Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-27 / 174. szám
Elemző képek, (ö) Varga Árpád gyulai festő is részt vett társadalomelemző szürrealista képeivel Sopronban, a Nosztalgia Képzőművész Kör tárlatán, melyet dr. Fülöp József, a vendéglátó város alpolgármestere nyitott meg a napokban. Varga Árpád elmondta: reméli, hogy az ország és a megye visszatérése Európához lassú, de biztos szemléletváltozást hoz a képzőművészet kritikai ágának elfogadásában is. Idősek Keienmw. (1) Kevermes önkormányzata a megyei területfejlesztési tanácstól céljellegű decentralizált támogatásként 3,1 millió forintot kapott az idősek napközi otthona beruházásának befejezéséhez. Az építkezést várhatóan helyi kivitelező végzi, s több embernek adnak ezzel év végéig munkalehetőséget. Az otthon elkészültével 25 idős embernek tudnak nappali ellátást nyújtani. Benne maradt... (k) Az autótolvajok egyik kedvenc „beszerzőhelyéről”, a gyulai Park Szálló elől vasárnapra virradóan ellopták egy német állampolgár RO-HL-201 rendszámú, metálkék 525-ös BMW-jét, melyben a forgalmi engedély is benne maradt. Rejtélyes halál, (k) Szombaton 23.20-kor Szarvason leesett kerékpárjáról egy 42 éves férfi, s meghalt. Jelenleg azt vizsgálják, hogy az eséstől veszíthette életét, vagy rosszullét miatt zuhant az úttestre. Fajgyűlölet Csabán? (k) Két kopaszra nyírt, eddig ismeretlen fiatalember vasárnap hajnalban a megyeszékhelyen (a Szilvia Market előtt), 2 óra körül sörösüveggel fejbe vágott egy színes bőrű nigériait, aki a békéscsabai menekült- tábor lakója. A nigériai sérülése 8 napon belül gyógyuló. Az eset felveti: létezik-e faji gyűlölködés errefelé, s ha igen, milyen kiváltó okai lehetnek? Beteg látogatás... (k) Békéscsabán, az Andrássy út egyik lakásából közel kétmilliós értékben loptak el aranyat a betörők. Nem tudni, mikor esett meg a dolog, mivel a tulajdonos kórházban fekszik. A betörést a rokonok vették észre vasárnap. „AZ ASSZONY CSAK AKKOR BOCSÁT MEG, HA NINCS IGAZA.” (Móra Ferenc) Siva-tagi nyomozás (Folytatás az 1. oldalról) Az ügy már csak azért sem nevezhető szokványosnak, mert elterjedt az a vélekedés, hogy a megyei főkapitányság — a gyulai önkormányzati vezetőket érintő ügyekhez hasonlóan — magához vonni készül a Siva- nyomozást. A dolgok logikája szerint ennek alighanem csak akkor láthatják szükségét a megye rendőrségi vezetői, ha az ügy kapcsán ismét olyan személyek kerülnek, kerültek az esettel foglalkozók látóterébe, akikkel nem kívánják(?!) ütköztetni a helyi rendőröket. Kétségtelen, az évek során a fürdővároson kívül több más — megyei és települési — önkormányzat is nemegyszer került üzleti kapcsolatba a Sivával. Ami a nem önkormányzati szférát illeti, ott ugyancsak az érintettek nyugtalansága tapasztalható. K. A. J. MEGYEI KÖRKÉP 1998. július 27., hétfő Szegénytől a még szegényebbnek (Folytatás az 1. oldalról) Petru Gherman úr felvette a kapcsolatot a magyarországi testvérvárossal, Battonyával is. Közben a Békés Megyei Vízművek Rt. is felajánlotta a segítségét, szakemberei július 27- én kezdik Lippán a csatornák mosatását, tisztítását. A prefektúra felkarolta a magyar és román állampolgárok kezdeményezését, s igyekezett megkönnyíteni a határátkelést. Petru Gherman polgármester beszélgetésünk elején méltatta Battonya és Lippa alig másfél éves testvérvárosi együttműködését. Elmondta, hogy a június 16. és 24. közötti árvíz következtében a város mezőgazdasági termelőinek kára meghaladta a 8 milliárd lejt. Emellett lakóépületekben és más létesítményekben is keletkeztek károk. — Ekkora baj közepette az ember elsősorban a testvérétől remél segítséget, ezért fordultam közvetlenül a batto- nyaiakhoz. Egy héten belül jelezték, hogy 100 tonna búzát hoznak. Köszönet érte! A július 27-ével kezdődő héten szétosztjuk a károsultaknak. Hogy kenyérnek vagy vetőmagnak használják-e fel az adományt, azt az érintettekre bízzuk. Ne kerüljön rá sor, de jó szívvel kijelentem: hasonló helyzetben a lippai polgárok is kinyújtanák segítő kezüket a batto- nyaiakért. Battonyán szinte órák alatt összegyűlt a lippaiaknak szánt 100 tonna búza. De vajon hogyan jut át a határon? — tették fel szorongva a kérdést a jó szívvel adakozók. — Pallag László FKGP-s képviselő úr közbenjárására a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Vám- és Pénzügyőrség — megértve az akció lényegét és jelentőségét — első szóra engedélyezte az úgynevezett mellék- útón történő (áru)szállítást — mondja Kreszta Traján, a battonyai önkormányzat képviselője. A bukaresti engedélyeket pedig személyes kapcsolataim révén sikerült megszereznünk. A „búzaégető” battonyai gazdajegyző), dr. Karsai József fátyolos szemmel nézte végig, amint a Marketing Transz Kft. négy kamionja lebillentette a lippai hűtőházban a 100 tonna búzát. — Arad megyében a kenyérgabona 20-25 mázsát hozott hektáronként. Ezt figyelembe véve most 40-50 hektár termését adtuk át a lippaiaknak. Látva, hogy mekkora szeretettel fogadják, eszembe jut a mondás: jobb adni, mint kapni. Tudjuk: a bajban mi is számíthatunk romániai barátainkra. Mégis azt kívánom nekik is, és nekünk is, hogy a mostani búzánkat soha ne kelljen visszaadniuk. Nem tagadom, boldog vagyok, hiszen a gazdák, a Május 1. és a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet jóvoltából megmutathattuk a világnak a másik arcunkat is. Szegény segített a még szegényebben, mert — ne szépítsünk! — a kifejezetten módos gazdálkodók mereven elzárkóztak a felajánlástól. Ménesi György Hitélet nélkül elmúlik a világ Füzesgyarmaton találkoztak az unitárius egyház hívei Az együvé tartozás érzése gyűjtötte csokorba tegnap Füzesgyarmaton az unitárius egyház híveit Nagyenyedtől Kaposvárig. Az alföldi unitárius találkozót megtisztelte jelenlétével Beticze Márton, a Magyarországi Unitárius Egyház püspöke és dr. Murvai Sándor főgondnok is. — A nagyhatalmak határokat húztak a magyarok közé, de a hitnek nagyobb ereje van, mint a katonai csizmáknak és ágyúknak. Az új, felnövekvő generációt meg kell tanítani arra, hogy mi határon innen és túl összetartoztunk, tartozunk. Ezt a tanítást pecsételi meg kétezer éves kereszténységünk is. A székely és a magyar ruhás leányka mai közös hittétele szintén ezt az összetartozást jelképezi — fogalmazott Balázsi László füzesgyarmati unitárius lelkész. A lelkész beszédében azt is kiemelte: a jövő század vagy vallásos lesz, vagy nem lesz semmi, mert morál, erkölcs és hitélet nélkül elmúlik a világ. Az embert pedig nem akkor felejtik el, amikor a hat szál deszkából készült koporsójára rádobják a göröngyöt, hanem akkor, ha senki sem fog emlegetni bennünket, hogy itt jártunk, itt éltünk. Az unitárius találkozó keretében két lány, a helyi Simon Anna és a nagyenyedi születésű, Gáboralján élő Sági Hanga a hitéről tett bizonyságot. Ezután fogadta őket tagjai sorába a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség. A találkozó végén Bencze Márton püspök és Balázsi László lelkész úrvacsorát adott a jelenlévőknek. Magyari Barna Húskombinát: félúton a felújítás (Folytatás az 1. oldalról) figyelemmel a legnagyobb súlyú berendezés beemelését. A holland gépek a hét végén a helyükre kerülnek, ma kezdődhet a készre szerelés a gyártó cég szakemberének irányításával. Az új sertésvágóvonal az EU és az USDA (amerikai mezőgazdasági minisztérium elvárásai) szerinti higiéniai előírásoknak megfelelően működik majd. Teljesítménye 240 darab óránként, ami hasonló a régi berendezéséhez, ez az ország egyik legnagyobb kapacitású vágóvonala. Á hét végén mintegy hetvenen dolgoztak a húskombinátban, a hazai kivitelező cégek és a kombinát szakemberei. A tervek szerint augusztus 20-án átadják a megújult csarnokot, a próbaüzemet augusztus 24- én kezdik meg. A felújítás ideje alatt is vágnak folyamatosan sertéseket egy másik üzemépületben, biztosítják a kombinát alapanyag-szükségletét. Minden belföldi és külföldi megrendelést teljesítenek változatlanul — tájékoztatott Szabó László. Sz. M. A készre szerelés ma kezdődhet a gyártó cég szakemberének irányításával FOTÓ: SUCH TAMÁS VÉLEMÉNYEK Nép(büfé)sirató Ki emlékszik már Csabán az Andrássy úti büfére? Ott az Univerzál mellett a túloldalon, a volt Skála sarokkal szemben (ahol, mondják, a háború előtt szálló és kupleráj üzemelt). Ott, ahol nem messze valamikor réges-régen a Brigád Mozi állt, most lakóház, alatta bank. Én még láttam ott a Tecumseht Gojko Miticcsel. Ki emlékszik már a büfére, ott az Andrássy sarkán, ahová a frissen épülő Lencsésiről minden hétvégén bejártunk habos mákost enni hét ötvenért, és ahol egy tizes volt a sült krumpli mustárral, még jóval a rendszerváltás előtt. A népbüfére ki emlékszik már, hisz’ bezárt. Megszűnt a terasz, ahol nyakkendős úrigyerek békésen megfért a munkából hazafelé tartó festékes ingű melóssal. Hiszen a hideg sör és a napsütés elmossa az osztálykülönbséget. Mivé lesz a büfé több, mint harminc év után, ahová hétvégenként, amikor még nem volt mindennap sütés, kenyeret, tejet hoztak, és parizert is mértek, de csak vasárnap. A büfé, ami már-már az öröklétet hirdette a folyamatosan változó belváros egyik sarkán, és amiről senki nem hitte volna, egy napon elhullik, kész, vége lesz. (A régiek közül már csak az Univerzál maradt, biztos túl nagy ahhoz, hogy lebontsák.) Mivé lesz a büfé? Bank, bank lesz belőle. Légkondicionáló ontotta hűvösséget érzünk majd a „nyakkendős” portál mögül kávéillat helyett. Kamatlábakat osztanak a pultnál, nem pedig sült krumplit. Meccseredmények helyett üzletekről tárgyalnak kivasalt ingű bankhivatalnokok, és sör sem lesz, csak biztonsági őr, s kamerák az ajtó fölött. Szép új bank lesz ott a sarkon a régi népbüfé helyén, felújított homlokzattal, kifényezett üvegablakokkal. Belvárosi bank, hiszen egy magára valamit adó pénzintézet nem lehet akárhol, csakis a belvárosban. Mindenkinek látni kell, kinek megy jól, és ki kényszerül eldugott kis mellékutcákba. Ki emlékszik már a büfére Csabán, ott az Andrássy sarkán? S mondják meg, a Fiúméból az Olvasó hová lett? Kovács Attila Meddig bírjuk energiával? „A rendelet kimondja, hogy a forint leértékelésének hatását negyedévenként végig kell pörgetni az árakon” — olvasható a gazdasági miniszter közleményében, aki úgy döntött, hogy a Magyar Energiahivatal javaslatára augusztustól megemelik a villamos energia árát. A többi energiahordozóról még nem esett szó, de feltehetően előbb vagy utóbb minden sorra kerül. — Ez a kormány se különb, mint a régi, mert megint a kisembereken kezdi az „adóbehajtást” — zsörtölődött a szomszéd Józsi bácsi a hír hallatán. — Igaz, kaptunk egy kis haladékot, mivel év elején (a nyárra?!) nem emelkedett a fűtés és világítás ára, de ősztől duplán megfizethetjük. Nem értem én ezt a politikát — magyarázta —, csak azt látom, hogy míg egyik kézzel bőségesen osztogatnak, addig a másikkal meg úgy megszorongatják a polgárokat, hogy lassan levegőt se kapnak. Vegyük például az OTP lakáshitel-tartozásokat, amelyeket állítólag sokan „önhibájukon kívül” halmoztak fel. Áz a gyanúm, hogy az adósság éppen azért szaporodott hónapról hónapra, mert a lakosok zöme először a gáz-, a villany- és a vízdíj számláit igyekezett kifizetni, ugyanis az energiahordozók órái könnyen kikapcsolhatok. A XX. század végét viszont nehéz e szolgáltatások nélkül (melyekről a gázkikötéssel sújtott társasházak lakói mesélhetnének!) elképzelni. Az élelmiszerekről már nem is beszélünk, hisz’ a naponta tapasztalható változások miatt még a kereskedők sem tudják megjegyezni az árakat. Erről jut eszembe — mondta a szomszéd —, minden nap arról hallani, hogy nem kell a búza, a takarmány, és olcsó a sertés, ám a boltokban se a kenyér, se a hús ára nem lett kevesebb. Ráadásul a háztartás költségei is évről évre emelkednek, csak azt nem tudni, hogy meddig bírjuk még energiával? Halasi Mária Egy kis középkor Gyulán Helyben termett a legvitézebb bajvívó A Végvári esték ’98 eseményei ismét remek hangulatban zajlottak a hét végén Gyulán. A jó időnek köszönhetően végig sokan kísérték figyelemmel az eseményeket a vár tövében és környékén. A péntek délelőttől vasárnap késő estig tartó programok között voltak végvári játékok, középkori zene, bajvívás, íjászbemutató és sok más érdekes program, amelyek közül minden idelátogató megtalálta az ízlésének és igényeinek megfelelőt, így mindenki számára ki- kapcsolódást jelenthetett. Napközben vidám játékos vetélkedők, táncos fellépők, este pedig remek hangulatú koncertek várták a fiatalokat és az idősebbeket egyaránt. Mint mindén évben, most is elmaradhatatlan volt a vásár, ahol lehetőségünk volt szétnézni vagy akár kedvünkre vásárolni is. S ezek mind a középkort idézhették fel bennünk. Tegnap délután például újból megrendezték a Végvári Vitéz Viadalt, amelynek verseny számaira 10 bátor fiatalember jelentkezett. A győztes, a tavalyi második helyezett Fülöp János gyulai játékos lett, aki javított korábbi eredményén. Elmondása szerint a versenyszámok elég nehezek voltak. Az eseménysorozat vendége, Gyula testvérvárosának csapata, Ditzingen volt. Ok nem először jártak itt, de mindvégig jól érezték magukat, akárcsak azok, akik ellátogattak a színes programokra. Kriskó Edina A battonyaiak adományát a Marketing Transz Kft. kamionjai ingyen elszállították Lippára a szerző felvétele
