Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-17 / 166. szám
GAZDASÁG 1998. július 17., péntek Csipetnyi őshonosság a határban Lenni kell valakinek, aki mellém áll — bízik a gazda A pásztormúzeum a letűnt korok hangulatát idézi fotó: lehoczky Péter Kint a határban szabadon száguld a szél, a gyep illata is mindig ilyen lehetett errefelé. A szelíd csikó közelebb húzódva kíváncsian méreget bennünket. Gyula és Szabadkígyós között, a 9-es kilométerkőnél nemzetiszínű zászló lobog és tábla jelzi, pásztormúzeumot, régi magyar háziállatokat láthat a betérő. Az egykori gyulai várostanyát 1906-ban kezdték építeni, a majorban tenyészbika- és lóistállók voltak, az állatokról nyolc pásztorcsalád gondoskodott. Ma egyedül látja el a gyarapodó állományt Séner János, a szabadkígyósi fiatalember. Van itt fehér és fekete racka, merinói és cigája birka, három mangalica koca tenyészkannal, kecske, s többféle baromfi. Az angol telivér versenyló, a csikó, a feketetarka szarvasmarha, a póni nem őshonos „ráadás” — mutatja be állatait a gazda. A várostanyák egykor a helyi mészárszékeket látták el, s tenyészállatokat helyeztek ki a paraszti gazdaságokba. Séner János másra vállalkozott a század végén: ősi major létrehozására, melynek messze nincs párja. Az ősgyepen az eredeti építményt helyreállította és őshonos facsemetéket ültetett. — A régi pásztorkultúra összegyűjtésével, megmentésével bajlódom, próbálom bemutatni az egykori lovászok, gulyások eszközeit — mondja. Paraszti családból származik, korábban gépkocsivezetőként kereste a kenyerét, míg 1992- ben el nem érte a munkanélküliség. Néhány hónappal előtte újsághirdetést olvasott, a Békéscsabai Állami Gazdaság ingatlanokat, gépeket szándékozott értékesíteni, többek között ezt a telepét is. Aki látta a romos épületet visszalépett, egyedül pályázott az egykori várostanyára. Nagyszülei erre laktak, gyermekkori emlékei kötötték ide. Mikor munkanélküli lett, úgy döntött, nem hagyja el magát, maradandót teremt itt másoknak is. Talicskázta a trágyát az épületből, cserélte a cserepeket, 62 hónap munkájával eljutott oda, ahol ma tart. Pénze kevés lévén terve megvalósítására, mert ilyet kapott, személyi hitelből és baráti kölcsönből vette a paraszti bútorokat, gyűjtögette a régi szerszámokat. — Nem volt sem szabadság, sem táppénz, sem nyaralás, az állatokat helyettem senki nem eteti meg — sorolja a gazda. A muskátlis, részben vertfalú, részben téglából készült ház előtt kis piknikpark, a fal mellett eke és borona, bent a gerendákat látni engedő épületben a használati eszközök bemutatójával várja az érdeklődőket szinte egész nap, 9-től 20 óráig. Van itt vajköpülő, daráló, favilla, sajtár, ruha és csizma, az első helyiségben kis büfét alakított ki, szobákat is tervez, hogy családokat fogadhasson. A tiszta levegő jót tesz mindenkinek, tápot nem esznek az állatok, a széna is messze van mindenféle úttól — céloz a bioellátás majdani ' előnyeire. A kunhalmok tövében, a juhásztelep és az olajfűzerdő szomszédságában lévő bemutatóhely júniusban nyílt meg, jártak itt óvodás- és iskoláscsoportok, német turisták, fővárosiak — árulja el az elismerő sorokat tartalmazó vendégkönyv. Kíváncsiak lennénk a folytatásra, hiszen a gazda a kendermagos tyúktól a szürkemarháig szeretné terebélyesíteni az állatállományt, de beismeri, egyedül már nem megy. A jószágot úgy tudja etetni, hogy van saját földje, de bérelni is kell hozzá, szénát cserél kukoricára és így tovább. Üvegedényébe olykor hullanak a be-betérők forintjai az ősi major fenntartására, folytatására. Ä kis összegű belépődíjtól is mentesek a sérült gyermekek, s aki nem tud fizetni, az nem tud — záija rövidre a dolgot Séner János, hozzátéve, nem felejtette el, honnan jött. Valakinek lennie kell, aki mellém áll — jegyzi meg, amikor sorra vesszük, honnan is remélhetne támogatást különleges vállalkozásához. Egy szürkemarha tehén 250 ezer forint, talán ha tartásra helyeznének hozzá és a szaporulatot megtarthatná... vagy ide ajándékoznák a házaknál hánykódó régi tárgyakat... esetleg pénzzel segítené valaki, például szervezet, önkormányzat. Az egy személyben juhász, gulyás, lovász, kőműves, ács, udvaros beismeri, ambíciója fogytán. Birtokát is megvennék tőle... A felénk egykor honos világ élesztésével csak nem járhat tévúton: a Hunnia is az ősszel egy film csendőrjeleneteit forgatta itt. Szőke Margit Piaci hírek — Körösladány Sok érdeklődő, kevés vevő Sok ember megfordult tegnap a körösladányi piacon. Ennek ellenére az árusok nem voltak elégedettek. — Nem a nagy haszon reményében, hanem kényszerből árulnak itt legtöbben. Ma már nem éri meg mezőgazdasággal foglalkozni. Mi sem jószántunkból, hanem kényszerből tartjuk a tehenet — fogalmazott az egyik tejtermékeket áruló asszony. Egy kiló kajszibarackért 200- 220, és ugyanennyi őszibarackért 190-200 forintot, szintén egy kiló meggyért 220 forintot kértek. A zöldbabot 70, a zöldborsót 50 forintos kilónkénti áron mérték. Egy kiló paradicsom 120-140 forintba, ugyanennyi uborka 60 forintba került. A csípős paprikák darabjáért — minőségtől és nagyságtól függően — 10-15 forintot kellett adni. Egy kiló szárazbab 250, ugyanennyi újburgonya 60 forintba került. Az alma kilójáért 100- 120 forintot kértek. Ä káposzta kilója 60, a karfiolé 130 forint volt. Fél liter tejfölt 200, fél kiló túrót 240 forintért kínáltak a termelők. A görögdinnye kilója 90, a sárgadinnyéé 100 forintba került. M. B. Ilyen csak Dévaványán van Az önkormányzat működteti a Sütőipari Kft.-t Az országban egyedül csak Dévaványán működik olyan sü- tóipari üzem, amelynek csaknem száz százalékban a helyi önkormányzat a tulajdonosa. — Az önkormányzat 1993-ban pályázat útján vásárolta meg a gyomaendrődi Körösi Sütő- és Édesipari Vállalattól a déva- ványai Farkas-féle pékségét. A Sütőipari Kft. 1993 novemberében alakult meg 95,2 százalékos önkormányzati tulajdonnal — tudtuk meg Szilágyi Ferenctől, a kft. ügyvezetőjétől. A ványai Sütőipari Kft. indulásakor csak kenyérsütéssel foglalkozott, ma viszont a tizennyolc személyt foglalkoztató vállalkozás hétféle kenyér mellett, huszonötféle péksüteményt állít elő. A pékségben kovászos technológiával dolgoznak, s a sütést nem szerelt lemezkemencében, hanem nagy teljesítményű, két sütőteres, falazott gőzcsöves kemencében végzik. Szilágyi Ferenc elmondta: a sütőipari termékek piacán nagy a konkurencia. Dévaványán például hat pékség (amelyből négy más településen működik) kínálja áruját. Ám mindezek ellenére a Sütőipari Kft.-nek minden évben sikerült kisebb-nagyobb nyereséget termelni. Az üzem kollektívája nagyon jó, amit az is bizonyít, hogy még egyetlen pék dolgozó sem mondott fel. A sütőüzem vezetője Brikics Antal, aki már 51 éve dolgozik ugyanazon a helyen. A nagy tapasztalattal rendelkező férfi már nyugdíj mellett vállalja a munkát. Végezetül Szilágyi Ferenc megemlítette, hogy a minőség mellett egészséges táplálkozási lehetőséget is biztosítanak. Utóbbit a grahamkenyér gyártása — amit tudomása szerint a környéken csak ők sütnek — teszi lehetővé. A grahamkenyér az emberi szervezet számára lehetővé teszi a szükséges rost és vitaminok felvételét. Magyari Barna BÉKÉS HEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Békéscsaba. Penza-ltp. 5. H-560I, Pl. 135. %V iriíf/i Telefonfax: 36 (66) 324-976, 451-775. ÜLI & Jt UP £5 Li J_i !& ti QpcJö A Nyitott Szakképzésért Közalapítvány pályázatot hirdet a munkaadók igényei által kidolgozott, a munkavállalók, illetve vállalkozók át- és továbbképzésére használható, a nyitott szakképzés feltételeinek megfelelő' és alkalmazását terjesztő — programok kidolgozására — a már meglévők fejlesztésére — illetve a programok minél szélesebb rétegek számára elérhetővé tételének elősegítésére — a résztvevők képzési költségeinek részbeni fedezésére. A Nyitott Szakképzésért Közalapítvány egy pályázónak maximum hárommillió forint támogatást nyújt, erre a célra 90 millió forint keret áll rendelkezésre. Pályázni olyan szakképzési programokkal lehet, amelyek: — igazolhatóan meglévő gazdálkodó szervezeti igényeket elégítenek ki, az igazolást a területi kamara, illetve az adott vállalkozás felelős vezetője adhatja ki — az adott gazdálkodó szervezetek tevékenységi profiljába illeszkedik — megfelelnek a nyitott képzés kritériumainak. Csak olyan gazdálkodó szervezetek pályázhatnak, amelyek rendelkeznek a szakképzés (tárgyi, személyi) feltételeivel, s a képzésben saját munkavállalóik is részt vesznek. A pályázaton csak érvényes cégbejegyzéssel rendelkező gazdálkodó szervezetek vagy azok konzorciumai vehetnek részt. Az elbírálásnál előnyt élveznek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek: — már rendelkeznek képzési programokkal és három hónapon belül a képzés beindítható — elősegítik az európai integrációs folyamatokat — több vállalkozás képzési igényét elégítik ki (üzemközi tanműhely) — elősegítik a gazdaság nemzetközi versenyképességét — hozzájárulnak a korszerű technológiák bevezetéséhez, alkalmazásához — korszerű informatikai és multimédiás oktatástechnológiákat alkalmaznak — elősegítik a régiók felzárkózását — azon régiókban tevékenykednek, amelyeket a törvény „Vállalkozási övezetnek” minősített. A pályázati anyag 5000 forint regisztrációs díj ellenében átvehető a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány irodáján (1061 Budapest, Paulay Ede u. 45., 3. emelet) 1998. július 16-ától 1998. november 20-áig, munkanapokon 9—14 óráigA pályázat beadási határideje első ízben: 1998. augusztus 3-ától naponta 9— 14 óráig, ezt követően folyamatos 1998. november 20-áig. A pályázatok benyújthatók magyar nyelven, öt példányban — az eredeti példányt külön megjelölve —, személyesen vagy postai úton a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány irodáján (1061 Budapest, Paulay Ede u. 45., 3. emelet). A pályázat eredményhirdetése első ízben: 1998. szeptember 30., ezt követően minden hónap 30-áig, a benyújtástól számított 60 napon belül, legkésőbb 1998. december 31-éig. A közalapítvány fenntartja a jogot, hogy a pályázatok értékelése során további dokumentumokat és információkat kérjen a pályázóktól. A nyertes pályázóknak a közalapítvány a támogatásra szerződéses ajánlatot tesz. Nyitott Szakképzésért Közalapítvány A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzésének rövid értékelése Első alkalommal ellenőrizték a kereskedelmi és iparkamarák a gyakorlati képzőhelyeket. A munkához a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 54 millió forintot nyert pályázaton az Országos Szakképzési Tanácstól. 1998. január elejétől a gyakorlati képzőhelyek egyharmadá- nak, elsősorban a nagyobb intézmények ellenőrzése fejeződött be. Az ellenőrzés szempontjai országosan azonosak voltak. A szervezés fő koordinálói a területi kamarák szakképzési vezetői, munkájukat kamarai és iskolai szakértők segítették. A szakértői csoport felkészítését segítette az országos kamara által készített útmutató is. Június 30-áig mintegy 5750 képzőhely és több mint 44 ezer tanuló ellenőrzését végezték el. A munka értékelése még tart. Az előzetes összesítések (körülbelül 80 százalékos) alapján néhány adat: — az ellenőrzött 44 ezer tanuló közül 1221 tanulószerződéses, ez a 2500 tanulószerződés majdnem fele — 1375 főállású oktató munkáját ellenőrizték — 6519 nem főállású oktató munkáját ellenőrizték — ebből a jogszabályi feltételeknek nem felel meg 250 fő — pedagógiai végzettsége is van 674 főnek — az ellenőrzött szakmák mintegy egyharmadát már az OKJ szerinti követelmények szerint oktatják — a tárgyi feltételek 8,5 százalékban nem felelnek meg az előírásoknak (egységesen érvényes előírások sincsenek, még az OKJ-szakmák esetén is átdolgozás alatt vannak a tárgyi normatívák — az NSZI most végzi. Ezért az ellenőrök felkészítésénél erre a figyelmet a kamarák felhívták.) Általános tapasztalatok Szakmai munkáról, a szervezettségről az a vélemény, hogy az iskolai képzés és a gyakorlati képzés összhangja nem mindig valósul "’cg, ezért szorosabb kapcsolat szükséges az iskola és a gyakorlati képzőhelyek között. Azokon a helyeken, ahol már korábban is történtek ellenőrző látogatások (a kamara saját keretéből már több területen korábban is végezte ezt a munkát), ott a képzési feltételek javulását lehetett észlelni. Ez egyértelműen biztató jelenség, a kamara nagyon reméli, hogy a rendszeres ellenőrzés minden szempontból meghozza a gyümölcsét. A kamara javaslatai — El kell érni törvénymódosítással, hogy a kamara, mint a gazdaság képviselője, az egységes vélemény érdekében ne csak a gazdálkodó szervezeteknél, hanem az iskolákban is ellenőrizhesse a gyakorlati képzést. — Ugyancsak célszerű lenne az OKJ-szakképesítések esetén az iskolarendszeren kívüli képzések gyakorlati oldalának ellenőrzését a kamarák hatáskörébe utalni. (Ezek a képző cégek egyébként is a kamaránk tagjai.) — Ahol a látogatások megismétlése volt a döntés, oda minél előbb vissza kell térni és ellenőrizni, hogy megszűntek-e a problémák, ezt a következő pályázat tervezésénél figyelembe kell venni. — A tárgyi feltételek hiányosságának megállapítása szolgáljon alapul a képzést végző gazdálkodó szervezetek támogatásához a különböző pályázati lehetőségek kamarai elbírálásánál, a Szakképzési Alap felhasználásánál. — A gazdálkodó szervezetek számára fakultatív kérdés volt, hogy milyen összeggel részesültek a központi és a centralizált keretből. Az elkövetkezendő törvénymódosításkor el kell érni, hogy a kamara ellenőrizhesse megyei szinten az-elnyert centralizált és decentralizált pályázati pénzkeretek hatékony felhasználását. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara műszaki fejlesztési alapjának felhasználására. A pályázat célja, hogy az OMFB a területi kamarákkal létrejövő együttműködés keretében nyújtott támogatással elősegítse — az adott régió gazdaságfejlesztési céljaihoz kapcsolódó innovációs tevékenységet — a régióban működő kis- és középvállalkozások innovációját, kutatási-fejlesztési eredmények alkalmazását (gazdasági hasznosítását) — a régióban minőségbiztosítási, minőségfejlesztési tevékenység folytatását a minőségbiztosítás elterjesztését, oktatását — a kutatási-fejlesztési eredmények transzferét, illetve diffúzióját. A megyei műszaki fejlesztési alapból a pályázók csak az alábbi jogcímeken kérhetnek támogatást: — a kutatás-fejlesztés segítésére, az innovációs képesség növelésére irányuló szolgáltatással közvetlenül foglalkozók munkabére, szakértői díjazása és annak jámlékai — a pályázati cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges műszerek beszerzésének költsége (a támogatás maximum 30 százalékáig) — a kutatás-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetését, új tudományos eredmények alkalmazásának elterjesztését szolgáló tevékenységek költsége — a szabadalmi és licencdíjak — a fejlesztés anyagköltsége — a nyújtott szolgáltatás egyéb költségei. A regionális műszaki fejlesztési pályázat során nyújtható támogatás témakörei: — fejlesztési pályázatok, műszaki, gazdaságossági elemzések, megvalósítási javaslatok kidolgozása — iparjogvédelmi szolgáltatások hasznosítása, hasznosítás menedzselése, továbbfejlesztése, üzemi bevezetése — dokumentációk készítése — műszaki fejlesztést elősegítő tréningek, tanfolyamok szervezése (pl. formatervezés, ergonómia, értékelemzés a termékfejlesztésben) — adatbanki információs szolgáltatások új technológiai ismeretek kiválasztására, adaptálására — a helyben hasznosítható másodlagos nyersanyagok feltárása — környezetvédelmi műszaki fejlesztési szolgáltatások — minőségirányítási és minőségbiztosítási rendszerek fejlesztése, továbbá minőségfejlesztési tevékenység folytatása — regionális vállalkozásfejlesztést, a területi technológia transzfert és diffúziót szolgáló kezdeményezések, — a kis- és középvállalkozások részére végzett műszaki tanácsadói szolgáltatások kialakítása és működtetése, a tudás alkalmazási képességének fejlesztése. A pályázatban résztvevők köre: Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamra regisztrált tagjai, pártoló tagjai. A támogatás elnyerhető összege: a pályázó műszaki fejlesztés megvalósításának teljesítéséhez alapvetően 50 százalékos visszatérítendő, kamatmentes támogatást kaphat, a támogatás mértéke nem haladja meg a maximum 500 ezer forintot. A pályázónak elérni kívánt műszaki fejlesztéshez legalább 50 százalékos arányban saját forrással kell rendelkezni. A pályázat beadásának határideje: 1998. augusztus 31. Pályázati nyomtatványok a BMKIK székházában vehetők át (5600 Békéscsaba, Penza-ltp. 5.) 500 forint + áfa ellenében.
