lejtenünk a kilencvenes évek elején a leszázalékoltság egy­fajta „gyógyszere” volt a mun­kanélküliségnek. Most a kor­mány szeretné ezeket az embe­reket újra bevonni a munkába, hogy életüknek ez is célja le­gyen — mondja Bánhegyi László. — Ösztönző tényező a gazdasági kényszer is, hiszen a szociális járadékból ma már nem lehet megélni. — A kedve­zőtlen társadalmi közegben mi­ben látják a megváltozott mun­kaképességűek munkába állá­sának megoldását? — A humán szolgáltatások, képzések elengedhetetlenek, s ezeket nálunk ingyen vehetik igénybe. Meg kell tanítani őket a hétköznapi életbe visszaillesz­kedni, kapcsolódni, a saját prob­lémáikat elfogadni. Ebben a munkaügyi központ tréningek­kel, tanácsadással próbál segíte­ni, például álláskeresésre, be­szédkultúrára tanítjuk ezeket az embereket. Legalább ennyire fontos az önbizalmuk erősítése, csoportfoglalkozáson egymást is segítik abban, hogy elfogadtatni tudják magukat a társadalomban. — Valóban rengeteget szá­mít a csoportos tréning — veszi át a szót Bánhegyi László. — Emlékszem egy negyven év kö­rüli megváltozott munkaképes­ségű, roppant dühös ügyfélre. A többiek győzködték, hogy nem állhat ennyire harciasán, eluta­sítóan és mérgesen szemben az élettel, a világgal. Egy ideig nem jött a foglalkozásra, majd munkahelyi ajánlattal állított be. Ma már a közigazgatásban, igen felelős pozícióban dolgo­zik. Ennyire fontos a csapat­munka, a segítség, s az érzelmi kötődés, meggyőzés a hasonló gondokkal küszködök köréből. — Meg kell érteniük a meg­változott munkaképességű em­bereknek, hogy nem óvó és vé­dő, hanem segítő szervezet va­gyunk. Minden munkavállalás lemondással, mérlegeléssel jár, s mi mindenkinek igyekszünk segíteni. Ám ez csak abban az esetben működik, ha engedik, hogy eljusson hozzájuk a segít­ség, s hozzánk fordulnak, je­lentkeznek — zárja le a beszél­getést Gaál Roland. A Békés Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségein min­denütt szakemberek várják a megváltozott munkaképessé­gűek jelentkezését, Békéscsa­bán: Mészárné Búzás Adél, Békésen: Rutzné Budai Bona, Gyulán: Szabó Ferenc, Szarva­son: Lovász György, Oroshá­zán: Plesóczki Ágnes, Gyoma- endrődön: Gaál Roland és Mezőkovácsházán: Bánhegyi László áll tanácsaival a hozzá forduló ügyfelek segítségére. B. Párkányi Adrienn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom