Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-07 / 184. szám
1998. augusztus 7., péntek VILÁGTÜKÖR &BÉm.M£GYEI HÍRLAP Koszovó - vizsgázik a NATO Oroszország nélkül nincs európai biztonság A észak-atlanti védelmi szervezet nagyköveti tanácsa pénte' ken „nem hivatalos keretek” között ülésezik, hogy eszmecse' rét folytasson a Koszovóban kialakult helyzetről. Hírháttér Alattomos aknák Aligha adhatna komorabb hátteret a boszniai Tuzldban ma kezdődő, a gyalogsági aknák betiltásával foglalkozó nemzetközi konferenciának más, mint a friss, szkopjei keltezésű h(r: Belgrád a napokban elaknásította a jugoszldv-macedón határt. A világszervezet térségbeli megfigyelőinek emiatt máris meg kellett változtatniuk határ menti ellenőrző útvonalukat. A szerb vezetés arra hivatkozott, hogy így próbálja megakadályozni a fegyvercsempészést és az albán harcosok beszivárgását. A szkopjei hír sajnos aligha különlegesség, hiszen a szakértők szerint a világ 68 országában mintegy 110 millió akna hever a földben, áldozatára lesve. Akik ráadásul az esetek döntő részében nem is katonák, hanem vétlen civilek és - minden harmadik - gyerek. A gyilkos szerkezetek évente mintegy 25 ezer ember halálát okozzák, a megnyomorodott, amputált sebesültek számáról becslés sincs. Szikár számok utalnak arra az ellentmondásra is, hogy amíg egy elrejtett akna felszedése a körülményektől függően 300-1000 dollárba kerülhet, addig gyártása csak háromba. Ezért alkalmazzák a szegényebb országok előszeretettel: Afganisztánban 10, Angolában 15, Kambodzsában 4, Irakban 10, Iránban 16 millió akna váifna) megsemmisítésre. Ám erre elég sovány az esély. Az aknák betiltásáról tavaly kötött ottawai egyezményt „csak" olyan hatalmak nem írták alá, mint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Ha őket nem lehet a csatlakozásra rávenni, s a friss telepítéseket - lásd a belgrádi esetet - megakadályozni, akkor a világ még sokáig szenvedhet az alattomos fegyverfajta pusztítása miatt. (szondy) Nincs közeledés az izraeli-palesztin területvitában Távolsági beszélgetés Brit ratifikálás Egy héttel a parlamenti vitasorozat lezárulta után Nagy-Bri- tannia ratifikálta a Magyarország, Lengyelország és Csehország NATO-felvételéről szóló döntést. Az eljárási rendnek megfelelően a ratifikációs okmányokat - washingtoni letétbe helyezésük előtt - brit részről Robin Cook külügyminiszter látta el kézjegyével. * A hadisírgondozó magyar-orosz vegyes bizottság magyar tagozatának küldöttsége munkalátogatásra Oroszországba utazott. Az utazás célja az, hogy a delegáció megtekintse és műszakilag átvegye a most létesített 24 temetőt, amelyekben a második világháborúban elesett katonák és elhurcolt polgári áldozatok földi maradványai végleges, méltó nyughelyét kapnak. Orosz-amerikai hadgyakorlatot tartanak Tengeri Együttműködés ’98 fedőnéven a Távol- Keleten, Vlagyivosztoktól 70 kilométerre délkeletre, a Klerk- szigeteknél, az orosz baloldali és nacionalista szervezetek élénk tiltakozása ellenére. A két napig tartó manőverekben az amerikai 7. flotta és Oroszország csendes-óceáni flottája 600-600 katonával vesz részt. Magyar dámvadakat telepítenek a mohi erőmű köré, mivel az építkezés idején súlyosan megzavarták a környező erdőkben élő vadállomány fejlődését. Az őz- és szarvasállomány megtizedelődött, sőt degenerálódott, és a megmaradt erdei vadak genetikai állománya nem alkalmas a szaporításra, ráadásul a vadak húsa sem fogyasztható. A telepítéshez anyagilag az atomerőmű vezetése is hozzájárul. Gyilkossággal vádolja a korábbi chilei elnök ellen benyújtott bűnvádi kereset ügyében vizsgálatot folytató bíró Au- gusto Pinochetet. A kivégzettek családjait képviselő ügyvéd elmondta: a jelenleg örökös szenátor Pinochet utasítására végeztek ki 1973 októberében 72 politikai foglyot, akik a katonai bíróságok által kiszabott börtönbüntetésüket töltötték. Pinochet idén júliusban egy sajtóértekezleten tagadta, hogy felelősség terhelné őt az ügyben. Meghalt Todor Zsivkov 86 éves korában, Szófiában. Zsivkov 1954 óta volt Bulgária első embere egészen 1989-ig, amikor elvtársai vértelen puccsaf eltávolították. Házi őrizetét 1997-ben oldották fel, hat évvel azután, hogy a kelet-európai vezetők közül elsőként kellett bíróság előtt felelnie kommunista korszakbeli tetteiért. Bizonytalan és felkészületlen volt a nemzetközi közösség a koszovói konfliktus kirobbanásakor. Pedig az etnikai, vallási és politikai ellentétek már jó ideje megosztják a zömmel albánok lakta jugoszláviai tartományt. A volt tagköztársaságok példáját követve 1992- ben Koszovó is kinyilvánította függetlenségét, ám ezt sem Belgrád, sem a külföld nem ismerte el. A hat évvel ezelőtti kudarc óta a koszovói albánok mozgalma radikalizálódott, ugyanakkor a válság felszínre hozta az észak-atlanti szövetség legnagyobb dilemmáját is. Az olykor csupán szónoki fogásnak látszó fordulat - hogy tudniillik „Oroszország nélkül nincs európai biztonság” - mint realitás ma beigazolódni látszik. Moszkva egyetértése nélkül ugyanis nincs ENSZ-felhatalmazás, ennek híján viszont katonai beavatkozásról sem lehet szó. A Magyar Atlanti Tanács elemzése szerint az is bebizonyosodott, hogy „Európa nem kész, nem képes és főként nem hajlandó a kontinens védelmét irányítása alá venni s a biztonságát fenyegető kérdésekben önállóan, az Egyesült Államok nélkül fellépni”. Mindez azonban másfelől arra is rávilágít, mennyire kialakulatlan a földrész biztonsági és védelmi azonosságtudata. Brüsszelben ma minden bizonnyal esetleges katonai akciókról is szó lesz. A koszovói válság mindamellett újólag azt példázza, hogy az európai biztonsági kihívásokra ma csak a NATO képes megfelelő választ adni. Toronyi Attila Telefonon beszélt egymással még kedden Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A beszélgetés célja a ciszjordá- niai területek átadása körüli véleménykülönbségek áthidalása volt. Az izraeli kormányfő Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt telefonon. A beszélgetést - több hónap után az elsőt - Benjamin Netanjahu kezdeményezte. Az izraeli rádió úgy értesült, hogy Netanjahu és Jász- szer Arafat álláspontja nem közeledett egymáshoz. A kapcsolatfelvételre nem sokkal azelőtt került sor, hogy CiszjordániáA Nemzetközi Valutaalap lényegében nem más, mint egyfajta tartalékbank: nem bqjba jutott cégeknek, hanem kormányoknak nyújt hitelt, ha egy ország gazdasága válságba sodródott. A mexikói válság 17,7 milliárd dollárt igényelt, tavaly Indonézia több mint 10, Thaiföld pedig 4 milliárd dollárt kapott. Mindezek az óriási összegek eltörpülnek amellett, hogy Oroszország 1995 és 1997 között évente 16,7 milliárdos hitelt hívhatott le, most pedig ismét csaknem ekkora összeg folyósítása várható. Az IMF 182 tagállama óriási összegeket fiban megöltek két zsidó telepest. Danny Nave kormányszóvivő csütörtökön felszólította Arafa- tot, ítélje el a gyilkosságot. Mint mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy elmaradt a reagálás. Áz izraeli kormányfő és az amerikai külügyminiszter beszélgetéséről nem hangzott el tájékoztatás. A palesztin kormányban az Arafat elnök által bejelentett átalakítás keretében mindössze három tárca cserélt gazdát, de a kabinet számos miniszterrel és államtitkárral bővült. Dzsavad Szaleh tárca nélküli miniszter - az agrártárca volt tulajdonosa - kijelentette, hogy a palesztin nép nem fogja elfogadni ezt a kabinetátalakítást. zetett ugyan be, de ilyen hitelek mellett még ezek is elolvadtak. Az összesen 200 milliárd dollárból az idén már csak legfeljebb további 10-15 milliárd vehető igénybe, azaz ha ismét párhuzamosan lépne fel válság például Oroszországban és Ázsiában, a források már nem lennének elegendőek. Nem kevés pénzügyi szakember ugyanakkor bírálja is ezt a gyakorlatot. Érvelésük szerint nem helyes arra szoktatni a spekulánsokat, hogy ha valahol sikerül megingatniuk az egyensúlyt, akkor a nemzetközi szervezet segít. És fordítva: nem szabad ösztönözni a rossz pénzügyi politikát sem. Apad a Valutaalap Kétélű fegyver a pénzügypolitika Jaj, de ravasz ez a ravasz Csak a gazdája kezében sülhet el a pisztoly Ha az Európai Unióban is szabványosítják (a német szakhatóság G1028/DE sorszámmal már be is iktatta), a Breinlinger fegyvergyár megkezdheti a gazdáját fölismerő pisztoly gyártását. A szenzációs műszaki újdonsággal sok tragédia előzhető meg. A baden-württembergi cég ugyanis egy parányi érzékelő áramkört helyezett el a fegyver markolatában. A mik- rochip programozható, azaz megtanítható a pisztoly gazdájának az ujjlenyomatára. Attól kezdődően senki más nem tudja meghúzni a ravaszát. Illetéktelen kézben a chip meggátolja a csőre töltést. A tuttlingeni fegyvergyár ravasz pisztolya mindössze 200 márkával drágább a hagyományos. lőszerszámnál. A fegyvertartási engedélyek kiadására fölhatalmazott hatóságok szeretnék elérni, hogy legalább a magántulajdonban lévő pisztolyokat lássák el ezzel a digitális biztonsági szerkezettel, aki pedig ezután kér engedélyt fegyver- tartásra, csak ilyent használhasson. Az ujjnyomat-ellen- őrzővel ellátott fegyvert illetéktelen - például gyerek - nem tudná használni. Most már az a kérdés: megér-e a fegyvertartási engedéllyel rendelkező magyar állampolgároknak 400 márkát (48 ezer forintot) a nagyobb biztonság? (kulcsár) Páratlan értékű dinolábnyomok A bolíviai Sucre mellett egy svájci régészcsoport nagy számban talált dinoszauruszlábnyomokat. A szakemberek szerint ez a legnagyobb olyan terület, ahol ilyen lelet került a felszínre. A La Paztól 700 kilométerre délkeletre eső, 25 ezer négyzetkilométeres területet az is páratlanná teszi, hogy a lábnyomok különböző ősgyík- fajtáktól származnak. „Nincs még egy ilyen hely a világon, ez lehetett valaha a dinók ivóhelye” - állítja Christian Meyer, a kutatócsoport vezetője, aki egyúttal arra is felhívta a bolíviai hatóságok figyelmét, hogy az értékes leletegyüttest a csapadék és a szél 20 éven belül eltüntetheti a Föld felszínéről; ezért sürgősen meg kell óvni őket az eróziótól. Egy lista nyomán: a kiadók „szép új világa” Amerikában A vitatott legjobb száz könyv Amerika mostanában a listák és a viták országa. Előbb a „száz legjobb fllm”-nek kikiáltott ranglista kavart nagy vitákat, majd a minap elkészült és közreadott rangsor, a „száz legjobb (huszadik századi, angol nyelvű) regény” keltett - főleg értelmiségi körökben - meglehetősen nagy vihart. Mind a száz regényeimet szinte lehetetlenség felsorolni, természetes tehát, hogy a százas listából elsősorban a „legjobb öt”-nek nevezett regény kapta a legnagyobb nyilvánosságot: James Joyce Ulysses-e, F. Scott Fitzgerald Nagy Gatsby-je, Joyce egy másik műve, Nabokov Lolita-ja és Aldous Huxley Szép új világ címűje. Különösen az utóbbi rázta fel a kedélyeket, mert vitathatatlanul híres könyv ugyan, de a kritikusok sohasem tartották igazi nagy regénynek. Egy nagytiszteletű testület - neves szerzők, kritikusok és irodalomtörténészek - egy 440 művet tartalmazó lista (a XX. század legjobbnak tartott angol nyelvű regényei) alapján jelölhetett műveket a kiválasztott száz közé - ám nem ők rangsoroltak, a Random House kiadó szakemberei az említések gyakorisága alapján állították össze a - szerintük - legjobbak rangsorát. Csakhogy a kialakult végeredményen maguk a voksolók, a rangos ítészek csodálkoztak a legjobban. Mi több, fanyalogtak - például ami a Szép új világ helyezését illeti. Idézet a legnevesebb zsűrorok kijelentéseiből: Edmund Wilson, a világhírű irodalomtörténész: „Engem ne kérdezzenek. Magam sem értem.” William Styron: „Nem tudom az okát.” Arthur Schlesinger Jr.: „Csak a jóisten tudja...” Minden vita ellenére a „listakészítés” mégiscsak jó ötletnek bizonyult, legalábbis a könyves szakma szempontjából. A tíz legjobbnak tartott művet hamarosan ünnepi köntösben ismét kiadják, a puhafedelű kivitelben már kaphatóknak pedig igencsak megugrott a forgalmazásuk. Ferenczy Europress Rövid volt a leszállópálya. A koreai légitársaság tokiói járatának Boeing 747-ese leszállásnál nem tudott időben megállni, oldalára borult, és leszakadt a jobb szárnya. Az utasok csúszdákon hagyták el a gépet, közülük Ayolcan megsebesültek. fotó: feb/reuters A sivatag hajója. Valaha az Északi-tengeren olajfúrótoronyként szolgált az Odyssey nevű hajó, amelyet rakéták vízről történő indítására alakítottak át. Útja a sivatagot átszelő Szuezi-csatornán keresztül honi kikötőjébe, Long Beachbe vezet. fotó: feb/reuters
