Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-22-23 / 196. szám
Sérült lábbal jött a gólya A férfi felesége nem volt terhes, néhány órára mégis tiszteletét tette a családnál egy gólya. A kelepelő madár nem Is újszülöttet, hanem problémát hozott. A rendhagyó eset a minap Szeghalmon történt, s részleteiről a kocsmai hírpressz tájékoztatta munkatársunkat. A Bocskai utca végén áz egyik villanyoszlop tetején lévő gólyafészekben három kisgólya kelt az idén. Közülük esett le az egyik a minap. A jólelkű férfi éppen arra járt, s könnyedén megfogta a fiatal, nagytestű madarat, amely a lábán sérült meg. „Emberünk” a kisgólyát hóna alá csapva, azt állatorvoshoz vitte, aki a könnyebb gyógyulás elősegítése céljából valamilyen kenőccsel kente le a sérült gólyalábat. Ezt követően a férfi lakása egyik óljába zárta a gólyát. Törte a fejét ezután: hogyan lehetne azt visszahelyezni testvérei mellé a fészekbe. Végül a helyi tűzoltó-parancsnokságon járt szerencsével. Kérésére tűzoltók jöttek hatalmas létrával, s visszatették a gólyát eredeti helyére, a Bocskai utcai fészekbe. így a gólyakaland minden szempontból happy enddel zárult. M. B. Afrika hangja (Adidi Bó!) Ébenfekete bőr, derékon megkötött, háncsból készített tarka szoknya, és utánozhatatlan csípőmozgás — röviden így Jellemezhető annak a színpadi produkciónak az egyik része, amit az orosháziak láthattak csütörtökön a Bongó Men együttes koncertjén. Az afrikai zene és tánc mesterei adtak bemutatót kultúrájukból. A juruba törzs tagjai Nigériában születtek, vezetőjük, Tünde 6 éve él Magyarországon.- Pont most jó! Nem sokara lesz meleg! Éljen forro Áfriká!- rikkantott a mikrofonba a fekete showman tökéletes magyarsággal a koncert elején. Az együttes dobzenéjére a szólista minden porcikáját átmozgatta, a nézők legnagyobb csodálatára. Azt már az előadás után tudtuk meg, hogy az izmok ilyen formában történt tekergeté- se, csavargatása, a test kígyózó mozgása nem ördöngösség, bárki megtanulhatja, még akkor is, ha nem született az afrikai juruba törzs tagjai közé. cs. i. | VASÁRNAPI ] <&RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Közéleti lap Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft. és „DÉLHÍR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Nyomdaigazgató: Fábián Endre. HU ISSN 1418-1762 A besárgult leguán és a többiek Félt belevágni, mert azt hallotta, az állatkórházak veszteségesek Egy társadalom fejlettségét az Is bizonyítja, hogy ál- - lampolgáral hogyan bánnak az állatokkal. A beteg állatok számára a megyében három magánállatkórház nyílt. Az egyik Békéscsabán, a Bánát utcában. Vezetőjével, dr. Botyánszkl Andrással beszélgettünk. — Tizenhárom évig a békéscsabai, Szerdahelyi utcai állatkórházban dolgoztam. A rendszer- váltással bizonytalanná lett a státuszunk. Addig állami dotációval működtünk. 1989-től másodállásban vezettem a kórházat egy kollégával, egyikünk határállomási állatorvos volt, én addig városi élelmiszerhigiénikus. Félévente váltottuk egymást. Láttam, hogy sokáig nem lehet ezt csinálni. — Mi adta az ötletet, hogy vállalkozóként folytassa tovább? — Nézze, a telefon azelőtt is mindig szólt, már nem tudtam tévét nézni. Volt érdeklődés irántunk. Ennek ellenére féltem belevágni, mert azt hallottam, az állatkórházak veszteségesek. Sokan hülyének tartottak, amikor belevágtam. Hárman vagyunk. Én vezetem a rendelőt, Kovács Pali bácsi felcserként segít, a feleségem az adminisztrációs munkát végzi. — Az Ön keze alá kerülő betegek nem tudnak beszélni. Miből tudja, mi a bajuk? — Ennek inkább a hátrányát látja az ember. A tulajdonos elmondására hagyatkozom, bár gyakran a gazdik sem vesznek észre olyan tüneteket, melyek diagnosztikai értékűek. A klinikai tünetek sokat mondanak. A tapasztalataim azt mutatják, kétféle beteg van: amelyik nagyon megszeppen, és amelyik félelemből agresszív. Óvatosan kell vizsgálni őket. Még az egyébként otthon nem harapósnak ismert kutya is harapós lehet a rendelőben a félelme miatt.- Milyen állatokat hoznak be leggyakrabban?- Legtöbbször kutyát, valamivel kevesebb macskát. Tengeri malacot, aranyhörcsögöt, teknőst, de hoztak már hozzám leguánt is.- Azt hogyan gyógyította meg?- Felhívtam a budapesti állatkert főállatorvosát, és megkérdeztem tőle, mit csináljak egy besárgult leguánnal.- Kisállat kórházában csak kis állatokat gyógyít?- Sertést — ami bármilyen furcsa is lehet önnek, még kis állatnak számít —, valamint szarvasmarhát, lovat 3, helyszínen műtök. De műtöttem már lovat istállóban is.- Rendelőjében milyen műtéteket végez?- Komoly csontműtéteket nem végzek, lágy szövetekre terjedő műtéteket viszont igen, a fülmetszéstől a szemgolyó eltávolításán át, az előbb említett császármetszésig. Ma reggel amíg vártam magát, két dobberman fülmetszését végeztem. — Ez fájdalmas? — Elaltatjuk az állatot, nem érez semmit. Gyakorlati okokból metszünk fület: a lógó fül, ha az állat verekszik, könnyen megsérülhet. — Bizonyára sok érdekes esetre emlékszik a praxisából. Elmesélne egyet? — Egy nagycirkusz lépett fel a városban. Egy kistigrist hoztak hozzám. Nagyon bágyadt volt szegény, romlott húst etettek vele. — Jól működő vállalkozást vezet. Mi az, amit el szeretne még érni? — Két éve Élet a holnapért néven, egymillió forintos ggf§ alaptőkével létrehoztam egy alapítványt, az állatoktól sérült, vagy betegséget szenvedett gyermekek segítése, gyógykezelésük, taníttatásuk, és nevelésük támogatása céljából. Szeretnénk, ha alapítványunk erősödne, gyarapodna. Pánics Szabó Ferenc Óvatosan kell vizsgálni az állatokat, mert még az otthon nem harapósnak Ismert kutya Is harapós lehet a rendelőben, a félelme miatt FOTÓ: SUCH TAMÁS w Tilosban „parkolt” nászok Pásztoróra után jön a végzet? Gondolná-e valaki, hogy abban az országban, ahol első emberét éppen a héten kapta kicsapongó kéjelgésen a társadalom, van egy állam — nevezetesen Texas — ahol napjainkban Is halálos ítéletet mondhat ki a bíróság erőszakos közösülésért?! Az említett államon kívül Líbiában és Szaud- Arábiában sújthatják még halálbüntetéssel a tilosban „parkolt” nászok szereplőit. Az utóbbi két országban a leleplezett házasságtörés ténye vonja maga után a halálos ítéletet. Rejtélyes, titokzatos és főleg meghökkentő szexkalandok az utóbbi évtizedekben a Sárréten is jócskán történtek. Ha most minden esetről részletesen számot adnánk, akkor a szeghalmi bíróság talán még a jövő évezred elején is csupán csak válóperes ügyeket tárgyalna, annyira megszaporodnának az efféle keresetek. Szeghalomról például nemrég költözött el egy néni, aki a „helyiérdekű” félrelépéseket huszonöt évre visszamenőleg kívülről tudta. A hölgy idill-ismereteit el is szólta többször. Ám - az alanyok és „állítványok” szerencséjére —információit nem a líbiai, vagy a szaud-arábiai bíróságokkal, hanem „csak" a helyi pletykái hírszolgálattal osztotta meg... ■ Gipszöntés fimrokkézzel. (cs) Orosházán az Ady Endre utcai közösségi házban minden iskolai tanév megkezdése után kerámiatábort szerveznek az ügyes kezű diákoknak. A tavalyi csapat a nyári szünetben is együtt akart alkotni, ami a kép tanulsága szerint sikerült is, hiszen a gipszöntéssel formázták meg ezeket a betűket, majd egyenként, aprólékos munkával színezték ki mindegyiket Jeanne-Marie, a hazajáró A felújított parókiába hozná el a férjét Azt mondják a dobozlak, furcsa teremtés ez a Jeanne-Marle. Folyton nevetgél, kacarászlk, huncut a tekintete, nem olyan, mint a többieké. Nem Is értik. Ő sem az „övéit”, a doboziakat, hogy miért keserűek, szomorúak, s lógatják az orrukat naphosszat. Talán az Idő a lelkek közti távolság oka. Jeanne- Marle Wenckhelm nyolcéves korában, a második világháború után nem sokkal menekült külföldre Dobozról. Mostanában változott a világ, a híres angol író, Dickens leszáll mazottjának hitvese egyre gyakrabban keresi fel szülőfaluját. Lassan düledezik a dobozi katolikus parókia, ott szállt meg lányával Jeanne-Marie. Pár hete hirdette meg a „Doboz legszebb kertje” pályázatot, 31-en be is neveztek a községszépítő versenyre. — A virág a boldogság, a szépség jelképe. Amerre járok a világban — mert most is gyakran utazom -, mindig a virágokat keresem. Felüdülök tőlük. Ezt szeretném látni a doboziak szemében is, a felüdülést, a boldogságot. Szép ez a falu. És még szebb lesz. Magyaros ruhát öltött augusztus 20-ára Jeanne-Marie. Fehér blúzt viselt, reá honi mintákkal díszített fekete mellényt vett fel. A szoknyát pedig — libbentette meg a hosszú, téglavörös alapszínű holmit — most vette Kecskeméten. Sok a dolga még az angolmagyar asszonynak Dobozon. Sorolja is mindjárt, hogy fel kell újítani a parókiát, csak azután hozza magával ide a férjét. Szeretnének egy otthont létesíteni az időseknek, miközben nem feledkezne meg az óvodás kicsinyekről sem. A katolikus templomon már egy éve rajta tartja a figyelmét, egyelőre a tetőzet felújításában segít, hogy ne ázzon be, mert különben gyorsan tönkremegy. Aztán tervezget tovább, s ki tudja, mi mindent szeretne még tenni nem feledett közösségéért. L. E. I Neu Nem kevesebbre, mint a falubeliek összefogására vállalkozott Jeanne-Marle
