Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

1999. szeptember 1., szerda VILÁGTÜKÖR A szerbeknek is joguk van Koszovóban élni Albániában befejeződött a katonaorvosok sikeres küldetése Az Egyesült Államok figyelmeztette a koszovói albánokat, hogy el­veszíthetik az amerikai támogatást, ha nem teljesítik a korábbi megállapodásokat. Az amerikai aggodalmakat a koszovói tájékozó­dó látogatását kedden befejező Richard Holbrooke ENSZ-nagykö- vet és Joseph Biden szenátor, a külügyi bizottság rangidős demok­rata tagja közvetítette az albán vezetőknek. Rasszizmusnak nevezte a nemzetiségi ellentéteket fotő: feb/reuters Holbrooke hangsúlyozta, hogy a szerbeknek is történelmi joguk van Koszovóban élni, és rassziz­musnak nevezte a térségbeli nemzetiségi ellentéteket, a szer- bek elleni albán támadásokra utalva. Közös pristinai sajtóérte­kezletükön Biden leszögezte, hogy a Koszovói Felszabaditási Hadseregnek (UCK) tartania kell magát a leszerelésére és fel­oszlatására elfogadott szeptem­ber 19-i határidőhöz, mert külön­ben „az amerikai törvényhozás támogatása egyik napról a má­sikra elpárologhat”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a koszovói kisebbségek - a szerbek és a romák - elleni erő­szakot. A testület arra is figyel­meztetett, hogy a KFOR-alakula- tok elleni támadások a békekül­detés befejezését vonhatják ma­guk után. „Az Albániába menekült ko­szovói albánok ellátásában se­gédkező NATO-erő, az AFOR, valamint a különböző nemzetkö­zi humanitárius szervezetek egy­aránt igen sikeresnek értékelik a Magyar Honvédség orvoscso­portjának néhány hónapos albá­niai tevékenységét” - mondta Kopcsó István alezredes, a 35 ta­gú kontingens parancsnoka Tira­nában. A magyar orvoscsoport missziója már befejeződött Albá­niában. A balkáni országba ápri­lisban érkezett közegészség- és járványügyi felderítő és elemző egység utolsó tagjai augusztus 26-án utaztak haza Magyaror­szágra, bár a parancsnok szep­tember 2-ig Albániában marad.- Teljesen új, korábban a NATO-ban is ismeretlen, úgyne­vezett komplett megelőző egész­ségügyi koncepcióval érkeztünk Albániába - emlékeztetett az al­ezredes. A 35 magyar orvos-ka­tona közül tizenöten egészség- ügyi szolgálatot, húszán logiszti­kai feladatot láttak el Hamalaiban. Kopcsó István ki­tért arra, hogy John Relth tábor­nok, az AFOR brit főparancsno­ka személyesen is megköszönte a magyar orvoscsoport együtt­működését a koszovói albán me­nekültek ellátásában.- Szeptember 1-jén véget ér az AFOR-mlsszió, Így hazatérése­mig az újonnan érkező NATO- egység, az AFOR-2 egészség- ügyi biztosításának megalapozá­sa a feladatom - nyilatkozta az alezredes. Az AFOR-2 célja a Dürres és Kukes közötti ország­út, valamint a Pristinába vezető közút hibáinak kijavítása lesz. A kétezer NATO-katona az észak­atlanti szövetség koszovói csapa­tainak logisztikai támogatását is elvégzi majd. Az orosz pénzbotrány szálai Moszkvától Washingtonig, Budapesttől Zürichig vezetnek Egyre dagad az Oroszországból elszivárgó pénzek botránya. A hét elején a The Washington Post már havi egy-két milliárd dollárra be­csülte az összeg nagyságát. „1992 óta becslések szerint 100-150 milliárd dollárt menekítettek külföldre” - írta az amerikai napilap. A történetnek van egy olyan szá­la is, amely egyenesen az orosz elnökhöz vezet. Fény derült ugyanis arra, hogy Jelcinnek és családjának svájci bankszámlái vannak - meglehetősen kétes eredetű pénzekkel. Az amerikai bankvilágot egyébként az rázta meg a legjobban, amikor a New York Times nyilvánosságra hoz­ta: az orosz alvilág egyik kereszt­apja, a Magyarországon is is­mert Szemjon MogUjevlcs („Szeva") nem kevesebb mint 10 milliárd dollárt mosott át egy ne­ves bankházon (Bank of New York) keresztül. Kiderült, hogy e bank egyik munkatársnője, aki­ről feltételezik, hogy szerepet játszott a pénzmosási tranzakci­ókban, a felesége annak a Konsztantyin Kagalovszk(jnak, aki 1992-95 között Moszkva képviselője volt a Nemzetközi Valutaalapnál. Tehát nemcsak az orosz alvi­lág pénzmosási hadműveleteiről van szó, hanem esetleg arról (is), hogy a Valutaalap által Oroszországba pumpált pénz nyugati magánbankszámlákon köthetett ki. Ez pedig már belpo­litikai kérdéssé vált Ameriká­ban, hiszen Al Gore-t Oroszor­szág gazdasági megsegítésének fő támogatójaként tartják nyil­ván. Az alelnök mindig is hang­súlyozta, hogy a béke - és Ame­rika nyugalma - érdekében gaz­daságilag segíteni kell Oroszor­szágot. Most, hogy kiderült: a pénz egy része korántsem arra fordítódott, amire szánták, Gore magyarázkodásra kényszerült. Márpedig a jövő évi elnökválasz­tási kampány egyik valószínű je­löltje a jelenlegi alelnök. A Bank of New York vezetője, Thomas A. Renyl elnök-vezérigaz­gató közleményben hangsúlyoz­ta: a bank mindent elkövet a tör­vénytelenségek felszámolására. Konkrétumokat nem említett, de együttműködést Ígért a bankon belül vizsgálódó hatóságoknak. Megszólalt az orosz pénzügyi élet nagyágyúja, Borisz Berezovszky is, aki arra figyel­meztetett: „ha nem sikerül tiszta vizet önteni a pohárba, az ügy nyomán az egész orosz üzleti vi­lágot bűnözőkkel azonosíthat­ják". Persze neki is előbb vála­szolnia kellene például arra kér­désre, hogyan kerültek az Aeroflot, az orosz nemzeti légi- társaság hatalmas pénzei svájci bankokhoz... FEB Dagesztán közepén, a búj- nakszkl Járásban a szövetségi erők kedd hajnalban szoro­sabbra vonták az ostromgyü- riít a két vahabtta település, Karamahl és Csabanmahl kö­rül. A botllhl akció mintájára azonban az orosz belügyi csa­patok Itt Is el akarják kerülni a komolyabb veszteségeket, így elsősorban a légierő és a tüzérség mér csapásokat a , muszllm szélsőségesek védel­mi állásaira. Az ostrom céda felszámolni a két hegyi falu­ban bevezetett Iszlám törvény­kezést, és „helyreállítani az al­kotmányos rendet". A vasárnap óta tartó har­cokban orosz belügyi forrá­sok szerint legalább félszáz szakadár fegyveres vesztette életét. Mahacskalat közlés szerint a vahablták segítséget kértek dagesztánI és csecsen- földi társaiktól, mivel nem tudják tartan! a hegyekben kiépített állásaikat, ha elhú­zódik az ostrom. Az orosz és a dagesztánl belügyi alakula­tok viszont fokozatosan ellen­őrzésük alá vonják a környe­ző magaslatokat. Az orosz vé­delmi minisztérium állítása szerint csak messze hordó tü­zérséget vetnek be Karabahi és Csabanmahl védői ellen, aknavetőket nem, így a vahablták provokációjáról van szó, amikor azt állítják, hogy orosz erők lövik a falvak ártatlan lakóit. Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazga­tója kedden emlékeztetett arra, hogy az orosz kormány 1996-ban hamis adatokat közölt a devizatartalékról, de úgy vélte, hogy a mostani pénzmosási ügy sem ok arra, hogy az IMF leállítsa Oroszország finanszírozását. „Annál Is kevésbé, mert a Júliusban Indított 4,5 milliárd dolláros új program Oroszország IMF-tarto- zásait finanszírozza, vagyis a pénz csak átkerül az egyik IMF- számláról a másikra" - hangsúlyozta Camdessus, elutasítva az IMF felelősségét bármiféle orosz pénzmosásban. Tom Dawson, az IMF külügyi Igazgatója közben ugyancsak kedden Washingtonban hivatalosan közölte: nincs semmi Jele an­nak, hogy az orosz kölcsönöket átszlvattyúzták volna amerikai bankokon keresztül törvényellenes célra. Ezzel egyszersmind el­utasította az amerikai képviselőház bankügyi bizottságának köve­telését, hogy egyelőre Függesszék fel az IMF orosz hitelezését. Honvédelem, agrárium Magyar miniszterek külföldön Magyarország közvetlenül érde­kelt egy hatékony európai bizton­sági és védelmi rendszer kialakí­tásában, amely jelentősen növeli a kontinens válságkezelő képes­ségét mind a politikai akarat, mind pedig a konkrét katonai le­hetőségek tekintetében - mond­ta Szabó János védelmi minisz­ter Helsinkiben, finn kollégájá­val, Jan-Erik Enestammal folyta­tott keddi megbeszélésén. Szabó János tárgyalópartnere újfent megerősítette, hogy Finn­ország érdekelt az Európai Unió mielőbbi további bővítésé­ben, és teljes mértékben támo­gatja Magyarország uniós csat­lakozását a következő évtized első éveiben. Szabó János ma­gyar szempontból nagyon fon­tosnak tartotta: az európai vé­delmi struktúrák kialakulásakor létrejövő döntéshozási mecha­nizmusok adjanak lehetőséget arra, hogy valamennyi érintett európai ország beleszólhasson a döntésekbe. Ne jöjjenek létre intézményi átfedések a NATO, az Európai Unió és a Nyugat­európai Unió között, és ne okozza az európai védelmi „ön­tudat" erősödése a NATO dön­téshozatalának lassulását. Holland kollégája, Laurens Jan Brlnkhorst meghívására Amszterdamba érkezett Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Út­ja során az agrárágazat csak­nem minden területét áttekinti, ellátogat kertészeti, növényter­mesztési, állattenyésztési és élelmiszeripari vállalatokhoz, valamint megismerkedik Hol­landia családi vállalkozásaival és szövetkezeteivel is. Hírek röviden Szlovák igen a hídra A szlovák kormány kedden jóváhagyta a Párkány és Esztergom között 1944 óta csonkán álló Mária Valéria-hld újjáépítéséről szóló egyezményt, és felhatalmazta Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, hogy a híd felújításáról szóló szerződést szeptember 16-án Írja alá Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A felújítás költségei a számítá­sok szerint 19,404 millió eurót (5 milliárd forintot) tesznek majd ki. Barak kész elismerni Palesztinát Ehud Barak izraeli kormányfő kész arra, hogy elismerje a palesztin államot, de olyan feltételekkel, amelyek igen fájdalmasak, noha megfontolásra méltóak Jasszer Arafat palesztin elnök számára • értesült a Financial Times az izraeli-palesztin tárgyalásokhoz közel álló forrásokból. Tovább reng a föld Törökországban Ismét erős, a Richter-skála szerinti 5,2 fokos földrengés rázta meg kedd délelőtt Törökország északnyugati részét. A földmozgásnak, amelynek központja Izmit iparváros környékén volt, halálos és sebesült áldozatai is vannak. Izmitben, ahol a földrengés és a 4,6 erősségű utórengés mintegy 20 percen át tartott, az emberek a már megrongálódott épületekből a szabadba rohantak. ' " •• ’ ’ f' ''Á I Független lesz Kelet-Timor? Kelet-Timor Gleno nevű településén fegyveres milicisták az éjszaka a szavazóhelyiség bezárása után megölték az ENSZ három megbí­zottját, és körbezárták a világszervezet egy 150 tagú csoportját. Az Európai Unió kedden „nagy sikerként” méltatta a kelet-timori nép­szavazást, amelyen a választásra jogosultak majdnem 99 százaléka vett részt, s a referendum a várakozások szerint a függetlenséget támogatók győzelmét hozza majd. Illetéktelen behatolók a Microsoft hálózatán A Microsoft hétfőn kénytelen volt órákon keresztül szüneteltetni elektronikus levelezésének hotmail-szerverét, miután egy svédorszá­gi honlapról hackerek hatoltak be a rendszerbe, feltörve több mint 40 millió személy magánlevelezését szerte a világban. Két embert megölt egy ámokfutó Két embert megölt, négy másikat megsebesített egy férfi hétfőn Kaliforniában, a Los Angelestől 50 kilométerre délkeletre lévő Garden Grove egyik bevásárlóközpontjában. Az ismeretlen egy autósbolt parkolójából nyitott tüzet az eladótérre, majd tovább lövöldözött maga körül. Végül egy társával furgonba pattantak és elrobogtak a helyszínről. A vérfürdő oka egyelőre ismeretlen, s a tettest sem sikerült még elfogni. Nem sikk amerikai alelnöknek lenni Mostanában sokat írnak arról, hogy Al Gore amerikai alelnöknek a jövő évi elnökválasztáson sikerül-e legyőznie vetélytársát, a korábbi elnök fiát, ifjabb George Bush texasi kormányzót. A népes Al Gore család fotö: feb/archív Szinte minden róla szóló cikkben szerepel, hogy Gore-nak kettős fel­adatot kellene megoldania: le kel­lene aratnia Clinton kormányzásá­nak babérjait, ugyanakkor el kelle­ne határolódnia az elnök vélt vagy valós hibáitól. A problémával egyébként min­den alelnök találkozik. A világ régóta tévedésben van az ameri­kai alelnökök hatáskörét illetően: messze nem olyan nagy üzlet - jo­gilag - az USA második emberé­nek lenni, mint azt még ma is na­gyon sokan hiszik. A statisztika megsemmisítő Ítéletet mond a hi­vatalban lévő alelnökök elnöki esélyeiről. Al Gore-nak a megelő­ző 210 esztendőben összesen 44 alelnökelődje volt, és ebből mind­össze háromnak sikerült erről a posztról „természetes úton” el­nökké választatnia magát. A leg­utóbbi 1988-ban éppen Gore rivá­lisának édesapja, idősebb George Bush volt. Előtte 152 év telt el ha­sonló fejlemény nélkül: Martin van Burent 1836-ban választották alelnökből első emberré. Gyakori fordulat a cikkekben, hogy „az al- elnököt végül is egyetlen szivdob- banás választja el az elnöki szék­től”. Ez igaz, de csak akkor, ha az államfő hivatali ideje alatt meg­hal. Helyét akkor a ciklus lejártá­ig az alelnök örökli. Ez történt Lyndon B. Johnson alelnökkel, mi­után Kennedy elnököt Dallasban meggyilkolták. Harry Truman is azután foglalhatta el a főnöki szé­ket, hogy 1945-ben Franklin Delano Roosevelt elnök meghalt. Az ő esete egyben jó példa arra, milyen korlátozott a második em­ber hatalma. Truman ugyanis csak elnökként értesült arról, hogy országa atombomba előállí­tásán dolgozik. A profi politikusok között az alelnökség az egyik legnépszerűt­lenebb poszt. A legutóbbi évszá­zadban a kongresszus nyolc alka­lommal futott neki, hogy megvizs­gálja, nem kellene-e - az elnök­höz hasonlóan - az alelnököt is a népnek megválasztania. A kísérle­tet mindannyiszor az a hagyo­mány hiúsította meg, hogy az el­nökjelölt joga a neki minden szempontból megfelelő legköze­lebbi munkatárs kiválasztása. így aztán nem véletlenül nevezik az amerikai toliforgatók a második férfiút „ámyékembemek”. Nelson Rockefellernek kétszer ajánlották fel úgy ezt a tisztséget, hogy kijelentette: egy Rockefeller nem vállalhat megalázó szerepet. Végül 1974-ben, amikor megértet­te, hogy elnöki esélyei a nullával egyenlők, elvállalta Gerald Ford mellett a másodhegedűs szerepét. Ugyanebben az évben lehetett először az alelnöknek saját irodá­ja a Haditengerészeti Központ­ban. Elődei addig hotelekben él­tek, főleg a Willardban, amely kö­zel van a Fehér Házhoz. Amikor egyszer tűz ütött ki a szállodában, Calvin Coolidge akkori alelnöknek menekülnie kellett. Az oltás után vissza akart menni a szobájába, de egy tűzoltó feltartóztatta. „Az alelnök vagyok” - erősködött Coolidge. „Minek az alelnöke?” „Az Egyesült Államoké...” Csak 1977-ben költözhetett be a Fehér Ház nyugati szárnyába Walter Mondale. ő az első alel­nök, akinek saját irodája volt az elnöki palotában. Eisenhower tá­bornok-elnök különgép használa­tát engedélyezte Nixon alelnök­nek. Ez volt az Air Force-2. (Az elnöké közismerten a Légierő-1. vagyis az Air Force-1.) Reagan ezt is megszüntette, mondván: ha az alelnöknek repülnie kell, me­het az elnöki géppel. Harmat Endre Dollármilliárdok útvesztői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom