Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-06 / 155. szám
1999. július 6., kedd GAZDASÁG Gazdasági kapcsolat megcélzása a művészet segítségével Mezei őrszolgálat alakul Mezőkovácsházán A Neumarkti (Burgenland) Művésztelep vezetőjének meghívására július 1—4-ig Békés megyei küldöttség látogatott Ausztriába. A Két- egyházi Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület, a Kö- tegyáni Baráti Kör Egyesület, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete, valamint a Körös—Maros Nemzeti Parkért Egyesület képviselőin túl vállalkozók és képzőművészek alkották a delegációt, kiegészülve dunántúli résztvevőkkel is. Az utazás szervezőinek célja az volt, hogy a művészek között kialakult kapcsolat felhasználásával a gazdasági szereplők együttműködését is elősegítsék. Az osztrák határ átlépése előtt a küldöttség megtekintette a Büki Művelődési Központban az Ungvári Mihály kötegyáni festőművész, Jószai Sándor békéscsabai születésű, jelenleg Hódmezővásárhelyen élő képzőművész, valamint Szelekovszky László békéscsabai fafaragó alkotásaiból rendezett kiállítást. Kátai Ferencné, a művelődési központ igazgatónője a falufejlesztés terén szerzett tapasztalatait igyekszik átadni a Békés megyeieknek. — A faluszépítésnél verseny- szellemet kell kialakítani az emberekben. A rendezett környezet létrehozása elsősorban nem pénzkérdés, hiszen a szemét összesöprése, a fű lenyírása nem kerül semmibe. Sok helyen az efféle szemlélet elterjesztésében akad még tennivaló, de szerencsére a jó példa is ragadós. Ezt bizonyítja az osztrák falvak hangulatát idéző, színes virágokkal díszített, háromezer lakosú, ápolt település benyomását keltő Bük, ahol évekkel ezelőtt még teljesen más kép fogadta az ideérkezőket — fogalmazott az igazgatónő. Szerencsére vannak olyan területek, ahol a mi régiónktól tanulhatnak a nyugati országrészben élők. Kovács Vendelné, a A csodálatos környezetben fekvő Neumarkti (Ausztria, Burgenland) Művésztelepen az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok művészeit is fogadják fertődi Árkádia Művésztelep vezetője elmondta: — Ez a művésztelep a nagy hagyományokkal rendelkező, Ungvári Mihály által vezetett kétegyházi művésztelep mintájára jött létre, az ottaniaktól nagy segítséget kaptunk. A két, eltérő fejlettségű országrészt szeretnénk közelíteni egymáshoz. Mivel Békés megyében kiváló művészek dolgoznak, célunk az, hogy bemutatkozási lehetőséget adjunk nekik. A burgenlandi Neumarktban a helyi művésztelep vezetője, Alois Neubauer fogadta a küldöttséget, aki tíz éve társadalmi munkában foglalkozik művészetszervezéssel, eredeti foglalkozása vámtiszt. A harminchárom éve létesített művésztelep egész évben működik. Az öreg parasztházakban, csodálatos környezetben kialakított „művészparadicsomban” fotósok, grafikusok, szobrászok, festők, a legkülönfélébb technikával dolgozó művészek alkothatnak. Mint ahogyan azt Alois Neu- bauertől megtudtuk, az Osztrák Kulturális Minisztérium támogatása révén, az Európai Unió programjához kapcsolódva lehetőségük nyílt arra, hogy az unióhoz csatlakozni kívánó országok művészeit fogadják a telepen, ezzel segítve a felzárkózásukat. Ausztria, Magyarország és Szlovénia határmenti térségében kulturális háromszög kialakítására törekszenek. — A másik ország lakóit, nyelvét, kultúráját, művészetét megismerve vezet az út a gazdasági kapcsolatok megkötteté- séhez. A lényeg az együttműködés, hiszen a felülről, kormány- szintről jövő kezdeményezések legtöbbször elméleti síkon mozognak. Az alulról építkező kapcsolatfelvételek viszont a gyakorlatban is működnek, és ez a legfontosabb — mondta a Neumarkti Művésztelep vezetője, aki megígérte, hogy a sarkadi és a mezőhegyesi ipari parkok prospektusait— melyeket a delegáció tagjai adtak át neki — eljuttatja az osztrák gazdaság szereplőihez. A háromszáz lelkes település, Neumarkt falumúzeumában július 2-án nyílt meg az Ungvári Mihály festményeiből és Jószai Sándor ikonjaiból rendezett kiállítás, melyre nagyon sokan voltak kíváncsiak, bizonyítván a helybéliek művészetpártolását. A négynapos út során a meghívott résztvevők megnézték Burgenland és Graz nevezetességeit, illetve meghívták térségünkbe Alois Neubauert Békés megye természeti és kulturális értékeinek megtekintésére. Váradi Krisztina A költségeket a földtulajdonosoknak kell fizetniük A gazdálkodók és a független kisgazdapárt helyi szervezetének kezdeményezésére gazdafórumot tartottak a mezőkovácsházi városházán, ahol egyetlen napirendként a mezőőri szolgálat létrehozása szerepelt. —A mezei őrszolgálat kérdése már tavaly felvetődött a gazdák részéről, ám végleges döntés mindmáig nem született. A helyi őstermelői adózás bevezetésével ismét napirendre került a kérdés, ezért — ha a termelők felvállalják az őrszolgálat költségeit — az önkormányzat részéről segítséget nyújtanak a szervezéshez, illetve megalkotják az ehhez szükséges helyi rendeletet — mondta Varga Gusztáv alpolgármester a fórum bevezetőjében. Ezt követően Engelhardt József főtanácsos ismertette a lehetőségeket és az ezzel kapcsolatos feladatokat, költségeket. Mint mondta, 5141 hektár külterületi föld tartozik Mezőkovácsházához, melyből 2500 hektár a mezőgazdasági szövetkezet kezelésében van. Ekkora földterület hatékony felügyeletéhez legalább 4 mezőőrre lenne szükség. Az önkormányzatnak ilyen célra nincs pénze, ezért az őrök felszerelését, bérét és a működés költségeit is a termelőknek kell fizetni. Az előzetes kalkuláció szerint 2— 3 és 4 őr felvétele esetére számoltak adatokat úgy, hogy figyelembe vették az ehhez kapható állami támogatást is. Az előzetes számítás szerint (2 őrrel számolva) idén 236 forint, 2000-től 355 forint hektáronkénti költséget kell éves szinten a földtulajdonosoknak fizetniük. A véleménynyilvánítások után a jelenlevők úgy határoztak, hogy a mezőőri szolgálatra szükség van, ezért az augusztusi ülésen a képviselő- testület alkossa meg a rendeletet és egyelőre két főre hirdessék meg a betöltendő állást. Mindezzel párhuzamosan pedig megkezdődhet a földterületeket érintő felmérés, a szervező munka, illetve együttműködési szándékú kapcsolatfelvétel a helyi vadásztársasággal és a Mezőkovácsházi Rendőrkapitánysággal. (Halasi) A Budapesti Árutőzsde hírei Chicagóban napok óta erősen esnek a kukorica- és búzaárak, ezt leköveti a BÁT is, a hét elején tovább folytatta az útját lefelé a kukorica és a búza, szilárdult az árpa és a napraforgó. A sertéspiac pang. A júliusi kukorica 18 790 Ft/t + áfa áron zárt. Bővebben az interneten: http// www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló át Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Október 15 700 15 600-15 800 15 700-16400 15 700-15 800 Október 15 610 15 700-15 550 15 800-16 500 15 550-15 800 December 15 680 15 000-15 680 15 680-17 000 15 680 Március 17 170 17 100-17 330 17 000-17 330 17 100-17 330 Egységes búza Augusztus 21000 20 900-21 000 21 000-21 200 21000 December 23 860 23 700-23 860 23 800-24 000 23 860 Március 25 830 25 400-25 800 25 800-25 830 25 800-25 830 Takarmányárpa Augusztus 15 500 — 15 500-16 000 — Napraforgó Október 48 500 47 700—48 100 48 500-49 000 — Europ. vágósertés I. Augusztus 197 ___ ___ ___ B ékéscsaba, 1999. július 5. Ballai Pál BAT-tőzsdetag Motelt terveznek Gyarmaton Nyári hónapokban a füzesgyarmati strandfürdő a Sárrét legkeresettebb szórakozási, pihenési helyszíne. Ilyenkor a környékbeli emberek mellett távolabbi vendégek is a gyarmati gyógy- és úszómedencékben keresnek kikapcsolódási lehetőséget. Mindezt felmérve a füzesgyarmati önkormányzat egy motel megépítését tervezi a strand területén. A szálláshelyeket a fürdő meglévő központi épületének tetőtér-beépítésével képzelik el. A motelben nyolc kétágyas, egy háromágyas és négy négyágyas szobát alakítanának ki. Mai árakon számítva a beruházás összesen 21 millió 676 ezer forintba kerülne. A település 6 millió 676 ezer forintot biztosítana a célra, a további 15 millió forintot pedig a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács területi kiegyenlítő keretéből pályázat útján szeretné megkapni Füzesgyarmat. Amennyiben a szükséges pénzeszközt sikerül az építkezéshez biztosítani, akkor a füzesgyarmati fürdő motelje már az idén szeptember 30-a és december 31-e között elkészül. M. B. Versenyképes a kemény búza A hazai búzatermesztés akkor válik majd igazán hatékonnyá, amikor az állami minősítéstől kezdve a felvásárláson át az egész termékpálya minőségorientált lesz — nyilatkozta Bedő Zoltán, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Fajtanemesítő Kutatóintézet igazgatója. Az intézmény vezetője szerint a minőségi termelés verseny- képes kutató-fejlesztő szakembergárdát is feltételez. Azokban az országokban ahol exportorientált gabonatermelés folyik, a hatékonyság érdekében a nemzetközi minőségi szabványokat, előírásokat veszik figyelembe, és aszerint alakítják ki a teljes terményskálát. — A búzatermesztők körében fogalom a hajdani híres, nagy sikértartalmú Bánkú- ti-búza. Manapság milyen fajták kerülnek ki a kutatóintézet „boszorkánykonyhájából”? Mit ajánlanak a gazdáknak? — A gazdaságos búzatermesztés alappillére a nagy termőképesség. A hazai gabona- termelés a jövőben alapvetően két fajtára fog épülni: a kemény szemű, nagy sikértartalmú, javító minőségű, és az ugyancsak kemény szemű, jó malmi minőségűekére. Nemesítési programunkban az előzőek csoportjába tartozik a Magdaléna és az Emma, amelyek nagyon népszerűek itthon, és a nemzetközi piacokon is jól eladhatók. Ezt a fajtát az ország vetésterületének 20-30 százalékán kellene termeszteni. Egyetlen hibájuk az átlagos vagy átlag alatti termőképesség. A jó malmi minőségű búzafajtákból gazdag a martonvásári kínálat. Ezek közé tartozik például a Tamara, a Kucsma, a Fatima, a Pálma, a Matador. A nemzetközi piacokon jelenleg is előnnyel rendelkeznek, mivel a nyugat-európainál magasabb, harminc százalék körüli a sikértartalmuk, és termőképességük is versenyképes. ______________BÁLINT GYÖRGY ROVATA______________ L apok a kertész noteszából Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 383,88 EURÓ 249,16 Francia frank 37,98 Német márka 127,39 Olasz líra (1.000) 128,68 Osztrák schilling 18,11 Svájci frank 155,16 USA-dollár 243,30 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,89 Lengyel zloty 62,09 Szlovák korona 5,51 „MINDENKINEK VAN EGY „KOCKÁZAT-IZMA”, AMIT CSAK ÚGY ÓVHAT MEG AZ ELCSÖ- KEVÉNYESEDÉSTŐL, HA MINDENNAP PRÓBÁLKOZIK VALAMI ÚJJAL.” (Roger von Oech) A jégverés és a vihar miatt a növényeken számos sérülés keletkezett. Ezek a sebek behatolási kapuk a gombás és baktériumos betegségek számára, tehát nem szabad késlekedni az aktuális növényvédelmi permetezésekkel. A szőlőtőkéket alaposan megtépázta a vihar, elszakította a kötéseket, a hajtások szanaszét állnak, egy részük a földön hever. Sürgős tehát a kötözés, a hajtások eligazítása, a letört és felesleges hajtások kiválogatása, valamint az utána következő permetezés, amely a gombabetegségek (peronoszpóra, lisztharmat, szürkerothadás stb.) fertőzését megelőzi. Használjunk felszívódó (tehát az egész növényben elterjedő), korszerű növényvédő szereket, mint a Quadris, a Merpan, a Systhane és a Dithane. A veteményeskertekben is sok kár esett. Helyenként a zöldbabot, a paprikát, a paradicsomot úgyszólván leborotválta a föld felszínéről a záporesővel vegyes jégeső. Ezeken a helyeken élni kell a másodvetés lehetőségével. Az ágy ásókat meg kell tisztítani az előző termény maradványaitól és mélykapálással vagy ásással, majd gereb- lyézéssel kell előkészíteni a talajt a magvak, illetve a palánták befogadására. Július közepéig vethető még a zöldbab, a sárgarépa, a csemegekukorica és a spenót. A késői káposzta palántái is kerüljenek július vége előtt a földbe. A nyirkos környezet kedvez a meztelen csigák szaporodásának és sok termelő panaszkodik, hogy értékes növényeinek leveleit csonkig rágják a falánk állatok. Ha a csigák által frekventált helyeken, estefelé nedves zsákdarabokat vagy más textíliát rakunk le, akkor a csigák éjjel ezek alá húzódnak és kora reggel összeszedhetők. Jó védelmet nyújt ellenük, ha a járataikra égetett mészport vagy szuperfoszfát műtrágyát szórunk, de a legbiztonságosabb, ha a csigák járta területre csigaölő szert hintünk. Kevés a munkabiztonsági felügyelő Egységes irányításra várva A szakmailag és mennyiségileg elfogadható ellenőrzéshez a jelenlegi létszám háromszorosára, négyszeresére lenne szükség a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségeknél - mutatott rá Békés András, az országos főfelügyelőség vezetője a hivatal megalakulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett budapesti tanácskozáson. Ezt a gondot megalakulása óta görgeti maga előtt az intézmény, mert a szolgálatot a szükséges munkatársi gárda kis hányadával hozták létre. A 400 felügyelő évente csak a 700-800 ezer munkáltató, vállalkozás 5-6 százalékához jut el. A 40-45 ezer munkáltató ellenőrzése nyomán általában 200 ezer esetben intézkednek és 1,1 milliárd forint értékben vetnek ki bírságot. Békés András elmondta: már elkészült a kormány-elő- teijesztés, amely szerint 2000. január 1-jétől ismét egységes irányítás alá kerülhet a munkabiztonsági és a munkaügyi ellenőrzés. Régi igény ugyanis, hogy a munkaügyi ellenőrzéseken kívül a munka-egészségügyi számonkérés is egy szervezethez tartozzon. Az egészségügy az integrációt eddig határozottan ellenezte, most hajlik rá.
