Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-12 / 60. szám

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS 1999. március 12., péntek Egyre több település találja meg „testvérét” Akadályokkal nehezített határmenti együttműködés A romániai ol­dal legközeleb­bi települései működhetnének együtt a másik térképen beje- löltekkel Százzal száguld a motor? Sarkad és az erdélyi Nagysza­lonta térségeinek települései fo­kozatosan kialakított együttmű­ködéssel próbálják mélyíteni a kapcsolatot a határ két oldalán. A jelenlegi helyzethez veze­tő, rögökkel nehezített út felidé­zésére Rigó Istvánt, Sarkad vá­rosmenedzserét kértük. — Az első lépést Sarkad tet­te meg azzal, hogy 1992. au­gusztus 20-án szomszédvárosi kapcsolatot kötött Nagyszalon­tával, 1993. november 11-én Bihar (Románia) és Békés me­gye testvérmegyei együttműkö­dési megállapodást hozott létre. Akkor gondoltuk, hogy jó len­ne, ha a két szomszédos (a sarkadi és a szalontai) térség is szorosabb kapcsolatot építene ki egymássíd. 1995 novemberé­ben városunkban, majd Nagy­szalontán találkoztak a települé­sek polgármesterei. — Ekkor már az együttműkö­dési megállapodás aláírásának dátumát is kitűzték. — Valóban, ám azt a román külügyminisztérium meghiúsí­totta. A román közigazgatás ugyanis nem engedélyezte, hogy régióvá szerveződjenek települések, különösen nem magyarországi területtel össze­kapcsolódva. A romániai hely- hatósági választásokat követő­en az újonnan megválasztott polgármesterekkel ismét fel kellett vennünk a kapcsolatot, hiszen a kilenc településből csak Nagyszalontán nem válto­zott a polgármester személye. Végül 1997. december 9-én a két határmenti térség együttmű­ködési megállapodásának alá­írása végre megtörténhetett — mondja Rigó István. A sarkadi — más néven: Északkelet-Békés megyei — kis­térség tizennégy és a határon túli kilenc (valójában harmincnégy községet érint—a szerk.) telepü­lés vezetői azóta is rendszeresen találkoznak egymással, céljuk a kölcsönös előnyökre épülő kap­csolatok fejlesztése és kibővítése. A múlt felidézése után Gu­lyás Imre kistérségi menedzsert kérdeztük a távolabbi tervekről. — Elsősorban az Európai Unió által kiírt, a határmenti együttműködést szorgalmazó pályázatokat igyekszünk megcé­lozni. Jelenleg a Phare-CBC kis- projecten tízezer ECU-re (körül­belül 2,5 millió forintra) lehet pályázni. Az Agrostart ’99 elne­vezésű román—magyar agrár­fejlesztési programon is elindu­lunk. Március végén pedig újabb testvértelepülési együttműködés aláírását tervezzük. Zsadány Tenkével, Körösnagyharsány Körösgyéressel, Geszt pedig Cséffával ír alá megállapodást. — Jelenleg milyen nehézsé­gekkel kell megküzdeniük az együttműködőknek ? — Legnagyobb akadály az, hogy a határon túl nincsen kiala­kult kistérségi szerveződés. Ez­zel szemben kizárólag központi döntések vannak, melyek késlel­tetik, hátráltatják a helyi, térségi végrehajtást. Határátkelőhelyek tekintetében igyekszünk a lema­radást pótolni: Körösnagyhar- sánynál szeretnénk átkelőt nyit­ni, Kötegyánban pedig a vasúti teherforgalmat kívánjuk elindíta­ni. Váradi Krisztina Volt olyan lakás, melyben az ott lakó néni két napon át az ágyból csak gumicsizmában tudott kiszállni, de mégsem hagyta el otthonát — hang­zott el a vésztői falugyűlésen a napokban. A gyűlésen nagyon sokan a bel­víz okozta gondokat vetették fel. Rácz Sándor megjegyezte: a belvíz miatt sok termelőnek elúszik a befektetett pénze. A károkra nemcsak állami támo­gatást várnak, hanem önkor­mányzati segítséget is. Utóbbi például engedje el a belvízzel sújtottak helyi adóit. Mindenki egyetértett abban, hogy ennyi víz még sohasem volt a településen. Két éve Bé­kés megyében Vésztőn esett a legtöbb csapadék, mégsem vol­tak ilyen gondok. Most a külte­rületi földek — a nagy víz miatt — egyenesen tengernek tűnnek. Egy helyi lakos felvetette: a Szemere utca gyakran autópá­lyává változik, ahol óránként 100 kilométeres sebességgel száguldanak a motorosok. Ezt meg kellene fékezni, hisz ko­Mégpedig arra, hogy meghív­jon mindenkit egy fantaszti­kus talkshow-ra a békéscsa­bai ifiházba. Hogy kiket és mikor? Nos Fran­kó Attila erre az estére elsősor­ban olyan vendégeket vár, akik valahogyan kapcsolatban vol­tak, vannak, vagy akár lesznek megyénkkel, vagyis van valami­lyen békési kötődésük. A tervek szerint minden műsoron hét vendéggel fog a néző találkozni. Az adott művész tarsolyában mindig valamilyen ajándékot fog tartogatni, ez pedig nem más, mint egy kis meglepetés. A legelső Frankó-show meg­hívott vendégei lesznek: Som moly balesetet eredményezhet. Egy anyuka megjegyezte, hogy a Kossuth utcán is gyakran ta­pasztalni hasonlókat, ezért ő nem meri felügyelet nékül kien­gedni az utcára gyermekét. Más azt tette szóvá, hogy a sajtó és a rendőrség miért védi a bűnöző­ket, akiknek a helyi lapban csak a monogramját közük. Gyulai András, a vésztői rendőrőrs pa­rancsnoka ígéretet tett arra, hogy a gyorshajtókat rendőri el­lenőrzésekkel, s trafgipaxos be­mérésekkel megfékezik. Arra viszont nincs lehetőség, hogy a sajtóban nyilvánosságra hozzák a teljes nevét az elkövetőknek. Ok is szívesen kiültetnék a pi­acra, vagy végigvezetnék a köz­ségközponton az elkövetőket, de ezt a törvény nem engedi. Kaszai János polgármester bejelentette: Vésztő idén ismét megpályázza a városi címet. A pályázatot március 25-e körül adják be a Belügyminisztérium­ba. Várhatóan huszonegy nagy­község kéri a városi rangot, de hogy hányán kapják meg, még nem tudni. Magyari Barna Lajos, a legendás Piramis együttes vezetője, basszusgitá­rosa, Usztics Mátyás színmű­vész, Pakucza József erőmű- vész, a magyar Hercules, Vátkai Zoltán harcművész, Varga Adrienn tornász Európa- bajnok, Salamon László bűvész és Kvasz Krisztián, az UTE és a magyar olimpiai válogatott lab­darúgója. Frankó Attila legutóbb Aradszky László békéscsabai koncertjét és egy sikeres Dance- fesztivált szervezett. Most már­cius 13-ára, szombat este hét órára várja az érdeklődőket a békéscsabai ifjúsági házba. P. Sz. F. A Frankó Produkciós Iroda új dobása Még.. nt www.matav.hu Egymás közt I Tudta, hogy a MA TA V Pontokban • a távközlés századvégi vívmá­nyaiból mindazt megtalálja, j amire a hétköznapi életben szüksége van? \ • előfizethet a MATÁV szolgáltató sokra, s kérdéseire választ kaphat? \ • gondtalanul kószálhat ] az Interneten? • a legkorszerűbb telefonok, faxok ' közül válogathat, és ezeket l a helyszínen ki is próbálhatja? ! • megvásárolhatja a legújabb \ telefonkártyákat? i Ráadásul mindezt kellemes körülmények között teheti. MATAV Pjnt MATAV Pont Békéscsaba I 5601 Békéscsaba. Postaköz MATAV A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács (továbbiakban: Tanács) a területfejlesz­tésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. § (3) bekezdése, vala­mint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás felhasználásának 1999. évi részletes szabályairól szóló, a Magyar Közlöny ez évi 17. számában kihir­detett 42/1999. (III. 3.) Korm.-rendelettel módosított 32/1998. (II. 25.) Korm.- rende­let (továbbiakban: Rendelet) alapján PÁLYÁZATOT HIRDET területi kiegyenlitest szolgáló fejlesztési célú támogatás elnyerésére. 1. A pályázat célja A termelő infrastrukturális feltételekben meglévő terü­leti fejlettségi különbségek mérséklése, a területfej­lesztési szempontból kedvezményezett térségekben lévő, illetve a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, az országos átlagot jelentő­sen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települése­ken. 2. Támogatható fejlesztési célok, a támogatás for­mája, mértéke A támogatás formája vissza nem térítendő tőkejutta­tás. A támogatás mértékét a rendelet 5 §-a szabályoz­za, kivéve a Tanács által a részletes pályázati felhí­vásban külön szabályozott részcélok megvalósítását. A Tanács pályázati úton támogatást adhat: a) a településeken vagy azok egyes területein a ter­melő infrastruktúra kiépítéséhez b) a bel- és külterületen meglévő termelő infrastruktu­rális hálózatok felújításához, fejlesztéséhez, bele­értve a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges bekötő- és összekötő utak kiépítését, felújítását. c) a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítéséhez, fel­újításához és a holtágak rekonstrukciójához d) ipari területek előkészítéséhez e) infrastrukturális fejlesztési és környezetvédelmi cé­lú közhasznú munkák dologi és fejlesztési költsége­inek támogatásához f) a turizmushoz, a természetvédelemhez és a szociá­lis célú, illetve a szociális foglalkoztatáshoz kapcso­lódó fejlesztésekhez g) a céltámogatással megvalósuló beruházások — be­leértve az egészségügyi gép-műszer beszerzést, életveszélyes iskolák kiváltását — saját forrás ki­egészítéséhez. 3 A pályázók személye Pályázat a 19/1998. (II. 4.) Korm.-rendelet meghatáro­zott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben (mezőkovácsházi, orosházi, sarkadi, szarvasi, szeghalmi statisztikai kistérségekben) műkö­dő és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot je­lentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott tele­pülések jegyzékéről szóló 215/1997. (XII. 1.) Korm.- rendelettel módosított 219/1996. (XII. 24.) Korm.-ren­deletben meghatározott településeken a helyi önkor­mányzatok által megvalósított beruházások támogatá­sára nyújtható be. 4. A pályázat benyújtása 1999. évi támogatásra önkormányzatonként maximum 3 db pályázat nyújtható be, melybe nem számít bele a több település összefogásával megvalósuló beruhá­zásra vonatkozó pályázat sem a gesztor, sem a társult települések esetében. Az adott évi támogatásra folyamatosan 1999. augusz­tus 31-éig lehet pályázatot benyújtani. A Tanács a részletes pályázati kiírást és az adatla­pot 1999. március 31-éig a kedvezményezett helyi önkormányzatoknak közvetlenül megküldi. A pályázatokat a Tanács a befogadástól számított 60 napon belül elbírálja. A befogadott pályázatok az alábbi ütemezéssel ke­rülnek elbírálásra: — az 1999. április 23-áig befogadott pályázatok elbí­rálása 1999. május 31-éig — az 1999. május 31-éig befogadott pályázatok elbí­rálása 1999. július 15-éig — az 1999. augusztus 31-éig befogadott pályázatok elbírálása 1999. október 15-éig megtörténik. A Tanács támogatási forráshiány miatt a pályázatok befogadását felfüggesztheti. 5. A pályázatok elbírálása A támogatások megítélésénél a Tanács az alábbiak mérlegelésével dönt: — a Tanács elsősorban a 215/1997. (XII. 1.) Korm.- rendelet szerinti, társadalmi-gazdasági és infrast­rukturális szempontból elmaradott, illetve az orszá­gos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküli­séggel sújtott települések pályázatait részesíti tá­mogatásban és csak másodsorban részesíti támo­gatásban a térségi szempontból kedvezményezett települések pályázatait. — az elbírálásnál előnyt élveznek: * a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítésére, fel­újítására vonatkozó pályázatok, * a Békés megyei területfejlesztési koncepcióval összhangban lévő beruházások (programozás elve) * a más állami támogatással rendelkező pályáza­tok (forráskoordináció elve) * a több település összefogásával megvalósuló fejlesztések (térségi szemlélet elve). 6. Eljárási díj Az eljárási díj az igényelt támogatás 5 ezreléke, me­lyet a Tanács számlájára kell befizetni a pályázat be­nyújtásakor. Az eljárási díj azon pályázók részére, akik pályázatát a Tanács nem részesítette támogatásban, visszafizetés­re kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom