Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999. május 2. Hírek • Hírek ❖ KÖVETELŐZŐ OROSZOK Szentpétervár: A bértartozások rendezését, inflációkövető, de legalább ötvenszázalékos béremelést követelt tegnap Szentpéterváron százezernél is több tüntető. Moszkvában több tízezren vonultak az utcákon. Egy nagy­gyűlésen Jurij Luzskov polgármester közölte, a Jugoszlávia elleni olajembargó valójában Oroszország ellen irányul. Kijózanodásra szólította fel a NATO vezetését. ❖ UTCAI CSATA PRÁGÁBAN Prága: Húsz szélsőséges tüntetőt tartóztatott le tegnap a prágai rendőrség egy utcai csata után. 400 anarchista a belvárosban az ellen tiltakozott, hogy a hatóságok engedélyeztek egy neonáci tüntetést. A rendőrség nem en­gedte meg az anarchistáknak, hogy megza­varják a lövész-szigeti rendezvényt. Erre ők utcaköveket és Molotov-koktélokat hajigáltak a rendőrökre és a belvárosi kirakatokra. ❖ BALKÁNI BÉKÉT KÖVETELNEK Budapest: Mozgalmat indított a balkáni há­ború ellen ötven magyar értelmiségi és poli­tikus. Szombati felhívásukban a bombázá­sok azonnali felfüggesztésére szólítják fel a NATO-t. A kormánytól kérik, éljen NATO- beli vétójogával. Gyakoroljon nyomást, hogy a háború ne terjedjen ki a szomszédos országokra. Az aláírók közt szerepel Konrád György, Petschnig Mária Zita, Iványi Gábor, Donáth László és Vadász János. Körkép Második oldal A NATO jugoszláviai csa­pásai nyomán a koszovói szerb erők egyre jobban elszigetelődnek központ­jaiktól, Szlobodan Milo­sevics jugoszláv elnök ez­zel párhuzamosan morá­lisan izolálódik - jelentet­te ki tegnap Peter Daniel, a NATO szóvivője. Az észak-atlanti szer­vezet gépei az elmúlt 24 órában hatszáznál több repülést hajtottak végre, és ebből több száz volt csapásmérő. Minden NA- TO-gép épségben vissza­tért bázisára. A célok elsősorban hi­dak és kommunikációs, illetve parancsnoki köz­pontok voltak a Koszo­vóban lévő szerb egysé­gek és lőszerraktárak mellett. Egy rádiós átját­szóra Szabadka körzeté­ben sújtottak le, Zom- bornál pedig egy légi­bázist támadtak. A NATO hét híd elleni támadást ismert be, de nem erősítették meg azt a hírügynökségi jelentést, hogy az egyik hídon, Luzane városa közelében egy polgári utasokat szál­lító buszt is eltaláltak. Az AFP egy helyszínen'tar­tózkodó tudósítója vi­szont szemtanúja volt a 40 ember halálának. Be­számolója szerint a busz abban a pillanatban ha­ladt át a hídon, amikor azt eltalálta egy rakéta. Kettészakadt, egyik fele a mélybe zuhant. A men­tésre igyekvő kórházi autót egy órával később szintén találat érte. Folytatódtak az össze­tűzések a szerbek és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) között az albán határ mentén. A koszovói szerb egy­ségek soraiban egyre erő­sebben mutatkoznak az erkölcsi romlás jelei, sza­porodnak a dezertálások. A NATO meg nem erősí­tett információi szerint egy parancsmegtagadót i J lelőttek. Macedóniába j 24, Albániába 13 repülés- j sei több tonna segélyt szállítottak. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára az emberi jogo- : i kért való kiállásra szólí- ! tóttá fel tegnap a világ fia- 1 1 talságát, s türelmet és megbékélést hirdetett. , ; Franciaország több váro­sában pedig a munka ün- j I népén felvonuló szak- szervezetek követelték a I f bombázások beszüntető- I 1 sét és a béketárgyalások J I megkezdését. A német | f szakszervezeti vezetők J J viszont május 1-jei beszé- j dükben leszögezték: el- \ , lenzik a bombázások egy- • I oldalú felfüggesztését. Bili Clinton tegnap rendeletileg befagyasz- 1 . tóttá a szerbek USA-ban I lévő vagyonát. Jugoszlá- via pedig kérte az ENSZ- - } tői, nyilvánítsa törvény- I telennek az ország eile- f j ni olajembargót. A SZERBEK LELŐTTEK EGY PARANCSMEGTAGADÓ KATONÁT Pénz ugrasztottá ki a nyulat A Vasárnap Reggel értesülése szerint pénz, pon­tosabban pénztelenség ugrasztottá ki a nyulat a ■ bokorból az úgynevezett megfigyelési ügyben. A bejelentések állítólag olyan nemzetbiztonsági alkalmazottak­tól érkeztek, akiknek az NBH fedőcégeinél, másokkal ellentétben, nem volt lehetőségük „maszekolni". Orbán Viktor kormányfő a ’98-as választások előtt kapott először információkat ar­ról, hogy valakik fideszes politikusokról adatokat gyűjtenek. Vizsgálatot rendelt el, majd 1998. augusztus 25-én bejelentette, hogy közpénzen titkos és törvénysértő adatgyűjtés folyt róla, Kövér Lászlóról, Áder Jánosról és további jó néhány ismert politikusról, valamint a családjukról. A VR bizalmas forrásokból úgy tudja - egy magánnyomozó-irodán keresztül -, közvetve egy ismert televíziós személyiség kért annak idején adatokat a politiku­sokról, illetve a hozzájuk kötődő cégekről. Hogyan lehetséges ez? íme, a lehetséges út: NEMZETBIZTONSÁGI HIVATAL FEDŐCÉG (pl. futárszolgál Külső megkeresést a nemzetbiztonsági alkalmazottak külső megbízásokat is teljesítenek Magán­nyomozó cégek Céginformációs vállalkozások Egyéb fá A Nemzetbiztonsági Hivatal fedőcégeket hoz létre, hogy ügynökei könnyebben végezzék a törvényes és titkos megfigyeléseket. A fedőcégeknél dolgozó nemzetbiztonsági alkalmazottak hivatalos munkaidő- ^ ben a hivatalnak dolgoznak, a munkaidőn túl külső - üzleti információk gyűj­tésével foglalkozó - cégeknek is maszekolhatnak, külön pénzért. Ez utóbbi vállalkozások kaphattak felkérést a fideszesekről szóló adatgyűjtés- re, amelyet a megbízottak a hivatal autóinak, telefonjainak és más eszközei­nek jogtalan igénybevételével végezhettek el. A „privát" adatgyűjtés nem törvénysértő, hiszen a felkérések olyan információk be­szerzésére vonatkoznak, amelyek mindenki által hozzáférhetők. Zárt ülésen hallgatta meg pénteken Orbán Viktor kormányfőt a fideszes politikusokról törvénysértő módon közpénzen folytatott titkos adatgyűjtések ügyét vizsgáló parla­menti bizottság. A kor­mányfő több, szigorú­an titkos minősítésű dokumentumot adott át a bizottságnak. A dokumentumok annyira titkosak voltak, hogy sem Orbán, sem Kosztolányi Dénes, a bizottság fideszes elnö­ke nem volt hajlandó nyilatkozni pontos tar­talmukról. Ezzel szemben a saj­tótájékoztatóról távoz- tában Kosztolányi az asztalon felejtette a szigorúan titkos dosz- sziét, amit Atyánszky György kisgazda kép­viselő vitt utána, hogy azután páncélszek­rénybe zárják. A bizottság tagjai a következő három hét­ben kaphatnak bete­kintést az aktákba. A 2008-ig, illetve 2013-ig titkosított iratok egy ré­sze a Nemzetbiztonsá­gi Hivatalnál készült összefoglaló. Orbán Viktor kérdé­sünkre elmondta, a vizsgálóbizottságnak kell fényt derítenie ar­ra, kik adtak megbízást az adatgyűjtésre. A bi­zottság előtt elmondott mindent, amit erről tu­dott, de neveket és sze­mélyeket nem említett, azok ugyanis megtalál­hatók az átadott doku­mentumokban. A kormányfő után az ellenzéki képvise­lők kivonultak az ülés­ről. Kóródi Mária SZDSZ-es honanya azt mondta, a testület el­nöke nem vette figye­lembe javaslataikat, nem kaptak szót. Ülésvezetése szaksze­rűtlen volt. A bizottság szocialis­ta alelnöke, Keleti György szerint a kor­mányfő nem adott konkrét választ kérdé­seikre. A volt honvé­delmi miniszter la­punknak hozzátette, a meghallgatáson nem hangzott el olyan in­formáció, ami koráb­ban ne kapott volna már nyilvánosságot, így teljesen indokolat­lan volt a zárt ülés el­rendelése. Keletit Kosztolányi Dénes kiutasította a mindenki számára nyilvános sajtótájékoz­tatóról. Az elnök ezt követően közölte: a miniszterelnök meg­hallgatása után úgy lát­ja „az ügy súlyosabb, mint eredetileg gon­dolta”. Azt ígérte, év végére lezárják a vizsgálatot, és nyilvánosságra hoz­zák a bizottság jelenté­sét. (csík) Némi kóstolót kaphattak a nézők abból a komédiából, ami a „megfi­gyelési” bizottságban történhet ülésről ülésre. Az Aktuálisban ugyanis Kosztolányi Dénes (Fidesz) elnök és Vancsik Zoltán szocialista képviselő rendesen elbeszéltek egymás mellett. Kosztolányi úrnak valószínűleg az volt a legfonto­sabb, hogy minél többször kiejtse a miniszterelnök nevét és tiszteleg­jen előtte, hogy el méltóztatott jönni a bizottsági ülésre. Vancsik úr szerint pedig maga a megfigyelési ügy a vígjáték, hiszen piti története­ket, adatokat szupertitkosítottak. A műsorvezető szerepe volt a legkínosabb, de a végszavával alig­hanem egyetérthetünk. Oldják fel a titkosítást, s majd a polgárok el­döntik, hogy mit ér ez az ügy. A bi- zottságosdiról már amúgy is tud­ják, hogy mit gondoljanak. D.L MUNKASOSSZTUZ A KORMÁNYRA Május elsején az öt legnagyobb szakszervezeti szövetség közös felvonulásra és tüntetésre hívta a budapestieket. A városligeti szakszervezeti majálison Sán­dor László, az MSZOSZ elnöke kijelentette, hogy az Orbán- Torgyán kormány intézkedések sorozatával bizonyította munka- vállaló-ellenességét. A többezres tömeg előtt kö­zölte: a szakszervezetek nem tűrhetik a végtelenségig a szá­mukra megalázó helyzeteket. Elérkezik a pont, amikor azt mondják: elég! A szakszervezeteknek közö­sen kell fellépniük, hogy a ma­gyar munkavállalók gazdasági értelemben is európai polgárok­ká váljanak - állította Gaskó Ist­ván, a Liga Szakszervezeti Szö­vetség elnöke. Borsik János, az Autonómok vezetője katasztrofálisnak ne­vezte a kormány és a szakszer­vezetek viszonyát. Kérte, hogy munkahelyeiken mondják el kollégáiknak, a kormány a dol­gozókat hátrányosan érintő vál­toztatásokat tervez a munka tör­vénykönyvben. Több szónok felszólította a kormányt, hogy vállaljon na­gyobb szerepet a balkáni konf­liktus rendezésében. A szakszervezeti nagygyűlés után Kovács László, az MSZP el­nöke Sándor Lászlóval közösen tartott fórumán leszögezte: bízik abban, hogy a következő válasz­tásokon győzelemre segíti párt­ját a szakszervezetekkel való összefogás. Az MSZP képviselői nem szavazzák meg a parla­mentben a dolgozókat hátrányo­san érintő törvénymódosításo­kat, jelentette ki Kovács. A belügyi dolgozók 70 száza­lékának csökkent az idén a reál­keresete. Nincs ok az ünneplés­re - ezzel indokolta a Belügymi­nisztérium által szervezett bel­ügyi majálisról való távolmara­dását a Belügyi Dolgozók Szak- szervezete. Oroszlányban a Vér­tesi Erőmű alkalmazottjai „Mun­kát, ne segélyt!” és „Nem aka­runk halott városban élni!” fel­iratú táblák alatt tüntettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom