Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12-13 / 291. szám

6 HÉTVÉGI MAGAZIN 1998. december 12-13., szombat-vasárnap Verselő Ezen a héten Mé­száros Béla, la­punk tervező­szerkesztője mu­tatja be kedvenc verseit. Mindig azt hit­tem, ha kedvenc versemről kell ír­nom, akkor Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre, Radnóti Miklós vagy József Attila költészetéből mentek. De amikor a könyvespolchoz léptem, kezem másik kötet után nyúlt, s vette le, mint előtte már oly sok­szor, Elizabeth Barrett-Browning Portugál szonettek című szerelmi ciklusát. Ezt a negyvennégy szonettet szerelmének-házasságának első időszakában írta a költőnő, akit negyvenéves koráig szobájába zárt a betegség és az apai zsarnokság. Mámorosán ünnepli verseiben éle­te megtalált értelmét, a szerelmet, amelyet Robert Browning gyújtott fel a beteg, zárkózott leányban. A kötetet olvasva az embert rabul ej­ti az a se-látó, se-halló szenvedély, amely átitatja a szonetteket, s ezt talán legékesebben a Babits Mihály által fordított huszon­egyedik és a Szabó Lőrinc fordítot­ta utolsó előtti, negyvenharmadik szonett példázza. 21. Mondd, újra mondd, és még egyszer — s megint, Mondd, hogy szeretsz, mondd, mondd! Bár minden újra Mondott szó emlékeztet a kakukra, Gondold meg, hogy az új Tavasz se hint Kakukszó nélkül zöldes selymü színt Mezőre, dombra, erdőkoszorúkra. Én, Kedvesem, a mély sötétbe bukva Jajongok kételkedve, nyögve, mint Bús kisértet:,Mondd újra..." Az se sok, hogy mennyünknek millió mécse van, S a rét ezernyi virággal ragyog! Szeretsz, szeretsz... mondd... Zengd ezüst-arany Trillákkal! — S ne feledd el soha, hogy A lelkeddel is szeress — szótalan. 43. Hogy hogy szeretlek? Hadd sorol­jam el. Ameddig lelkem ér, oly messze forr Szerelmem, s mélybe és magasba, hol A Lét s a Menny határaira lel. Szeretlek, mint ha hétköznap lehel Békét—ha nap süt, gyertya haldo­kol. Ahogy a Jogért harcol-robotol a hős, akinek dicséret se kell. Oly lángolón szeretlek, oly vadul, Mint búm tüzelt, s mint hisz-vall ki­csi lány, S ahogy szerettem vesztett, szomorú Szentjeimet — szeretlek én vidám Vagy könnyes arccal, mindig! — s ha az Úr Hagyja, még jobban halálom után. A VÉLETLEN SODORTA A FILMSZAKMÁBA Producer Tarhosról Az ember olykor bevallja, máskor gondosan titkolja, hogy mellészegődött a szerencse. A Tarhoson élő, alig húszon túli Varga Ádám nem tiltakozik, ami­kor arról kérdezzük: „innen” a végekről miként lehet egy olyan, nemrég út­jára indult magyar játékfilmnek produceréül szegődni, amelyet az Ameriká­ban élő Hubert G. Wells rendez és forgatókönyve Fekete István regényéből készült. Vagyis az Emberek között című alkotást — ahogy azt néhány hete egy összeállításban lapunkból is megismerhették — nem valamiféle cigaret­taszünet idejére szánják alkotói. — Ádám, ez biztosan nem mindennapi történet, ahogy mostanában mondani szokták. — Egyszerre bonyodalmas és ugyanennyire pofonegyszerű is. Két­ségtelenül jó adag szerencsével a há­tam mögött szervezhetem a januárban induló forgatást, egyáltalán a filmet. 1996 novemberében jelentkeztem egy filmötlettel Los Angelesben Hubert G. Wellsnél. Egy magyar solymász Hollywoodban — ez volt a munkacíme és természetesen ez a magyar ő maga volt... Megismerkedtünk, ő eljött ide, én hozzá és végül Wells úr hozta szó­ba, segítsem hozzá egy magyar film el­készítéséhez, méghozzá a már birtoká­ban lévő Fekete István-könyv, az Em­berek között megfilmesítéséhez. — Miért éppen az ő címét jegyezte fel annak idején? — Ehhez még visszább kell pörget­ni egy kicsit az időt. 1993-ban figyel­tem fel a Nimród című vadászújságban Wells cikksorozatára, amely az ifjú ál­latidomár Wellsről, vagyis róla szólt. Hallatlanul nagy hatással volt rám, ma­gam is hasonló gondolat, mondhatnám mesevilágban élek. — A fdmezéssel nem is kacérkodott korábban? — Gyerekkori az indíttatás, sok kis idétlen forgatókönyvet, sztorit, novel­lát írtam fiatalabb koromban. Rengete­get jártam moziba, baráti társaságunk egy-egy film után nem csupán megvi­tatta, hanem újrajátszottá a legizgal­masabb jeleneteket. Egyik barátnőm — ma rendőrségi pszichológusként dolgozik — jeleneteket is írt, ez inspi­rált engem is hasonlókra. Első komo­lyabb munkám az 1996-ban bemuta­tott, 47 perces, Gyerekszemmel az országépítő című film. Szalmalángsi- kerű volt, de újabb ösztönzést adott és egy újabb, 17 perces rövidfilmet csi­náltam, amelyet a Szindbád moziban mutattak be és harmadik díjat nyertem vele. Aztán következett a Lovak a pe­dagógiában, amely szűkebb pátriában, Tarhoson készült és türelmetlenül vár­ja a vágóasztalt. Megemlítem még műhelyünk másik, lényegében szintén kész filmjét, ez Munkácsy Békés me­gyei kötődéseiről szól. Innen már nem tudok emlékeket idézni, elérkeztünk a 42 szereplőt megmozgató, kétórás já­tékfilmhez, amelynek tervezett költ­ségvetése 200 millió forint. Az Emberek között forgatása januárban, egy Pest megyei erdészházban kezdő­dik, ha az időjárás is kegyes lesz hoz­zánk. —Amelynek anyagi fedezete nyilván nincs letétben valamelyik bankfiókban. Mit csinál a producer a munkák kezde­téhez közeledve? — Először is sokat utazik, telefonál, egyeztet, de valóban a pénz biztosítása a legfontosabb. Egy részét külföldi tá­mogatásból kapjuk, a többit itthon kell „megszerezni”. Az MTV-nél Kővári Péter tanulmányozza a filmet, ott van a levelünk a Magyar Mozgókép Alapít­ványnál is. Készséges az ügyben Koltay Gábor és Andé Szűcs is, aki, mint ismert, a magyar kultúra jeles tá­mogatója. Nagyon bízom abban, hogy összejön a pénz és a jövő karácsony előtt bemutathatják a magyar mozik­ban a filmet. Valóra válik Varga Ádám gyerek­kori álma? a szerző felvétele — Tavasszal felállítják a kamerákat Szabadkígyóson is. — Április végén, május elején a filmbeli beteg Endre gróf „lakását” a Wenckheim-kastélyban rendezzük be. Azért közben nem akarok megfeled­kezni főiskolai tanulmányaimról sem, a gyógypedagógiai asszisztens szak után az általános pedagógia szakot is szeretném elvégezni Szegeden, jövőre diplomázom. Fábián István A HIT ÖRÖME AZ ORSZÁG NEGYEDIK LEGNAGYOBB EGYHÁZÁBAN AZ EKSZTÁZISTÓL A BEMERÍTKEZÉSIG A Hit Gyülekezet országosan közel negyvenezer taglétszámú, eoprotestáns, pünkösdi-karizmatikus egyház, a negyedik legnagyobb felekezet Magyaror­szágon. A csabai gyülekezet hat éve alakult, azóta is töretlenül működik és gyarapszik. A közel kétszáz tagú helyi gyülekezet lelkipásztora Pintér Lajos. — Mit kell tudni a mozgalomról? •— tettük fel a kérdést a lelkésznek. — Magyarországon viszonylag új egyháznak számít a Hit Gyülekezet. Magam 1985-ben, Budaörsön ismer­tem meg a mozgalmat, s tanúja voltam annak a robbanásszerű létszám-gyara­podásnak, ami egy országos ébredés­hez vezetett, így szinte minden na­gyobb városban létesült gyülekezet. Egy hónappal ezelőtt Budapesten, a Gyömrői úton felépítettük a Hit- Csarnokot, amely tizenegyezer hívő befogadására alkalmas, s általában minden alkalommal meg is telik. Legutóbb az októberi megnyitón Rodney Howard-Brown amerikai prédikátor nagyhatású beszédeit hallgatták híveink egy héten át telt házzal, de Németh Sándor, a gyüle­kezet vezetője is hasonló tömegeket vonz evangelizációival. A Bornem­issza Péter Általános Iskola és Gim­názium Pesten működik a mi égi­szünk alatt, s ugyanígy a Szent Pál Akadémia, amely lelkipásztorokat nevel. A megyében Orosházán és Békésen alakult gyülekezetünk, de saját helyiségük egyelőre még nincs, bérleményekben tartjuk összejöveteleinket. De hiszem, az adományokból jövőre megindulhat az építkezés. — Milyen az összetétele a gyüleke­zetnek? — Heterogén, megtalálható az is­tentiszteleteken minden korosztály, ré­teg. Sok fiatal, főiskolás, nagycsaládos értelmiségi, vállalkozó, fizikai munkás és egyre több idősebb ember tér meg mostanában. Legutóbb huszonötén merítkeztek be. veevesen fiatalok, kö­zépkorúak, volt egy teljes négytagú család is, akik együtt választották a megtérést. — Jellemezze, legyen szíves, a Hit Gyülekezete sajátos egyházi vonása­it! — Nálunk a Biblia olyan alap, ami­hez ragaszkodunk, az Atya-Fiú- Szentlélek szentháromságot elismer­jük, valljuk, de a Szent Szellem (régi fordításban: Szentlélek) személye és közreműködése kiemelt szerepet kap, a Szent Szellem határozza meg, ho- svan változnak mee az emberek meg­térésük után, s a Szent Szellemmel va­ló betöltekezés rendszerint az isten­tiszteleteken megnyilvánul, karizmati­kus módon manifesztálódik. Ahogy Németh Sándor fogalmazott egy he­lyütt: Istentől eltalált emberek lesznek a hívők. — Ez azt jelenti, hogy az alkalmak során többen a földre esnek, sőt, oly­kor annyira eksztázisba kerülnek (vilá­gi nyelvre fordítva), hogy remegni, rázkódni kezdenek? — Igen, ezek a megnyilvánulásai a Szent Szellemnek, örömkifejező­dés, a hálaadás és az Isten-dicséret átható eredménye, jelenléte. A bé­késcsabai gyülekezetnek is van egy zenekara, amely nem a tradicionális dicséreteket tolmá­csolja, hanem olyan dzsesszes vagy könnyedebb dallamokat, amelyeket egyébként a Hit Gyüle­kezethez tartozó Bayer Friderikától vagy Pajor Tamástól szoktunk hal­lani a rádióban. — Hogyan készülnek az ünnepek­re? — Karitatív és kulturális rendez­vényekkel. A Belvárosi Általános Is­kola előtt ingyenkonyhát állítunk fel a hajléktalanok és a nyugdíjasok szá­mára, karácsonykor művészeti pro­dukciókat is láthatnak majd a gyüle­kezeti tagok és az érdeklődők. Re­méljük, ezekkel is hozzájárulunk az emberek közérzetének javulásához, ahhoz, hogy minél több áldást, örö­möt kapjanak Istentől. Kántor Zsolt A budapesti Hit-csarnok tizenegyezer hívő befogadására alkalmas, s általában minden alkalommal megtelik „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Nagyjából félidőben vagyunk az 1848 márciusi forradalom és az 1849 au­gusztusi fegyverletétel, a szabadság- harc vérbefojtása közötti időben — másfél évszázaddal később. A dicső napokra emlékezve indítunk útjára egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és il­lusztrációkkal, amelyek átfogják a for­radalom és szabadságharc történetét. Ötvenkét héten át ugyanezen a helyen találnak egy-egy kérdést, hozzá tartozó képpel és három lehetséges válasszal. Közülük egy helyes, a másik kettő té­ves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békés­csaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne fe­lejtsék el ráírni: Ezemyolcszáznegy- vennyolc, te csillag. A megfejtést leg­később kedden adják postára. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat végén be­letesszük egy kalapba, s „ráadás” hú­zást tartunk értékes nyereményekkel. Tehát a játékba bármikor be lehet kap­csolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes megfej­tést küldenek be, annál nagyobb esé­lyük lesz arra, hogy egy év múlva 1848—49-es témájú könyvek, verses­kötetek nyertesei legyenek. Irodalomajánlat: Hüttner Vilmos: Békés (Magyarország megyéi, 1982.), Márkus István: Forradalom és szabad­ságharc 1848—49. (Képes Történelem sorozat), Scherer Ferenc: Gyula város története II. (1938.), Závodszky Géza és Hermann Róbert: Nemzet születik (Új Képes Történelem sorozat), Glatz Ferenc: A magyarok krónikája (1996.), Sisa Béla: Békés megye műemlékei II. (1981.), Liptai Ervin: Magyarország hadtörténete I. (1985.), Ezernyölc- száznegyvennyolcz. Magyar szabad- ságharcz 1848-—49-ben. Az 1848/49- iki magyar szabadságharcz története képekben (1898.) A vetélkedő anyagát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munka­társai — Kiss Anikó és dr. Németh Csaba — állították össze. 4. kérdés: Melyik vers megírásá­val ünnepelte Vörösmarty Mihály a cenzúra eltörlését? a) Szabad sajtó, b) Szózat, c) Gon­dolatok a könyvtárban Előző heti feladványunk megfejtése: b) Pilvax. Egy-egy tollat nyertek: Csicsely Anikó (Kétsoprony), Deák Ferencné (Orosháza), Schroff Károly (Békéscsaba) Versben ünnepelte a cenzúra eltör­lését

Next

/
Oldalképek
Tartalom