Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-02 / 77. szám
KÖRKÉP 1999. április 2., péntek Körös-vidéki Zsaru Napi tíz jogsértés, (gh) Az Orosházi Határőr Igazgatóság munkatársai 1998-ban 3 ezer 450 jogsértő cselekményt fedtek fel. Az eredményességi mutató 93,82 százalék, ezen belül a Békés megyében felfedett 1921 cselekményé 96,09 százalékos. „Bútoros” betörők, (i) Szeghalom külterületén, a Boruzs-kertben található egyik nyaralóba törtek be ismeretlen tettesek lakatlevágás és ajtóbenyomás módszerével. Az elkövetők egy diófa ebédlőszekrényt és egy jászsági ívelt lábú kanapét vittek el. A szeghalmi tulajdonos március 23-án észlelte a betörés tényét, amely 150 ezer forintos kárt okozott neki. Ékszerek, (w) A körös- nagyharsányi B. E. tett feljelentést ismeretlen tettes(ek) ellen a Sarkadi Rendőrkapitányságon, miszerint rövid ideig nyitva felejtett lakásából arany ékszereket (nyakláncot, gyűrűket, karperecét, fülbevalókat) vitt(ek) el a besurranó(k). A kár 90 ezer forint. Tetten érték, (r) Nyitott ajtóval parkoló személygépkocsit fosztott ki a közelmúltban Gyomaendrődön a Bajcsy-Zsilinszky utcában egy helybéli nő. Mobiltelefont, készpénzt, bankkártyát és élelmiszert zsákmányolt összesen 80 ezer forint értékben, ám a rendőrjárőr tetten érte. A házkutatáskor feltehetően egyéb bűncselekményekből származó holmikat is találtak a rendőrök. Bacsa János fog állni ■ kezében a Békés megye táblával — itt még nem sejti, hogy a dobogó tetején Mint a tegnapi lapszámunkban arról már beszámoltunk, a Kerékpáros Iskola Kupa (KIK) Szekszár- don megtartott országos döntőjén Békés megye színeiben két szeghalmi diák is indult. A negyedik osztályos Bacsa János a verseny megnyitóján még nem gondolta, hogy néhány óra múlva országos bajnokként ünnepük majd. Bacsa János első helyezése hatalmas eredmény, ám a siker tervszerű munka eredménye. A szeghalmi Sebes György Általános Iskola tanulói 1986 óta rendszeresen jelen vannak a különböző közlekedési versenyeken, s megyei második helyezésnél rosszabb eredménnyel még soha sem tértek haza. M. B. Mit rejteget a veteményeskert? Nemrégiben számoltunk be lapunkban arról, hogy Méhkeréken a kábítószer alapanyagául szolgáló indiai kendert nevel- gető „mezőgazdászokra” bukkantak. A Sarkadi Rendőrkapitányság az akkor felderített szálakat tovább gombolyítva jutott el Sarkadra és más környező településre, ahol egyesek hasonló módszereket használva termelik és értékesítik a drog alapanyagát. A sarkadi F. M., F. K., P. Z. és F. Zs„ valamint a gyulai T. Gy. lakásán tartott házkutatás során nagyobb mennyiségű indiai kendermagot, valamint LSD-vel átitatott bélyegeket találtak. A tizennyolc és huszonnégy év közötti gyanúsítottak abban reménykedtek, hogy busás haszonra tehetnek szert „veteményes- kertjükkel”. Az ügyben — mely úgy tűnik nem ismer megyehatárokat — a nyomozást a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság folytatja. (w) Országos első a szeghalmi diák A hálapénz természetrajza Évente negyven-hetvenmilliárd kerül a borítékba Mindenki tudja: az orvosnak ára van. Kinek több, kinek kevesebb, attól függően, hogy milyen betegséggel fordulunk hozzá. Vizitenként legalább ezer forintra számíthatunk, de ha már műtétre is sor kerül, ne is reménykedjünk, hogy tízezer alatt megússzuk. Hasonlóan tízezer jár a szülésznek, aki gyermekünket a napvilágra segíti. Az ennél magasabb költségekkel járó műtétek — netán egy szervátültetés, ortopédiai beavatkozás — csípőforgó cseréje — már 50-100 ezer forint. És még nincs vége, mint ahogy eleje sem a dolognak. Adni illik az ápolónőnek; s manapság jobb, ha ital, kávé, virág helyett készpénzzel köszönjük meg fáradozását; amíg hozta és vitte a betegágyhoz a gyógyulás kellékeit, a gyógyszert, a lázmérőt, az ágytálat, cserélte a lepedőt, megforgatta a kispárnát. írásunk fenti, bevezető sorait a mindennapi élet mondatja — napjaink közvélekedését tükrözi. Közismert, hogy milyen gyalázatos fizetésekkel rendelkeznek az egészségügyi dolgozók — főorvostól az asszisztensig —, s a hálapénz az évek folyamán e réteg számára a jövedelemkiegészítés legális módjává vált. Olyannyira, hogy lassan szégyen nem adni — és butaság visszautasítani. Az adó- jogszabályok törvényesítették, hiszen bevallható, és mint sajátos jövedelem után adózni kell. De ismerjük-e igazán a magyar hálapénz természetrajzát? A közelmúltban hallhattuk a hírt, hogy „hálapénz-bizottság” alakult, melynek feladata, hogy az egészségügyi miniszter számára megszívlelendő tanácsokat adjon. A bizottság vezetője dr. Balázs Péter, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvosi Népegészségtani Intézetének docense, s tagjai között van az a pécsi Blasszauer Béla, aki évtizedek óta orvosetikai kérdésekkel foglalkozik, a szakma egyik legismertebb személyisége. A bizottságban egyébként akadnak szociológusok, közgazdászok, és igazából Balázs Péter talán az egyetlen, aki hosszú éveken át mint gyakorló sebész, maga is a paraszolvenciából élt, maga is szembesült természetrajzával. Mint azt kérdésünkre elmondotta, évek óta foglalkozik a hálapénzzel, több értekezést is készített e témában, s maga javasolta Gógl Árpád miniszternek a hálapénz-bizottság felállítását. Célja nem több — és nem kevesebb —, mint hogy tudományosan elkészítsék a magyarországi hálapénz természetrajzát, meghatározzák lényegét, s talán ezzel muníciót adhatnak visszaszorítására is. Utóbbi kívánatos lenne, s evvel Balázs Péter véleménye szerint a hazai orvostársadalom nagyobb része egyetért. Mint azt elöljáróban leszögezte: sehol a világon nincs a miénkhez hasonló hálapénzrendszer. Még az egykori keleti blokk utódállamaiban is legfeljebb rokonvonásokat tükröz — Balázs Péter korábban az NDK- ban is dolgozott —, s nem ennyire a megélhetés feltétele. Mindenütt másutt az átlagjövedelmekhez képest jobban megfizetik az orvosokat. Ugyanakkor rendkívül sokrétű és bonyolult, hiszen a „hálapénz” összege rendkívül változó, formája — nem mindig pénzben jelenik meg a hála — is sokféle. Blasszauer Béla úgy vélekedik, hogy Magyarországon évente 40-70 milliárd forint kerül borítékba, s a hálapénz 70- 80 százalékát az úgynevezett felső elit, az orvosok 10 százaléka teszi zsebre. Az orvosnak a gyógyításért járó külön köszönet világszerte ismert. Amerikában például szokás egy karton whiskyt küldeni, Japánban pedig „piros borítékról” beszélnek. Egy-egy nagyobb csokor virág, vacsorameghívás, egyéb csere-szolgáltatás — az autószerelő ingyen átnézi az orvos kocsiját — sem kizárt. Persze mindez utólag „jár” és nem ennyire leplezetlenül nyilvános, mint nálunk. Az orvosetika szakembere szerint amilyen könnyű volt a hálapénzrendszert meghonosítani Magyarországon, ugyanolyan nehéz lesz — szinte lehetetlen — megszabadulni tőle. Ugyanis a közvélemény-kutatások szerint az orvosok jelenlegi fizetésük háromszorosát tartanák reális fizetésnek. Viszont ha a feltételezett hálapénz összegét — az említett évi 70 milliárd forintot — beépítenék a fizetésekbe, legfeljebb duplájára növelné az orvosbéreket; bruttó 80-85 ezerrel emelné meg. Elvileg elképzelhető, hogy bizonyos orvosszakmák képviselői „lemondanának” a hálapénzről, de a szűk elit nem. Egyébként sem lehet a beteg úgymond anyagiakban is megnyilvánuló köszönetét — háláját — törvényileg megtiltani. De bizonyos korlátok közé szorítani igen, hiszen sokszor nem is ezzel az utólagos köszönettel van a legtöbb gond. Nem egy esetben az orvos pénzért kínál kórházi ágyat, pénzért árul műtétet, gyógyulási lehetőséget; boríték nélkül nincs beutaló. Szembesülhetünk vele. Mint ahogy a másik véglettel is. Az orvoshoz forduló pénzért kéri rokkantságának megállapítását, az idő előtti nyugdíjba menés lehetőségét. A hálapénz túlburjánzása olykor már az etika fogalmán kívülre kerül, bűncselekmény vagy annak határát súrolja, s ezért természetesen nem nyilvános. A rendszerváltás idején ugrásszerűen megnőtt a szándékosan téves diagnózissal leszázalékolt polgárok tömege. Másrészt a hálapénz természetrajzához az is hozzátartozik, hogy nem mindenki ad. Egy legutóbbi felmérés szerint az orvoshoz forduló emberek 12 százaléka nem fizet egy fillért sem, akár műtik, akár nem, akár kórházban ápolták, akár a házhoz hívta ki háziorvosát. Az alapellátásban — az orvosi szakrendeléseken — az emberek 12 százaléka ad csak borravalót, a kórházi ambuláns kezeléseken megfordulók 38 százaléka, a kórházakban ápoltaknak pedig alig 60 százaléka ad borítékot az orvosának. Balázs Péter szerint a hálapénz összegeinek határai meglehetősen tágak: ötszáz forinttól akár félmillióig (!) terjedhet az összeg. A csúcsszférába a szívműtétek, tüdőműtétek, szervcserék (transzplantációk) sorolhatók. Az egy- kétezer forint igazából nem a hálapénz kategóriája, csupán borravaló. Egy nagyobb csokor virág vagy egy üveg ital sem olcsóbb. A bizottság elnökének reméMegkérdeztük olvasóinkat Várja-e a locsolkodókat? Dr. Vargáné dr. Szemenyei Lilla 24 éves, békéscsabai, gyesen lévő anyuka: — Húsvétkor Kecskemétre az anyóso- mékhoz utazunk a férjemmel és a picivel. Nem nagyon szeretem, ha meglocsolnak, és most még a babának sem tenne jót, ha jönne a sok lo- csolkodó, mert megzavarnák az alvásritmusát. Kellemetlen, mikor a sokfajta locsolókölni a hajamon összekeveredik és egész nap attól illatozik az ember. Reggel persze a párom meglocsol kölnivel vagy csak képletesen, és biztos más férfi rokonnak is eszébe jutok majd. Kovátfs Jó- zsefné 43 éves, békéscsabai gazdasági vezető: — Persze, hogy várom őket! Már megszoktam, hogy ilyenkor süteményt, sonkát, főtt tojást kell készíteni a vendégek számára, a gyerekeknek meg csokinyuszikat és -tojásokat vásárolok. Többnyire rokonok, barátok látogatnak meg húsvéthétfőn, szerencsére a szódás korszakból már kinőttem, úgyhogy most már csak kölnivel locsolnak vagy kevés vízzel. A 13 éves fiam pedig már inkább az osztálytársaihoz jár locsolkodni. Madarász Györgyné békéscsabai BM dolgozó: — Nyűgös dolog már számomra ez a locsolkodás, szerintem a divatból is kezd egyre inkább kimenni. Azon a pár munkaszüneti napon jobban esne egy kis nyugalom, pihenés szűk családi körben. Nincs nagy készülődés nálunk a húsvétra: egy kis sonka, főtt tojás kerül az asztalra és csak közeli rokonokat várunk locsolkodni. A fiam már felnőtt férfi, mégis eljön mindig meglocsolni, de akkor sem haragszom meg, ha a kölniöntögetés idén elmarad. Vajda Fe- rencné 42 éves, békési gyógyszertári asszisztens: — Idén is kimaradunk a húsvéti locsol- kodásból, a szüléimhez utazunk Pestre. A két lányom se igényli már a kölnis áldást, és sem az édesapám, sem a férjem nem érzi szükségét, hogy locsolkodni menjen, így vagy a szüléimhez utazunk vagy kimegyünk a telekre rendet rakni. Más hagyományokkal együtt szerintem a locsolkodás is lassan feledésbe merül. A családon belül azért megünnepeljük a húsvétot egy finom ünnepi ebéd mellett. F. M. FOTÓ: SUCH TAMÁS A felmérések (és bevallások) szerint a gyermeket váró családoknak minimum tízezer forintnyi hálapénzt jelent a szülés nyei szerint a napokban elkészíti a hálapénz-bizottság azt a szakértői tanulmányt, mely alapján — akár vitára bocsátva a széles orvostársadalomban — az egészségügyi kormányzat a hálapénz jövője szempontjából megfelelő döntéseket hozhat. Szerinte nem nehéz kitalálni, hogy a bizottság a kutatássorozat eredményeként az egészségügyi bérek — és ezzel párhuzamosan a társadalombiztosítási költségtérítések — felemelését javasolja majd. Balázs Péter úgy gondolja, hogy azért, mert a hálapénzrendszer csak fokozatosan és nagyon nehezen számolható fel. Nevesítve a hálapénzt, a mértékeit meghatározva — s aztán erre építkezve létrehozni egy sajátos kiegészítő-biztosítási formát. Fizessen a biztosító és ne a beteg. A hálapénz-bizottság tehát egy szakértői csoport, amelynek tagjai Balázs Péter elnök szerint a hálapénzen mint „elvont”, tudományos témán dolgoznak, s a bizottságnak nem feladata ajánlásokat tenni a jövőre vonatkozóan. Tény azonban, hogy ők is érzik az egészségügyben kialakult helyzet tarthatatlanságát, s munkájuk minden bizonnyal nem vész kárba. Következtetéseiket valaki majd csak megszívleli. Kozma Ferenc
