Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-06 / 155. szám
KULTÚRA 1999. július 6., kedd ✓ Ária- és balettest — forró ünneplés a tarhosi zenei napon A művészet nem állhat meg Gonzales Mónika a közönség kedvencévé vált Tarhoson A június 27-ei tarhosi ária- és balettest két fiatal művészével beszélgettem koncertjük szünetében. Gonzales Mónika operaénekes és Kun Attila balettművész a Budapesti Operaház színpadának állandó szereplői. Tanulmányaik során sokat hallottak Tarhos- ról és szívesen jöttek a hívó szóra szerepelni. — Honnan az idegen csengésű vezetéknév? — indul a beszélgetés. — Milánóban születtem, apám chilei származású, Sebastian Gonzalez operaénekes. Édesanyám — aki a zenei napokra is elkísért — neves menedzser. — A lehetőségek tehát adottak voltak, csak szép hang kellett mindezekhez. — Az Opera gyerekkórusában énekeltem Botka Vali néninél, 7 éves koromtól zongorázom és 3 diplomát szereztem a Zeneakadémián: korrepetitorit, karvezetésit és operaénekesit. — Tavaly a Toti dal Monte- énekverseny győztese lett Tre- visóban, idén Fischer Annie- ösztöndíjat kapott. Hihetetlen gyors karrier pár év leforgása alatt. Mi a titka ennek? — Talán a nyugtalanságom. Kicsit elégedetlen típus vagyok, mindig többet szeretnék. Treviso után számos meghívást kaptam Stuttgartba, Mannheimbe, most októberben az Ománi Szultánságba és a Palermói Operába megyek énekelni. Természetesen rengeteg még a ta- nulnivalóm, a 89 éves dr. Sípos Jenő jelenleg a tanárom, sokat köszönhetek neki. Szeptemberben jelenik meg a második Hungaroton-lemezem. — Mit szól a zenepavilon színpadához? — Pazar a terem, különlegesen jó az akusztikája. Örülök, hogy a fiatalokat kiemelten foglalkoztatják itt. Kun Attila társaival együtt négy éve végzett a Táncművészeti Főiskolán, a tarhosi est szereplői a Magyar Nemzeti Balett szólistái mindannyian. — Tízéves korától tíz éven át táncol valaki azért, hogy megmutathassa önmagát, közvetítse a művészet üzenetét. Ez hihetetlen sok energiával tartható csak ébren. — Igen, megszállottság is kell hozzá, napi 5-6 óra fizikális tánc, ami roppant igénybe veszi a szervezetet. Sok mindentől függ, hogy ki meddig bírja. Alapozás, iskolázottság, belső érzékenység és vitalitás. Míg más művészek 30—40 évesen kezdenek építkezni, nekünk addig kell elérnünk mindent. — Saját koreográfiáját is láthattuk Michael Nyman zenéjére. — Az orosz iskolán nevelkedtünk, a híres Vaganova- módszer szerint. A nagy klasz- szikusok mellett leghőbb vágyunk, hogy saját álmainkat, koreográfiánkat is valóra válthassuk. Én azt érzem, hogy még jobban kell nevelnünk az embereket, tudatosítani bennük, hogy van magyar balettművészet. Volt nekünk Lakatos Gabriellánk, Fülöp Viktorunk és a többiek, közvetlen nyomukban az újakkal, akik a diszkó helyett a klasszikus szépséget szeretnék népszerűsíteni a fiatalok között. Ezért is örültünk ennek a meghívásnak. Az ügyelő jelzése a műsor folytatására szólítja beszélgető- partnereimet. Sikereket kívánok nekik az olvasók nevében és aztán a zenepavilon zsúfolásig megtelt nézőterén a hallgatósággal együtt élvezem az újra megelevenedő csodát. Gonzales Mónika lágy, természetesen ívelő szopránját, Kun Attila gyönyörű pás de deuxjét Tunyogi Henriettával Bach zenéjére, a fergeteges Gokapot táncoló Delbó Balázst és a basszista Clementis Tamást, mint ideális Figarót, Don Jüant és Mefisztót. Klasszikus zene és a könnyűzene értékei igényes megfogalmazásban. Szűnni nem akaró vastaps, bravó kiáltások, virágcsokrok. A műsorvezető Sztanyiszlavszkijt idézi: „A művészet nem állhat meg. A kísérletező kedv és a kezdeményezések viszik előre a világot.” F. P. Zs. A Csabai Rózsácska két fellépése Makettes sikerek A megalakulásának négyéves évfordulóját nemrég ünneplő Cabianska Ruzicka (Csabai Rózsácska) népdalkor Rázga József karnagy vezetésével a napokban egy kedves meghívásnak tett eleget, amikor a Beneficium Alapítvány „Szép Időskorért” leányfalui szeretetotthonába látogatott. A találkozó mindkét részről nagy élmény volt. A beteg, idős emberek mindennapjaiba derűt és egy kis örömet vitt a csoport az előadott szlovák és magyar népdalcsokorral, ugyanakkor a népdalkor számára is megható volt az otthon szeretetteljes, meleg légköre és az otthon dolgozóinak odaadó, nagy hivatástudattal végzett munkája. Az út másik nagy élménye a Lukoviczky Endre— Nagy Ildikó festőművész házaspár szentendrei művésztelepi otthonában tett látogatás volt, ahol a csabai származású Lukoviczky Endre alkotóműhelyével és az éppen szlovákiai kiállításra készülő műveivel ismerkedett meg a csoport. A számos európai és a kontinensen kívül is önálló kiállításon részt vevő művész megha- tottan fogadta a csabai szlovák népdalokból rögtönzött műsort. Az élményekben gazdag kirándulást a Dunakanyar műemlékekben gazdag, csodálatos tájaiban való gyönyörködés koronázta meg. M. K. Szép eredményeket értek el a Békéscsabai Helyőrségi Klubban működő KIT Makett Klub tagjai a nemrégiben megrendezett V. Bajai Makettkiállításon és -versenyen. Fekete László klubvezető elmondta, hogy Szelezán András a hajó, Vad Róbert az l:72-es méretarányú Jet repülő, Balda Róbert az 1:48-as méretarányú légcsavaros repülő, Tóth Andor a dioráma, Kerepeczky Attila pedig a gumikerekes harcjármű kategóriában érdemelte ki az első díjat. A dioráma kategóriában Fazekas Árpád második helyezett lett. Harmadikként végzett Vad Róbert az l:72-es méretarányú légcsavaros repülő, Czegle Zsolt a dioráma és Tóth Andor a lánctalpas harcjármű kategóriában. Petri János az ifjúsági kategóriában elismerő oklevélben részesült. (c) Székelyföldi gyermekek Öt-öt kézdivásárhelyi és borszéki gyermeket lát vendégül a Békéscsabai Magyar—Román Baráti Társaság. A székelyföldiek kis csapata tegnap Mezőhegyesre és Battonyára látogatott. A csoportot kísérő Barabás Klárától megtudtuk, hogy a gyermekek a múlt csütörtökön, illetve pénteken érkeztek meg Békéscsabára. Szombaton — Szelezsán Péter kalauzolásával — megtekintették a kétegyházi ortodox templomot és a román tájházat. Mezőhegyesen a ménesbirtok nevezetességeivel ismerkedtek, a délutánt pedig a rendkívül szép battonyai strandon töltötték Zsilka Mihály vállalkozó jóvoltából. A gyermekeknek több szponzora is akadt (csabai vízművek, Burek pékség, Horváth-kert). M. Gy. Budapesti székhelyű pénzintézet alábbi, volt banküzemi ingatlanját kínálja eladásra: Szarvas Kossuth Lajos u. 21. 351 m2 Az ingatlan a város központjában található. Érdeklődni lehet: Tel.: 353-1000/498 és 407-es mellék Othello és Jago Gáspár Sándor és Bubik István emlékezetes kettőse Gyulán Shakespeare örök, ez nem vitás. Minél több drámáját látjuk, annál erősebb a meggyőződés, hogy az angol reneszánsz kimagasló és az egész világirodalmat és - színházat máig meghatározó klasszikusa mindent tudott az emberről és a színpadról. Nincs érzelem, érdek, kapcsolat és konfliktus, amit műveiben ne ábrázolt volna mesterien, gyönyörű költői nyelven, szellemesen, humorosan. Othello alakjában sem egyszerűen a ravasz, hazug, fehér Jago által becsapott fekete hadvezér tragédiáját mutatja fel a szerző, hanem hasonlóan árnyalt, bonyolult lelkek, hatalmas szenvedélyek végzetes összecsapását. Aminek színpadra állításához természetesen két remek, erőteljes, légkörteremtő színészegyéniség kell, akiket Kiss Csaba rendező megtalált: Othellót Gáspár Sándor, Jagót Bubik István játssza nagy sikerrel a Gyulai Várszínház és az Új Színház összesen öt nyári előadásában. Gonosz, gátlástalan cselszövő ez a Jago zászlós! Hogyan szorult belé ennyi indulat, bosszúvágy, hogy mások ellen szervezkedik, az életükre tör?! Persze úgy érzi, van rá jó oka, hiszen - bár hűséges katonaként szolgálta — Othello mégsem őt nevezte ki hadnagyának, hanem Cassiót. Érdekes egyébként, hogy mindkét figurában, Othel- lóban és Jagóban közös a becsvágy: mindketten rangra, szere- tetre vágynak, s így jutnak el a gyűlöletig, végül pedig az őrületbe. Közös még, hogy mindketten vadul szeretnek és rettentően féltékenyek. A mór, a színes bőrű hadvezér idegennek számít a Velencei Köztársaság előkelő, arisztokrata világában, de szükség van rá, harci tudására, erejére a flotta élén, hogy legyőzze az ellenséget. A csatában szerzett dicsőség azonban kevés Othellónak, a szenátor leányát, Desdemonát is akarja, a szenvedély kölcsönös. A szerelem, ez az egyetlen sebezhető pontja a néger zsoldosnak! — ismeri fel Jago és támadásba lendül. Ördögi mesterkedésbe kezd, hazudozik, heccel és lázit, éppen barátja és felesége bizalmával él vissza. A célpont Othello, akiben fokozatosan felkelti a gyanút Desde- mona hűtlenségéről, és a hadvezért ezzel őrületbe, majd gyilkosságba kergeti. Othello bizonyítékot követel a cselszövő Jagótól (balról Gáspár Sándor és Bubik István) fotó: kovács Erzsébet A velencei flotta a törökkel harcol a háttérben, ami a középpontban történik, az valódi családi tragédia sok ártatlan áldozattal. Kiss Csaba rendező némiképp leegyszerűsítette a drámát, amikor elhagyta a kisebb szereplőket, ezzel is a két főhős jellemére, csatájára, a rombolásra irányítva a figyelmet. Gáspár Sándor Jászai-díjas, érdemes művész Othellójában nemcsak a féltékenység rémét látja a néző, hanem a rendkívül érzékeny, figyelmes, tapintatos, de megtéveszthető, esendő férfit, majd a kiszolgáltatott, megsebzett jövevényt. Nagyon emberi, meggyőző Gáspár játéka, mesterien mondja el, mennyire megváltoztatja a szerelem, az elvakultság, a félelmetes hadvezér szinte eltörpül alakításában. Kiváló kettős Gáspáré és Bubiké; egymást inspirálva bontják ki szerepeiket, viszik kölcsönösen előrébb a történést, fokozzák a hangulatot, sejtetik a borzalom bekövetkeztét. Jago figurája a szerző által aktívabb, hiszen ő az, aki a cselszövéseket kiagyalja, végrehajtatja, tehát a dráma mozgatórugója. A Jászai-díjas Bubik István alakításából kezdettől világos, hogy sértett, sérült emberről van szó, aki ugyanakkor nagy játékos, mindent el tud hitetni a másikkal. Bubik valami titokzatos, félelmetes, ördögi, sátáni erőt is felvillant játékában, amit hol ellensúlyoz, hol meg aláhúz a humoros, bolondos köntös. Botos Éva Desdemonája kedves, tiszta gyermek, ragaszkodó, alázatos, de nem több. Emília (Jago felesége) alakjából Györgyi Anna egészen az előadás végéig szintén keveset tud felmutatni. Nagy kár, mert mindkettő szívszorongató, fájdalmasan szép, ezer színnel megfestett tragikus szerep! A velencei dózsét Nagy Zoltán, Brabantiót Blaskó Péter, Cassiót Schneider Zoltán, Rodri- gót Derzsi János játssza hatásosan. A velencei nemesek, hajósok, zenészek és a ciprusi népség felvonultatásától, mint említettem, eltekintett a rendezés; ettől olykor elég üressé vált az egyébként tágas játéktér. Csanádi Judit Shakespeare Globe Színházát és a cölöpökre épült Velencét idéző díszletét a megvilágított gyulai várfal emeli ki. Zeke Edit jelmezei is korhűségre törekszenek, Márta István zenéje méltó aláfestése a családi tragédiának. Niedzielsky Katalin Egy kis ritmus, egy kis jókedv Véget ért a Városházi Esték rendezvénysorozat Vasárnap este tartották a Városházi Esték rendezvénysorozat utolsó estjét Békéscsabán, a polgármesteri hivatal díszudvarán. Az idén is nagy sikert aratott 19 napos program záróestjén a „staféta” konferansziékra felkért műsorvezetők a következő szereplők bejelentése előtt néhány szóval véleményt mondtak az elmúlt három hétről. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a Városházi Esték színes repertoárja kiváló alkalom nemcsak a színvonalas szórakoztatásra, hanem a helyi tehetséges fiatalok bemutatkozására is. A mostani rendezvény szárnyai alatt képzőművészeti kiállítást is tartottak, s először idén hívta fel országos televíziók figyelmét is a program. A kellemesen berendezett, hűvös díszudvarban csabai színművészek, énekesek műsorával zárultak a Városházi Esték: aerobic, latin-amerikai és hip-hop dance ritmusait élvezhettük kiváló táncosok (Funky Gimnastic, Bottá Tibor és táncosai, Printomat tánccsoport) előadásában. Ady-versek gondolkodtatták el a publikumot (Hodu József színművész), Seres Rezső dalcsokrára merenghetett el a közönség (Gálfi László, Felkai Eszter, mindketten Jászai-díjas színművészek). A Csabai Színistúdió musicalrészletei (Szente Éva, Sánta László), a magánénekesek Gershwin és Donizetti (Rálik Szilvia, Kolarovszki Sarolta és Szakolczay István, zongorán kísért Nátor Éva) dalai tarkították a műsort. Pap János azzal búcsúzott, hogy remélhetőleg jövőre is találkozhat a csabai közönség nemcsak a művészek produkcióival, hanem egy-egy előadás után az ideihez hasonlóan, az asztalnál, egy pohár sör mellett egymással is. Az est hátralévő részében a Sigma zenekar gondoskodott a remek hangulatról. B. Párkányi Adrienn
