Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-13-14 / 37. szám

8 Hétvégi magazin 1999. február 13-14., szombat-vasárnap Verselő Ezen a héten munkatársunk, Kovács Erzsébet fotóriporter vá­lasztott versét ol­vashatják. Nincs kifeje­zetten kedvenc költőm és versem se, vannak viszont szívemnek ked­ves költők és versek. S hogy éppen kinek a kötetét lapozgatom, az mindig az adott hangulatomtól függ. A mai anyagias világunkban sajnos már szinte másodlagossá váltak az emberi kapcsolatok érté­kei. Elhaladunk egymás mellett úgy, hogy képtelenek vagyunk el­mélyedni a minket nyomasztó problémákban, s meg sem hallgat­juk egymást. E rohanó világban álljanak meg egy percre, hadd szolgáljak most önöknek Keresztu- ry Dezső Égő türelem című köteté­ből egy tanáccsal, mely felhívja a figyelmet a barátságra, a közöttünk lévő összekötő kapocs fontosságá­ra. Ha elolvasva a verset, pár pilla­natra elmerengnek az Önöket kö­rülvevő érzelmi légkörön, azt hi­szem választásommal már elértem célomat. Tanács Ne gyűlölködj, szeresd felebaráto­dat, akár tenmagadat; vagy győzd meg szíved, bocsáss meg neki, akár ha üzleti számításból. Tudhatnád, mennyi örömöt mérgez meg az örök irigység, sértődés, rossz emlék, feluszult düh, fojtó árnyu múlt; ne bénítson hűtlenség, méltatlanság, mint felfakadt vád; s bár vérző seb lehet az árulás: emlék legyen, ne más. Előre nézz, csak azt edd. ami jó maradt; a többit a dögmadarak. P" í A § (Békéscsaba. Munkácsy M. u. 4. szám) hirdetésfelvételi irodájának telefonszáma: (66)446-552, telefaxszáma: (66) 441-311. A FÉRFIEMBER ELHAGYHAT NŐKET, DE A LÁNYÁT SOHA Koóstoló Koós Jánossal A házban nagy volt a sürgés-forgás. Fojtó szag terjengett: festették a kony­hát. Gergő percenként .Jelentett” a szerelőtől, mert az autója bemondta az unalmast. Saci, a ház asszonya kicsit kócosán szaladgálva készült a másnap­ra, amikor a külföldön vendégszereplő Rékát kísérik vissza Bécsbe. Csak Ja­ni, a ház ura helyezkedett el kényelmesen kis kuckójának karosszékében, és már az elején leszögezte, hogy két fix pont van az életében: a családja és a színpad - ebben a sorrendben! Beszélgetésünk olyan volt, mint egy dúsan te­rített asztal, ahonnan ezt meg azt csipegettünk, azaz „koóstolgattunk” Koós Jani életéből.- Jól nézzen meg: az RTL Klub új showmanjét látja! Március 19-én este nyolckor indul el a hajó, a kéthetente jelentkező „Koóstoló”. A műsor címe abból adódott, hogy ez a neve balatoni vitorlásomnak is, és aki erre a hajóra jön, az sok földi jóba belekóstolhat. Kibéreltek egy 1700 négyzetméteres stúdiót, ahol több szinten zajlik majd a játék. Lesz „levonulós” primadonna­lépcső, külön színpad az igazi, politi­kamentes pesti kabarénak, a mini lát­ványkonyhában pedig a közönség tag­jai főzőcskézhetnek. Meghívom sok kedves barátomat, Demjént, Zoránt, Kovács Katit és másokat, és a 39 éves pályafutásomból is jócskán akadnak slágerek. Verebes Pista írja a szövege­met, de persze én vagyok a hangulatfe­lelős. A „Koóstoló” a vízen még sosem hagyott cserben! Remélem, hogy itt sem fog...- Nagy fülű, nyurga, hetvenkét ki­lós, fiatal énekes voltam, amikor az ak­kori nagy sztár, Kovács Erzsi „kinézett magának”. A partnerei alacsonyabbak voltak, megörült, hogy akad, aki fél fejjel fölé magasodik. Ä Kamara Vari­etében az első duettünk úgy kezdődött, hogy ő két jegyet szorongatva egy mozidíszlet előtt rázendített: „Nemso­kára kezdődik az előadás, de hol van a partnerem...” És ekkor jöttem be én! Hofi Gézával pompásan egyezett a humorérzékünk. Fantasztikusan érezte és értette a zenét, belém pedig több ko­mikus hajlam szorult, mint általában a zenészekbe, énekesekbe. Siófokon egy nyári ORI-műsorban kerültünk össze, az előadás után kellemesen becsípve, rögtönözve feltálaltuk a szalonnasütés­hez egy orosz kórus paródiáját. Bili bá­csi, Bilicsi Tivadar rögtön mondta: „Gyerekek, ezt meg kell csinálni a színpadon is!” Másnap kipróbáltuk, és akkora volt a siker, hogy az előadás le­állt.- Legemlékezetesebb partnerem egy utolérhetetlen művésznő volt. Gimna­zistaként láttam a Liliomfi című film­ben Dajka Margitot. Mi tagadás: bele­szerettem! Sok év múlva egyszer be­nyitottam a tévé sminkszobájába, és ő ott ült. Letérdeltem elé, és azt mond­tam: Margitka, én ezer éve szeretem magát. Addig nem akarok meghalni, amíg legalább egyszer nem léphetünk együtt a színpadra! Mókásan, de amo­lyan operettprimadonnai mozdulattal csak ennyit mondott: „Óh, János, beh kedves!” Eltelt négy-öt év, amikor megtud­tam, hogy Dajka Margit egy tévés fel­kérésre kijelentette: csak Koós Jancsi­kával együtt hajlandó énekelni. Sosem fogom elfelejteni, amint matrózblúz­ban ő volt a „kislány a zongoránál”! „Bagoly hívja Soóst! Jani, jelent­kezz! Nekem senki nem csinál egy jó kocsonyát.” Stílusosan kabaréra véve a figurát, így hangozhatott volna a hívás, ami Koós Jánoshoz előző nap érkezett elválaszthatatlan barátjától, Bajor Im­rétől.- Először egy tévéműsorban énekel­tük együtt frakkban-cilinderben, hogy „Egy kis itóka, ha bennem van...” Két becsípett, röhögcsélő bohém voltunk, amilyenek ma is vagyunk, akár az élet­ben, akár közös turnéinkon. Ha „ba­goly” megkéri valamire, „soós” rögtön pattan! Délre remegve várja Imit a ko­csonya, estére pedig a velük lakó nagy­mama 79. születésnapjára is én készí­tem el a házinyulat provance-i módra. Hogy az milyen fenséges kaja!- A gyerekeink kétéltűek: a balatoni vitorlásunkon „készültek”, ott tettük tisztába őket, és a mólón ülők azon ha- hotáztak, hogy ni, a Jani, viszi megint a vödörben a kakis pelenkákat! Akko­riban itthon még nem volt papírpelus, ezért a svéd turnémról a reptéri vámo­sok nagy döbbenetére bálányit hoztam haza.- Az apák olthatatlan szerelemmel viseltetnek a lányuk iránt. Én is! A férfiember elhagyhat nőket, de a lányát soha... Nekem Réka a „gyöngyvirágos kiskertem”, akire nagyon büszke vagyok. Balerina vagy mélytengeri búvár akart lenni, de egy iskolai fellé­pés óriási sikere megcsapta. Most Bécsben vendégszerepei a Roman Polanski rendezte A vámpírok tánca című musical­ben. Réka minden vasárnap éjjel hazajön és kedden délben megy vissza.- Tudja, én nagyon örülök, hogy itthon senki sem mondhat­ja: a fater beprotezsálta a lányát. Talán ismer engem Webber vagy Polanski? Réka megállt a maga lábán, bizonyított a saját erejéből! Megértem, hogy hazavágyik. Ott nincs mama, papa, Gergő, Balaton, és a távolból drukkolni sem lehet, amikor a papa orszá­gos bajnokságot nyer a vitorlás- versenyen. (somos) Százhuszonöt éve született Becker Ádám kultúrmérnök Megalkuvás nélküli egyénisége magyarságában domborodott ki Becker Ádám mérnök 1874. január 24- én született Pölöskén. 1893-ban szerez­te meg mérnöki oklevelét. Gyakorlati működését csaknem két éven keresztül a kultúrmérnöki hivatalnál végezte Kassától Komáromig. Főként alagcsö- vezéseket, lecsapolásokat, öntözéseket, vízfolyás-karbantartásokat és egyéb kultúrmérnöki munkálatokat tervezett, épített és tartott fenn kiváló eredmény­nyel. Amikor az 1908. évi vízi beruházási törvény kimondta a Vág fo­lyó állami kezelésbe vételét, a Kultúr­mérnöki Intézmény is bekapcsolódott a szabályozásokba. Becker Ádám 1913- ban megszervezte a Vág-szabályozási Kirendeltséget és megbízást kapott a nagy esésű Vág folyó alsó-középső szakaszának szabályozására. Munkája során — azóta általánosan elterjedt — újításokat vezetett be: a dróthálós kő­hengerek alkalmazását, valamint a ka­vicsból készített műkő gyártását és szé­les körű felhasználását. 1919-től kezdve — állami szolgála­tának végéig — folyammémöki tevé­kenységet folytatott, a Gyulai Folyam­mémöki Hivatal vezetője lett. Ettől kezdve több, mint két évtizeden ke­resztül a magyar—román vízügyi együttműködés kialakításának kérdé­sével foglalkozott. (Az 1920-ban meg­vont új országhatárok a Körösök völ­gyében működő ármentesítő társulatok ármentesítési és belvízrendezési rend­szereit jelentős mértékben megboly­gatták, a magyar területen maradt tár­sulati részek ár- és belvízvédelmi bi­zottsága nagymértékben függésbe ke­rült a román társulati részek kezelésé­től, a művek fenntartásától.) Az egysé­ges irányítás hiánya feltétlenül hozzá­járult a Fehér- és a Fekete-Körös deltá­jának, továbbá a Sebes-Körös bal part alsó szakaszának 1925. decemberi ár­vízi katasztrófájához, valamint a ké­sőbbi években is állandóan fennálló ár­vízi veszélyeztetettséghez. 1925-ben Gyuláról a Földművelés- ügyi Minisztériumba helyezték. Be­cker Ádám 1927-től a magyar—román állandó vízügyi bizottság tagjaként ter­veket dolgozott ki az együttműködés­re. Az egyoldalú védekezési rendsze­rekkel és elgondolásokkal szemben mindkét érdekelt felet egyaránt kielé­gítő megoldásokat javasolt és szorgal­mazott. Fáradhatatlan munkásságának eredményeképpen számos vitás kér­désben sikerült megoldást találnia. Minden kérdést a legnagyobb érdek­lődéssel kezelt, szívügyének tekintette a legegyszerűbb műszaki problémát is. Tárgyilagos ítélőképessége sohasem hagyta cserben. Mindig a legszaksze­rűbb, a legmegfelelőbb megoldást ke­reste. 1931-ben ment nyugdíjba. Mint embert, Becker Ádámot az egyenes jellem, puritán felfogás, tárgyi­lagos ítélő- és határozott cselekvőerő jellemezte. Megalkuvás nélküli egyéni­sége kiváltképpen erős magyarságában domborodott ki. Visszaemlékezéseiben írta: „mindenkor hazám és népem érde­keit tartom szem előtt”. Kossuth Lajos­nak fiatal korától kezdve fanatikus ra­jongója. A függetlenségi eszme és gon­dolat nemcsak politikai meggyőződése, hanem egész egyéniségére rányomta bélyegeit. Becker Ádám, a magyar víz­ügyi szolgálat kiváló mérnöke, kima­gasló egyénisége 1956. január 1-jén hunyt el Budapesten. Góg Imre IllJiMlW „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabad­ságharcra emlékezve a múlt év végén út­jára indítottunk egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és illusztrációkkal, amelyek átfogják történelmünk legfényesebb idő­szakát. Hétvégi magazinunkban hétről hétre ugyanezen a helyen találnak egy- egy kérdést, hozzá tartozó képpel és há­rom lehetséges válasszal. Közülük egy helyes, a másik kettő téves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy le­velezőlapon küldjék be a helyes megfej­tést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A le­velezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezer­nyolcszáznegyvennyolc, te csillag. A megfejtést legkésőbb kedden adják pos­tára. Á helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat vé­gén beletesszük egy kalapba, s „ráadás" húzást tartunk értékes nyereményekkel. Tehát a játékba bármikor be lehet kap­csolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes megfejtést küldenek be, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy az 52. forduló utáni sorsolá­son 1848-49-es témájú könyvek, verses­kötetek nyertesei legyenek. 11. kérdés: Milyen miniszteri tárcát viselt az első felelős kormányban Kos­suth Lajos? a) Miniszterelnök b) Hadügyminiszter c) Pénzügyminiszter Előző heti feladványunk megfejtése: c) Nemzetőr volt. Egy-egy tollat nyertek: Balog Endre (Gyula), Hibácskay Andrea (Békéscsa­ba), Kósáné B. Magdolna (Mczőbe­rény). Az elaő felelős magyar kormány tagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom