Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-14-15 / 189. szám

BÉKÉS MEGYEI H1RLAF MEGYEI KÖRKÉP 1999. augusztus 14-15., szombat-vasárnap Harminc ember veszélyben A Balkáni gerle Gyulán is fészket épített Folklórba ágyazott kabaré a Várszínházban Moór Mariann és Sinkovits Imre a nagyszerű előadás kitűnő szereplői FOTÓ; lehoczky Péter Sütő András Balkáni gerle című darabjának bemutatásával a Gyulai Várszínház idei évadja is elrepült. A műfaji tekintetben rendkívül változatos nyári program méltó befejezését adta a Nemzeti Színház művészeinek előadása. A nyolcvanas évek végén, Ma­rosvásárhelyen játszódó keseríí- játék középpontjába egy névhá­zasságot állít a szerző. Az erdé­lyi Schuller Amarillának „odaáti” vőlegényt vásárolnak szülei, azt remélve, hogy a lány Magyarországon megtalálja po­litikai okok miatt elmenekülni kényszerült szerelmét. Menyegzőnek színe és fo­nákja jelenik meg a színen, a külvilág számára bizonyítani kell a házasságot, a vőlegény „felbéreltségéről” csak a beava­tottak tudhatnak. Mégsem úgy sül el a történet, ahogyan a csa­lád eltervezte: a vőlegény ugyanis beleszeret új feleségébe és ragaszkodik házastársi jogai­hoz. A menyasszonyfektetés ősi tradícióját követelő, banyaban­dával kiegészített násznép való­di folklórműsorba ágyazva ko- médiázik. A polgári esküvőn a magyarul mosolyfakasztóan be­szélő román polgármester kaba­réba illő magánszáma igazi bo­hózat. Időközben az eltűntnek hitt szerelem is megérkezik Ciprián személyében. Kezdetben Áma- rilla kishúgának — az igazságo­kat kikiabáló kamaszlánynak, Zsófikának — barátjaként tün­teti fel magát, ám aztán kiderül: ő az elbujdokolt, azóta brazil ál­lampolgárrá lett Balogh Ábel, Amarilla egykori szerelme. S hogy a darab végére is jusson egy csavar: fellebben a lepel ar­ról a titokról, miszerint Zsófika valójában a másfél évtizede kényszerűségből megszakadt kapcsolat gyümölcse, vagyis nem más, mint vélt nővérének gyermeke, vélt szüleinek uno­kája. A lakodalmi vigasság mögött azonban fokozatosan kibonta­kozik a kisebbségi lét és a dik­tatúra szörnyűsége is. A cím voltaképpen nem más, mint a darab szimbóluma: a balkáni gerle ugyanis olyan különleges madár, hogyha szétrombolják fészkét, akkor akár üvegcsere­pekből, drótdarabokból is képes fészket építeni. A mű is ezt su­gallja: megalkuvásra kénysze­rülve, lehetetlen körülmények között is — más választás nem lévén — muszáj otthont, fész­ket építeni. Sütő András tragédiái után a nézőnek igazi meglepetés a ki­tűnő humorral megírt történet. Iglódi István rendező hűen ér­zékelteti a darabban fellelhető kettősséget, a „vígjátékba cso­magolt rettenetét”. Az Amarilla szüleit megtestesítő Sinkovits Imre (Schuller Medárd) és Moór Marianna (Ella) hitelesen alakítja a család jó hírnevéért aggódó, a hazugság és az igaz­ság keskeny, törékeny mezs­gyéjén botladozó házaspár sze­repét. Varga Mária (Amarilla) túlságos vehemenciával igyek­szik keserű sorsát ábrázolni, et­től viselkedése kissé természet- ellenesnek hat. Annál inkább meggyőző a Nemzeti Színház stúdiójából kikerülő fiatal, te­hetséges Soltész Erzsébet (Zsófika) szerepformálása. A sógor-násznagy Agárdy Gábor (Schuller Mózes) és felesége, Dániel Vali (Margit) végigko- médiázzák az estét, a bérvőle­génynek, Bede Fazekas Sza­bolcsnak (Bendegúz) pedig el kell fogadtatnia magát a pénzért nősülésre vállalkozó szobafes­tőként és a már-már sajnálatra méltó, szerelmes férjként is. Tordai Hajnal jelmezeit is a kettősség hatja át: a fiatal gene­ráció szakadt farmerjét cserél­geti a „népviseleti ruhakölcsön­zőből” vett öltözékre. Szlávik István puritán díszletei vissza­adják az erdélyi, értelmiségi úriház környezetét, Román Sán­dor folklórelemekkel átszőtt koreográfiája a megőrzött tradí­ció mozaikjait eleveníti fel. A Gyulai Várszínház prog­ramjában az idén bemutatott műfajok közül az életünket ta­lán legjobban tükrözőt sikerült zárásként választani: a Balkáni gerle kitűnő előadásával hiteles keserűjátékot formáltak a mű­vészek. Váradi Krisztina (Folytatás az 1. oldalról) Égett a bőre, mint a tűz A két súlyosan beteg fiatalt az orosházi baleseti sebészet reha­bilitációs részlegén ápolták, ahonnan Endrét augusztus li­án, Tamást tegnap délután en­gedték haza. Endrével otthoná­ban, Tamással még a kórházban beszélgettünk. — A munkából hazaérve letu­soltam, és úgy égett a bőröm, mint a tűz — emlékezett Endre. — Hétfőn kezdtük a munkát, de szerdán már olyan piros, hólya­gos volt a lábam, hogy orvoshoz kellett menni. Bekenték kenőcs­csel. Múlt pénteken mentő vitt el, ekkor már nem tudtam lábra állni. A hólyagokat kiszúrták, ki­nyomkodták, majd leszedeget­ték. Olyan a hátam, mintha os­torral vertek volna meg. Tamás sem járt jobban. Az el­ső napokban orvost is nehéz volt találni, amikor pedig már na­gyon szenvedett, beküldték a bőrgyógyászatra, majd onnan a kórházba. — Állítólag a paszternák le­vele olyan savat tartalmaz, ami­nek hatására fényérzékeny lesz a bőrünk, és ehhez még a hét ágra sütő nap is hozzájárult — mond­ta. — Nekünk nem szólt senki a dologról. Védőkesztyűnk se volt. Legtöbben rövid nadrágban és pólóban mentünk. Az orosházi rehabilitációs részleg osztályos orvosa, dr. Ku­nos Csaba is megerősítette a hal­lottakat. — A gyerekeket hólyagos bőrgyulladás tüneteivel hozták be, amelyre kenőcsös kezelést alkalmaztunk. Itt már nem vol­tak lázasak. A diagnózis: phito- photodermatitis. Eredetéről a tü­netekből nem tudunk egyértel­mű következtetést levonni, mert ugyanúgy lehet égés, mint vegy­szeres vagy növényi allergia. A továbbiakban otthonra is a kenő­csös kúrát javasoltuk, és a végle­ges gyógyulás 1-2 hét múlva várható. Parlagfű között él Ezek után megkerestük a Ménesbirtok Rt.-nél dr. Szabó Zoltán növényvédelmi ágazatve­zetőt, aki az alábbiakat mondta: — Az rt. először termeli ezt a fajta gyökérzöldséget, amit a bé­késcsabai hűtőház vásárol meg. Augusztus elején már dolgoztak benne emberek. A kézi gyomta­lanításra az átvételi szemle miatt került volna sor. A növénynek a zelleréhez hasonló levele van, és a szakkönyvek nem írnak róla, hogy a munka végzésénél óvato­san kellene eljárni. A megbete­gedés szerintem, de más szak­emberek szerint is, a növényvé­dő szerekkel nem hozható össze­függésbe. Jóval korábban alkal­maztunk kizárólag méregjelzés nélküli szereket, amelyek em­berre nem veszélyesek. Egyéb­ként itt a telepen parlagfű között élem az életem, ami ellen úgy védekezünk, hogy irtjuk. Soha nem küldenénk olyan helyre gyerekeket, ami veszélyes. Más munkák esetén is minden körül­ményt megvizsgálunk. Evek óta dolgoztatunk kézi munkaerővel, de nem történt hasonló. Senki sem tudott róla, hogy a növény levele bármit okozhatna. A me­gyei növényvédelmi állomás és az ANTSZ is felkeresett ben­nünket (ezt ottjártunkkor tapasz­taltuk — a szerk.), és reméljük, bebizonyosodik, hogy az allergi­ás megbetegedésnek nincs köze semmilyen szerhez. Mindezeket Isaszegi Norbert ágazatvezető azzal egészítette ki, hogy a gazdaság mindenkor igyekszik, hogy lehetőség sze­rint munkát tudjon adni az em­bereknek. Úgy gondolja, a jó szándékot példázza, hogy au­gusztus 4-én 11 óráig dolgoztak a fiatalok, ennek ellenére az egész napi bért kifizették min­denkinek. A továbbiakban is igyekeznek megoldani, hogy anyagilag ne károsodjanak az emberek, a kiesett órákat igye­keznek kompenzálni. Ezek tisz­tázása folyamatban van. Először próbálkoztak Végül, mint közvetlen munka­adókat, Zsurzs Lászlót és Árgyelán Zsoltot hívtuk fel tele­fonon. A fővállalkozó elmondta, hogy a .paszternákkal, mint ha­szonnövénnyel először próbál­koztak, és a mezőgazdaság je­lenlegi állása szerint a kézi mun­kaerőre a jövőben is egyre na­gyobb szükség lesz. Semmilyen tudomása nem volt, hogy ilyen allergiát okozhat, és korábban a kapálásakor sem merült fel gond. Mint fővállalkozó sok kül­ső céggel is együtt dolgozik, szintén vannak saját munkásai. Köztudott, hogy Battonyán ke­vés a munkalehetőség, ezért az alvállalkozóval szerződést kötött A battonyai Bíró Endre lábán, karján és felső testén hosszú ideig nyomot hagy a paszternák gyökérzöldség gyomlálása fotó; such tamás a mezőgazdasági szolgáltatásra. Evek óta jól bevált ez a lehető­ség. Véleménye szerint azért sem hibáztatható, mert a nö­vényről a szakirodalom sem em­lít allergiát, és most szerencsét­lenül minden párosult a tűző napsütéssel. — Egy napszámosbrigádot alkalmaztam, és foglalkoztatásra vettem át dolgozókat. Velük megbízásos szerződést kötöt­tem. Ilyen jellegű probléma még soha nein fordult elő. Az eset után próbáltam a könyvtárban utánanézni, de nem lettem oko­sabb. A találgatások szerint a növény savas illóolajat termel, ez fényérzékenységet okoz. Amiről nem tud senki, az ellen nem lehet védekezni. Az embe­rek most vétkest keresnek, de konkrétan nem hibázott senki. Az rt. nagy területen termel, és soha nem küldtek be olyan terü­letre munkásokat (mi vállalko­zók sem tennénk!), ahol bizony­talan szermaradvány lenne. Az események, úgy tűnik, még nem zárultak le, mert — mint tegnap megtudtuk — a szü­lők rendőrségi feljelentést tettek. Az ÁNTSZ és a növény­egészségügyi állomás vizsgála­tai sem zárultak le. Halasi Mária JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS A KLTE Műszaki Főiskolai Kara 1999 őszén induló építőmester szakirányú továbbképzést szervez. A képzés célja: olyan speciális és naprakész ismeretek elsajátítása, hogy a mér­nöki tevékenység során szerzett tapasztalatokra támaszkodva képesek legyenek az építési folyamatok, az építési vállalkozások, építési projektek komplex irányí­tására és vezetésére, tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozásunkra. A képzésben való részvétel feltétele: szakirányú egyetemi vagy főiskolai vég­zettség és legalább 2 éves szakmai gyakorlat. A képzési Idő 2 év, kéthetenként, péntek-szombati konzultációval. Jelentkezési lap a KLTE Műszaki Főiskolai Kar, Debrecen, Ótemető u. 2-4. sz. fszt. 4-es szobában [Anton Sándorné, (52) 415-155/7733-as telefon], vagy a fő­épület portáján igényelhető. A jelentkezési lapot kitöltve, ahhoz oklevélmásolatot, 2 db igazolványképet és legalább 2 éves építéshelyi gyakorlat igazolását mellékelve kell beküldeni. Jelentkezési határidő: 1999. szeptember 10. A tandíj szemeszterenként 130 000 Ft, amit a jelentkezéssel egyidőben kell be- fizetni. (36212) KEMÉNY 6ÁBOR MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA 5600 Békéscsaba, Gábor köz 1. Tel.: (66) 325-636, fax: (66) 324-794. FELVÉTELT HIRDETÜNK ÉRETTSÉGI UTÁNI KÉPZÉSEKRE AZ 1999/2000-ES TANÉVRE. ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS • nappali tagozat: gépjárműüzemi technikus (1 éves) a képzés tandíjmentes • levelező tagozat: közlekedésgépészeti technikus (1 éves) a képzés önköltséges. Szakmai előképzettség: autószerelő vagy autóvillamossági szerelő. ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKKÉPZÉS • számítástechnikai programzozó • számítástechnikai szoftverüzemeltető a képzés önköltséges. Szakmai előképzettség: Munkanélküliek és pályakezdő fiatalok képzési költségét a Békés Megyei Munkaügyi Központ egyéni elbírálás alapján támogatja. Információ kérhető és jelentkezési lap átvehető a fenti címen (1. em, iskolatitkári iroda). Jelentkezési határidő: 1999. augusztus 25. (4008; A Cipő-Lakástextil Kisáruház megújult külsővel és vá­lasztékkal várja kedves régi és új vásárlóit. A nyitásra való tekintettel akciókkal várunk minden érdeklődőt. • Indiana, Lakers, Chlchago Bulls sportmezek 30% engedménnyel! • Iskolakezdésre: pólók, melegítők, hátizsákok, sportcipők széles választékban. tfUMWV I U.S.A. • Cipőosztályon: egyes gyermek-, női, férfi­lábbelik 30% engedménnyel! • Lakástextilosztály: függönyök, plédek, frottír törölközők, ágyneműk, asztalterítők 30% engedménnyel! BELVÁROSI ÜZLETHÁZ (megújult Cipő-Lakástextil Kisáruház), Békéscsaba, Andrássy út 20. Telefon: (66) 441-523. Nyertes. Lapunk augusztus 1-jén megjelenő Vasárnap Reggel című újságjának Szerencsevonal játékának díját, egy videomagnót a csárdaszállási 13 éves Balogh László nyerte meg. A fiatalember hobbija a számítógép. A család előfizetőnk és a vasárnapi lapunkat is rendszeresen Varga Miliályné kézbesítőtől vásárolják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom