Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-17 / 191. szám

GAZDASÁG 1999. augusztus 17., kedd Hogyan válasszunk magánnyugdíj-pénztárat? Augusztus 31-ig dönthetnek, akiknek lehetőségük van, hogy idős korukban csak az állami finanszíro­zású társadalombiztosítási nyugdíjrendszertől, vagy pedig azt részben helyettesítve, egy magán­nyugdíj-pénztár szolgáltatását is felhasználva biz­tosítsák a megélhetésüket. Ez a határidő, amíg a társadalombiztosítási rendszerhez jelenleg tartozó polgárok belépési nyilatkozat kitöltésével magán­nyugdíj-pénztárat választhatnak. A választás kö­telező azoknak, akik 1998. június 30-át követően kezdtek el dolgozni, pontosabban ezen időponttól számítanak pályakezdőnek. Gépszemlék helyett tűz? Aratáskor kigyulladt kazlak és gépkocsik A törvény szerint pályakezdő­nek minősül az, aki első ízben létesít biztosítási jogviszonyt. A köznapi értelemben vett pá­lyakezdők közül nem tartoznak ide azok, akik tanulmányaik so­rán, 1998. június 30-a előtt olyan nyári munkát vállaltak, amely biztosítási jogviszony­nak minősül. Vagyis a munkál­tatóik társadalombiztosítási já­rulékot fizettek utánuk. Az e kategóriába tartozóknak tehát önkéntes a pénztárválasztás, ha igénybe kívánják venni a ma­gánnyugdíj-pénztári rendszer szolgáltatásait. Ugyancsak nem minősül pályakezdőnek, aki a 42. életévét betöltve kezd dol­gozni. Állami nyugdíj? Magánnyugdíj? A döntés nem egyszerű, habár általánosan elfogadott véle­mény, hogy a magánpénztárak­ban a megtakarítás jobb helyen van, mint a társadalombiztosí­tás kezében, amely továbbra is az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer szerint működik. Va­gyis a befizetett összegeket nem megtakarítások képzésére fordítja — melyek majd utóbb fedezetét jelenthetik a nyugdíj- kifizetésnek —, hanem a tör­vényben meghatározott feltéte­lek szerinti nyugdíjat gyakorla­tilag a következő nemzedék befizetéseiből fedezi. A most kialakulóban lévő vegyes nyugdíjrendszernek egyik pil­lére lesz csupán az állami nyugdíj, a másikat a magán­nyugdíj-pénztár alkotja majd, melyet kiegészíthetnek az ál­lampolgárok az önkéntes nyug­díjpénztári befizetésekkel, il­letve a biztosítók által kínált megtakarításos életbiztosítási módozatokkal. Aki a mai nyugdíjrendszernél marad, an­nak az illetménye kizárólag a tb-rendszerből származik majd. Aki viszont belép egy pénztárba, annak a járadéka két részből fog állni: nyugdíjának mintegy háromnegyed része a tb-rendszerből finanszírozott tb-nyugdíjból, egynegyede pe­dig magánnyugdíjból szárma­zik. Kétségtelen előnye a magán­RövmEjy Veszélyközösség. (1) A dél-békési területfejleszté­si társulás legutóbbi ülésén — a Gratis ’92 Biztosítási Bróker Rt. felhívására — több önkormányzat úgy hatá­rozott, hogy közösen kötnek biztosítást az intézményeik védelme érdekében. A bizto­sítottak érdeke, hogy az egy­ségbe tömörüléssel a szolgál­tatás minőségének javítása mellett minél alacsonyabb biztosítási díjat érjenek el. Ezt a lehetőséget ajánlotta fel a bróker rt. a „veszélykö­zösségek” létrehozásával, amelyhez a napokban a pusz- taottlakai képviselő-testület is csatlakozott. „VÁSÁROLJ FÖLDET! TÖBBET MÁR NEM GYÁRTANAK BELŐ­LE.” (Mark Twain) pénztár választásának, hogy a kínált rendszerben a pénz egyé­ni számlán gyűlik, így az nem csak életjáradékszerű nyugdíj kifizetésére alkalmas, de egyéb módon is felvehető, sőt örököl­hető is. Az előnye egyben hát­ránya is, hiszen a nyugdíj sok­kal inkább alkalmazkodik a be­fizetett összeghez, mint az álla­mi nyugdíj esetében. Ugyan­csak hátrányként fogható fel, hogy a megtakarítás hozama — bizonyos állami garanciák mel­lett — az adott pénztár gazdál­kodásától függ. A pénztártag­nak azonban jogában áll pénztá­rat változtatni. A legfontosabb szempontok Erdős Mihály, az Állami Pénz­tárfelügyelet főosztályvezetője óvott attól, hogy az érintettek a pénztárak eddigi, alig valami­vel több, mint egyéves tevé­kenysége alapján vonjanak le következtetést az érintettek ar­ról, hogy az adott pénztár a jö­vőben hogyan kezeli majd a be­fizetett összegeket. Hangsú­A konzervpiacon a folyamato­san megjelehő olcsó, bizonyta­lan minőségű, bizonytalan korú és ellenőrizhetetlen kínai gom- bakonzerv jelent gondot. A jö­vőben azonban még ennél is nagyobb konzervinvázióval kell számolnunk Kínából, mert az Egyesült Államokból kitil­tották az indiai és más döm- pingmódszerekkel dolgozó ázsiai országok termékeit. A szakemberek szerint ezen a területen a Terméktanácsnak és a megfelelő állami szervek­nek a jövőben erőteljesebb és szorosabb együttműködésre kellene törekedniük a magyar gombaipar védelmében. Általá­nos jelenség, hogy a felgyorsult lyozta: legalább három-négy éves működés kell ahhoz, hogy egy pénztárról ítéletet lehessen mondani. A szakember szerint, akiknek lehetőségük van vá­lasztani a két rendszer között, azoknak számos szempontot kell figyelembe venniük. Ezek között több olyan tényező is van, amit csak egy-egy adott személynél lehet értékelni. Ezért is javasolja, hogy a dön­tés előtt mindenki vegye igény­be a pénztárfelügyelet szolgál­tatását, amelyben az egyéni sa­játosságokat is figyelembe ve­vő számítógépes program alap­ján, az ügyfélszolgálat munka­társa összehasonlítja, hogy ki, mire számíthat az állami, illet­ve a magánpénztár-rendszer­ben. Fontos szempont, ha nem is a legfontosabb, az életkor. A 47 évnél idősebbeknek ugyanis egyáltalán nem ajánlott a ma­gánnyugdíj választása. Az ilyen korú dolgozóknál ugyanis már eléggé valószínűtlen, hogy megfelelő befizetés halmozód­hatna fel a magánnyugdíj-pénz­tárban. Esetükben nem érvé­nyes már az az állami garancia sem — a járadékgaranciáról van szó —, amelyet a 15 évnél hosszabb ideig magánnyugdíj- pénztári tagdíjat fizetőknek biz­tosítanak. Eszerint ugyanis, amennyiben a pénztártag nyug­díjba vonulásakor a számláján felhalmozott megtakarítás ki­sebb, mint normafedezetének értéke, akkor a hiányzó össze­get a garanciaalapból kiegészí­tik. Ez annyit jelent, hogy a ma­gánnyugdíj nem lehet kisebb, mint a pénztártag megmaradt termesztés és a kiélezett konku­renciaharc következtében az önköltségi ár rohamosan nö­vekszik, ráadásul a közeljövő­ben jelentős technológiai fej­lesztéseket kell végrehajtani a termesztés korszerűsítésére. A magyar gombaipar - még a nyugat-európainál lényegesen olcsóbb munkaerejével is - csak egy, a mainál hatékonyabb termesztési struktúrával tud versenyképes maradni. Mutsy Árpád, a gombatago­zat elnöke szerint örvendetes, hogy a nagy múltú és világszer­te híres magyar laskagomba­termesztés újból jelentős fejlő­désnek indult, noha ő is felhív­ja a figyelmet a további fejlesz­állami nyugdíjának egynegye­de. Ugyanakkor mindenkire ki­terjed az az állami biztosíték, amely szerint ha a tag vagy a kedvezményezett követelését a pénztár valamilyen okból nem tudja teljesíteni, az alap áll helyt. Amire a nőknek kell gondolniuk A döntésnél fontos kérdés a jö­vedelem is. Általában annál nagyobb előnyt élvez valaki a magánnyugdíj-pénztári rend­szerben, minél magasabb a fi­zetése, hiszen a társadalombiz­tosítás által megállapított nyugdíj erősen nivellál a nyug­díjak meghatározásánál. Az sem elhanyagolható tényező, s különösen a nők esetében játszhat fontos szerepet, hogy mennyi időt töltött el, illetve tervez eltölteni valaki gyer­mekneveléssel. Mindebből ki­tűnik, hogy a hosszú időre szó­ló, meghatározó jelentőségű döntést csakis a legszemélye­sebb adatok és tervek ismere­tében lehet megalapozottan meghozni. Ezt a felügyelet ügyfélszolgálatán kívül a pénztárak is segítik különféle modellszámításokkal. Akik úgy döntenek, hogy átlépnek a magánnyugdíj-pénztári rend­szerbe, még ezt követően is meggondolhatják magukat. A törvény szerint ugyanis 2000. december 31-ig mindazok, akik visszakoznának a már meghozott döntésüktől, visz- szatérhetnek az állami nyug­díjrendszerbe. Papadopulosz Péter tések, újítások szükségességé­re. A csiperkegomba exportpia­cain az első három hónapban átlagosan csaknem 20 százalék­kal növekedett az export 1998- hoz képest. Ez a mutató 1997 és 1998 összehasonlításában még csak 13 százalék volt. Ennél is lényegesen kedvezőbb tenden­ciát jelez az, hogy a laskagom­ba exportja ez idő alatt több mint két és félszeresére emel­kedett. A csiperkegomba ex­portjának országonkénti meg­oszlása az előző évek átlagához képest hasonló trendet követ. Az Ausztriába irányuló, már eddig is jelentős értéket képvi­selő kivitel fokozatos mennyi­ségi növekedése mellett Né­metországba és Olaszországba is mind több csiperkét szállí­tunk. (a) A legtűzveszélyesebb időszak­nak, a gabona betakarításá­nak ideje lassan lejár. Az el­múlt néhány hét fokozott fi­gyelmet igényelt a földeken dolgozóktól. A magánosítás utáni években sokan megfeledkeztek, vagy ta­karékossági intézkedésekre hi­vatkozva megszüntették az ara­tás előtti gépszemléket. Ezt ta­pasztalták a tűzoltók is. — A nehéz gazdasági hely­zetük ellenére a nagyobb szö­vetkezetek, vállalkozások az aratás előtt alaposabb odafigye­lést fordítottak a gépek karban­tartására, a dolgozók felkészíté­sére már csak azért is, hogy a betakarítás idején megelőzzék a bajt — tudtuk meg az Orosházi Tűzoltóparancsnokság illetéke­seitől, Lászik Gábor zászlóstól és Németh László hadnagytól, akiket ellenőrzéseik tapasztala­tairól kérdeztünk. — A nagy cégeknél minden a jogszabályi előírásoknak megfe­lelően zajlik. Ám a magángazdál­kodóknál nem ilyen egyértelmű a Ebben az évben a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium 14 milliárd forint támogatást biztosít a sertés- ágazatnak, szemben a múlt évi 6,9 milliárd forinttal — közöl­te Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára. Hangsúlyozta: az idei pénz­ügyi segítségből a piaci sze­replők már 8 milliárd forintot felvettek. Az államtitkár szerint az import nem befolyásolja alapvetően a magyar termelők helyzetét. Az év első öt hónapjában a tavalyi 21,4 ezer tonnával szemben 3,7 ezer tonna csontos hús érkezett az országba. Az import mennyi­Az egészségbiztosítási alap hi­ánya jelenleg 72 milliárd fo­rint, tehát „túlteljesítette” az egész évre tervezett deficitet. Az egészségbiztosító első hat havi előzetes mérlege szerint júliusig több mint 345 millió fo­rintot költöttek az ellátásokra, s ezt nem fedezte az alap 304 milliárdos bevétele. Az első fél évben összesen 41,3 milliárd forintos hiány keletkezett, de az idei költségvetésben „mindösz- sze” 41,7 milliárdos deficitet fogadott el a parlament. — A nyugdíj és az egészség- biztosítási alap hiánya az év el­ső hét hónapjában meghaladta a 72 milliárd forintot — közölte érdeklődésünkre Frajna Imre, a helyzet. Gépparkjuk elavult, rosszak a berendezéseik, azokról hiányzik a szabályban előírt tűz­oltó eszköz. A kipufogórendszer állapotáról ne is beszéljünk! Áz idén egyébként négy be­takarítással összefüggő tűzeset történt a parancsnokság illeté­kességi területén. Egyszer a vontatójármű kipufogójából ki­csapódó szikra gyújtotta meg a szállított szalmát és égett el a vontatmánnyal együtt — nem kis kárt okozva. A másik eset­ben a nyári úton haladó gépko­csi kipufogórendszeréhez rakó­dott be az aratás alatt lévő táblá­ról az útra került búzaszalma. A pilóta lélekjelenlétének köszön­hető, hogy a gépkocsit a védő­szántáson túl állította le, így a tűz nem terjedt át a tíz hektáros, lábon álló búzatáblára. A másik két alkalommal a bebálázott szalmakazalban feltehetően do­hányzás miatt vagy öngyulla­dástól keletkezett tűz. Nagyobb odafigyeléssel, felkészültséggel ezekről a történetekről sem kel­lene most említést tenni. Csete Ilona sége az összállomány mintegy 1,4 százaléka, és 6,4 százaléka az év első öt hónapjában levá­gott sertéseknek. A tárca intézkedése nyomán az ár- és belvízzel sújtott terüle­tekről, valamint az ország külön­böző kritikus térségeiből az egy­mást követő intézkedések nyo­mán 60-70 ezer nagy súlyú ser­tést vásároltak fel. Áz akció so­rán kiemelten kezelték Szabolcs- Szatmár-Bereg, Békés, Csong- rád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, valamint Borsod-Aba- új-Zemplén megyét. Az agrárdiplomáciai erőfe­szítések eredményeként hama­rosan 123 ezer feldolgozott vá­gósertést lehet majd exportálni. Pénzügyminisztérium társada­lombiztosítási alapokért felelős politikai államtitkára. Szerinte ennek egy része gyakorlatilag virtuálisan jelenik meg, mivel a vagyoneladásból származó mintegy hatvan milliárdos be­vételből 53,7 milliárd forintot visszakap a társadalombiztosí­tás, amit az idei év költségveté­sébe már eleve be is terveztek. Az államtitkár a deficitért a túlköltekezést okolja. Visszaté­rő problémát jelent ugyanis, hogy a gyógyszerkassza gya­korlatilag minden évben idő előtt kiürül. Az idén év végéig a becslések szerint 20 milliárddal lépi túl a tervezett 123 milliár­dos keretet. (szegedi) Dinnyeszüret: Pepsi után Popsisziget Előnye a magánpénztár választásának, hogy a kínált rendszerben a pénz egyéni számlán gyűlik, így az nem csak életjáradékszerű nyugdíj kifizetésére alkalmas, de egyéb módon is felvehető, sőt örökölhető is Jelentősen nőtt a gombaexport Komoly veszélyt jelent a magyar piacra a Kínából származó import Az előző években tapasztaltakhoz hasonlóan ebben az évben is jelentősen növelte exportját a magyar gombaipar. A belföldi fogyasztásban a szupermarketek előretörése élénkítette a piaci keresletet. Kiemelten kezelték Békést Kiürül a gyógyszerkassza

Next

/
Oldalképek
Tartalom