Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-07 / 106. szám

»REKES MEGYEI H1RLAP­VÁLASZTÁS ’98 1998. május 7., csütörtök © 1-es választókerület Bánhegyi József — Munkáspárt A Munkáspártnak 1960-tól vagyok tagja. Egyben a megyei koordiná­ciós bizottságának elnöki tisztét is betöltőm. Választóim bizalmából érdekeiket képviselem a megyei önkormányzatban. Iskolai végzett­ségem: technikum, valamint esti egyetem. Jelenleg a Vízmű Rt.-nél művezetőként dolgozom. Mint korosztályom sok hozzám hasonló tagja, végigjártam a szakmai és po­litikai utak sokszor rögös ösvénye­it. Családcentrikus életet élek. Öt­venöt évesen két gyermeket neve­lek feleségem nagyszerű egyetérté­sével. Szakmámat szeretem, a be­csületes munkavégzés híve va­gyok. Örömöt, támogatást, segítséget szüleimtől, családomtól, s a munká­ból élők és munkanélküliek nagy tá­borától kapok. Segíteni és szolgálni kívánom az előző mondatban emlí­tetteket, s mindazokat, akik egyetér­tenek célkitűzéseinkkel és szavaza­tukkal támogatják ezeknek elérését. Cselekvéseimben szem előtt tartom a becsületet, konstruktivitást, kiszá­míthatóságot. Célom: gondoskodni a Viharsa­rok, s benne Békéscsaba jövőjéről, fejlesztési lehetőségeinek megvaló­sításáról, úgymint: — a város infrastruktúrájának nagy ütemű, gyors fejlesztése, — a kisvállalkozások, üzemek, mezőgazdasági feldolgozóipar mű­ködésének segítése, új munkahe­lyek létesítése, — az oktatás és egészségügy ki­emelt fejlesztését kívánom segíteni, — a nyugdíjasok, idős emberek létbiztonságának megteremtésén szeretnék munkálkodni, — a jelenleginél sokkal megbíz­hatóbb közbiztonságot, a félelem nélküli életet kívánom érvényre jut­tatni az állampolgárok biztonsága érdekében. Ezeknek a céloknak a megvaló­sításához kérem polgártársaim tá­mogatását, szavazatát. Diós Lajos — Új Szövetség Magyarországért Diós Lajos vagyok, a Békéscsaba melletti Mezőmegyeren születtem 1948-ban. Nős vagyok, egy 17 és egy 24 éves fiú apja. A Békéscsabai Közgazdasági Technikum elvégzé­se és a katonáskodás után 1972-ben „üzemgazdász” oklevelet szerez­tem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem zsámbéki szakán. Evekig először a Fehér megyei Mányon, majd szülőfalumban, Mezőmegye­ren dolgoztam állattenyésztési szakvezetőként. Később a Békés Megyei Állattenyésztési Felügyelő­ség közgazdasági osztályán köz­gazdász voltam. Időközben mérleg­képes oklevelet szereztem, és elő­ször mezőgazdasági szövetkezet­ben főkönyvelőként dolgoztam, majd 1985-től a Békés megyei TESZÖV-nél közel hat évig revizor Hankó András — Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vá­lasztók! Hankó András nyugdíjas gépész­mérnök, szlovák nemzetiségű, bé­késcsabai lakos vagyok. Itt szület­tem 1941-ben, itt jártam általános és középiskolába, majd Miskolcon jártam egyetemre, ahol gépészmér­nöki oklevelet kaptam. 1964-től a múlt év december 30-ai nyugdíjazá­somig Békéscsabán, a mai MÁV Vontatási Főnökségen dolgoztam mérnökként. Özvegy vagyok, két gyermekem és egy unokám yan. voltam. 1990—91-ben gazdasági társaságban végeztem a revizori munkát. 1992-ben saját könyvelő, adótanácsadó, mezőgazdasági szaktanácsadó bt.-t alapítottam. Emellett újból mezőgazdasági szö­vetkezeti főkönyvelő, majd 1994- től állategészségügyi intézetnél gazdaságvezető voltam. 1996 tava­szától saját vállalkozásomban főál­lásban tevékenykedem, az elmúlt év tavaszán megszerzett okleveles könyvvizsgálói képzettségemnek megfelelően igyekszem ellátni cé­gem feladatait. Nem ismeretlenek előttem a ma­gyar mezőgazdaság korábbi és leg­újabb kori problémái, s a jelenlegi helyzetből való kivezető út megta­lálásában szeretnék segítséget nyúj­tani. Ki szeretnék állni azért, hogy az adó- és számviteli rendszer végre állandóbb, váltásoktól mentesebb jelleget öltsön. Tiszta, világos, kö­zérthető adótörvényt szorgalmazok, amihez nem szükséges APEH-állás- foglalás. Olyan adótörvény szüksé­ges, amely változásmentesen stabi­litást jelent legalább egy választási ciklusra, azért, hogy a vállalkozá­sok jobban meg tudják szervezni magukat. Az adóként működő tb- járulék túlzott, tisztán elvonás jel­legű. Az arányos közteher-viselés- hez semmi köze. Gátolja a foglal­kozáspolitikát, ezért a kulcsot 15— 20 százalékra indokolt csökkente­ni. Nemzetiségi Fórum Tagja voltam az utolsó városi ta­nácsnak, és 1994-től sokan megis­merhették önkormányzati képvise­lői tevékenységemet. 1991 óta fog­lalkozom nemzetiségi kérdésekkel, és szorgalmazom parlamentbe jutá­sukat. Az én korosztályom talán az utolsó, amelyik hazulról hozta az anyanyelv ismeretét, de a mi fele­lősségünk az is, hogy gyerekeinket már nem tanítottuk meg rá. Ha igaz a régi mondás, hogy nyelvében él a nemzet, akkor a nemzetiségekre, a kisebbségekie ez többszörösen is igaz. Amikor a határon túli magyar­ság jogairól beszélünk, legfonto­sabbnak az anyanyelv használatai, az anyanyelven történő oktatást, kultúrájának megőrzését tartjuk. Bí­zom abban, hogy ugyanilyen fon­tosnak tartjuk saját nemzetiségi ér­tékeink megőrzését is, hiszen nem­zetiségeink nyelve, mondavilága, művészeti kincsei az egyetemes magyar kultúrkincs szerves részét képezik. Nem utolsó szempont az, hogy a nemzetiségek parlamentbe juttatása kedvezően befolyásolja Magyarország nemzetközi megíté­lését még akkor is, ha csak ilyen módon, összefogással tudjuk bejut­tatni őket a parlamentbe. A nemzetiségi fórum és jelöltjei ezzel a szándékkal azonosulva kí­vánják képviselni választóikat, a magyarországi kisebbségeket, a ki­sebbségek ügyét a parlamentben. Kérem, hogy szavazataikkal tá­mogassanak, és szavazzanak a Nemzetiségi Fórum listájára! Hano Miklós — Független Kisgazdapart Hanó Miklós 41 éves, húsipari mér­nök vagyok. Békéscsabán szület­tem, szlovák származású család­ban. Nős, két fiúgyermek édesapja. A Körös Food Kft. ügyvezető igaz­gatójaként dolgozom, emellett ős­termelőként 1979 óta gazdálko­dom. Programom a városért, az itt élő emberekért: a térség 50 éves elma­radottságának megszüntetése, úthá­lózat fejlesztése, a 44-es út és elke­rülő út mielőbbi korszerűsítése, megépítése. A gazdaság rendbetéte­le, a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar talpra állítása, jövedelme­zővé tétele a feldolgozóipar regio­nális telepítésével, mely a munka- nélküliség jelentős csökkentését se­gítené. A mezőgazdasági támogatás reformjának megvalósítása az EU- tagállamok gyakorlatának megfele­lően — pályázatok helyett (amely­hez csak szűk csoport jut hozzá) alanyi jogon, a végtermék árának államilag garantált támogatásával a mezőgazdaság önfejlődővé válhat. A kereszténység és a keresztény er­kölcs érvényesülését segítő társa­dalmi környezet életfeltételeinek megteremtése. A közbiztonság javí­tása a polgárok védelme érdekében, a bűnözés elleni harc szigorítása. Az oktatásban és egészségügyben dolgozók munkájának anyagi és er­kölcsi elismerése. A gazdaságilag leszakadt tömegek szociális létbiz­tonságának megteremtése. A nyug­díjak értékállóságának biztosítása. A fiatalok első lakáshoz és munka­helyhez jutásának alkotmányos jog­gá kell válnia. Meg kell teremtem az esélyegyenlőséget a vidéki gye­rekek továbbtanulásának segítésé­vel, az ingyenes oktatás visszaállítá­sa. Az önkormányzatok működésé­hez a normatív állami támogatás re­álértékének megőrzése — a köz­pénzek célszerű felhasználása, an­nak szigorú ellenőrzése. Tisztelt Választópolgár! Amennyiben az Ön bizalmából lehetőséget kapok, minden igyeke­zetemmel programom megvalósítá­sán fogok dolgozni. Kiss László — Magyar Igazság és Élet Pártja 1934. március 30-án születtem Cecén. Szüleim és nagyszüleim a dunántúli Rácegrespusztán gazdál­kodtak. Édesapám korai halála mi­att 1945-ben anyai nagyszüleimhez Békéscsabára költöztünk. 1953-ban érettségiztem. Kulák származásom és anyagi nehézségeink miatt a to­vábbtanulás szóba sem jöhetett. Az 1956-os forradalmat és szabadság- harcot Budapesten (Mátyásföldön) éltem meg, mint sebesült és élelmi­szerszállító katonai gépkocsivezető. 1958-ban megnősültem. Feleségem, Drienyovszki Erzsébet szintén mel­lőzött családból származott. Két fel­nőtt korú gyermekünk van, László és Éva. Munkahelyeim: az Állami Biztosító, a Gelka és a Képcsarnok. 1980 óta a Békéscsabai Evangéli­kus Egyház presbitere vagyok. 1989. október 27-én beléptem a Független Kisgazdapártba. Később a MIÉP radikalizmusában és követ­kezetességében láttam a kiutat a je­lenlegi nehéz helyzetből. 1998 feb­ruárjában szívesen tettem eleget a békéscsabai MIÉP-tagság megtisz­telő felkérésének, és elvállaltam az 1-es számú választókerület képvise­lőjelöltségét. Röviden arról, hogy mit szeret­nék tenni, ha a MIÉP bejut a parla­mentbe. Az első és talán a legfonto­sabb a hiteles tájékoztatás. Az ál­lampolgárnak mindenről tudnia kell, ami a parlamentben történik. A korrupciót már a csírájában el kell fojtani! Nem csak a stadlerokat kell a vádlottak padjára ültetni, hanem mindenkit, aki vét a tisztesség ellen. Nem igaz, hogy csak ez az út vezet az ország talpra állításához. Nem adhatjuk el a magyar hazát a nyuga­ti rabló kapitalistáknak és banká­roknak. Nem engedhetjük, hogy most már a földet is kihúzzák a talpunk alól. A privatizációt felül kell vizs­gálni. Uj törvényekkel erélyesen fellépni a bűnözés és a drog ellen. Szigorúan ellenőrizni, hogy kit en­gedünk be a saját hazánkba. Jó ha­zafiakká kell nevelni az ifjúságot, de ezt csak példamutatással lehet el­érni. Minden ország talpköve és tá­masza a tiszta erkölcs. Mi pedig most ennek igencsak hiányát érez­zük. Kovács Sándor — Kereszténydemokrata Néppárt Békéscsabáit születtem, 55 éves va­gyok Szüleim sajnos már nem él­nek, apám szűcsmester — a erdélyi Mezőség szülötte —, anyám ház­tartásbeli — ősi békéscsabai szlo­vák család leszármazottja — volt. A református egyház presbitere va­gyok. Vallom, hogy Magyarorszá­gon reformátusnak lenni nem csak vallást, hanem életformát is jelent. melynek jellemzői: őszinteség, szó­kimondás, egyenesség és az igaz ügyhöz való odaállás. Iskolai vég­zettségem alapján műszaki egyete­mi diplomás mérnök, valamint főis­kolai diplomás pénzügyi szakközgazda vagyok. Á KDNP békéscsabai szervezetének elnöke, az országos elnökség, az országos választmány és a Protestáns Mű­hely tagja vagyok. A KDNP-t a kereszténydemok­rácia köti a nemzet nemes hagyo­mányaihoz, értékvilágához, mely ezt az országot a legnehezebb törté­nelmi pillanatokban is életben tar­totta, sőt olykor Európa legkiválóbb népei közé emelte. Az 1998-as vá­lasztásoknak az lesz az igazi tétje, hogy ez a nemzet, ez a nép egyszer és mindenkorra váltsa le a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet míflden területéről azon személye­ket, akik tálat fordítottak ennek a nemzetnek, semmibe veszik hagyo­mányait, és al<ik nem az emberek szolgálatát tekintik elsődleges kö­vetelménynek, hanem a saját jólétü­ket, meggazdagodásukat, egyéni si­kereiket. A KDNP célja, hogy meg­történjék végre az igazi rendszer- változtatás. A KDNP gazdaságpoli­tikájában a társadalmi igazságossá­gon és szolidaritáson alapuló szoci­ális piacgazdaságot akarja megvaló­sítani, szemben a jelenlegi vadkapi­talizmussal. Nem engedhető meg, hogy társadalmi rétegek reményte­len messzeségbe szakadjanak le, és a szegénység legyen uralkodó az egyre szélesedő rétegekben. Az MSZP—SZDSZ kormány ál­tal az országon ütött sebekre a ke­reszténydemokrácia eszménye ad­hatja meg a gyógyítást. Dr. Lenkefi Vilmos — Magyar Demokrata Néppárt Dr. Lenkefi Vilmos vagyok, Békés­csabán születtem 1960. augusztus 23-án. Szegeden 1985-ben szerez­tem jogi diplomát. Dolgoztam jo­gászként. majd vállalkozó lettem. A jogi munkát 1996. április 10-én kezdtem újra, mikor is a Békés Me­gyei Ügyvédi Kamara tagjai sorába felvételt nyertem. Nős vagyok, kis­lányunk tízéves. Feleségem vállal­kozó. Programom. Gazdaság és sport: Békés megye geopolitikai helyzeté­ből fakadóan, valamint szárazföldi és vasúti közlekedése révén a Ro­mániában jelenleg megkezdődött privatizációban, avagy ahhoz kap­csolódóan a jelenleg már meglévő Békés megyei infrastruktúrák igénybevételével részt venni. Amennyiben e gazdaságpolitikai le­hetőség országos politikai és anyagi támogatást is élvez, úgy a térség munkával való ellátottsága javul, és így az életszínvonal is várhatóan pozitív irányba indul el. A kezdeti gazdaságpolitikai lé­pést az úgynevezett határmenti me­gyék gazdasági kamarája szervezé­sével, létrehozásával indítanám, amely szervesen hozzájárulhatna a tartós, az Európai Unió iránymuta­tásain, elvein alapuló magyar— román kereskedelem kialakításá­hoz. Ennek a megyének a Romániába átnyúló sportbaráti kapcsolatai nem újkeletűek. Megyénkben halódik az élsport, és a meglévő, de nem meg­felelően karbantartott romániai sportkapcsolatok újraélesztése ré­vén a gazdasági kapcsolatok is haté­konyabb módon építhetők fel és ter­mészetesen a gazdaság szárnyai alatt a minőségi sport is javulásnak indulna. Meglátásom szerint egymást se­gítve eladhatóbbá válhat mind a gazdaság, mind a sport. A fentiek tények, mely tények kézzelfogható­an közel vannak városunk, me­gyénk lehetőségeinek bővítéséhez, fellendítéséhez. Ez nem hipotézis, hanem egy rendelkezésre álló geo­politikai esély ezen határtérség me­gyéinek, így Békés megyének is. Takács Péter — Magyar Demokrata Fórum 37 éves vagyok, nős, egy leány- gyermek édesapja, népművelő-ta­nár. Feleségem a megyei könyvtár gyermekkönyvtárosa. A Magyar Demokrata Fórumba 1988-ban léptem be. A békéscsabai szerve­zet elnökeként, a megyei választ­mány alelnökeként, az országos választmány tagjaként tevékeny­kedem. Az utóbbi években a Lencsési Közösségi Ház igazgatójaként, a békéscsabai önkormányzat tanács­nokaként, a szociális bizottság elnö­keként, a közművelődési és sportbi­zottság tagjaként igyekeztem váro­som fejlődését szolgálni. Meggyő­ződésem, hogy a különböző dönté­sek előkészítésébe be kell vonni a polgárok és a civil szervezetek lehe­tő legszélesebb rétegét. Ezért kez­deményeztem a városi szociális és közbiztonsági kerekasztal, valamint a millecentenáriumi bizottság létre­hozását, melynek elnöki teendőit az ezekben részt vevők bizalmából, társadalmi megbízatásként láttam és látom el. Megalapozottan állítható, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak csak alternatívája van. Az országot és vá­lasztókerületet illetően a legfonto­sabb célkitűzéseim — az MDF vá­lasztási programjával összhangban — a következők: munkahelyterem­tő beruházások elősegítése, a békés­csabai ipari park megvalósítása, a Békéscsabát elkerülő főút megépí­tése; a térség infrastrukturális fej­lesztése; a Kecskemét—Békéscsaba autóút megépítésének napirendre tűzése; megyénk további leszakadá­sának megakadályozása; a magyar föld védelme; az esélyegyenlőség és az első lakáshoz jutás lehetőségé­nek biztosítása a fiataloknak, a tan­díj eltörlése; az önkormányzatok kellő mértékű anyagi támogatása; adócsökkentés, a szociális, a lét- és közbiztonság gyökeres javítása; a polgárokkal, valamint a helyi ön- kormányzattal való folyamatos és szoros együttműködés. Szükség van a változásra! A jobb holnapért! Tóth Károly — Magyar Szocialista Párt Mindenekelőtt köszönetét mondok az elmúlt négy évben Békéscsaba egyéni országgyűlési képviselője­ként a közös munkánkhoz adott tá­mogatásukért, azért, hogy volt tü­relmük kivárni a fejlődés feltételei­nek megteremtését. Nagyon nagy kihívással kellett szembenézni az országban és Békéscsabán egyaránt. Meg kellett állítani a gazdasági, tár­sadalmi helyzet további romlását. Jó lelkiismerettel mondhatom, ez si­került. 1951. május elsején születtem..., Jaminában lakom, középiskolai ta­nár vagyok. Három lányunk van, Zita (17 éves), Kinga (14 éves) és Janka (10 éves). Mindannyian, akiknek gyermekei, unokái vannak, azzal a reménnyel nézhetünk a jö­vőbe, hogy az ifjak már az Európai Unióhoz csatlakozott Magyarország boldog, kiegyensúlyozott polgárai lesznek. Az úton végig kell menni! Helyi és országos szinten is teljesíthető, megalapozott programot ajánlok Önöknek: — szemléletváltozást a közbiz­tonság területén, határozott, követ­kezetes bűnüldözést, bűnmegelő­zést,

Next

/
Oldalképek
Tartalom