Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-03 / 179. szám

GAZDASÁG 1999. augusztus 3., kedd Szerkezetátalakítás. A ma­gyar mezőgazdaság olyan szerkezetátalakításába kezd­tünk, amit földjeink minősé­gére, az éghajlat kitűnő voltá­ra, gazdáink évszázadok alatt felhalmozott tudására alapozunk - jelentette ki nyi­tóelőadásában Torgyán Jó­zsef Hevesen, a VI. Zöldség- és Gyümölcstermesztési Konferencián. A miniszter hangsúlyozta: meg kell te­remteni az őstermelők, a csa­ládi gazdaságok pozitív diszkriminációját. Új kamara. Megkezdte mű­ködését a két térség gazdasá­gi és kulturális együttműkö­dését szolgáló Közép-euró­pai és Arab-Öböl Menti Álla­mok Gazdasági és Kulturális Kamarája (CGC) - jelentet­te be Szabó Iván, a kamara alelnöke pénteken Budapes­ten. Megállapodás. A Magyar Ex­porthitel Biztosító Rt.-nak fi­zeti vissza 2004. december 31-ig a Leningrád megyei ön- kormányzat a helyi közleke­dési vállalat által importált Ikarus buszok ellenértékét. Erről írtak alá megállapodást Budapesten. A negyvenhatodik. A Ma­lév új járatot indított Zágráb­ba. A horvát fővárosba heten­te háromszor közlekedik a társaság Fokker 70-es tipusú gépe - jelentette be Bencze Miklós, a társaság szóvivője. Elmondta: a járatindítás jogi alapját a Magyarország és Horvátország között 1995 óta hatályos légügyi megálla­podás adja. Zágrábbal együtt immár 38 célország 46 váro­sával teremt közvetlen légi összeköttetést a Malév. Csökkenő index. Az év ele­je óta tartó folyamatos növe­kedés után a feldolgozóipar júliusi tevékenysége a szoká­sos nyári leállások hatását tükrözi, ezt mutatja a Beszer­zési Menedzser Index (BMI) 49,1 százalékos értéke, amely júniusban még 51,6 százalék volt. Termelői árak. Az ipari ter­melői árak júniusban 0,6 szá­zalékkal emelkedtek május­hoz, és 4,3 százalékkal tavaly júniushoz képest - derül ki a KSH legfrissebb, hétfőn köz­readott jelentéséből. A havi árváltozás mögött a belföldi értékesítési árak 0,2 százalé­kos és az ipari exportárak 1,1 százalékos emelkedése áll. Egy év alatt a belföldi árak 6,1 százalékkal, az exportértékesí­tési árak pedig mindössze 2 százalékkal növekedtek. Bírság. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 900 ezer forintos pénzbírság megfizetésére kötelezte a Quaestor Értékpapír-keres­kedelmi és Befektetési Rt.-t, mert a múlt hónapban, egy erdei földút mentén, a kom­munális szemétben a cso­porthoz tartozó társaságok dokumentációira bukkantak. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 384,96 EURÓ 253,22 Francia frank 38,60 Német márka 129,47 Olasz líra (1.000) 130,78 Osztrák schilling 18,40 Svájci frank 158,49 USA-dollár 237,85 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,93 Lengyel zloty 61,28 Szlovák korona 5,64 Csekélyebb mértékű növekedésben kell gondolkodnunk Chikán Attila optimista A Gazdasági Minisztérium a kulcsminisztériumok közé tartozik, a köz­vélemény főleg ettől a tárcától várja az életkörülmények javulását, a gaz­dasági erejének növekedését. A tárca vezetőjét, Chikán Attilát lapunk az aktuális gondokról és a lehetőségekről kérdezte.- Többször is felröppent már a hí­resztelés: Chikán Attila távozik. Mi igaz a pletykákból?- A miniszterelnöktől még nem érkezett jelzés arról, hogy meg akarna szabadulni tőlem. Ráadásul nem adom fel köny- nyen, még akkor sem, ha nem mennének jól a dolgok.- Miért? Nem mennek jól a dolgok?- Feltételes módot használ­tam! Szerintem a minisztérium az elmúlt egy év alatt, az átme­neti nehézségek ellenére, teljesí­tette feladatát.- Gazdasági életünket több gond is gyötri, az eredmények el­maradtak a várttól...-Világos, hogy a mai körül­mények között olyan magas nö­vekedésben gondolkodni, mint ahogy az a Fidesz választási kampányában megfogalmazó­dott, nem lehet. Növekedésünk remélhetően eléri a négy száza­lékot, s ez az európai átlagnak több mint a kétszerese. Ügy gondolom, ez nem rossz ered­mény. Exportunk a tavalyi 21 százalékos növekedést követően az idén „csak” 9,7 százalékkal bővült. Igen magas bázisra épült rá ez a magas növekedés, ame­lyet akkor érzékelhetünk valójá­ban, ha tudjuk, hogy a világke­reskedelem 3 százalékkal nőtt. Egyébként is: a számok önma­gukban nem mondanak semmit! A közgazdasági jelenségeket mindig valamihez viszonyítva kell vizsgálni.- Többek szerint rossz jel a tőkebeáramlás csökkenése...- A nettó tőkebeáramlás az el­Chikán Attila fotó: feb só öt hónapban félmilliárd dollár volt. Az egész évre másfél milli- árdot terveztünk. Eddig minden esztendőben a második félévben voltak jobbak a beáramlásmutatók, még akkor is, amikor nem élénkült olyan mér­tékben a nemzetközi gazdasági élet, mint az idén. Ezért ezen a téren is bizakodó lehetek.- A benzin ára 200forint körül van már, elég drasztikusan emel­kednek az energiaárak, ami az egész termelési folyamatra és vé­gül a fogyasztói árakra is kihat. Miért mondjuk akkor azt, hogy az infláció csökkenőben van?- Az idén 9 százalékos infláci­ót várunk; amikor kormányra ke­rültünk, még 11 százalékkal szá­moltunk. Az említett áremelések egyenként is komoly tételek, de összességében, az egész gazdasá­got nem nagyon érintik. Egyszá­zalékos energiaár-emelés egytized százalékos inflációt geijeszt.- Ön szerint az EU-hoz való csatlakozásunk előzetes tárgyalá­sait mikorra fejezzük be?- A tárgyalási fázisok a megha­tározott ütemben zajlanak, úgy látszik tehát, hogy a jövő év köze­pére le lehet zárni mind a 34 té­makört. Arról, hogy a végső lé­pést mikor tehetjük meg, még Brüsszelben sem döntöttek. Van rá esély, hogy a finn fővárosban, az idei csúcstalálkozón születik döntés a csatlakozásról.- Sok témában kérünk halasz­tást. Nem gyengül ezzel csatlako­zási esélyünk?- Sok tucat témakör van napi­renden, és százával vetődnek fel új kérdések. Ennek ellenére csak ott kérünk halasztást, ahol okvet­lenül szükséges. Az EU-hoz való csatlakozás felkészültséget köve­tel, a halasztás kérése pedig azt jelenti, hogy azon a területen nem készültünk fel eléggé. Úgy hiszem, hogy az így kért halasztá­saink száma nem haladja meg az Európai Unió tűrőképességét.- Annyi sokk után, amennyi mostanában az országot, a gaz­daságot és az állampolgárokat ér­te, könnyen be tudnánk illeszked­ni az Unióba?- Az ország hihetetlenül ne­héz időszakot élt át a közelmúlt­ban, beleértve a természeti ka­tasztrófákat éppen úgy, mint az oroszországi vagy a Brazíliából kiindult válságot. Ez a lakosság és a vállalkozó szféra nagyon komoly alkalmazkodóképessé­gét bizonyítja. Lehet, hogy nem olyan nagyok a teljesítmények, mint egyesek azt látni szeretnék, de amellett, hogy az emberek óvták házukat, védték kis tulaj­donukat, helyt tudtak állni, és teljesíteni tudtak. Azt hiszem, ez rendkívüli biztonsággal jelzi azt, hogy van mire támaszkod­nunk, amikor a jövőről beszé­lünk. Ezért vagyok én opti­mista. Koós Tamás Pénzzavarban az agrártárca Átcsoportosítás után hitelfelvétel? A földművelésügyi tárca a jövő évi agrárbüdzsé terhére gépberuházás­ra 5,2 milliárdot, az új tipusú szövetkezetek beruházásainak támoga­tására további egymilliárdot szeretne költeni. A piacrajutási támoga­tások kasszájából hiányzó több mint 12 milliárdos hiányt áthúzódó ki­fizetésekkel kiváltja fedezni - tartalmazza egyebek mellett a kormány számára készült előterjesztés. A tavalyról áthúzódó kötelezett­ségek teljesítése, valamint az egyes ágazatokban fellépő piaci zavarok megszüntetésére hozott intézkedések miatt az év hátra­lévő időszakában jelentősen be­szűkültek az agrártárca lehető­ségei. A legnagyobb feszültség a piacrajutási támogatások körül van: ebben a kasszában 12 milli­árdos lyuk tátong. A piaci feszültség feloldására az FVM 14 milliárd forintot csoportosított át, ami négymilli- árddal csökkentette a beruházá­si támogatási keretet. Emiatt kellett felfüggeszteni a gépvásár­lási hozzájárulást, valamint az új típusú szövetkezetek által igénybe vehető beruházási álla­mi kedvezményt. A kormány számára készült előterjesztésben a tárca a forrás­hiányt rövid lejáratú hitelekkel szeretné áthidalni. E konstruk­ció szerint az elfogadott pályá­zattal, támogatási ígérvényekkel rendelkező termelők az idei tá­mogatási feltételekben rögzített mértékkel azonos összegű hitelt vehetnének fel a forráshiány mi­att idén nem folyósítható szub­venció helyett. Ezt a kölcsönt a jövő évi agrárbüdzsé megnyitá­sát követően, az ígérvény alap­ján részükre folyósított állami pénzekből törlesztenék. A szaktárca számításai sze­rint a gépvásárlások támogatásá­ra az idén 5,2 milliárd forint hi­telre volna szükség 50 százalé­kos, összesen 2,6 milliárd forint állami kezességvállalással. En­nek révén csaknem húszmilliárd forint értékű gépberuházás való­sulhatna meg. Az új típusú szövetkezetek forgóeszköz-beruházásaihoz to­vábbi egymilliárd forint hitel kellene, ami körülbelül 2,5-3 milliárd értékű beruházást ten­ne lehetővé. (újvári) Adóreform: több kérdés, mint felelet Megértem, hogy nemcsak a kormánypártok és az el­lenzék között, de a kormánykoalíción belül is kemény viták folynak az adóreformról, s helyeslem, hogy néhány héttel elhalasztották a javaslatok beter­jesztését. A kormányzat fő célja láthatóan az, hogy két le­gyet üssön egy csapásra. Az első a költségvetési bevé­telek emelése új adófajták bevezetésével, a másik a munkajövedelmek közterheinek csökkentése, hogy a termékegységre eső, fajlagosnak nevezett bérköltsé­gek versenyképessé tegyék a termelést és szolgálta­tást a munkahelyteremtő beruházásban gondolkodó külföldi és belföldi vállalkozók számára egyaránt. Ezt a második célt aligha lehet másképpen elérni, mint a jelenlegi adórendszerben meglevő kedvezmé­nyek körének és mértékének ilyen-olyan mértékű csökkentésével. Mindehhez hozzá kell tenni: a költségvetési re­form nem azt jelenti, hogy a változatlan nagyságú, illetve változatlan ütemben növekvő kiadásokhoz igazítják a bevételeket. Sokkal inkább az állami sze­repvállalást kell a gazdaságban és a társadalmi te­vékenység más területein újragondolni s redukálni. Csak azt bízzuk az államra, amit a magángazdaság nem képes vagy nem óhajt ugyanolyan minőségben és költséggel elvégezni! Ami pedig a tőkejövedelmek nagyobb terhelését il­leti, az első pillantásra megfelel a társadalmi igazsá­gosságnak. De csak az első pillantásra, hiszen a ka­matjövedelmek megadóztatása alacsonyabb jövedel­mű rétegeket is érintene. Persze, ha az EU- harmonizálás megköveteli, a kamatadót is be kell vezetni, de miért most, rögtön, s miért nem használ­juk ki kamatadó hiányában meglevő viszonylagos előnyünket a külföldi megtakarítások vonzására? Külön kérdés a vagyonadó mértéke, aminek nyil­vánvalóan nem az lenne a célja, hogy annak kifize­téséhez a tulajdonképpeni vagyont értékesíteni kell­jen, tehát meg kellene határozni az adó alá vont va­gyoni kört. De milyen vagyonról lenne szó? A vállalatiról nyil­ván nem, s az is kétséges, hogy ez elmúlt évtizedek­ben kényszerrel lakástulajdonossá tett réteg lakása adó tárgyát képezze-e. S vajon a kétes úton szerzett, jogosan megadóztatható, nagy vagyonszaporulatok megragadásához megvannak-e a szükséges nyilván­tartások? Mint látjuk, több a kérdőjel, mint a felelet. Bácskai Tamás A VILÁG PIACAIN Hitelprogram Afrikának A gabonaféléknél az elmúlt napokban megtorpant az árak csökkenése. Az árak alakulá­sát ismételten az észak-ameri­kai időjárás határozta meg: a hét első felében kezdődött igen forró, száraz idő hátrál­tatta a növények fejlődését, így csökkentek a várható hoza­mok. A chicagói tőzsdén első­sorban emiatt emelkedtek je­lentősen a kukorica és egyéb termékek elszámolóárai. Érde­kes módon a búza jegyzése - annak ellenére, hogy most van a legfőbb szezonja - nem a bú­zát érintő hírek hatására, in­kább a kukoricát követve vál­tozott. A búza piacán gyakorlatilag csak a különleges minőségű árukra kötöttek üzletet. A leg­nagyobb vétel Líbia 200 ezer tonnás durumbúza-vásárlása volt, tonnánként 200 dollár körüli árszinten leszállítva. Az afrikai országok hitelprogram- keretében amerikai kemény búzákat vásároltak. A piac egyéb fejleményei alapján azonban úgy tetszik, hogy a vevők a tömegáruként számon tartott lágy búzákra inkább ár­csökkenést, mint emelkedést várnak. A közeljövő ártenden­ciáját illetően: a búza árát rö­vid távon elsősorban a betaka­rítási nyomás fogja meghatá­rozni, de továbbra is befolyá­soló tényező lesz a kukorica áralakulása. A búza ára jelenleg - FOB francia kikötőben tonnánként 93-95 dollár között mozog. A tengerit jelenleg - FOB Mexikói-öbölbe - tonnánként 89-93 dolláron kínálják. Bidló Gábor Jön a környezetterhelési díj A környezetterhelésekből szá­mított bevétel - fokozatos beve­zetéssel - 2004-ben elérheti a 81 milliárd forintot, ha a tárca szigorúbb javaslatát fogadja el a parlament. Kajner Péter, a tárca munka­társa elmondta, hogy kidol­goztak egy kevésbé szigorú változatot is; ez 2004-ben 47 milliárd forint bevételt jelen­tene. A normaszöveg kor­mányjóváhagyása után szep­tember végéig a parlament elé kerülhet a törvényjavaslat. A levegőterhelési díjat köz­vetlenül a cégek fizetik majd, a vízterhelési díjat csaknem azo­nos arányban a gazdálkodók és a lakosság, a talajterhelési díj megfizetésének több mint 80 százaléka a lakosságra há­rul. Ezt elsősorban a szikkasz­tott szennyvíz után kell majd fizetni. Ivóvízbázisok közelé­ben, nagyobb szennyeződési lehetőség esetén többet kell majd fizetni. Az ütemezés szerint az első évben még nem kellene fizetni környezetterhelési díjat, ekkor csak a felkészülés folyna, mé­réseket végeznének. A máso­dik évben a díjtétel 25, a har­madikban 50, a negyedikben 75 és az ötödik évben 100 szá­zalékát kellene megfizetni. Nehezen szervezhető meg a tejbegyűjtés Bizalmatlan kecsketartók Az Unióban is kurrens cikknek számító minőségi kecsketej ter­melésének támogatását kéri az agrártárcától a Magyar Kecs­ketartók és Tenyésztők Orszá­gos Szövetsége. A szakembe­rek szerint erre a célra mintegy 60 millió forintot kellene elkü­löníteni. Jelenleg mintegy 30 ezer kecs­két tartanak számon az ország­ban, az állomány nagyobbik részét azonban eddig nem vet­ték nyilvántartásba. Ennek okát a szakemberek részben információhiánnyal, részben az állattartók bizal­matlanságával magyarázzák. A szövetség képviselői úgy lát­ják, hogy az ágazat nyilvántar­tása akkor válhat teljessé, ha a minőségi első osztályú kecske­tej támogatottsága miatt a gazdáknak érdemes lesz majd bekerülniük a rendszerbe. Az előzetes számítások szerint a kecsketej-támogatás bevezeté­sének kezdetén a harmincezer kecskéből 16 ezret azonnal nyilvántartásba vetetnek gazdáik, így mintegy 3 millió liter tejjel lehet számolni az árutermelésben. A szövetség ezért az elkö­vetkező két esztendőben a tá­mogatásban részesülő első osztályú kecsketej mennyisé­gét évi 3 millió literben java­solja meghatározni. Az elkép­zelések szerint e kvótához - hasonlóan a minőségi juhtej támogatásához - az Agrár- rendtartási Hivatalhoz benyúj­tott pályázat útján lehetne hozzájutni. A mennyiség alap­ját a feldolgozóknak a terme­lőkkel kötött szerződése ké­pezné. A kecsketartók szövetsége literenként húsz forintot java­solt az első osztályú nyers kecsketej támogatására, ame­lyet akkor kaphatna meg a fel­vásárló, illetve a feldolgozó, ha az előírt minőségért száz forint plusz áfát fizetne a ter­melőnek. Az állami hozzájáru­lásra csak azok a kecsketartók pályázhatnának, akik belép­nek a Juh Terméktanácsba. A feldolgozói hátteret illető­en, a szakértők szerint az ága­zat speciális helyzeténél fogva nehezen szervezhető meg a tej begyűjtése, mivel az állattar­tók meglehetősen szétszórtan helyezkednek el, így egy-egy térségben naponta csupán ki­sebb mennyiség termelésére lehet számítani. A nagy tejfel- dolgozók ma még nem foglal­koznak kecsketej feldolgozásá­val, ezért csak a kis- és köze­pes méretű üzemekre lehet számítani. A szövetség képviselői sze­rint a tejtermelés növelését nagymértékben segítheti, hogy a kormány által prefe­rált új típusú, idén alakult szövetkezetek éppen ezt a te­vékenységet választották. Je­lenleg kilenc ilyen szövetke­zet működik, amelyből hat már saját feldolgozott termé­ket is előállít. A szakértők szerint a kecs­ketejtermelés támogatása nemcsak a családok jobb meg­élhetését szolgálná, hanem le­hetővé tenné végre az ágazat nyilvántartásának javítását is. Ennek pedig alapvető jelentő­sége volna az Európai Unió­hoz való csatlakozás most következő időszakában.- ug -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom