Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-03 / 205. szám

fiStKÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 3., péntek Körös-vidéki Zsaru Hagymaszezon feketemunkásokkal Az ország keleti megyéiben egyre több külföldi vállal fekete­munkát. Többségük román állampolgár, ám vannak, akik messzebbről érkeznek, például Moldáviából. Gyilkosság Okányban? Visszahelyezték, (a) A rendőrkapitányság megszün­tette felfüggesztését annak a járőrnek, aki ellen bántalma­zás hivatalos eljárásban ala­pos gyanúja miatt indult eljá­rás augusztusban. A közrend- védelmi osztály járőre a hét első napjától teljesít ismét szolgálatot. Százezres kár. (c) Na­gyobb mennyiségben szerszá­mokat zsákmányolt az az is­meretlen elkövető, aki au­gusztus 27-ére virradóan Bé­késcsabán az egyik felsőnyo­mási műhelybe tört be. Az okozott anyagi kár 100 ezer forint. Tüzet rakott, (r) Kétszáz­ezer forintos kárt okozott az az ismeretlen, aki a közelmúltban felgyújtotta Szarvason az egyik iskolaépület irodájának berendezési tárgyait. Ugyan­csak Szarvason ellopták a für­dő szakrendelőjének számító­gépét és annak tartozékait. A kár száznyolcvanezer forint. Elfogták. (r) A rendőrség elfogta a gyomaendrődi Koro­na Söröző betörőjét. A vendélátóhelyről az elkövető 107 ezer forint értékben zsák­mányolt mikrohullámú sütőt és árucikkeket. A további bűn- cselekmények ugyancsak Gyomaendrődön történtek. A Siratói holtág egyik hétvégi telkén a vízpartról négy kint hagyott horgászbotot loptak el. A kár százezer forint. A Dobó utca egyik lakásából 195 ezer forint készpénzt lo­pott el egy besurranó. Az egyik sörözőben a játékgépe­ket törték fel, s tulajdonítottak el belőlük százezer forintot. A nagylaki határőrizeti kiren­deltség járőrei és a Makói Rendőrkapitányság munkatár­sai augusztus 31-én közös ide­genrendészeti akciót szerveztek Makó belterületén a munkavál­lalási engedély nélkül dolgozó külföldiek kiszűrésére. Az ak­ció során összesen 30 személy (6 moldáv és 24 román állam­polgár) ellen indítottak eljárást; közülük hetet kiutasítottak az országból, huszonhármat pedig idegenrendészeti figyelmezte­tésben részesítettek. Kunos Gyula főhadnagy, az Orosházi Határőr Igazgatóság sajtófele­Két összevert férfi feküdt Vésztőn a nyílt utcán augusz­tus 29-én este. Hogy a két fér­fit ki bántotta, akkor még nem lehetett tudni. A rend­őrök viszont még azon az éjje­len megoldották a rejtélyt, az­az a tettes nyomára akadtak. — Augusztus 29-én 20 óra 10 perc körüli időben Vésztőről je­lentették a rendőrségre, hogy a Lehel és Kossuth utcák keresz­teződésében, a járda szélén két összevert férfi fekszik. Ezt kö­vetően azonnal megkezdtük az ügy felderítését — közölte la­punkkal dr. Berke Imre rendőr alezredes, a Szeghalmi Rendőr- kapitányság vezetője. A rendőri intézkedések ered­ményeként kiderült: a későbbi két sérült — B. I. és Gy. P., mindket­lőse elmondta, hogy az ellenőr­zött személyek valamennyien makói gazdáknál végeztek fe­ketemunkát, alkalmazóik első­sorban a hagymaszedésben és - tisztításban foglalkoztatták őket. Ugyancsak munkavállalási céllal jött Magyarországra az a három román, akit az igaz­gatóság lökösházi járőrei fog­tak el augusztus 31-én, közel a vasútállomáshoz. Az igazolta­tás elől a 36, 33 és 24 éves fér­fiak az állomás melletti nádas, vizes területre menekültek. Elfogásuk után azt állították, tő helyi lakos — az Ibolya pres­szó zárása után hazafelé tartva it­tas állapotban belekötött Cs. P., szintén helyi lakosba. Utóbbi ha­mar megelégelte a dolgot, s ököl­lel leütötte a vele kötekedőket, majd a nagyobb nyomaték kedvé­ért meg is rugdosta őket. Aztán mintha mi sem történt volna, ál­dozatait magukra hagyva haza­tért. Ám Cs. P. így sem menekül meg a felelőségre vonás alól, ugyanis a rendőrök még azon az éjjelen rátaláltak otthonában. Ezen ő nem lepődött meg, s a cse­lekmény elkövetését is elismerte. Az ütésektől, rúgásoktól az egyik férfi könnyű, a másik sú­lyos sérüléseket szenvedett. Ezért Cs. P. ellen súlyos testi sértés miatt indított eljárást a Szeghalmi Rendőrkapitányság. hogy Nagylakon át legálisan érkeztek az országba. Békés­csabán és Kétegyházán pró­báltak munkát vállalni, elmon­dásuk szerint eredménytele­nül, ráadásul közben ismeret­lenek megszabadították őket az útlevelüktől. Úgy döntöt­tek, hogy a zöldhatáron át visszatérnek Romániába. A mesélő kedvű külföldiek való­di történetét a határőröknek kellett rekonstruálniuk. Esze­rint a három férfi Lökösháza térségében illegálisan lépte át a határt, és feltehetően mun­kavállalási céllal szeretett vol­na továbbutazni. Mindhármu­kat átadták a román határőri­zeti szerveknek. M. Gy. Megzavart csapolás Egy közelben lakó férfi figyelt fel arra augusztus 22-ére virra­dóan Békéscsabán, a Pásztor ut­cában, hogy két fiatalember a parkolóban az egyik gépkocsi üzemanyagkészletét csapolja meg. A lakó értesítette a rend­őrséget, illetve maga is lesietett a parkolóba. Az elkövetők ész­lelték a veszélyt, ezért a csapolókészletük mellett még saját autójukat is hátrahagyták, és elmenekültek. Csak hát a gépkocsiban a rendőrök megta­lálták irataikat, és ezáltal a sze­mélyes találkozás sem késett sokáig. Z. János, 25 éves és N. Mihály 20 éves békéscsabai la­kosokat lopás kísérletével gya­núsítják. (c) Halva találta az értesített kör­zeti orvos szeptember 1-jén okányi lakásán V. K.-né 43 éves helyi lakost. Mivel az el­halton látott külsérelmi nyo­mok gyanúsak voltak, az orvos azonnal értesítette a rendőrsé­get. A Szeghalmi Rendőrkapi­tányság és a megyei főkapi­tányság forrónyomosai elsőd­leges megállapítása szerint V. K.-né halálát súlyos bántalma­zás okozta. A férj, V. K. 45 éves, ugyancsak okányi lakos a bántalmazás tényét nem tagad­ta, ezért vele szemben halált okozó testi sértés alapos gya­núja miatt a megyei rendőr-fő­kapitányság vizsgálati osztálya nyomozást kezdeményezett, ugyanakkor elrendelte a gya­núsított őrizetbe vételét is. Ugyancsak Okányban tör­tént, hogy az egyik helyi lakos augusztus 28-án reggel döb­benten fedezte fel, hogy birka­állománya az éjszaka folyamán 12 állattal csökkent, a tolvajok 152 ezer forinttal rövidítették meg őt. A vésztői rendőrőrs nyomozója, Jenei Endre kitartó munkával felkutatta az ellopott jószágokat, és a napokban hi­ánytalanul visszaadta a juhokat a jogos tulajdonosnak. A Szeg­halmi Rendőrkapitányság lopás bűntett alapos gyanúja miatt in­dított eljárást T. J.-né 37 éves, fia, T. L. 16 éves és Sz. G. 37 éves biharugrai lakosok ellen. Az eljárás során kiderült, hogy szegény jószágok egész tortúrát álltak ki ellopásuk közben, a tolvajok ugyanis egy öreg Zsi­guli utasterébe és csomagtartó­jába gyömöszölték őket. Összevert férfiak feküdtek az utcán Kállai nélkül nincs nyár Gyulán Osztályba sorolják a szálláshelyeket Egy forró augusztusi napon Kállai Ferenc színművésszel talál­koztunk a gyulai utcán. A Kossuth-díjas művész a helybeli dr. V. Fodor Endrével sétált, akinek otthonában az idén is leülhet­tünk egy kis beszélgetésre. — Én már csak hazajövök és nem úgy, hogy kritizáljam akár a múltat, akár a jelent — jegyezte meg. — Kellemesen hatott rám mindig a város. Az utóbbi évek­ben már nem színházi előadásban lépek fel, hanem vendégként té­rek vissza. Az itteni légkör emlé­keztet a szülőfalumra, az embe­rek kedvessége jó közérzetet köl­csönöz. Mediterrán feltöltődést érzek. Lehet, az a mondás, a régi színész anekdota érvényesül, hogy mindenki olyan várost kap, amilyet megérdemel. Sugár Kár­oly és Uray Tivadar Párizst jár­ták. Az egyik hátizsákkal, a má­sik elegáns bőröndökkel. Szezon kezdetekor, a társulati ülés előtt a Nemzeti kapujában kicserélték élményeiket. Uray eléggé elége­detlenül gondolt arra, hogyan is volt a nyara. — A szállodák szű- kek, piszkosak... Nagyon rosszul éreztem magam most Párizsban. Mire Sugár Károly megszólalt: — Mindenki olyan Párizst kap, amilyet megérdemel. Én olyan Gyulát kapok, aminek a rezümé­je, hogy jól érzem itt magam. — V. Fodor Endrével hogyan találkoztak? — Érdeklődött a kultúra iránt, én is ennek a csoportnak vagyok még aktív művelője. Nézte az előadásokat és úgy lát­szik, meg volt^ elégedve, nyil­ván velem is. Én is rokonszen­veztem vele. Erről-arról beszél­getett, tájékoztatott. Most is el­jutottunk oda, hogy többen hangsúlyozzák, a város nem igazán tölti be azt a gyors fejlő­dését, ami megelőzte évtizedek­kel. Csak a kulturális területen, például akkoriban itt, a végeken több klasszikust mutattak be te­lített nézőtérrel. Ez most nincs. — Úgy tűnik, most jobban néz ki, mint tavaly. — Azóta volt egy-két problé­Féltem az emberiséget az embertől... mám az egészségemmel. Lehet, hogy ezek megfiatalítják az em­bert? — nevette el magát. — Jár még a Lukács-fürdő­be? A tévében úgy láthattuk, mint aki tüntetőén tesz az egész­sége érdekében. — Járok, minden elszántság­gal, mert most éppen felbontot­ták. Az egyik medencét szétver­ték, állítólag feszített víztükröt produkálnak majd. Azt ígérik, hogy december közepéig ké­szen lesz. A tumultus csak a na­gyon elszánt lukácsosokat fo­gadja magába,. mert különben nem nagy élvezet most az ottlét. Inkább azért érdekes, mert egy olyan klub, ahol eltereferélge- tünk, elpolitizálgatunk... — Gy ulán hogyan fogadták? — Üdvözöltek, mondván, nem is nyár, ha nem látjuk ma­gát! Örültem, hogy észreveszik, itt vagyok. — Októberben ünnepli a szü­letésnapját. — Már nem igazán szeret­ném tartani, mert lezajlott már néhány októberi ünnepség akö­rül, hogy születtem. Lehetőleg csendben akarom ünnepelni. Mennél több év áll mögöttem, annál nagyobb hősnek érzem magam, hogy még mindig van­nak évek és egyre csendesebben kellene erre odafigyelni... —Melyik volt a legemlékeze­tesebb születésnapja? — A televízió nagyon szépen demonstrálta a 70. születésna­pomat. Összeverbuválta a kol­légáimat, felült a ringlispílre a szakma 70—80 százaléka. Vé­gül, mint A tanúban bekötötték a szemem, akkor gyújtottak vil­lanyt, amikor levették a kendőt és ott forgott a szakma előt­tem... Nagyon megható volt. — A forgásról jut eszembe, nagyot változott Magyarország társadalma. Mintha ringlispíl- ben ülnénk. — Maga is úgy érzi? Ha for­dul a játék, a következő hatalom vezetői azt mondják, ez kiszol­gálta az előzőt. Akkor kinek van kedve jobban dolgozni? Remél­jük, az újabb forduló kikoptatja magából ezt a lehetetlenséget. Elpállott egy gazdaság, mert az érdekeltség nem volt jelen. Most az emberek érdekeltsége olyan anarchiába fullad, hogy nem lát­ni a kedvre való kialakulást. Az emberiség nem javul. Féltem az emberiséget az embertől. — Dolgozik még? — Módjával, felelősséggel, csökkentett munkával. Ahhoz, hogy az életet érezzem, hogy va­gyok valamiért, nem hagyom ab­ba. Ha az ember 50—60 éve tesz- vesz, olyan áram, amit ha kikap­csol, hamarabb felőrli önmagát. — A fiatalokra milyen útra- való vár? — Nem irigylem a fiatalokat, mert övéké a jövő. Adja Isten, hogy könnyebb legyen nekik, de nem úgy érzem. Nincsenek nagy ügyek, és hitehagyott már az ország fiatalja, öregje. S ha nincs valamiért nagyon rajon- gani, tenni, szolgálni, fölüti a fejét a nihil és az anarchia... Viszontlátásra jövőre is! — búcsúztunk. — Ha lehet... — tet­te hozzá csendesen Kállai Ferenc, a Nemzeti Színház örökös tagja. Szőke Margit December 31-éig kötelesek üzemeltetőik osztályba sorolni a ke­reskedelmi szálláshelyeket. A rendeletről a Békés Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara gyulai irodájában érdeklődtünk.-— A gyulai iroda tavaly július 1- jén nyitotta meg kapuit—mond­ja Góg Istvánná, irodavezető. — Ekkor került a kamara hatásköré­be a vállalkozói és a taxis igazol­ványok kiadása, majd az év vé­géig megtörtént a vendéglátó­ipari egységek kategóriába soro­lása is. A területi irodák létreho­zását az a cél vezérelte, hogy a vállalkozók lakóhelyükhöz közel intézhessék a tevékenységükkel kapcsolatos ügyeket. A gyulai irodához tartozik Sarkad, Sarkadkeresztúr, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Elek, Lökösháza, Újszalonta és Gerla. Területünkről idén augusztus 31- éig 154 vállalkozói igazolvány iránti kérelem érkezett. Vállalko­zásukban 131-en jelentet­tek be módosítást és 91- en megszűntették tevé­kenységüket. — Milyen esetekben bonyolítottak az átlagos­nál nagyobb ügyfélfor­galmat? — Az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Minisztérium egyik ren­deleté a kereskedelmi és vendéglátóipari tevé­kenységeket szakmai ké­pesítéshez kötötte. Va­gyis bolti, illetve piaci el­adó csak az lehet, aki ke­reskedelmi végzettséget szerzett. Ugyanez vonat­kozik a vendéglátóhelyek alkalmazottaira is. Azok a vállalkozók, akik nem rendelkeztek szakirányú végzettséggel, nyilatko­zatot töltöttek ki, hogy a rendelemek képzett dol­gozó vagy segítő család­tag foglalkoztatásával tesznek eleget. Ekkor megnőtt az ügyfélforga­lom csakúgy, mint a vendéglátóipari egységek kate­góriába sorolásakor. — Hogyan fogadták az üze­meltetők az újabb osztályba so­rolási rendeletet? — A kereskedelmi szálláshe­lyekre vonatkozó bejelentőlap­ok leadásának határideje az év utolsó napja. Eddig még nem tapasztaltam az ügyben foko­zott érdeklődést. B. M. A vendég dönti el ••• Megkérdeztünk számos helyi panziótulajdonost, hogy mi a véleménye az osztályba sorolá­si rendeletről. A többség nem nyilatkozott, bár azt mindegyi­kük megemlítette, hogy a kate­Kereskedehni szálláshelynek minősül: — szálloda — panzió (fogadó) — kemping — üdülőház — turista- és ifjúsági szálló. A kereskedelmi szálláshely osztályba so­rolás nélkül nem működhet. Ä kategorizálást az üzemeltető végzi el az Ipari, Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Minisztérium rendele­té alapján, amely részletesen feltünteti az osztályokat meghatározó feltételeket. A szál­lodákat és panziókat a korábbiakban meg­szokott módon egytől öt csillaggal minősítik. A besorolás függ a szobák méretétől, felsze­reltségétől, a vizesblokk berendezésétől, a vendégek tájékoztatására vonatkozó szolgál­tatásoktól és a fakultatív lehetőségektől. Ez utóbbiak plusz pontokat jelentenek a minősí­téskor. A 2-től 30 pontig terjedő skálán a ma­ximumot ér a 18 lyukú golfpálya, a gyógy­ászati centrum, a fedett teniszpálya- és uszo­da. A magánszálláshelyek osztályba sorolási, illetve minősítési követelményeit is rögzíti a rendelet. Az egytől három csillaggal jelölhe­tő szállások az előzőhöz hasonló szempontok alapján sorolhatók kategóriákba. góriába sorolást már elvégezte. Égyikük véleményé szerint a rendelet nem jelent különösebb változást az üzemeltetők szá­mára. Aki igényes, az eddig is nagy figyelmet fordított az épü­let állagára, berendezésére. Aki idegenforgalommal foglalko­zik, az jól tudja, hogy állandóan szépíteni, fejleszteni kell a szál­láshelyet ahhoz, hogy a vendé­gek vonzónak találják és vissza­térjenek oda. A panziótulajdo­nos szerint a rendeletet többfé­leképp is lehet értelmezni és ne­héz ellenőrizni, hogy valaki tartja-e magát a vállalt minő­séghez. Végső soron pedig a vendég dönti el, hogy melyik szállás mellet dönt. A magasabb „osztályzatért” Az Aranykereszt Hotel éttermi részét még az előző tulajdonos segítségével tavaly sorol­tuk osztályba — mondta Tulván Zsolt, üzemelte­tő. — Idén januárban tel­jes felújítást végeztünk. Az étteremben kicserél­tük az abroszokat, a füg­gönyöket, a terítéket és az evőeszközöket is. A szállodai részre új ágyne­műt, szőnyegeket, világí­tótesteket és televíziókat vásároltunk és a recepci­ót is felújítottuk. Nem titkoljuk, hogy ezeket a magasabb minősítés re­ményében végeztük el, árainkat ugyanakkor csökkentettük. Az étter­mi részt másodosztályba soroltuk, a szálloda há­rom csillagos minősíté­sű. Véleményem szerint a rendelet arra készteti majd a szálláshelyek üzemeltetőit, hogy minél magasabb minőségben kínálják szolgáltatásaikat a vendégeknek. a —

Next

/
Oldalképek
Tartalom