Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-09 / 210. szám

1999. szeptember 9., csütörtök Sándor László maradt az MSZOSZ elnöke Bizalmat szavaztak Kisebbségbe kerültek az MSZOSZ Szövetségi Tanácsá­ban a Sándor László elnök el­mozdítását szorgalmazó szak- szervezetek - közölte Bálint At­tila, az MSZOSZ szóvivője. A név szerinti nyílt szavazáson 83 küldött bizalmáról biztosí­totta az elnököt a 23 nemmel szavazó ellenében. Mint ismere­tes, több szervezet a kilépését fontolgatta a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetségé­ből, amennyiben a tegnapi ülé­sen nem sikerül lemondatni az elnököt. Sándor Lászlót nem­csak a 3 millió forintnyi VIP- hitel felvétele miatt érte bírálat; többek úgy vélik, ideje lenne megújítani az MSZOSZ vezeté­sét is. Támadás érte Paszternák Lászlót, a Vasas Szakszervezet elnökét is, aki korábban megvá­sárolta szakszervezete balaton- lellei üdülőtelkének egy részét. A testület szerdai ülésén az elnök kezdeményezésére bonyo­lították le a bizalmi szavazást, amelyen több mint száz küldött vett részt. Őket a 43 tagszerve­zet delegálta. Az elnök elmozdí­tásához a résztvevők kéthar­madára lett volna szükség. A szerdai ülésen korábbi hírekkel ellentétben nem került szóba, hogy bármelyik szakszervezet kilépne a tömörülésből. Jöttek, láttak - győztünk Az idegenforgalom jövő évi költ­ségvetési támogatásának össze­géről a Gazdasági Minisztérium határoz majd, de senkit nem biz­tatnék arra, hogy 10 milliárd fo­rint fölötti állami forrással szá­moljon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az újjáalakult Országos Idegenforgalmi Bizott­ság első ülésén tegnap. Összeha­sonlításul: az idén - három for­rásból - 6,02 milliárd forinthoz juthat az ágazat. A kormányfő szorgalmazta az idegenforgalom fejlesztésére vonatkozó konkrét, átfogó terv elkészítését, mert - mint mondta - ilyen koncepció je­lenleg nincs a kormány aszta­lán. Elismeréssel szólt az ide­genforgalom eredményéről: az elmúlt kilenc évben sikerült túl­lépni az ország képét korábban jellemző sztereotípiákon, a tu­risták itteni átlagos költése pe­dig ötszörösére emelkedett. Ez­zel együtt az ágazat tőkehiány­nyal küszködik, s jelentős fej­lesztésekre van szükség. A mi­niszterelnök felhívta a figyel­met arra, hogy bár a költségve­tés lehetőségei korlátozottak, minden infrastrukturális fej­lesztés egyben az idegenforga­lom érdekeit is szolgálja. Chikán Attila gazdasági mi­niszter arról számolt be a testü­let ülésén, hogy a tárcánál az ed­dig kidolgozott anyagok alapján már készül az átfogó turisztikai fejlesztési koncepció. Elmond­ta: a turizmus elsősorban üzlet, s a kormány azzal segit, ha javít­ja a vállalkozások működési fel­tételeit. Gyengélkedő holt lelkek A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait felügyelő államtitkárság kabinetirodája rendőrségi felje­lentést tett azután, hogy ellenőr­zéseik kiderítették: idén június­ban több mint százezer elhunyt személy taj-kártyájára számol­tak el egészségügyi szolgáltatást - mondta el Szabadfí Árpád ka­binetfőnök. A vizsgálatot visszamenőleg is elvégzik majd, mivel szeretnék kideríteni, hogy nyilvántartási hiányosság, tévedés vagy netán szándékos félrevezetés áll a fur­csa ügyek hátterében. A fiktív gyógykezelések miatt nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt érte anyagi kár, hiszen zárt kasszát oszt szét teljesít­ményarányosan az ország vala­mennyi szolgáltatója között. A holtak után kifizetett összegek miatt a többi egészségügyi intéz­ménynek jutott kevesebb pénz. Az ellenőrzések során több száz olyan biztosítottat találtak, akinek a kártyájára egy időben öt-hat háziorvos is kapott kártya­pénzt. Ugyanakkor a háziorvo­sok szerint az OEP számítógé­pes rendszerében is elveszhettek adatok. Érdekvédelmi szövetsé­geik írásban is jelezték, hogy a le­jelentett elhunytak nem kerültek ki a tb adatbázisából. Az OEP-nél most kezd olajo­zottan működni az informatikai rendszer és ennek következté­ben a lakosság számánál lénye­gesen több, 13 milliónyi taj- szám hamarosan a tényleges szintre mérséklődik. Szabadfí Árpád jelezte, hogy hamarosan hozzálátnak a gyógyszerrendelé­sek ellenőrzéséhez is. Félő, hogy a gyengélkedő holtaknak felírt patikaszerek ugyancsak tetemes összegeket emésztettek fel. A kabinetfőnök szerint a júni­usi ellenőrzések nyomán elren­delt rendőrségi vizsgálat várha­tóan két-három hónap múlva zárható le. N. Zs. HAZAI TÜKÖR Szigorúbb törvény készül a műbőrgyártók ellen Parlamenti vita az adókról Az áfa-csalás ma össznépi játék, de ezt nem vehetjük tudomásul - összegezte a lényeget Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium ál­lamtitkára tegnap a parlamentben, amikor a nap fő témájaként az általános forgalmi adóval és visszaigénylésének szigorításával fog­lalkozott a Ház. Válasz volt ez az ellenzéki képviselőknek is, akik kifogásolták, hogy a kormány minden áfa-visszaigénylőt eleve csa­lónak tekint. Valóban nem mindenki csal, hiszen „csak” minden második visszaigénylés volt jogosulatlan a legutóbbi, 19 ezer esetet áttekintő ellenőrzés során. A Fidesz részéről elsőként fel­szólaló Dancsó József részlete­sen ismertette a tervezett változ­tatásokat. A visszaigénylés bevé­teli összeghatára 2 millió forint­ról 4 millió forintra emelkedik, ez mintegy 75 ezer főt érint. A havi bevallásra kötelezett akkor igényelhet vissza adót, ha elszá­molandó adója három egymást követő hónapban negatív. Tár­gyi eszköz beszerzése esetén a visszaigénylés összeghatára 200 ezer forint. Az adóalany nem igényelheti vissza beszerzései (igénybe vett szolgáltatásai) áfá­ját addig, ameddig az ellenérté­két az eladó részére ő maga nem egyenlítette ki. Az áfa-visszaigénylés kiutalá­sára nyitva álló határidő 200 ezer forint feletti tétel esetén 30- ról 45 napra emelkedik. (Eddig a visszaigénylések 60 százaléka 200 ezer forint alatti volt.) A személyi jövedelemadó­ban átalányadózást választók kötelezően alanyi adómentes státusba kerülnének, esetük­ben azonban az alanyi adó- mentesség értékhatára nem 2 millió, hanem 4 millió forint lenne. Az éves bevallási kötelezett­ség bevételi határát 3 millió fo­rintról 8 millió forintra emelik, így nő azoknak a száma, akik­nek évente csak egyszer kell adóbevallást készíteniük. Ez­zel az intézkedéssel az áfa-ala­nyok mintegy 30 százalékának csökkentik az adminisztrációs terheit. Tardos Márton (SZDSZ) és még többen fölvetették, hogy az áfa-kulcsok (0 százalék, 12 százalék és 25 százalék) között nagy a különbség, közelíteni kellene. Font Sándor (MDF) a pelenkapéldával mutatott rá, hogy milyen bonyolult kérdés ez. Tavaly a parlament eltöröl­te a papírpelenka általános for­galmi adóját, mert ezzel is segí­teni akarta a kisgyermeket ne­velőket. A pelenka ára azon­ban nem csökkent, hanem ugyanúgy emelkedett, mint minden másé, az elengedett adót pedig zsebrevágták a gyár­tók és a kereskedők. A képviselők a Ház mindkét oldalán egyetértettek azzal, hogy jövő év augusztus elsejé­től a bort is jövedéki adóval ter­heljék, ami elsődlegesen a bor­piacon kialakult adóelkerülé­sek, borhamisítások visszaszo­rítását célozza. Többen még to­vábbi intézkedéseket is sürget­tek a műbőrgyártók ellen, pél­dául Kis Zoltán (SZDSZ) sze­rint csak vállalkozói jogvi­szonyban lévőknek szabadna bort eladásra előállítani, őster­melőként nem. S. Á. A mentőcsoport tagjai két elmaradhatatlan társukat is magukkal vitték az ünnepségre fotó: feb/diósi imre Elismerés az önkénteseknek Pintér Sándor belügyminisz­ter tegnap - rendkívül nehéz körülmények között, önkén­tesen végzett, áldozatkész munkájukért - elismerésben részesítette a polgári véde­lem nemzetközi bevethe- tőségű speciális akciócso­portjának tagjait. Az elmúlt hetekben a törökországi földrengés áldozatai után kutatott a mentőcsapat, amelynek tagjai: Baranya Károly, dr. Temesvári Pál, Bagyó Sándor, Manga Mi­hály, Lehóczki László, Kelecsényi Csaba, Rajnai Fe­renc és Kocsis Tamás. Orosháza: szoborterv a millenniumra A romániai Nagykárolyból érkezett a tegnapi testületi ülésre Srót Ödön, az ottani Kaffka Margit Társaság kép­viselője. Napirend előtti fel­szólalásában köszönetét fe­jezte ki a testvérvárosnak, Orosházának, hogy a rend­szerváltás után anyagi és er­kölcsi támogatásával segítet­te a nagykárolyiak életét. Ajándékként egy festményt és egy bronzplakettet adott át Fetser János polgármester­nek a vendég. A képviselő-testület érdemi munkája ezután kezdődött. Az orosházi születésű, de Szentendrén élő Rajki László szobrászművész elkészítette 1 /5-ös méretarányú, Szent Ist­vánt ábrázoló szobortervét, amit a városatyák meg is te­kinthettek, hiszen néhány nappal ezelőtt a képző- és iparművészeti lektorátus zsű­rizte az alkotást. Orosházán a millennium évében köztéri szoborral szeretnének tiszte­legni az államalapító emléke előtt. A 9 millió forintos köz­téri alkotást a volt Hangya (ma Rossmann Áruház) mel­letti parkban szeretnék felállí­tani. Csete I. Országos önkormányzat alakul Gyulán A megyeszékhelyi román ki­sebbségi önkormányzat tagjai közül Grósz György, dr. Bányainé Rúzsa Éva és Koz­ma János mérettetik meg a szeptember 18-án Gyulán, a polgármesteri hivatalban tar­tandó országos román kisebb­ségi önkormányzati választá­son — derült ki a békéscsabai román kisebbségi önkor­mányzat tegnapi ülésén. Titkos szavazással 53 főt vá­lasztanak az országos elnök­ség tagjaivá. A 170 települési román kisebbségi önkormány­zati képviselő közül bárki le­het országos önkormányzati képviselőjelölt a jelenlévő képviselőtársak 10 százalékos támogatottságának birtoká­ban. A testület elfogadta a má­sodik félévi munkatervet, mó­dosították a pénzügyi elői­rányzatot, és szó esett az eltelt időszak eseményeiről is. A megyeszékhelyi önkormány­zat részt vesz az október 1-jei Méhkeréken megrendezendő Román kulturális napon, no­vemberben pedig a Foaia Romaneasca szerkesztőivel ta­lálkozik a testület. A Békés­csabai románokért kitüntető cím odaítélséséről szintén no­vemberben dötenek. — Both — Kuctolj Jindrak, a Lseh Köztársaság nagykövete es Homoki Janos hon­védelmi államtitkár nyitotta meg a kiállítást, amelyen a kor fegyverei, illetve Hruhy Gyula családi relikviái láthatók. fotó: feb/körmendi imre Esküjog, becsület A cseh származású Hruby Gyula honvéd őrnagy már­tírhalálának 150. évforduló­ja alkalmából rendeztek ün­nepi megemlékezést és kiál­lítást a Cseh Centrumban szerdán Budapesten. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Magyarországon tartózkodó, Hruby Gyula vezette I. császári huszárez­red felesküdött a magyar kormányra. A méltatlanul elfelejtett őrnagyot a fegy­verletétel után 1849. au­gusztus 20-án kivégezték Temesváron. Az emlékülést és a kiállítást a leszárma­zottjai kezdeményezték. A szabadságharc idején Ma­gyarországon harcoló ide­genlégiókról Katona Tamás történész tartott előadást. 'TTJgprf _.... i *:<::• | > ....■•--L MEGJELENT AZ ügyes KÓPÉ puenos rejtvénylap 11 száma KERESSE A HÍRLAP­ÁRUSOKNÁL] Csak 45 forint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom