Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-17-18 / 165. szám
6 Hétvégi magazin 1999. július 17-18., szombat-vasárnap Verselő A héten Balázs Pali nosztalgiaénekes mutatja be kedvenc versét. — Valójában én nem verset választottam, hanem Máté Péter egy dalának szövegét, melynek címe: Első szerelem. Ebben az első szerelem érzései és gondolatai fogalmazódnak meg. Ez az élmény engem sem került el, hiszen 13—14 éves koromban éreztem valami hasonlót. Ahogy a dalban is megfogalmazódik: amit akkor átéltem, az „mindhalálig elkísér”. Néhány nyíló szó virág Lassan eszmélő világ Furcsa kábult közelség El nem múló gyöngeség Néhány félénk vallomás Boldog hű szemvillanás Féltve őrzött érzelem Ennyi az első szerelem Az első szerelem olyan mint egy álmodás Az első szerelem olyan mint egy kézfogás Az első szerelem mégis szebb a többinél Az első szerelem mindhalálig elkísér Néhány titkon írt levél Hulló könnycsepp semmiért Máskor mosoly hirtelen Ennyi az első szerelem /4 oálasaías Uhücséac... 1 ...és Óné a UqcLoascttdb hithtés 'Békés m^éUn! ____________A NÉMET HÁZINÉNI FAXON ,,BESZÉLGET” A FIATAL OPERAÉNEKESSEL_______________________ Sz ántó Andrea útja Gyulától a világhírnév felé Megvalósulni látszik álma — Carmen szerepére készül FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Gyulán kezdte pályafutását, az Erkel gimnázium diákjaként. Tehetségét hamar felfedezték, így már 16 évesen Szegedre irányították. Érettségi után a zeneakadémián énekművész-tanári és operaénekesi diplomát szerzett. Ezt követően a Magyar Állami Operaház tagja, majd a németországi Bielefeld operatársulatához köt szerződést, ahol jelenleg Carmen szerepére készül. Szántó Andrea operaénekes mindössze 28 éves. — Az 1993-as első Nemzetközi Barokk Énekverseny megnyerését követően lehetőséget kaptam fellépésekre, koncertekre. Következő évben áriákból és dalokból összeállítottam egy csokrot, melyet kazettán elküldtem Japánba. Nagyon megörültem, amikor megérkezett a meghívó a sapporói zenei fesztiválra — emlékezik vissza a művésznő, aki joggal lehet büszke a japán útra. A távol-keleti fesztiválon ugyanis mindössze tizenhatan vehetnek részt — nyolc férfi és ugyanennyi nő —, 1994- ben egyedül képviselte Európát. — ízelítőt kaptam a japán kultúrából, betekinthettem a szigetországi családok életébe és barátságok születtek a szakma nemzetközi képviselői között. Az Operaház ösztöndíjasaként 1996-ban olaszországi kurzuson vettem részt, sok ismerőst köszönhetek az ott töltött hónapoknak. A Garda-tó mellett, egy szerzetesi kolostorban — melynek kertjében magnólia fák ontották virágaikat —, tartotta Katja Ricciarelli és Joan Sutherland az előadásokat. A kurzus végén a résztvevők napraforgóval kirakott szabadtéri színpadon léptek fel — mesél csillogó szemekkel Szántó Andrea, miközben képzeletem segítségével én is látom a sárga tányérvirágok tengerét. Szántó Andrea útja Japán és Olaszország után Németországba vezetett. Nyelvi akadályai sehol sem voltak, hiszen angolból és oroszból érettségizett, az akadémián pedig franciával, olasz- szal és némettel is foglalkozott. — Azért nem volt annyira egyszerű. Amikor megérkeztem Bielefeldbe (Budapesten egy menedzser hallotta a fiatal művésznőt énekelni és szerződést kínált neki a németországi társulathoz), nem mindig értettem, miről van szó. Szótárral ültem a TV előtt, s szorgalmasan jártam nyelvórákra. Sokat segített, hogy kollégáim nagy része szintén külföldi — orosz, svájci, bulgár, koreai, amerikai — , így egy kicsit bátrabban mertem beszélni, hiszen ők is ugyanúgy „törték” a németet. Jól érzem magamat közöttük. Amikor megérkeztem a társulathoz, nem hittem a szememnek: egyik munkatársamban a japán fesztiválon fellépő ismerősömet fedeztem fel. De más meglepetésekben is volt részem. Például a földszinten lakó házinéni faxot küldött nekem az emeletre, ha közölnivalója akadt, ahelyett, hogy becsengetett volna. Idővel megszoktam, hogy a németeknél mindent papírmunkával intéznek. Bielefeld kellemes, nyugodt kisváros, sok zölddel, így ha időm engedi sétálok, kirándulok és túrázok a környéken. Az igazság az, hogy nagyon leköt a munkám. Korán kelek, hiszen az énekhangnak is fel kell ébrednie. Délután kettőig próbák, este hattól éjszakába nyúló fellépések. Mezzoszoprán hangszínemnek köszönhetően gyakran alakítok fiút, ami különleges világot tár elém. Megvalósulni látszik álmom: Carmen szerepére készülök. Szeptembertől játsszuk Biele- feldben francia nyelven a prózai változatot. Itthon az Operaház Szinetár Miklós rendezésében 2000-ben tűzi programra, ahol szintén megkaptam a szerepet. A beszélgetés a családra terelődik. Rengeteget köszönhetek a szüleimnek, akik mindig és mindenben segítették pályámat. Sajnálom, hogy csak karácsonykor és nyáron tölthetek velük néhány napot Gyulán. A mostani rövid látogatásba egy esküvő és a mezőgyáni fogathajtó verseny fért bele, ahova édesapámat kísértem el. Budapesten átutazva meglátogatom Komlóssy Erzsébetet, aki tanított és szakmailag ma is nagyon sokat segít. Utána irány Németország, várnak a próbák. Borsos Gabriella „Cicáztak a kakastollak, villogtak a szuronyok” A Magyar Királyi Csendőrség orosházi története Az orosházi Kiss Horváth Sándor nyugalmazott honvédtiszt bevallása szerint szeret gyűjtögetni. O az, aki létrehozta a városban a helytörténeti csoportot 1981-ben. Forrásanyagok után kutatva 65 helytörténeti munkát készített el eddig (Bille-ház, 48-as olvasókör, harangos kút, Tatársánc stb.). Legújabb munkájában az orosházi csendőrségről írt. A téma annál is inkább közel állt a helytörténészhez, hiszen Orosházán mutatkozott be a Magyar Rendőrmúzeum, ahol Kiss Horváth Sándor vállalta a terem őrzését. — Érdekes témákra leltem a magyar rendvédelmi szervek emléktárgyait nézegetve. Különösen érdekesnek találtam a csendőrségről szóló kiállított tárgyakat, dokumentumokat, amelyek egy kegyetlennek is mondható negyedszázadról tanúskodtak. így született egy újabb helytörténeti dolgozat ötlete — avat be az előzményekbe Sanyi bácsi, aki néhány hónap alatt gyűjtötte csokorba és Magyar Királyi Csendőrség Orosházán címmel készítette el kéziratát. S hogy kik voltak azok a csendőrök? A közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett őrtestület. Mária Terézia idején pandúrokként, zsandárokként voltak ismerősek, ők 1741-ben az elfoglalt területek rendfenntartásáért voltak felelősek egészen 1848-ig. A világosi fegyverletétel után az osztrák zsandárokat ültették a magyar nép nyakára. Többségük magyarul sem tudott, kegyetlenségükről viszont híresek voltak. A XIX. század második felében fennálló politikai és katonai helyzet hozta magával, hogy Magyarországon is megszervezték a Magyar Királyi Csendőrséget. Katonai egyenruhájukhoz fekete kalapot viseltek kakastollal és szuronyos puskát hordtak. A fegyverhasználat kötelező volt számukra. (A kakastoll -— francia mintára — az éberség jelképe volt.) Megjelenésük félelmet keltett még abban az emberben is, aki életében nem csinált rosszat. Minden községben volt 6—8 főből álló csendőrőrs, így Orosházán is. Külön laktanyájuk volt a Gémes palotában. Ám sem a létszámnövekedés, sem a korlátlan hatalmuk nem riasztotta el az orosházi parasztok forradalmi elszántságát. A forrásanyagok szerint 1891- ben történt Orosházán a legnagyobb csendőrterror, a véres május elsején. Az orosházi csendőrség legbrutálisabb fellépése 1891 május elsején történt (korabeli rajz a Budapest című képes politikai napilapból) Később a csendőrségnek a visszatérő aratósztrájkok okoztak gondot. A piacokon rendszeresen megjelentek a csendőrjárőrök, különösen az emberpiac környékén. Ott ha egy munkavállaló egy fillérrel többet kért, mint amennyi az ajánlat volt, a csendőr közreműködésével máris kipofozták a bérdrágítót. (Volt egy Pető nevű csendőr Orosházán, aki gyorsan tudott intézkedni, de gyorsan eljárt a keze is.) A csendőrszolgálat a II. világháborúval ért véget. Akik túlélték a háborút, igyekeztek minél hamarabb elhagyni az országot és szétszóródtak a világban — a helytörténeti munka tanúsága szerint. Csete Ilona „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 33. kérdése: Hol harcolt a szabadság- harc idején a legtöbb gyulai honvéd? a) Bem alatt Erdélyben b) Görgei seregében c) Vécsey Károllyal Arad ostrománál Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezernyolcszáz- negyvennyolc, te csillag. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848—49-es témájú könyveket, versesköteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: b) Damjanich János. Egy-egy tollat nyertek: Burány László (Füzesgyarmat), Kabódi József (Orosháza), Váradi Virág (Békéscsaba). Csapataival résztvett Arad ostromában AKCIÓS ARAK a Mczőker Kft. raktáráruházában! ÍZELÍTŐ KÍNÁLTUNKBÓL:- Top Jov őszibarack, 1/1 84 Ft- Top Joy alma, 1/1 70 Ft- Heinz bébiételek 99 Ft- Békéscsabai csemegekukorica, dobozos 69 Ft- Glóbus csemegeuborka, 1550 g 134 Ft -1 kg-os, vödrös jam, 40% gyimölcstartalommal, többféle ízben___________416 Ft/db Takarmánv holt mik ajánlata:- Kukorica- Árpa ■ Búza Zab ■ Szója 2250 Ft/q 1850 Ft/q 2000 Ft/q 2200 Ft/q 7500 Ft/q K end ti ívű li A* or/i« akció! Ár: 590 Ft/xsáh (30 kg) Használt Euro raklapot vásárolunk! Mezőker Kft., MEZŐKER ! Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344, (66) 327-405. Nyitva: hétfőtől péntekig 7—17 5 óráig, szombaton 7—12 óráig. £ PALYAZAT Megyei székhelyű nagy- és folyamatos beruházásokkal foglalkozó építőipari vállalkozás, FELVÉTELRE KERES szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező // •• •• ÉPÍTŐMÉRNÖKÖT. OLYAN SZEMÉLY IELENTKEZÉSÉT VÁRIUK. AKI ❖ változó munkahelyen is szívesen vesz részt egy felfutó cég tevékenységében ❖ kreatív gondolkodású, munkaszeretö ❖ rendelkezik számítógépes ismerettel. Jelentkezéseket Jövőre vonatkozó elképzeléseket Is tartalmazó szakmai önéletrajzzal „BIZTOS JÖVC Jeligére a kiadóba kérünk.