Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-20 / 168. szám

1998. július 20., hétfő VILÁGTÜKÖR UlÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Történelmi jelentőségűnek minősítik a világ vezető politi­kusai az ENSZ állandó Nem­zetközi Büntető Bíróságának felállításáról szóló megállapo­dást. A magyar küldöttség mindamellett felhívta a figyel­met arra, hogy a római konfe­rencián részt vett országok kö­zül ugyan csak hét - közöttük az Egyesült Államok - mondott nemet az egyezségre, ám ennek a hét államnak a területén él az emberiség kétharmada. Száztíz koszovói albán szepa- ratistát ölt meg két nap alatt a jugoszláv hadsereg az Albániá- ’val közös határ közelében ví­vott heves harcokban. Alexander Dubcek halálának körülményeiről szóló könyv je­lenik meg a napokban Szlová­kiában. Nyilatkozata szerint a szerző a tragikus autóbaleset­nek olyan további részleteit is­meri, amelyeket egyelőre nem hozhat nyilvánosságra. Csökkent Ukrajnában az elkö­vetett bűncselekmények száma. A kedvező statisztika arra utal, hogy a bűnözés visszafogására irányuló erőfeszítések meghoz­ták az első eredményeket. Egyes bűnözési ágakban azon­ban tovább szaporodtak a bűn­tettek: a jelzett időszakban 3,7 százalékkal több szándékos gyilkosságot követtek el. Rendeletet írt alá Masz- hadov csecsen elnök annak ér­dekében, hogy megerősítsék azokat a rendvédelmi erőket, amelyek a rendkívüli állapot keretében a szervezett bűnözés felszámolásáért küzdenek. Pokolgépre bukkant az izraeli rendőrség Jeruzsálem keleti ré­szének központjában, egy pa­lesztin férfi által vezetett jár­műben, amely ismeretlen okokból kigyulladt. A tűz akkor keletkezhetett, amikor a vezető megpróbálta működésbe hozni a robbanószerkezetet. Muzulmán szélsőségesek Algériában megöltek 11 embert a hét végén. A fővárostól 220 kilométerre délnyugatra fekvő Tiaret tartományban négy napja szélsőségesek 13 embert öltek meg és kettőt megsebesítettek. Halálra ítéltek két floridai férfit egy magyar pár meggyil­kolásáért. A tettesek áldozatai­kat feldarabolták és testrésze­iket elrejtették. A 24 éves Noel Doorbalt és a 32 esztendős Dá­niel Lugót a Magyarországról származó Frank Griga és Krisz­tina Furton meggyilkQlásáért ítélték halálra. Életfogytig tartó börtönbünte­tésre ítélték a szicíliai maffia huszonkilenc tagját. A bűnöző­ket tíz kegyetlen gyilkosság el­követésében találták bűnösnek. Magyarok is segítenek A bányaszerenc.sétlenségnek nincs túlélője A Tatabányáról és Székesfehér­várról két járművel, speciális felszereléssel, szerszámokkal érkezett öt mentő is bekapcso­lódott a munkába az ausztriai Lassingban, ahol a hét végén egy bányászt maga alá temetett a bányaomlás. Feltehetőleg odaveszett az egyik mentőegy­ség tíz tagja is. A magyar men­tők már a tavalyi csehországi és lengyelországi árvíz idején is segédkeztek, s azóta Olaszor­szágban is megfordultak. A szerencsétlenség helyszí­nén hatalmas kráter keletke­zett, amelybe a környékbeli házak közül is beleomlott né­hány. A kráter vízzel töltődött fel, ennek mélysége körülbelül húsz .méter. A hét végén a kő­bánya, illetve a kráter víztele­nítésén dolgoztak. Pavelcze László, a magyar csoportve­zető megerősítette, hogy már nem fűznek reményt a lent re­kedtek megmentéséhez. Az egész bányát elöntötte 3 víz- és iszapáradat. Reménytelennek látszik, hogy valakit is élve ta­lálnak abból a tíztagú mentő­egységből, amely pénteken a kasban 130 méter mélyre le­szállt, lent körülbelül ötven métert megtett, amikor elérte egy újabb vízbetörés. Az első fúráshoz vasárnap röviddel éjfél után kezdtek hozzá, ám a mentést az éjsza­kai esőzés nagy mértékben hátráltatta. A rendkívül laza felső réteg, mintegy tizenöt méter átfúrása után a kemé­nyebb kőzet következett. Kráter keletkezett az ausztriai bányaomlás következtében FOTÓ: FEB/REUTERS Koszovó: a NATO új dilemmája A balkáni térség gondjai a jelek szerint tartós szerepválla­lásra késztetik az észak-atlanti védelmi szervezetet. Az SFOR keretében vállalt próbatétel egyszersmind elősegíti a leendő új tagok integrálódását a NATO-ba. Kevés figyelmet keltett, hogy Brüsszelben néhány hete „ha­tározatlan időre” meghosz- szabbították az SFOR-misz- sziót. Még a télen is arról volt szó, hogy ha a csapatkontin­gens küldetése június végén lejár, helyette DFOR néven fele akkora haderő látja el az elrettentés funkcióját Bosz­niában, hiszen addigra a day- toni békeszerződés céljait si­kerül megvalósítani. Köztudomású, hogy . nem így történt, s ez szükségessé teszi, hogy az SFOR változat­lanul 35 ezer fővel, legyen je­len a jugoszláv utódállamban. A misszió kötelékében tehát továbbra is 35 ország - 15 NATO-ország és húsz nem NATO-ország - katonái vesz­nek részt, ami kiváló alkalom arra, hogy a leendő új tagok „élesben” igazodjanak a szer­vezet követelményeihez. A balkáni próbatétel egy­szersmind alkalom az „új NATO-nak”, hogy megtalálja önazonosságát. A szervezetnek mindamel­lett olyan új kihívással kell szembenéznie, amely az ed­digi alapelvek átgondolását is megkívánja. Egyfelől bebizo­nyosodott, hogy az európai biztonság csakis a NATO és az Egyesült Államok tevőle­ges közreműködésével, szava­tolható. Másfelől azonban kérdéses, meddig terjed a NATO illetékessége? Adhat-e felhatalmazást az ENSZ, hogy az észak-atlanti szövetség beavatkozzék Ko­szovóban? Elvégre ez esetben a NATO-katonák Belgrád „rendőrségnek” álcázott egy­ségeivel találnák szembe ma­gukat, és az amúgy sem felhőt­len NATO-Oroszország vi­szony emiatt végzetesen meg­romolhat. (toronyi) A pápa részvétét fejezte ki. II. János Pál együttérzéséről biztosította Pápua Űj-Gui- neából érkezett vendégeit. A csendes-óceáni országban földrengés és szökőár pusztított: a halottak száma akár kétezer is lehet - közölték a mentőalakulatok. fotó: feb/reuters Véget ért a vasútblokád Területfejlesztési programok Szibériában Megindult az áruforgalom a transzszibériai vasútvonalon, miután a sztrájkoló bányá­szok tegnap feloldották a ti­zenhat napja tartó blokádot. A torlaszokat azt követően tá­volították el a sínekről, hogy Jelcin elnök megbízásából Ke- meroyóba érkezett Oleg Sziszu- jev. A miniszterelnök-helyettes, aki megbeszéléseket folytatott a terület vezetőivel, úgy vélte, hogy a kuznyecki medencében a jövőben elkerülhetőek lesz­nek a tiltakozás radikális for­mái. Ennek garanciájául szol­gálhat a térség gazdasági és szociális fejlesztését célzó hosszú távú program, amelynek kidolgozását hamarosan meg­kezdi a minisztériumok és érin­tett intézmény képviselőiből létrejövő testület. A javaslato­kat a kormány az augusztus első felében tartandó külön ülé­sén vitatja meg. Legalább három napra van szükség ahhoz, hogy a transz­szibériai vasútvonalon helyre­álljon a forgalom hétköznapi ritmusa. A bányászok feloldot­ták a blokádot Oszinnyiki vá­rosnál is, így a nyersanyagokat szállító tehervonatok közleked­hetnek ezen a szárnyon is. A több mint kéthetes útlezá­rás miatt a szállítók vesztesége eléri a 26 millió rubelt, a tomszki terület gazdasági kára 100 millió rubel, a kemerovói terület azonban még előzetes adatokkal sem rendelkezik a károk nagyságáról. Csökken a gazdasági fejlődés üteme Ázsia hatása Amerikára Amikor kitört az ázsiai- gaz­dasági válság, sokan remél­ték, hogy kihatásai másutt nem lesznek érzékelhetőek. A derűlátás nem volt indokolt, legalábbis ami az amerikai pia­cot illeti. Az Egyesült Államok gazdasága az első negyedévben még 5,4 százalékkal nőtt, ám az elemzők attól tartanak, hogy - az ázsiai fejlemények miatt - a fejlődés üteme több mint két százalékkal tovább csökken. •A következmények jóval sú­lyosabbak, mint ahogyan erede­tileg gondolták. Befolyásolják az amerikai feldolgozóipart, és elbizonytalanítják a fogyasztó­kat, ami- azután tovább fékezi a gazdasági növekedést. A helyzet rosszabbodásához hozzájárult az ország óriás au­tógyártójánál, a General Mo­torsnál lezajlott sztrájk, amely 1,2 milliárd dolláros kárt oko­zott. A munkabeszüntetés - a beszállítókon keresztül - kiha­tott az egész gazdaságra és a becslések szerint fél százalék­kal csökkentheti az idei nem­zeti összterméket. Jóllehet sokáig mindenki az amerikai gazdaság páratlanul hosszú, biztató fellendüléséről beszélt, az évtizedre visszate­kintve a helyzet nem annyira biztató: a ’90-es években átla­gosan 2,3 százalékos volt a nö­vekedés. Egy évtizedre kive­títve ez a legalacsonyabb arány a második világháború óta. Ki találta föl a Viagrát? Egyre több a bonyodalom a csodaszer körül Jövőre Magyarországon is forgalomba hozzák a férfiúi erőt elő- illetve fölmozdító tablettát. A Viagra körül mindamellett egyre nagyobb az összevisszaság Európában és Amerikában. Hetente mintegy 36 ezer olyan receptet állítanak ki a tengeren túli orvosok, amelyen a „kék gyémánt” neve áll. A potencia­problémákra gyógyírt jelentő Viagrát azonban nemcsak azok szedik, akiknek - jogosan - kel­lene. Noha a gyártó cég nyoma­tékosan felhívta' a figyelmet az ellenjavallatokra, jó néhány idős, szívpanaszokkal küzdő férfi próbálkozik az orvosság­gal. Szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy nem egy­szerű vágyserkentő szerről van szó, amit bárki beszedhet. Az is kisebbfajta vihart ka­vart a napokban, hogy a gyógy­szergyártó cég, a Pfizer kon­szern a csodatabletta szabadal- maztatási eljárása során két ed­dig „névtelen” angol tudóst ne­vezett meg „feltalálóként”. Eddig lan Osterlochot, a Pfi- zer-gyár angliai (sandwichi) kutatólaboratóriumának mun­katársát emlegették ebben a minőségben, a cég viszont Pe­ter Dunn és Albert Wood nevét adta meg a hivatalnak. Közben az is kiderült, hogy ők csupán továbbmentek azon a kitaposott úton, amely a kenti laborató­rium négy másik kutatójának a nevéhez fííződik. Angliában va­lójában már a nyolcvanas évek közepén végeztek kísérleteket hasonló összetételű gyógyszer­rel. Eredetileg szívpanaszok enyhítésére szánták, arra azon­ban nem vált be, miközben fel­figyeltek arra, hogy segít a fér­fiak merevedési nehézségein. Ám csák 1994-ben vetődött föl, hogy az orvosságnak ezt a hatá­sát kiaknázzák, s eszerint az összetételén is módosítottak. A fenti előzmények miatt a sza- badalmaztatási okiraton sze­replő két tudós nem keresi agyon magát. Az illetékes brit hivatal szóvivője mindamellett nem győzi hangsúlyozni, hogy a második világháború utáni legjelentősebb találmányok 55 százaléka a britek nevéhez fű­ződik. Ferenczy Europress A léghajó-katasztrófa igazi oka A bevonatnál gyúlékonyabb anyagot elképzelni sem lehet 1937-ben az amerikai Lakehurstben porrá égett a kor repülő óriása, a Hindenburg léghajó. Az azóta eltelt hat évtized alatt a világ úgy könyvelte el a tragikus eseményt, hogy a léghajó gondoláját megtöltő hidrogén robbant fel. A harmincas években a repü­lőgépek még nem tudták átre­pülni az óceánt. Az volt az il­lúzió, hogy a Hindenburghoz hasonló óriás léghajóké a jövő. A lakehursti katasztrófa azonban szertefoszlatta a lég­hajók jövőjébe vetett hitet. Az események után sokan úgy vélték, talán szabotázs tör­tént, de ez a gyanú sosem iga­zolódott be. A legjelesebb német léghajószakértő vezeté­sével hosszú ideig vizsgáló­dott egy bizottság - felderí­tendő a katasztrófa hátterét. Megállapították, hogy a hid­rogéngáz egy kis .repedésen szivárogni kezdett, és egy dö'rzselektromosság által kel­tett szikra okozta a robbanást. Hatvan évvel később Addison Bain amerikai mérnök azt ál­lítja, hogy a balesetet más okozhatta. Bain több mint harminc évig dolgozott a NASA egyik kutatólaboratóriumában, s mindvégig a hidrogént vizs­gálta, mint potenciális rakéta­hajtóanyagot. Szerinte a hid­rogén égése nem is hasonlít arra, amit a Hindenburg pusz­tulását rriegörökítő képeken látni. Felkutatott tehát minden dokumentumot, kikérdezte mindazokat, akik átélték az eseményt. Végül - mint most kitudódott - döntő bizonyíté­kok kerültek a kezébe arról, hogy a katasztrófát a tartóbor­dák bevonata idézte elő. Ez az anyag cellulózacetát és cellu­lóznitrát, mindkettő rendkívül gyúlékony. (Nem véletlen, hogy a nitrát a puskapor egyik alkotórésze.) Az égést fo­kozta, hogy a léghajó külső huzata alumíniumporral volt bevonva. Az alumíniumport ma a rakéták szilárd hajtó­anyagaként hasznosítják. Kenesei István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom