Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-06 / 155. szám
1999. július 6., kedd MEGYEI KÖRKÉP Kavargó indulatok Méhkeréken Az összetartásról voltak híresek, most a megbékélés késlekedik A méhkeréki utcán uborkával, paprikával megrakodott autók, tüsténkedő emberek. „Milyen volt a piac? Árában adtad el?” — érdeklődik az éppen a szegedi nagybani piacról hazaérkező termelőtől egy kerékpáron ülő férfi. Látszólag a falu csendes, mindenki a munkájával foglalatoskodik. Ám a mélyben indulatok kavarognak. A polgármester módszereivel egyet nem értők azt kifogásolják: a község első embere a másként gondolkodókat ellenségnek tekinti, a jogos kritikai észrevételeket nem fogadja el tőlük. Dr. Rúzsa György polgármester pedig úgy látja: az immár egyesületbe tömörült „ellenzéknek” semmi sem jó a faluvezetés által megvalósítottakból, mindent csak kifogásolnak, a rosszindulat vezérli őket. Jubileumi táborzáró Battonyan Az idén is a pénz összegyűjtése jelentette a legnagyobb feladatot Aradi gyerekek Battonyán a X. Dél-alföldi Nemzetiségi Tábor szerb anyanyelvi szekciójában FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Véget ért Battonyán a József Attila Művelődési Központ által szervezett X. Dél-alföldi Nemzetiségi Tábor. A pénteki jubileumi táborzárón mintegy 150 román, szerb és szlovák gyermek műsorának tapsolhatott a szépszámú közönség. — A nemrégiben megalakult Méhkerékért Egyesület célkitűzései között szerepel többek között a község kulturális örökségének megóvása, a román nyelv és kultúra ápolása, időszaki kiadványok megjelentetése, a helyi közösség rendszeres tájékoztatása, az iskola és az óvoda tárgyi feltételeinek javítása, szociális tevékenység, családsegítés, az idősek és a rászorultak rendszeres támogatása, az anyaországgal való kapcsolattartás — idéz az alapszabályból Kozma János, a közel harmincfős egyesület tagja. — Képeslapot, falinaptárt nyomtattunk, továbbá magyar és román nyelvű helyi újságot indítottunk útjára. Más önkormányzat örülne ennek, ám a mi polgármesterünk ezt nem nézi jó szemmel. — Kezdeményezéseinket meghiúsítja — teszi hozzá a helyi iskolában tanító Kozmáné Boka Mária. — Többször megkaptuk már tőle, hogy azért csináljuk ezt, mert nem mi lettünk a település vezetői. Egyesületünket sértődött emberek gyülekezetének nevezte. Pedig mi csak azt szeretnénk, hogy Méhkeréken valami változzon. Nem a polgár- mester személyével, hanem annak diktatórikus módszereivel nem értünk egyet — mondják. Számon kérik, mit kötözködlk? — Meglehetősen etikátlan az a magatartás, hogy a segélyekről egy személyben dönt — kapcsolódik a beszélgetésbe Netye György pedagógus, az egyesület elnöke, önkormányzati képviselő. — Többször javasoltam, hogy alakítsunk szociális bizottságot, mert egy több tagból — iskolaigazgatóból, vezető óvónőből, védőnőből — álló testület jobban el tudja dönteni, kik a rászorulók. Erre azt válaszolta, ismeri ő eléggé a falu lakosságát, így aztán előfordul, hogy azok is segélyesek, akiknek három autójuk van. Szimpátia alapján megy az elbírálás. Azt is kértem, hogy a képviselő—testületi ülésekről készült jegyzőkönyveket olyan helyre tegyék, például a könyvtárba, ahol a lakosság is beletekinthet. Ugyanis a falubeliek nem tudják, mi történik az üléseken. Ha mi elmondjuk, milyen kérdésekben döntöttünk, akkor azt a vádat olvassa fejünkre, hogy „szivárogtatunk”. — A testületi ülésekre a meghívót előző nap juttatják el hozzánk, a napirendi pontokhoz tartozó anyagokat az ülésen kapjuk meg. Szavazásnál pedig azt mondja nekünk a polgármester: hiába próbálkoztok, mi úgyis többen vagyunk. Nem ismeri el, hogy mi csak a hiányosságokat próbáljuk helyre hozni, nem Méhkerék érdekei ellen lazítani — sérelmezi a szintén tanár és helyi képviselő Rúzsa Zoltán. — A szervezési és működési szabályzatért (SZMSZ) háromszor mentem be a jegyzőhöz. A következő testületi ülésen aztán számon kérték rajtam, hogy mit kö- tözködök. Holott ez az irat engem képviselőként megillet. A legutóbbi közmeghallgatás délelőtt kilenc órai kezdési időpontját az azt megelőző nap este hatkor tudtuk meg. Az egyesületünk alapszabályát odaadtam a jegyzőnek, és arra kértem, ha találnak benne olyan pontokat, amelyekben együtt tudunk működni, jelezzék. November óta várjuk a reagálásukat, választ nem kaptunk. „Szórja a pénzt” — Tudvalevő, hogy a méhkeréki iskola a nemzetiségi oktatás miatt magasabb fejkvótát kap a gyerekek után. De az intézmény felszereltségén ez mégsem látszik. Hiányosak a szemléltetőeszközök, román tannyelvű iskola létére ez idáig nem volt Románia—térkép, most Nagyszalontáról kaptunk egyet — fűzi hozzá Netye György. Iszály Mihály egyéni termelő, a helyi baptista imaház elöljárósági tagja így vélekedik: — Segélyosztáskor a polgár- mester szórja a pénzt, ingyen jött forintokra pedig vevő mindenki. Azért van akkora támogatottsága. A községben ami kevés munkahely van, afölött ő rendelkezik. Az állásukat pedig féltik az emberek, ezért nem merik véleményüket kinyilatkoztatni. A munkaügyi felügyelőség és a rendőrség az utóbbi időben rengeteg razziát tart Méhkeréken a feketemunkásokat alkalmazók kiszűrésére. A lakosság félelemben él. Szerintem az ő feladata lenne, hogy megfelelően tájékoztassa az embereket jogaikról, mondja el nekik, hogy az ellenőrzéseket ne zaklatásnak vegyék. Ennek érdekében még egyetlen falugyűlést sem hívott össze, pedig a lakosságnak szüksége lenne rá. A fentiekben leírt probléma- felvetésekkel megkerestük dr. Rúzsa György polgármestert és Szegedi Lajos jegyzőt. Hiába keresi a jóindulatot — Én azt nem értem, hogy miért kellett új egyesületet létrehozni, hiszen aki a faluért dolgozni akar, az megtalálhatná erre a lehetőséget a Méhkeréki Románok Egyesületében — reagált a polgármester. — A Méhkerékért Egyesület tagjai nem tudják elfogadni, hogy a választások során alulmaradtak. Ha annyira rosszul végzem a munkámat, akkor vajon miért választottak meg harmadszorra is polgármesternek? A többség akaratát a kisebbségnek is el kellene viselni. Az egyesület tagjaiban és tevékenységükben keresem a jóindulatot, de valahogy nem találom. Az általuk kiadott újság távol áll az objektivitástól. Nem tartom őket konstruktív ellenzéknek, mert az nem létezik, hogy a faluvezetés bármit tesz, az minden rossz. Engem a képviselő— testület felhatalmazott a beiskolázási, a rendkívüli és a temetési segélyek elosztására. Kérelem útján, papíron kimutatott jövedelmi viszonyok alapján a jogosultaknak adok segélyt. Ha már a hatáskört a kezembe adták, bízzanak bennem. Azt pedig ne kérje tőlem senki, hogy bárki udvarára bemenjek és megszámoljam, az illetőnek hány autója van. Ezt még az adóhatóság sem teszi meg. A méhkeréki emberek fóliáznak, kevés a papíron kimutatható keresetük. Mindenki tudja, hogy segélyelosztásnál abszolút igazság nincsen. így aki beadja a kérelmet és a kimutatható jövedelem alapján jogosult a segélyre, az kap is. De az emberek zsebében ezután sem fogok turkálni. A rendkívüli segélynek pedig éppen az a célja, hogy a rászorult minél gyorsabban kapja meg, nincs idő arra, hogy bizottság összeüljön. — A Méhkerékért Egyesület alapszabályát Rúzsa Zoltán valóban átnyújtotta, de együttműködésre nem kértek fel — mondja Szegedi Lajos jegyző. „Tettek kellenének — Nem tehetek arról, hogy né- hányan bele akarnak kötni mindenbe — veszi át újból a szót dr. Rúzsa György. — A jegyzőkönyvek? Bárki bármikor bejöhet a polgármesteri hivatalba és megnézheti őket. A közmeghallgatás időpontját a hirdető- táblára függesztettük ki. A testületi ülésre a képviselőket időben meghívjuk, kivéve a rendkívüli ülést, mert akkor — a téma mielőbbi megtárgyalásának fontossága miatt — valóban előfordul, hogy előző nap szólunk. Az iskolával kapcsolatban azt tudni kell, hogy a település forráshiányának hetven százaléka az oktatási intézmények működéséből adódik. A felszereltsége jó átlagos, rossznak nem nevezném. Az épület felújítása folyamatban van. Amikor az építkezés egy időre megállt, a magukat jóakaróknak nevezők dör- zsölgették a kezüket, várták, hátha valami baj történik, elfogy a pénz, vagy hasonló. Holott csak a kivitelező és az alvállalkozó vitatkozott össze valamin. Nem érzem, hogy a Méhkerékért Egyesület Méhkerékért dolgozna. Tettek kellenének, mert azok önmagukért beszélnek. De én csak a rosszindulatot vélem felfedezni. A sorozatos razziákról pedig csak annyit: itt a hivatalban elérhető vagyok, információt, felvilágosítást bárkinek adok, mint ahogyan ez már számos esetben előfordult. De azzal egyetértek, hogy a feketemunka ellen a törvény eszközeivel fel kell lépni. Nem mondom, hogy hiba nélkül dolgozom, de meg lehet nézni, menynyit fejlődött a község: új óvodánk, felújítás alatt lévő iskolánk, szép sporttelepünk, működő művelődési házunk van, most alakítjuk ki a templommal szembeni parkot, a volt téesziro- dát megvettük, hamarosan rendbe tesszük. Az ezekhez szükséges forrásokat pályázati úton nyerjük. Az iskolásoknak ingyen van a tankönyv, a gyerekek és az idősek étkezési'hozzájárulást kapnak. Szakadék a helyiek között S hogy szavainak hitelt adjon, átnyújtja a Békés Megyei Köz- igazgatási Hivatal által Méhkerék Község Önkormányzatánál 1999. március 23—25. között megtartott átfogó vizsgálat jegyzőkönyvét, amelyben ez áll: „Az SZMSZ 5. paragrafus 1. pontjának megfelelően a polgármester írja alá a meghívókat, amelyeket e rendelettől eltérően korábban, a testületi ülést megelőzően legalább négy nappal küldik ki az érintetteknek. A meghívó a szükséges kellékeket tartalmazza, így az ülés helyét, idejét, a napirendi javaslatokat. (...) A képviselő—testületi jegyzőkönyveket a titkársági ügyintéző őrzi, külön e célra rendszeresített szekrényben. A nyilvános testületi ülések jegyzőkönyvei itt meg is tekinthetők." Érvek és ellenérvek vannak, a megbékélés, úgy tűnik, még késik a határmenti településen. Zárják e sorokat Iszály Mihály szavai, aki búcsúzóul azt mondta: — Mi, méhkerékiek mindig arról voltunk híresek, hogy ösz- szetartottunk. Amikor végre lehetőség van arra, hogy önmagunkat kormányozzuk, demokráciában éljünk, nem kellene szakadékot teremteni az itt élők közé. Váradi Krisztina A művelődési központ igazgatója, Takács Dezsőné felidézte a tábor tízéves történetét. Elöljáróban köszönetét mondott mindazoknak, akik anyagilag vagy más módon támogatták a battonyai népművelők és hagyományápolók kezdeményezését. A sok-sok kiváló oktató és táborszervező közül név szerint is megemlítette Szutor Lászlónét és Rusz Borivojt. Az ötödik tábor évétől, 1994-től már három szekcióba (néptánc, anyanyelvi és zenei) jelentkezhettek a résztvevők. A gazdag választék fokozta a tábor népszerűségét, a gyermeklétszám 1996-ban elérte a 250- et. A következő évben már nem csak hazánk távoli vidékeiről érkeztek nemzetiségi fiatalok Battonyára, hanem Romániából is: a dél-alföldi tábor kiegészült Arad megyei román és szerb gyermekekkel. — Sajnos a költségek és a részvételi díjak folyamatosan emelkedtek, ugyanakkor 1998- ban a támogatások lényegesen csökkentek. Az idén is a pénz összegyűjtése jelentette a legnagyobb feladatot: az idei tábor költségvetése 1 millió 700 ezer forint, egy gyermek táborozása pedig 11 ezer 666 forintba került... De minden jó, ha a vége jó — zárta beszédét Takács Dezsőné. Szavait a gyermekek esti műsora igazolta, amelyen többek között román lakodalmasnak, szerb gyermekdaloknak, zempléni szlovák és kelet-szerbiai vlach, illetve dél-szerbiai szerb táncoknak tapsolhatott a lelkes közönség. Ménesi György Tudjuk, Ön akkor elégedett velünk, ha elektromos berendezései zavartalanul és gazdaságosan működnek. Azért, hogy Ön a legjobbat választhassa, kialakítottuk a DEAAASZ Partneri Hálózatot. Partneri Hálózatunk tagjai kizárólag azok a villanyszerelők, kereskedők, mérnökirodák, szervizhálózatok lehetnek, akik teljesítik az általunk előírt szigorú szakmai követelményeket. Nevünkkel garanciát vállalunk Partnereinkért, hogy Ön elégedett legyen az igénybevett szolgáltatással vagy a vásárolt elektromos berendezéssel. KERESSE A DÉMÁSZ PARTNEREKET! Nevünk a védjegyük. DémAsz PARTNER DémáSZ RT.
