Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-13-14 / 37. szám

1999. február 13-14., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 9 Ajánló CD-sikerltsta 1. Ganxta Zolee és a Kartel: Helldoraldo 2. Dés—Geszti: Jazz+Az 3. Dream Dance 11. 4. High on hits 5. Zorán: Hozzám tartozol 6. Sterbinszky: Hits 7. U2: Best of 1980-1990 8. Guano Apes: Proud like a god 9. Tommyboy: Vol. 2. 10. Délhúsa Gion: Szerenád (Rock Island Pavilon) Egyes jószágok értéke a félmillió forintot is elérheti A GALAMBOK MINDIG HAZAREPÜLNEK Ötven éve alakult meg Békéscsabán a galambászegyesület, mely 1959-ig a díszgalambászokat is soraiban tartotta. Jelenleg negy­venkét taggal működnek. Legtöbbjük békéscsabai, de vannak bé­késiek és újkígyósiak is. Iskoláskorúak éppúgy, mint nyugdíjasok. Foglalkozásukat nézve a szakmunkástól az igazgatón át az orvosig mindenki képviselteti magát közöttük. Egy köti össze őket, a ga- lambászat iránti szenvedély. Mindezeket Csehi Miklós egyesületi elnöktől tudtuk meg. Fotós kolléganőmmel Csachó Mihály hétszeres összetett bajnok galambász családi házának vendégei vagyunk. A konyhában ülünk le beszélgetni, Túrák Károly tavalyi egyszeres összetett baj­nok és Csehi Miklós társaságában. — Hogy lehet valaki az egyesület tagja? — faggatom Csehi Miklóst. N — Egyszerűen, jelentkezik egyesü­letünkben a titkárunknál, vagy valame­lyik tagunknál. —Akkor is, ha az illetőnek egyetlen galambja sincs? — Akkor is. Van tagunk, aki felelős beosztást tölt be az egyesületben, és a megváltozott körülményei miatt jelen­leg nem tart galambokat. De a tagságra általában a galambtartás a jellemző. Ezt a sportot csak az űzi, aki szereti. — Ez sport? — Igen. Egyesületi, röpcsoporti (ez megyeit jelent), kerületi (ez Békés és Csongrád megye területére értendő) és országos versenyeken veszünk részt. Tavaly a röpcsoport első három helyezettje Békéscsabáról került ki. A kerületi első tíz helyezettből öt volt csabai. —Mi a titka a szép eredményeknek? — A galambok megfelelő felkészí­tése, takarmányozása és gyógyszerezé- se; ezek kellenek ahhoz, hogy egészsé­gesek, jó kondícióban levők legyenek. Postagalamb egyfajta létezik, de azon belül különböző törzsek vannak, ezek a nevüket általában a kitenyésztőjükről kapták. így vannak például Janssen, Delbár és sok más postagalamb tör­zsek. Tudni kell azt is, hogy nem mindegyik postagalamb alkalmas ver­senyzésre, kiválogatásuk, szelektálá­suk a tenyésztők feladata. — Azt szoktuk mondani — veti közbe a házigazda, Csachó Mihály —, hogy három követelménynek kell megfelelni: megfelelő dúc, galamb és ember legyen. Gyakorlatilag mi va­gyunk a tenyésztői, de az edzői is a ga­lamboknak. Költséges sport a miénk, az etetés, a gyógyszerek, az utaztatás mind pénzbe kerülnek. A galambászok mindig jobb galam­bokat akarnak, tenyészetüket állandó­an formálják, ahogy fogalmaznak, tö­kéletesítik. Ha minden galambját meg­hagyta volna Csachó Mihály, már rég tele lenne nála a padlás. — Egy galamb tizenkét évig él — mondja. — Száz galambból még az el­ső évben kiszelektálódik hetven. Elve­szik, ki kell selejtezni, mert elmarad a többiektől, vagy elkapja valamilyen ragadozó. Nekem hároméves galam­bom — egy van. A leggyorsabbak a két-három évesek. Egyévesen már röptetünk. A röptetés persze újabb szelekciót hoz, a harmincból marad húsz. Ám egy év múlva ez a szám is feleződik. Drasztikus selej­tezésnek tűnhet, de száz ga­lambból általában két jó és négy-öt megfelelő verseny­galamb kerül ki. Ilyenkor télen a galambá­szok versenyre készítik a ga­lambokat. Versenyek alatt távoli városokba szállítják, ott felengedik őket, ahonnan aztán hazarepülnek. Több­nyire... — Ez a sport — mondja Túrák Károly, az egyesület alapító tagja, aki gyerekkora óta galambász, s aki szenve­délyét apjától örökölte — nem arról szól, hogy a ga­lamb hazajön vagy nem jön. A lényeg, hogy hazataláljon, mégpedig minél hamarabb. Persze sok galamb, ha a ver­senyt messze rendezik, nem talál vissza. Nem megfelelő a tájékozódóképessége, befolyásolják az időjárási frontok... A galambok a helyükért, a fészkükért térnek vissza, repülnek naponta akár nyolc­száz kilométert is. (Képünkön Csachó Mihály legkedvesebb postagalambjával.) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET egyéb körülmények zavarhatják repü­lésüket. Rendkívül intelligens jószá­gok, könnyű őket idomítani. Csehi Miklós: „Igazából senki nem tudja, hogyan tájékozódnak...” — Hogy a galambok hogyan tájéko­zódnak azt senki sem tudja — szól közbe Csehi Miklós. — Különböző el­méletek születtek erről, de egyik sem bizonyított. Bizonyos elgondolások szerint a galambok közvetlen érzék­szerveik, látásuk, hallásuk, szaglásuk alapján tájékozódnak. Ezen elméletek bármelyikét meg lehet cáfolni. Ha csak a nap látására hagyatkoznának, akkor borult időben nem térnének vissza. Erővonalak vagy a föld mágneses kisu­gárzása alapján is tájékozódhatnak. A galamb napi nyolcszáz kilométert is képes repülni. Óriási kitartásra van eh­hez szükség. Rádióhullámok, szél, Túrák Károly: „Ez a sport nem ar­ról szól, hogy a galamb hazajön vagy nem jön haza” — Kiért, kihez repülnek haza? — A helyükért, a fészkükért térnek vissza. — Milyen magasan szállnak a pos­tagalambok? — Normál körülmények között há­rom és ötszáz méteren. Körülbelül het­ven kilométeres sebességgel. Mindig megkeresik maguk számára a legked­vezőbb légréteget. — Könnyű őket idomítani, tanítani a különféle távolságok szinte kódolt megtételére — fogalmaztak az előbb. Miből áll az „oktatás" ? — Fokozatosan szoktatjuk rá őket a távolságra. Előbb húsz kilométerre visszük őket, majd harmincra, negy­venre, hatvanra, nyolcvanra, százhat­vanra. Hiszen a versenytávok száz ki­lométer fölött kezdődnek. A rövid táv száztól háromszázig tart, a középtáv háromszáztól hatszázig, a hosszú táv hatszáztól kilencszázig, majd a mara­toni táv következik. — Mibe kerül egy galamb? — Volt már a kezemben olyan ga­lamb, amelyet ezer forintért vettek. De van százezer és félmillió forintos is. Áruk tenyészértéküktől és röptevé- kenységüktől függ. — Versenyeiken az a galamb győz, amelyiknek a legnagyobb a sebessé­ge? — A versenyen blokkoló órával mérik az időt. A blokkoló óra forgó tárába a galamb megérkezése után beletesszük a lábáról levett gumi­gyűrűt — itt ilyenkor minden má­sodperc számít —, majd lezárjuk a készüléket. A lezárt órát csak a ver­senybizottság nyithatja fel. Ők hite­lesítik az eredményt. Gumigyűrűt csak versenyen visel a galamb. Nem keverendő össze a számmal ellátott azonosító gyűrűvel is, amely szüle­tésekor kerül a madár lábára, ahon­nan le sem lehet húzni. Egész élete során viseli. — Mennyi galambot tartanak? — Többet, mint dunántúli sporttár­saink, mert a röptetési irányaink észak- nyugatiak; ebből következik, hogy azonos feleresztési helyről mi röpte­tünk messzebbre. Az alábbi számok igazából a galam­bászoknak mondanak valamit: Csachó Mihálynak hetvenöt, Túrák Károlynak hatvanöt versenygalambja van. Csehi Miklósnak nyolcvan. Pánics Szabó Ferenc ■■■■■■■■ 55SŰSEQ3B2 : v il ­Ronan tiltás hősnőből marokból hippi A Titanic mindent elsöprő világsikere mind a rendező, mind a főszereplők életét megváltoztatta. Hisztéria tört ki körülöttük és dollármilliókat érnek. Talán ez az oka annak, hogy a főhősnő, Kate Winslet ennyire vágyakozik a normális élet után. A film óta a sztárt csak dollármilliós ajánlatokkal lehet megkeresni, azóta nem szállhat tömeg- közlekedési eszközre, azóta a koráb­ban szenvedélyesen úszó hölgy vizet sem bír látni. És azóta keres olyan filmforgató­könyvet, amely „a Titanic ellentéte”. Ekkor jött egy viszonylag olcsó brit produkció, a Hideous Kinky híre, amely épp megfelelt egy olyan szí­nésznő óhajainak, aki nem hagyja, hogy beskatulyázzák a romantikus hősnő szerepkörbe. A kalandos történet Esther Freud, a pszichoanalitika atyja dédunokájának életrajzából készült. A hősnő a hatva­nas években került Marokkóba hippi édesanyjával és nővérével együtt, mert olyan életre vágytak, amelyben nem kell mindenáron megfelelni az elvárá­soknak. A történetet nem Hollywood, Kate Winslet hanem az élet írta, s ez meg is látszik a filmen. Sehol egy csepp vér, szinte semmi szex. Az angol rendező hisz ab­ban, hogy az elképesztő sivatagi táj ereje is magával ragadja a nézőt, nincs szükség üldözési jelenetekre és bom­basztikus trükkökre. Winslet kisasszonyra pedig alig is­merni rá: a korábbi fűzős ruhák helyett az alakot jótékonyan eltakaró bő leber- nyegekben jár. Haja — amúgy hippi módra — szabadon száll a szélben és a magas sarkú kínzóeszközöket mindig is utáló Kate legnagyobb szerencséjére itt állandóan sarut viselhetett. „Mindegy, ki mit hisz, de ezt a sze­repemet sokkal jobban élveztem, mint eddig bármi mást” —jelentette ki Kate a nemrég befejeződött marokkói forga­tás után. S hogy még kevesebben ismerjék fel az utcán, hazatérve azonnal rövidre vá­gatta haját, és smink nélkül, laza nad­rágban, tornacipőben jár-kel. Amikor a sznpergazdagok válnak Megeshet, hogy a világsikerű Titanic- film rendezője; James Cameron vagyo­nának egy része éppúgy elsüllyed, mint műve „főszereplője”. A 44 éves művész ugyanis válik három évvel if­jabb nejétől, Linda Hamiltontól és ez arrafelé nagyon sokba kerül. Linda korántsem oly szerény, mint nagy angol névrokona, Lord Nelson tengernagy kedvese, Lady Hamilton: a mai Linda 17 hónapos házasság után százmillió dollárt követel. És ismerve a fenemód nőbarát amerikai törvényeket, meglehet, hogy jórészét meg is kapja. Ha így alakul, nem nehéz megjósolni, lesznek, akik kiszámítják, hány dollárt keresett Linda naponta, éjszakánként. Sharon Stone, a 40 éves filmcsillag jó előre bebiztosította magát, amikor hozzáment a 47 éves Phil Bronsteinhez, egy San Franciscó-i lap főszerkesztőjé­hez: házassági szerződésben kötötte ki, hogy nincs felezés, Phil adott esetben mindössze hárommillióval távozik. Az Könyv Magyarország napórái Keszthelyi Sándor karcsú — mind­össze 128 oldalas — kis könyve újabb bizonyíték arra, hogy vannak „bogaras” emberek. S ha szenvedé­lyükből könyv születik, akkor olyan kultúrtörténeti dokumentumot vehe­tünk kézbe, mint ezt a mostanit, a Ma­gyarország napóráiról írottat. Gondol­ták volna, hogy szép hazánkban össze­KtszTímvi Sándor Magyarország napórái sen 405 úgynevezett rögzített napóra található? A legtöbb természetesen!?) — szám szerint negyven — Budapes­ten, majd Veszprém megye következik 33 napórával, végül a sort Békés zárja, ahol mindössze egyetlen „készülék” mutatja a pontos időt — derült napo­kon. Ä könyv szerinti egyetlen megyei napóra Szarvason áll, a Petőfi utcában, az egykori Gazdasági Tanintézet, ma főiskolai kar épületén. A leírás hiteles, pontos, az irodalmi hivatkozások Bé­kés megyeiek. Helytörténészeink ala­pos munkát végeztek. A Magyarország napórái című könyvet tehát érdemes megvásárolni, legalább forgatni — kár, hogy a Ma­gyar Csillagászati Egyesület kiadvá­nyához csak egyes könyvesboltokban lehet hozzájutni. adott eset bekövetkezett és megfigyelők szerint a szerződéssel Stone vagy nyolc­vanmilliót takarított meg. Nagyjából ugyanez történt ifjabb John F. Kennedynél, aki a kontraktus­nak megfelelően pontosan hárommilli­ót ad mostani válásakor a feleségnek, Carolynnak. A Revlon-tulaj Ronald Perelman viszont házassági szerződés híján 700 napos frigyet követően 50 millió dollár bánatpénzt volt kénytelen leperkálni a 40 éves Patrícia Duffnak. Nemcsak az utóbbi idők, de talán az egész történelem legdrágább válása a Murdoch házaspáré lesz. Az 53 éves An­na asszony hárommilliárd (nem tévedés, hárommilliárd) dollárt követel 67 éves férjétől, Rupert Murdoch ausztrál szár­mazású sajtómágnástól. Ez a vagyon fe­le, 200 újság, több tucat tv- és rádióállo­más összértékének ötven százaléka. Anna ősidők óta, férje pedig 1985 óta amerikai állampolgár, így nincs akadá­lya annak, hogy a nem akármilyen ügy­ben a kaliforniai bíróság döntsön. FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom