Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-09 / 210. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 9., csütörtök Kedvezmény, (f) A szeptember 10—19-e közötti Budapesti Nemzetközi Vásárra 50 százalékos célkedvezménnyel lehet vasúton utazni. Több vonat is megáll Kőbánya-Felsőn. Ez utóbbiak közé tartozik a Budapest—Békéscsaba InterCity gyorsvonat, amely a menetrendtől eltérően, a vásár idején oda- és visszafelé is megáll a vásárvárosnál. A félárú jegy igénybevételének feltétele: le kell bélyegeztetni a vásárban. Majorette, (u) A Békéscsabai Vasutas Művelődési Ház majorette-csoportja az utánpótlás érdekében 13-15 éves, jó mozgású lányok jelentkezését várja szeptember 13-án, 17 órától aművé- lődési házban. Támogatás, (z) Csárda- szálláson az önkormányzat döntése értelmében az idén is valamennyi általános iskolás, valamint szakmunkástanuló és középiskolás ingyen kapta meg a tankönyveket. A felsőfokú tanintézetben tanuló nappali tagozatosok és a levelező tagozaton tanuló, de keresettel nem rendelkezők egyszeri, 4 ezer forintos beiskolázási támogatásban részesülnek. Mindez az önkormányzatnak összességében mintegy 500 ezer forint kiadást, a szülőknek pedig óriási anyagi segítséget jelentett. Használt mhát. (f) Szerdára virradóra feltörték a Békéscsabai Családsegítő Szolgálat Kossuth téri raktárát, ahonnan a tettesek 100 ezer forint értékű ruhaneművel távoztak. A tolvajokat keresik. Terménykár. (f) Med- gyesegyházán tegnap reggel kigyulladt a Pluhár-féle tanya terményszárítója és 1 millió forint értékű napraforgó veszett oda. A tűzoltókat két másik helyre is riasztották. Gyomaendrődön a Körös-parton két autó ütközött össze, mert a fűégetés miatt keletkezett füstben nem látták egymást. Békéscsabán H. Jánost kellett kimenteni a Teleki utca egyik családi házából, miután főzés közben kigyulladt a konyha, ő pedig a rosszulléttől bennrekedt. „A JÖVŐBEN AZ A JÓ, HOGY NEM EGYSZERRE, HANEM NAPONKÉNT ÉRKEZIK.” (Abraham Lincoln) Készülék a véralvadászavarok vizsgálatára Hiányt pótló készülékkel, aggregometerrel gyarapodott Gyulán a Pándy Kálmán Megyei Kórház központi laboratóriuma. A hematológiai diagnosztikában jelentős eszköz ünnepélyes átadását tegnap tartották a rendelőintézetben. A véralvadászavarok vizsgálatára alkalmas készülék megyénk kórházaiból ez idáig hiányzott, amint ez a közkórházakban jellemző. A műszert a megyei kórház saját erőből vásárolta meg a Chinöin Rt. támogatásával. A készüléket ma már megelőzésre is használják, így az agyvérzés, az infarktus elkerülésére — tudtuk meg Fodor Lajos professzortól, a központi laboratórium vezetőjétől. Az aggre- gometemek fontos szerepe van a diagnózis felállításában, a klinikus segítségére van a gyógyszer, a kezelés alkalmazásában. Eddig szakvizsgálatra a betegeket a debreceni, szegedi egyetemi klinikákra küldték. A készülék beszerzése az utóbbi évek folyamatát tette kerekké, melynek eredménye, hogy a hematológiai, az interdiszciplináris területen teljes körű vizsgálatra képesek a központi laboratóriumban. Sz. M. Az utóbbi években a véralvadászavarok vizsgálatában, a terápiában nagy fejlődés következett be, alapvető volt a műszer beszerzése FOTÓ: SUCH TAMÁS Csabaszabadi: távol a megoldástól Sorozatosan törvénysértő a helyi képviselő-testület? (Folytatás az 1. oldalról) A képviselők 62/1999. (IV. 27.) számú határozatukban — tekintettel a szaktanári ellátottság hiányára — a felső tagozatos oktatás megszüntetéséről döntöttek. A közigazgatási hivatal törvényességi észrevételében rámutat: „a képviselő-testület az egyetértés gyakorlójának megkeresését megelőzően elmulasztotta azon feltételek megteremtésének lehetőségét felkutatni, hogy a közoktatási törvény rendelkezéseinek eleget tudjanak tenni”. A képviselő- testület június 28-ai ülésén született 106/2/1999. (VI. 18.) határozatával módosította az alapfokú oktatási, nevelési és közművelődési intézmény alapító okiratát, amelyben az intézmény nevét általános iskolaóvodára változtatták, és módosították a tevékenységi kört. A megváltoztatáshoz nem kérték a kisebbségi önkormányzat egyetértését, Kesjár Mátyás (a kisebbségi önkormányzat elnöke) jelenlétét az ülésen nem biztosították, hogy ismertethesse a kisebbségi önkormányzat álláspontját. A testület 94/1999. (VI. 7.) határozatában fegyelmi büntetésben részesítette és állásából — júniüs 7Jei hatállyal — elbocsátotta dr. Takács Sándor Péter igazgatót. A döntésnél ugyancsak elmaradt a szlovák kisebbségi önkormányzat egyetértésének kikérése. E mulasztással is a képviselő-testület törvénysértést követett el. Az egyetértés hiányában ezen önkormányzati rendeletek érvényessége, hatályossága megkérdőjelezhető — derül ki az 1999. augusztus 6- án keltezett törvényességi észrevételből. — Gazdálkodási tényezők és a szaktanári ellátatlanság kényszerítette a testületet e döntések meghozatalára. A volt igazgató ügyében született ítéletet semmilyen körülmények között nem vesszük tudomásul, s ha kell, Hágáig megyünk — mondta Szabó Vilmosné polgármester. Both Imre Régiónk és a kutatásfejlesztés Magyarország és az Európai Unió együttműködésében mérföldkő az idei esztendő: hazánk résztvevője lett az 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramnak. A hazai kutatófejlesztő és vállalkozói közösség tagjai az eddigieknél könnyebben és szervezettebben vehetnek részt a kutatás és technológia- fejlesztés témájában kiírt EU-pályázatokon. A keretprogramban való sikeres részvételt, a pályázók információhoz jutását, a pályázatírástól a projekt végrehajtásáig az országban tizennégy regionális, illetve tematikus információs iroda segíti. Közülük a szarvasi regionális iroda tartott tegnap munkaértekezletet. Az irodát a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Tudományos és Technológiai Alapítvány és a Tessedik Sámuel Oktatási- Kutatási Szövetség alkotta konzorcium működteti. A munka- értekezletén elhangzott, hazánk idén mintegy egymilliárd forinttal járul hozzá a keretprogram költségvetéséhez. Ez az összeg sikeres pályázatokkal visszaszerezhető. Az ezt megelőző kutatási keretprogram hazai tapasztalatai biztatóak. Az egyik legsikeresebb magyar pályázó a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet volt. Tegnap az 5. keretprogram lényegéről, a pályázati lehetőségekről kaptak tájékoztatást, illetve erről szóló kiadványokat a résztvevők. Külön szó esett a régiónkat kiemelten érintő pályázatokról: így többek között a fenntartható mezőgazdaság, a kisgazdaságok gépesítése s a víztakarékos és környezetbarát haltermelést célzó programokról. Az érdeklődők a sikeres kutatási pályázatok tapasztalatairól is hallhattak, továbbá tanulságul az egyik előadó a pályázatok bírálóinak benyomásairól beszélt. VÉLEMÉNYEK Zaklatás Ugrásra készen áll néhány méterre tőlem a főutcán a jótékony érdekekért kéregető buzgómócsing férfi. „Mindenképpen kikerülöm” — gondolom magamban, alábecsülve az úr rejtett képességeit. Közvetlenül előtte ellépnék balra, ám — szándékomat nálam is hamarabb kitalálva — máris a számára legkedvezőbb helyen áll. Orrom alá nyomja a képeslapjait vagy éppen vallási könyveit, esetleg felekezete részére néhány forintot kér. Hebegek-habogok, s ha adakozás nélkül hagyom ott, szinte bizonyossá válik: hitvány némber vagyok, aki arra sem képes, hogy pár fillérrel segítse a rászorulókat. Bosszankodom: nem tudok úgy uzsonnát vásárolni, hogy ne kapjon el a bolt előtt egy-két adománygyűjtő. Szívesen adok akkor, ha rám bízzák, s nem nyomaszt az erőszakos kéregetés. Ennél már csak az felháborítóbb, ha a lakásomba csengetnek be a vallási vitára örökké kapható támogatást keresők. Legutóbb, amikor szinte testközeli harcot folytattam „Isten egyik követével”, utolsó kétségbeesésében mély átéléssel szakadt fel belőle a kiáltás: Hát maga meg akar halni?! Meg én! — feleltem. Kötve hiszem, hogy rajta állna a dolog. Lassacskán persze sehol sem vagyunk biztonságban, mert hazaérve a postaládából naponta zúdul fejemre a halomnyi reklámújság, választások idején a propagandaanyag, esetleg a névre szóló „bepalizás”, mely hosszú idő óta azon melegében a kukában landol. Nem vásárolok így könyvet, hevederzárat, pöttyös kulcstartót és semmiféle utazást ígérő találkozóra nem megyek. Én már csak ilyen átokfajzata vagyok az emberiségnek, szeretem magam eldönteni, milyen célra adjam oda a pénzem. Ha belegondolok, közvetlen környezetemben is rengeteg, támogatásra szoruló család él. Nemrég egy rosszul öltözött férfi kérte tőlem, ötven forintjáért adjam a dupláját. Amikor kezébe nyomtam a százast, és mentem volna tovább, szinte rám erőszakolta ötvenesét, hogy ő nem akart többet ennél az összegnél. Lehet, hogy fröccsöt ivott a pénzből, mindenesetre ő is megkapta, amit kért, s én is jóérzéssel baktattam tovább az őszi délelőttön, mert nem voltam önmagámmal szemben sem hitvány, sem átvert. B. Párkányi Adrienn Nem kell szibériai tigris! Mióta kétszer jár a postásunk (bár többnyire csak egyszer vagy egyszer sem csenget), dupla izgalmat jelent a ládából kikandikáló napi küldemények szemrevételezése. Lássuk egy átlagos hétköznap kínálatát, találomra, mondjuk a tegnapelőttiét. Kezdjük a legegyszerűbbel! Egy szál fél füzetlap a közeli közházba (csak így lazán, összevonva a közösségi házat) invitál. Az ismeretlen cég 1500 helyett 750 forintért kínál férfi félcipőt, továbbá inget, faliórát és gumicsizmát is vehetek olcsón. De nicsak! Itt van egy edény- készlet is, potom 6 ezer 900. Szóval, akkor most lehet gyurmát csinálni a szürke papírból: a minap vettem a piacon ötezerért — éppen egy ilyet. Nézzük a következőt! A mobiltelefon-társaság küldeményét celofánpapír is védi. A katalógust lapozgatva egyelőre lemondhatok a 22 500 pontért azonnal átvehető jutalom kártyatelefonról, hiszen nyugdíjas koromig sem beszélgetek el ennyit. Azért jólesik álmodozni vacsora előtt. Ám nincs kedvem, mert újra jelentkezett az M. Kiadó, amelynek tavasszal világosan megírtam: átvertek, bepaliztak, nem kell több receptkártya! De ők kitartóak, a szibériai tigrissel zaklatnak, amely, mint a lexikonokból is tudhatjuk, az emlősök táborát szaporítja, a macskafélék családjába tartozik, mi több, köztük a legnagyobb a világon és ugye a ragadozók rendjének becses tagja. „Ha nem kézbesíthető, az alábbi címre kérjük visszaküldeni...” — olvasom a borító hátulján egy 15 tagú számcsoport mellett. A jelek szerint azonban kézbesíthető, hiszen megkaptam, forgathatom és töprenghetek azon, mikor vált át a kitüntető figyelem a könnyed zaklatásra. Még hogy ne habozzak, és nyissam fel. Jól nézünk ki! Még jó, hogy nem ugrik ki a ragadozó a borítékból. Mondhatom, félelmetes pofája van. Jut eszembe! Hogy is van ez a számsor? Csak nem kerültem rá valami VIP-listára? Végképp megérlelődött bennem a döntés. Nem kérek a szibériai tigrisből! Fábián István > A párbeszéd többet ért volna... Pusztaborz, a beszédes lelőhely (Folytatás az 1. oldalról) Bátovszky Gábor áthelyezésének semmiféle személyes oka, törvényes akadálya nincs, s nem volt. Ha egy segédlelkész leteszi a lelkészi szakvizsgáját, s egy egyházközség megválasztja lelkészévé, innen már a püspöknek nincs felette rendelkezési joga. Pillanatnyilag a két békési egyházmegye hat egyházközségébe kellett személyi változásokkal segíteni a püspöknek, ugyanis szülés, betegség, elhalálozás, nyugdíjba vonulás és máshová való pályázás miatt létszámhiánnyal küzdünk, Az egyházkerület mintegy kétszáz lelkészének közel tíz százaléka „mozgásban” van. Hangsúlyozom, a püspök nem hibázott, a mulasztást az egyházközség felügyelője követte el, aki az áthelyezés tervezett tényét nem tárta a presbitérium éS a gyülekezet elé, ő a püspökkel a vezetés tudta és tájékoztatása nélkül tárgyalt. A tájékoztatás elmulasztása is óriási hiba volt. Hogy érzékeltessem a dolgot: az egyházi vezetés úgy működik, mint egy önkormányzat. — Sokak szerint Tótkomlósra „száműzték" Bátovszky Gábort... — Tótkomlóson sokkal nagyobb a gyülekezet, mint a herényi I. kerületi. Az, hogy Bátovszky Gábort ide helyezték, az a bizalom jele, s mindez nagyobb felelősséget ró rá, ugyanakkor kihívás is. Mindezzel együtt a herényi segédlelkész még önálló, független, könnyebben mozdítható, mint egy családos lelkész. Tóth Attila helyettes lelkészként érkezett Mezőberénybe. Harmati Béla határozott ígéretet tett arra, ha Bátovszky Gábor leteszi lelkészi szakvizsgáját, s a herényi gyülekezet meghívja és megválasztja, nem gördít akadályt a városba való visszakerülése elé. Hogy Bátovszky Gábor visszakerül-e Mezőberénybe? Ez csupán a hívek akaratától és a lelkész úr szándékától függ. — Ön szerint el lehetett volna kerülni ezt a kínos helyzetet, a botrányt, a tüntetést? — Azt hiszem igen. Persze sok a ha... Ha a püspök tud egyeztetni az egyházmegye vezetőivel, akkortájt nem tartózkodtak itthon, ha az információ úgy áramlik, mint ahogyan annak a demokrácia játékszabálya szerint kellene, ha nincsenek a nyári szabadságolások... — Ön szerint az ilyen tiltakozásnak az utcán kell megnyilvánulnia? — Egyházközségen belül párbeszéddel több eredményt lehetett volna elérni. Érzelmileg megértem őket, hogy lelkészük maradása mellett protestáltak — mondotta befejezésül dr. Rück András. — szekeres — (Folytatás az 1. oldalról) Áz első lelőhelyen egy kiste- rületű őskori szállás jellegű település maradványait tárták fel. Itt főleg újkőkori és rézkori gödröket találtak, amelyeket az akkori emberek valószínűleg először anyagbányászás céljából ástak ki, majd az összetört cserépedényeket tárolták ott. A legtöbb régészeti anyag a pusztaborzi lelőhelyen került elő. Az eredmények alapján elmondható, hogy itt nemcsak az ókorban, hanem a népvándorlás korában is megtelepedtek elődeink. A szarmata kori településen kívül a temető egy részét is megtalálták a régészek. A temető területéből hét sír esik a gázvezeték nyomvonalába, így ezeket most mind feltárták. A korabeli szokásoknak megfelelően az elhunytak mellé a sírba étellel, itallal teli cserépedényeket helyeztek. A mostani feltárás is alátámasztja ezt, hisz' a sírokból állati csontok is előkerültek. Ékszerek is voltak a sírokban. A gyöngyök borostyánból, illetve színes üvegpasztából készültek. Az egyik sírból egy római kori császári ezüstpénz is előkerült. A restaurálás után ez a pénzérme „mondja” majd a legtöbb információt, hisz' pontos időt árul el arról, hogy tulajdonosa melyik korban élt. Az viszont gondot jelent, hogy az agyagos talajban a csontok nagyon megrongálódtak. A harmadik lelőhelyen a gázvezeték csak a szélét érinti a feltárási helynek, így természetes, hogy itt találták a legkevesebb leletet. Bronzkori, szarmata és Árpád-kori gödrök kerültek elő, amelyeket minden bizonnyal egyes időszakokban víz borított. Ennek az a magyarázata, hogy a mélyedéseket víznyerés céljából készítették elődeink, szárazabb időszakban pedig agyagot is termeltek ott ki. A lelőhely gazdagabb része 50-100 méterre található a nyomvonaltól. A legnagyobb gond, hogy ahol a legtöbb régészeti lelet előfordul, ott egy 100x50 méteres nagyságú, 3-4 méter mélységű gödör tátong. Ezzel kapcsolatban dr. Szatmári Imre megjegyezte: ez is bizonyítja, hogy az utóbbi évtizedekben végzett meliorációs munkálatok során számos jelentős régészeti lelőhely pusztult el véglegesen. Az Ecsegfalva és Bucsa között feltárt régészeti leleteket a téli hónapokban megtisztítják, restaurálják, leltározzák a régészek, később pedig kiállítás is nyílik belőlük. Magyari Barna
